Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

6 SOMOGY HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. május 27., csütörtök Nemcsak száműzött szobrai érdekesek... Vizitben a 70 éves Varga Imrénél Országos iskolaegészségügyi tanácskozás Az iskolaegészségügy he­lye és feladatai az új egész­ségügyi ellátás rendszerében címmel országos tanácsko­zást tartottak Tatán, az olim­piai edzőtáborban. A három­napos konferencia fő szerve­zője az 1966-ban alakult Fo­dor József Iskolaügyi Társa­ság. A tanácskozás több mint kétszáz résztvevője megem­lékeztek a társaság névadójá­ról, az 1843-ban született és 1901-ben elhunyt higiénikus­ról, az egészségtudomány meghonosítójáról, a magyar iskolaegészségügy és az or­vosi továbbképzés megszer­vezőjéről. Átadják továbbá a nevét viselő emlékérmeket az e területen kiváló munkát vég­zett személyeknek. Nyári Egyetem Szegeden A Pedagógiai Nyári Egye­tem jubileumi programját ren­dezi meg július 5—9-ig Szege­den a Csongrád Megyei Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat. A „Reform vagy rendszerváltozás?” című öt­napos előadássorozat szoro­san kapcsolódik a Tisza-parti város gazdag kulturális ren­dezvényeihez, így a szegedi nyári tárlat, a dómbéli hang­versenyek és a színházi elő­adások eseményeihez. Kocsija ott áll a műterem előtt, de ő biciklin érkezik. — Vásárolni csak így érdemes... — magyarázza. Kocsival lehe­tetlenség a városban közle­kedni. Betessékel, hellyel kínál s közben derűsen cseveg. Arról, hogy az újságírókkal mosta­nában nincs kibékülve: mind­egyikük csak lebontott szobrai után érdeklődik... — Most példálózzak Dona- tellóval vagy Verocchioval? Akik zsenik voltak, s bizony mégis készítettek köztéri szobrokat etikai példaképnek aligha tekinthető figurákról, mondjuk rablóvezérekről is... A Kossuth-díjtól a kiváló művész címig és a Herder-dí- jig szinte minden elismerést elnyert Varga Imre nem sokat meditál a szobor-száműzé­sen. Örül, hogy a főváros jó megoldást talált, s hiszi, hogy sokan megnézik majd a szo­borparkot, ahová az elmúlt rendszer rendelte műalkotá­sokat letelepítik. — Ami jó, az ott is jó lesz; ami meg rossz, ott is az marad — zárja le a maga részéről a „kényes” témát. A társalgás más irányba kanyarodik. A kitűnő művész szinte megtestesítője az „ép testben ép lélek’’-ideálnak: remek kondícióban van. — Az öregedésről Babits Őszi pincézés című versének sorai jutnak eszembe: „Lopa­kodik, s egyszer azután ott van”... meg: „Idegesen nyitunk száz fiókot, búcsúízzel izgat­nak a csókok...” Szóval a va­lamikori életerők azért ben­nem is -fogyatkoznak. Babitsot egyébként nagyon szeretem. Fiatal koromban ez a vonzó­dás etikai, esztétikai, sőt poli­tikai állásfoglalás volt. Nálam azután csatlakozott hozzá Jó­zsef Attila, Radnóti Miklós, ké­sőbb pedig Vass István. Nem titok, hogy az idén be­lép a hetedik X-be. Meg tud ezzel békülni? — Azt mondják, hogy a 70 manapság nem kor, de persze a nyűgét érzem. Ahogy József Attila írta: „...fogaimban sza­porodik az idegen anyag”. Ne­kem már az idegen fogaim szaporodnak. — Ismeri az a latin fogal­mat, hogy benenatus? Azt je­lenti, hogy „jól született”. A római történetírók írták annak a neve mellé, akiről már vi­Varga Imre műtermében lágra jöttekor azt tartotta kör­nyezete, hogy csupa energia, mozgékonyság, szóval hogy szerencsés csillagzat alatt született. — Visszatekintve 70 évemre, azt hiszem, nekem ez a „benenatus” sors jutott. Bol­dog ember vagyok, eddig szép életem volt, s ami még hátra van, remélem ugyan­ilyen lesz. Önnek mit jelent az, hogy szép élet? — Azt, hogy barátaim, munkatársaim, mindazok, akikkel érintkeztem, olyanok voltak velem, amilyen én ve­lük. Talán ez a legtöbb, amit az ember kívánhat és elérhet. Jómagam mindig mindent tu­datosan csináltam, mérlegre téve azt is, hogy mivel milyen érzelmeket válthatok ki... A sok „szövegelésnek” egyébként nem vagyon nagy barátja — neveti el magát, de aztán folytatja: — A szavakat is próbálom eredeti, csupasz jelentésükben használni. Be­nedetto Croce, századunk egyik nagy esztétája szerint aki nem tud egy mondatot alannyal és állítmánnyal el­mondani, annak az agyában szétbomlanak a dolgok... Varga Imre aktívan dolgo­zik, s alighanem ennek is kö­szönheti testi-szellemi frisses­ségét, fiatalos nyitottságát. Ars poeticájáról, életszemléle­téről, érdeklődéséről tömören csak ennyit mond: — Közösségi ember va­gyok, szeretem a dolgokhoz értőket és azok produktumait. S utálom, ha valaki dilettáns a saját szakmájában. László Zsuzsa ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Fonyódi diákok sikere Magyar nemzeti képzőművészeti filmszemle A VII. magyar nemzeti kép­zőművészeti filmszemlét ok­tóber 8-10-e között rendezi meg Szolnokon a Filmterjesz­tők Országos Szervezete — közölték a szolnoki tájékozta­tón. A filmszemle céljai a kép­zőművészet népszerűsítése, alkalmat teremtenek a film és a képzőművészet kérdéseinek a megvitatására, a művészet- pártoló közönséggel való ta­lálkozásra. A seregszemlén mozifilmeket, professzionális és amatőr alkotók filmjeit vetí­tik. A bemutatott legjobb fil­meket a szakértő zsűri dí­jazza. A Régi Zene Fórum fesztiválja A budapesti Régi Zene Fó­rum május 28-án az MTA kongresszusi termében a Fes­tetics Vonósnégyes koncert­jével, a Kálvin téri református templomban pedig pünkösdi hangversennyel nyitja meg jú­nius 3-ig tartó fesztiválját. A fesztivál ideje alatt, május 29- 30-án rendezik meg a régi­zene együttesek találkozóját, amikor a Budai Vár utcában is hallható lesz a régi muzsika. A Zenetudományi Intézet Zene- történeti Múzeumában május 29-től hangszerkiállítás lesz, ahol eredeti régi hangszereket és azok kópiáit láthatják az érdeklődők. Erdélyi művészek kiállítása Leprich Ilona festőnő és Mákszem Irén keramikus munkáiból nyílt kiállítás az Er­délyi Magyarok Egyesülete, V. kerületi Molnár utca 5. szám alatti székházában. Az ünnepi megnyitón közreműködött az Érdi Székely Kör. Az erdélyi művészek tárlata egy hónapig tekinthető meg. A képzőmű­vészeti bemutatót számos egyéb kulturális rendezvény egészíti ki. Gittái István nagy­váradi költő szerzői estjét pél­dául e hét péntekén rendezik meg az Erdélyi Magyarok Egyesületében. A fonyódi Magyar Bálint Ál­talános iskola diákjai a kö­zelmúltban nemcsak hazánk­ban öregbítették iskolájuk hírnevét, hanem külföldön is igen szép sikert értek el. A Bitola '93. XI. nemzetközi gyermek-szépművészeti fesz­tivált és a nemzetközi gyer­mekművészeti alkotások kiállí­tását tavaly ősszel hirdették meg a szervezők, a felhívást a Magyar Rajztanárok Orszá­gos Szövetsége ismertette meg az iskolákkal. A pályázatra, amelyre ösz- szesen csaknem 13 ezer alko­tás érkezett Bulgáriától Cipru­sig,, Németországtól Törökor­szágig, a fonyódi Magyar Bá­lint Általános iskolából Farkas Béla művésztanár növendékei 14 rajzot küldtek el. A beérke­zett alkotások közül 1100 festmény került a bitolai para­vánokra. A fonyódi diákrajzo­kat kivétel nélkül úgy értékelte a zsűri: szerepeljenek a május 23-án megnyitott kiállításon. Ez már önmagában is elis­merést jelent, ám a Magyar Bálint Általános Iskola el­nyerte a legjobb kollekcióért járó, Farkas Béla rajztanár Bejegyzett civil szerveze­tek, alapítványok és egyesüle­tek vezetői kapták kézbe nem­rég a megyei művelődési köz­pont Balatonföldvárra invitáló meghívóját. A Jogar tovább­képző központban ugyanis háromnapos tapasztalatcserét szerveztek, hogy a megye gazdagodó civil társadalmá­nak kezébe iránytűt adjanak. A módszertani segítségnyúj­táson kívül természetesen cél volt a személyes találkozás, az információcsere is. A kiküldött csaknem félezer meghívó ellenére mindössze harmincán sereglettek össze. pedig a legjobb felkészítő ta­nárnak ítélt díjat. Závoda Beát alkotásáért Arany Paletta díj­ban részesítették. A fonyódi gyerekek sikerrel szerepeltek a hagyományo­san évente meghirdetett Ha­zánk mezőgazdasága diák­szemmel című rajzpályázaton is. Az ítészek hét iskolának, köztük a Magyar Bálint Általá­nos Iskolának adtak át díjat. A A közművelődési szakembe­rek közül — a szervezőkön kí­vül — egyedül Baté népműve­lője vett részt a Civil műhely címmel rendezett tapasztalat- cserén. Hogy ezzel miért csak ilyen kevesen éltek? Csörsz Klára szervező érdektelen­ségre, a „kurázsi” hiányára gyanakszik, holott éppen a közművelődési intézmények tehetnének a legtöbbet ez ügyben. Áki eljött, az viszont nem bánta meg. Neves előadók — a Gazdaságkutató Intézettől, a rádiótól, a televíziótól — mondták el tapasztalataikat s A bitolai fesztivál emblé­mája Mezőgazdasági Múzeum au­lájában a legjobb rajzokból, kisplasztikákból, textilmun­kákból válogatott kiállításon a tizenkét fonyódi kisdiák rajzát őszig láthatja a közönség. Horváth Péter és Zsár Andrea rajzait egyéni díjban részesí­tette a zsűri. T. R. adtak kulcsot a hogyan to­vábbhoz. Esténként pedig a somogyi szervezetek mutat­koztak be. így a civil társadalom palettája — a témákat illetően — teljes színben megjelenhetett. S aminek szintén örültek a résztvevők: a tanácskozás alatt a Kontó kft, az alapítvá­nyok információs tanácsadó irodája mutatkozott be és aján­lotta fel segítségét különféle pénzügyi, gazdálkodási és adóügyekben. Kevesen gaz­dagodtak tehát Földváron. A civil műhelyhez több civil ku­rázsi kell. (Lörincz) Félezer meghívás - harminc résztvevő Civil műhely civil kurázsi nélkül Könyvünnepek szelleme Közel 60 kiadó 150 müvei — 60. ünnepi könyhét Európa egyik legrégebbi kulturális eseményét 1929 óta — egy év kihagyással — idén hatvanadik alkalommal rendezik meg, ám ilyen gazdag kínálatot még nem élt meg az ünnepi könyvhét. Ezt Zentai Péter a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülésének képviseletében mondta a megjelentek­nek azon a sajtótájékoztatón, amelyet a közelgő 1993-as könyvhét alkalmából tartottak tegnap Budapesten. A fővárosi Vigadóban a könyvszakma számos tagja, kiadók és terjesztők, és ter­mészetesen a szerzők is nagy számban fogadták el az egye­sülés meghívását. Zentai Pé­ter a múlt és jelen további egybevetése után azt hangsú­lyozta, hogy a mostani ren­dezvény ismét visszatér a kezdetekkor megfogalmazott célkitűzéshez, és soha nem látott módon és mértékben ad lehetőséget a kortárs magyar irodalom megmutatkozásá­nak. Ez a könyvhét, méltóan nevéhez, végre igazi ünnep lesz, az irodalom ünnepe, mondta. A közel hatvan kiadó kitett magáért: 150 széppró­zai, irodalomtörténeti, esszé- és tanulmánykötet — hogy csak néhányat soroljunk a mű­fajok közül — látott napvilágot a már ismert vagy mostanság bontakozó kiadók gondozá­sában. A teljesség igénye nél­kül e művek sorából kikíván­kozik pár ínyencség, így Ottlik Buda című regénye, amelyen a szerző az Iskola a határon után három évtizedig, egé­szen haláláig dolgozott. Nagy A német belügyminiszté­rium az idén tizenöt új kulturá­lis központot — találkozóhe­lyet — kíván berendezni a magyarországi németek tele­pülésein, s ezzel a központok száma huszonötre emelkedik. Mindezt Horst Waffenschmidt, a bonni kormánynak a néme­tajkú áttelepülőkkel foglalkozó megbízottja a belügyminiszté­érdeklődésre tarthat számot Nemes Nagy Ágnes Amerikai naplója: a kortárs magyar líra kiemelkedő alakjának hagya­tékából előkerült 79-es iowai feljegyzéseket és elmélkedé­seket a Századvég gondozta. A Szent Orpheusz breváriuma sorozat zárásaként is felfog­ható Szentkuthy Miklós Euri- diké nyomában című kötete, amely a Magvetőnél jelent meg. Új művel jelentkezett Nádas Péter (Jelenkor), Se- beők János (Kossuth) és Tor­nai József is (Széphalom). A megjelent könyvekről tegnap Tarján Tamás irodalomtörté­nész adott áttekintést, majd Vámos Miklós ismertette a könyvheti műsortervet. Az idei eseményre ugyanis, június 4- 8-ig az egész Vörösmarty te­ret „megkapták" a szervezők, aholis számos programmal igyekeznek megteremteni a kimondottan ünnepi hangula­tot. Szeretnék, — olvasható a könyvheti kiadvány hátlapján —, ha az eseményt átlengené a réges-régi könyvünnepek szelleme... (Balassa) rium parlamenti államtitkára jelentette be, aki a közelmúlt­ban Magyarországon járt. A német politikus azzal a meg­győződéssel tért vissza Ma­gyarországról, hogy a 200 ezer itteni német nem akar át­települni Németországba, s ebben döntő szerepet játszik az, hogy megőrizhetik szoká­saikat és nyelvüket. Még az idén 15 új kulturális központ

Next

/
Thumbnails
Contents