Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-29 / 124. szám
1993. május 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP 21 MŰVELŐDÉS FONYÓDI NEKIFUTÁSOK Magyar filmsiker Szabó Ildikó Gyermekgyilkosságok című alkotása — a cannes-i filmfesztiválon a Fip- resci-díj versenyen kívül bemutatott filmek kategóriájának nyertese — már 15 külföldi fesztiválra kapott meghívást, így látható lesz, többek között, Sydney-ben, Münchenben, Chicagóban, Londonban és Torontóban — mondta Kézdi-Kovács Zsolt, a Magyar Filmunió Cannes-ban tartózkodó igazgatója. A XXIV. magyar filmszemle fődíjas filmjének forgalmazását egy német cégre bízták, s Kézdi-Kovács Zsolt úgy véli, a cannes-i elismerésnek a film üzleti sikere szempontjából is jelentősége lesz. Sir Georg Solti kitüntetése A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — művészi életművéért, különösen Bartók zenéjének nemzetközi elismertetéséért Solti György karmesternek a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta. Az elismerést Göncz Árpád a Parlament Nándorfehérvári termében adta át. Az átadáson jelen volt John A. Birch, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete és Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter, valamint Ütő Endre, az Operaház igazgatója. Számítástechnikai könyvek kiállítása és vására A világszerte ismert, több mint fél évszázados múltra visszatekintő amerikai Addi- son-Wesley kiadói csoport és a Benjamin/Cummings, valamint az általuk képviselt Richard D. Irwin, a Business One Irwin és az O’Reilly and Associates Kiadók számítás- technikai, vállalkozásszervezési, -vezetési és marke- ting-szakkönyveiből nyílt kiállítás és vásár a budapesti Műszaki Könyváruházban. A bemutató célja, hogy elősegítse a számítástechnika újdonságainak hazai megismertetését, segítse a szakemberek naprakész tájékozódását. Zrínyi-napok Munkácson Munkácson egy hétig tartó rendezvénysorozattal méltatták Zrínyi Ilona születésének háromszázötvenedik évfordulóját. Az ünnepség záróakkordját a munkácsi várban tartották, melyet egykoron oly hősiesen védelmezett a fejedelemasszony. A Zrínyi-emléknapokat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség munkácsi szervezete és a II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Kör rendezte. Arcok történelmi háttérrel Sipos László a napokban kezdi el forgatni az Arcok történelmi háttérrel című doku- mentumfiljét. A készülő műben két szlovákiai író életén keresztül mutatja be a ’40-es éveket és a háborút, illetve a következményeket — nyilatkozta a rendező. Egyikőjük Grendel Lajos, megyei tisztviselőcsalád gyereke, a másik főszereplő Koncsol László egy református lelkész fia. Gazdagon buzog a tiszta forrás A népművészet somogyi szigetén Úgy tűnik: a Somogy Megyei Művelődési Központban az aula és a bemutató- terem nem elég tágas a Somogy népművészete című, rendkívül színvonalas kiállításnak. Minden darabja bizonyítja: a népművészetében oly gazdag vidék tovább élteti eleink hagyatékát. Csaknem száz somogyi fafaragó, szövő, hímző, fazekas küldte el keze munkáját. A kézművesek és a népművészek 421 alkotásából 292-t zsűriztek le a szakemberek, 212 munkát fogadtak el. Ezeknek jórésze közönség elé került, ám a „maradékból” még egy kiállítást lehetett volna rendezni. A tárgyalkotó népművészet szinte valamennyi ága jelen van. Bőrdíszműves és faragó, tojásfestő és hímző, fazekas és szövő, kovács, bábkészítő és gyöngyfűző együtt állít ki. így lehet csak teljes a kép a somogyi népművészetről, amelynek produktumai azontúl, hogy egyszerű, ám nemes formavilágával kedvesek a szemnek, használati tárgyak is. Úgy vélem, sokan magukra ölte- nék a fehérhímzéses parasztinget, tejet altatnának a köcsögökben, vállukra akasztanák a szőttes tarisznyát vagy asztalukra terítenék a míves futót. De nem hiányozhat a faragott bölcső, a pénzesládika, egy teljes lószerszám, és sok nő örülne a gyöngy- és csipkegalléroknak is. Egy bizonyos, aki betér a június 10-ig Kisgyörgy Endréné munkája és Orbán Géza fonott lószerszáma (Fotó: Kovács Tibor) nyitva tartó kiállításra, nem csalatkozik. Figyelve a szebbnél szebb munkákat, azon töprengek: jó lenne, ha a tárgyalkotó népművészettel párhuzamosan, a somogyi dallamkincsből is hallhatnánk ízelítőt. — L — Sört vagy koncertjegyet Erdélyi Ernővel, a fonyódi művelődési ház igazgatójával a nyári programok kapcsán arról beszélgettünk, milyen feladatokkal néz szembe egy tóparti művelődési ház igazgatója. — Ezen a nyáron több hagyományos és új programmal várjuk az érdeklődőket. Júliusban folklórest, több időpontban a fúvószenekari koncertek és a képzőművészeti kiállítások, meg az augusztusi fonyódligeti napok programja, hagyományos rendezvényünk. Erdélyi Ernő', a fonyódi művelődési ház igazgatója (Folytatás a 22. oldalon) (Fotó: Csobod Péter) ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ PÉCSEN A West Side Story Kaposvárra „költözik” Június 6. és 16. között Pécsen rendezik meg — immár 12. alkalommal — az országos színházi találkozót, amelyre az előadásokat ezúttal Petrovics Emil zeneszerző válogatta össze. A Csiky Gergely színház a Babarczy László rendezte Kaukázusi krétakörrel utazik Baranyába, a találkozónak azonban nemcsak ez az egyetlen kaposvári vonatkozása. Most már biztos ugyanis, hogy a fesztivál egy napra áttelepül a somogyi megyeszékhelyre, s a Vígszínház a találkozóra meghívott produkcióját itt mutatja be. Részletek után érdeklődve Eszenyi Enikőt, az előadás rendezőjét kerestük meg. Tőle megtudtuk: „nem férnek be” a pécsi színházba, ezért kellett „átkéredzkedniük” Kaposvárra, s a kaposváriak nagylelkűen fölajánlották színház- termüket egy bemutató erejéig. Június 13-án 18 órakor tehát a Vígszínház művészei Kaposváron mutatják be a Bernstein világhírű művéből, a West Side Storyból készített produkciójukat. S mivel az előadás a pécsi színházi fesztivál része, így egy napra az egész fesztivál áttelepül a somogyi megyeszékhelyre. Ez azért is érdekes, mert tavaly épp Kaposvár rendezte a színházak e találkozóját. (Nagy) Pünkösd A liturgia, amely Jézus Krisztus életének, a megváltás művének titkait jeleníti meg és dramatizálja az egyházi év folyamán, a húsvét utáni „szent ötven napon” a feltámadt Krisztusra irányítja a figyelmet. Arra a Krisztusra, aki „megmutatta magát”, azaz többször is megjelent apostolainak, megengedte, hogy megérintsék, így bizonyítván, hogy valóban feltámadt és él. 40 napon át oktatta őket az Isten országáról, és megígérte a Szentlélek eljövetelét. Majd a 40. napon apostolainak szeme láttára felhőkbe burkoltan felemelkedett a mennybe, ahonnan a világ végén jön el ismét, hogy megítélje az egész emberiséget. Az Úr mennybemenetelét (Ascensio Domini) Szent Ágoston tanúsága szerint már a IV. században megülték. Az ünnep magyar elnevezése (áldozócsütörtök) arra utal, hogy nálunk századokon át ez a nap volt a húsvéti áldozás határnapja. Mivel áldozócsütörtök parancsolt ünnep, amelyen a szentmisén való részvétel kötelező Magyaroszágon munkanap, ezért a magyar püspöki kar az idei ünnepet (máj. 20.) a következő vasárnapra (máj. 23.) helyezte át. Az Úr mennybementeiének az ünnepével azonban nem záródik le a húsvéti időszak. Az üdvösség titokzatos művének a végső megkoronázása a húsvét utáni 50. nap (gör.: pentekosté), az az pünkösd, a Szentlélek eljövetelének az ünnepe. (Idén máj. 30.) Az Apostolok Cselekedeteinek az elbeszélése szerint 10 nappal Jézus mennybemetele után az apostolokra lángnyelvek formájában leszállóit a Szentlélek, akit Jézus megígért és akinek eljövetelével a megváltás műve beteljesedett. A Szentlélek ui. az eltávozott Jézust helyettesíti: eddig Jézus tartotta össze a kis közösséget, ettől kezdve a Lélek végzi ezt, aki egyben meg is erősíti az apostolokat — és a híveket —, hogy bátran tanúskodjanak Jézus felől. Pünkösd azonban nemcsak a Szentlélek eljövetelének, hanem az egyház alapításának és az újszövetségi törvény kihirdetésének az ünnepe is. A protestáns egyházak, sok évszázados hagyomány alapján (amellyel a katolikus egyház a II. vatikáni zsinat liturgikus reformja alapján szakított), a karácsony és a húsvét mellett önálló főünnepnek tartják pünkösdöt és másnapját is megülik. Az ortodox egyházak pünkösdkor más keresztény egyházakkal együtt szintén a Szentlélek eljövetelét ünnepük, az ún. ó-naptár szerint. A zsidó húsvét (peszach) utáni 50. napot, a „hetek ünnepét” (savuot) a zsidók is megülik. Ez eredetileg aratási ünnep volt, amellyel egybekötötték a Sinai hegyen történt kinyilatkoztatás, a ’ tóra-adás emlékezetét. A húsvét eltérő kiszámítása miatt azonban a pünkösd és a savuot — bár közel van egymáshoz — csak kivételesen eshet egybe. Gecse Gusztáv AZ ÖRÖK ÜNNEP Háromezerrel kezdődött Dr. Péteri Pál: Várjuk a pápai bulla kihirdetését a kaposvári egyházmegye megalakulásáról A pünkösd karácsony és húsvét „árnyékában” van, emiatt egy kicsit háttérbe szorult. A gyerekek szeretik a karácsonyt, az ajándékozás ünnepét. A teológiai gondolkodásban a húsvét az ünnepek ünnepe, hiszen a feltámadás, a kereszténység alap ténye: erre épül a hit. Megszokott, hogy a templom tele van az éjféli misén, vagy feltámadáskor, annyira nem az pünkösdkor — mondja dr. Péteri Pál, a kaposvári Szent Kereszt Plébánia plébánosa, akit pünkösd időszerűségéről kérdezett a Somogyi Hírlap munkatársa. — Mi pünkösd jelentősége? — Az, hogy elindította az egyház életét, Krisztus tanításának terjedését. Addig az apostolok gyávák voltak, nem mertek kiállni a nép elé a feltámadás örömhírével. Amikor azonban a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt, bátrak lettek, s hirdetni kezdték Krisztust olyan hatással, hogy az apostolok cselekedeteinek leírása alapján az első pünkösdkor háromezer ember megkeresztelkedett... Ma a világon több mint egymilliárd keresztény van: különböző vallásban élnek ugyan, de egyek abban, hogy Krisztust tartják uruknak és megváltójuknak. Pünkösd tehát elindította az evangélium terjedését, s ez a munka a mai Dr. Péteri Pál plébános (Fotó: Kovács Tibor) napig folyik. Ezért Pünkösd tehát nem történelmi emlékezés, hanem egy folyamat megünneplése. Á pünkösd folytatódik az idők végéig: a megszentelés munkájának soha sincs vége. — Van-e személyes emléke gyermekkora pünkösdjeiről? — A piros miseruhára emlékszem. Pünkösd az egyetlen nagy ünnep, amikor az egyház — a lángnyelvek miatt — piros színt használ. Papként másodlagos szempont, hogy milyen miseruha van rajtam. — S mit vár 1993 pünkösdjén? — Pünkösd a keresztény élethez ugyanúgy hozzátartozik, mint a karácsony vagy a húsvét: jelenti a megerősödést, a megvilágosodást, hogy hitünket jobban tudjuk megismerni, és hitünk szerint élni. Tudatosítjuk, hogy az élő egyházhoz tartozunk: most 1993 pünkösdjén várjuk a pápai bulla kihirdetését a kaposvári egyházmegye megalakulásáról. A nem hívők számára pünkösd egy más világ üzenete. Az ember egyik legértékesebb tulajdonsága a nyitottság. Aki nyitott, az képes értékek befogadására. Aki zárt, annak a gondolkodása is az, s nem férnek bele új dolgok. Kívánom a nem hívőknek a nyitottságot, s akkor előbb vagy utóbb fölfedezhetnek olyan értékeket saját gondolatrendszerükön kívül, amelyeket maguk is érdemesnek látnak befogadni. Lőrincz Sándor
