Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-25 / 120. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. május 25., kedd Magyarország- EFTA megállapodás Várhatóan július elsején lép életbe hazánk és a hét tagországot tömörítő Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) között március 29-én aláírt többoldalú szabadkereskedelmi megállapodás. A dokumentum életbelépésével fokozatosan megszűnhet versenyhátrányunk az EFTA-or- szágok piacain az Európai Közösség ipari szállítóival szemben, jelentősen javulhatnak a hazai agrárexport feltételei és évi 60-65 millió dolláros exporttöbbletre nyílik lehetőség. Pápai intelem az olasz politikusokhoz A kötelező őszinteségre figyelmeztette vasárnap a katolikus egyházfő az olasz politikusokat. II. János Pál pápa egynapos arezzói látogatásán, többezres tömeg előtt kijelentette: a közélet szereplőinek különleges a felelősségük a nép iránt. Az egyházfő szerint a társadalom teljes joggal várja el a közjó szolgálatába szegődött politikusoktól a feddhetetlenséget. A pápa egyúttal azt Is leszögezte, hogy a katolikus egyház nem törekszik politikai hatalomra. Újabb segélyszállítmányok Egynapos megszakítás után hétfőre virradóra folyta^ tódött a kelet-boszniai lakos- ság megsegítésére irányuló nemzetközi léglsegéiy-akdlő. Hat amerikai Hereules C-130( Illetve egy-egy német é9 fran- cia Transall C-16Ö típusú repülőgép összesen mintegy 50 tonna segélyt dobott le a Srebrenica és Qorazde felett. A gépek sértetlenül visszatértek a frankfurti légitámaszpontra. Eritrea függetlenségét ünnepelték Ezrek ünnepelték tegnapra virradóra Eritrea függetlenné válását, amely vasárnap éjjel lépett érvénybe. A fővárosban, Aszmarában az ünnepségeken több száz eritreai és külföldi politikai személyiség volt jelen, köztük Melesz Ze- navl etiópiai elnök, Hasszán Guled Aptidon dzsibuti államfő és Beniamino Andreatta olasz külügyminiszter. Eritrea egykor olasz gyarmat volt. A Vörös-tenger partján fekvő országot 1961-ben annektálta Etiópa. Titkos okmányok a géplelövésről Titkos okmányok tanúsága szerint perui vadászgépek tudatosan lőttek le egy amerikai kémrepülőgépet a múlt évben, megölve az amerikai legénység egyik tagját. A Newsweek magazinban egy titkos amerikai követségi táviratot hoztak nyilvánosságra. Eszerint a perui légitámaszpont parancsnoka nem hagyott kétséget afelől, hogy vadászpilótái tudták, amerikai gépre lőnek. Az amerikai gép a Newsweek szerint a Huallaga völgyének kokainüzemeiről akart titokban légi felvételeket készíteni. Újabb rakétakísérlet A Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (SDI) — más néven csillagháborús program — keretében az Egyesült Államok légiereje vasárnap kutatórakétát bocsátott fel a floridai Cape Canaveral-i űrközpontból. Hiányolt tanszabadság Oktatási törvény pergőtűzben — Boross Péter köszöneté a sikeres választásért Kisebb helyi jellegű törvénysértések előfordultak ugyan, de a Szlovákiából, Ukrajnából, Franciaországból érkezett megfigyelők nem tapasztaltak visszaéléseket. A belügyminiszter közölte, hogy a kedvező tapasztalatok birtokában megkezdődik a technikai felkészülés az 1994-es választásokra. A belügyminiszter minden résztvevőnek megköszönte a munkáját. Gratulált azoknak, akik bejutottak a testületekbe. Folytatták a képviselők a közoktatási törvény tervezetének általános vitáját. Mózes Mihály (független) szerint a nemzeti alaptanterv és a vizsgarendszer ismerete nélkül kitöltetlen csekket írna alá a parlament, hiszen így nehéz dönteni arról: hány éves legyen a gimnázium. Ugyanezt mondta később a szocialista párti Schiffer János is. Az iskola szerkezetéről ne döntsenek az oktatás tartalmának ismerete nélkül. Ha tíz osztályt kötelező kijárni, mi lesz a kisebb falvakkal, mert ez helyben megoldhatatlan — kérdezte Mózes Mihály. Azt is kijelentette — ebben mások is támogatták —, hogy a kormány bejelentésével ellentétben már 1994 január 1-jétől, tehát az eredeti terv szerint vezessék be a pedagógusokra vonatkozó közalkalmazotti bértételeket. Kó- sáné Kovács Magda (MSZP) úgy vélte, hogy a pedagógusok szakmai önállóságát gyengítené a törvény, mert csak az iskola választhatná meg a tananyag összetételét, nem a tanár egyénileg, mint eddig. Rótt Nándor (KDNP) kijelentette: azért is célszerű a tankötelezettség későbbi életkorig való kitolása, hogy inkább iskolába járjanak a fiatalok, mintsem korán munkanélkülivé váljanak. Schiffer János (MSZP) kérdésesnek tartja, ki és miből fizetné például a 9. és 10. osztályos tantermek megépítését. Az egyik szabaddemokrata honatya központosítottnak nevezte a javaslat szerinti oktatási rendszert, hiányolta a tanszabadságot és cenzúra- szerű intézménynek tartja a minisztériumban működő tan- terv-, tankönyv- és taneszköztanácsot. Több ellenzéki képviselő szerint nem volt megfelelő az .előkészítés, a kormány nem kereste a megegyezést, ezért nem támogatják a törvényjavaslatot. Ugyanilyen vitát váltott ki a szakoktatási törvény tervezete is. Többen szorgalmazták, hogy a tanulóképzés jobban alkalmazkodjon a gazdasági környezethez. Kérdőjelek Biztosból bizonytalan? Kényelmetlen, de tény, hogy a nagy tekintélyű londoni Nemzetközi Stratégiai Kutatások Intézetének igazgatója nyilvánosság előtt „újabb destabilizáló veszélyként” jellemezte Magyarországot. Hogyan jutott erre az eredményre? Úgy, hogy az intézet szakértői változatlanul elismerik ugyan a magyar gazdasági és politikai eredményeket, de nem titkoltan aggódnak például „a trianoni egyezménnyel kapcsolatos örökség miatt”, összefüggésben a változások nyomán támadt problémákkal. Mi változott ezzel a nyilatkozattal? Miközben szinte napjainkig — gondjaink és egyes politikai szélsőségek ismételt jelentkezései ellenére — minden felelős nemzetközi fórumon Közép-Kelet-Európa biztos pontjaiként emlegettek minket, ezúttal máshová tevődött a hangsúly: bár „egyelőre túlzás lenne arról beszélni, hogy Magyarország szándékosan meg akarná változtatni a trianoni egyezményt, de az országot körölvevő térségben a potenciális bizonytalanság a levegőben lóg.” Értünk a szóból? Lehet kételkedni egy ilyen vélemény jogosságában, lehet ellenérveket felsorakoztatni, hivatalosakat is; megsértődni azonban aligha volna ésszerű. Ehelyett elkerülhetetlennek látszik, hogy mindazok, akik sehol sem akarnak felelőtlen szavakkal és tettekkel károkat okozni a magyarságnak, alaposan végiggondolják az ilyen megítélés okait és esetleges következményeit. Tévedhettek Londonban? Igen, de ezt csak Magyarország politikája és magatartása bizonyíthatja be: a stabilitás. Kocsis Tamás Gyáriparosok a gazdasági fejlődésről Természetesnek tartom, hogy a térség vállalkozói és gyáriparosai az összefogás és az együttműködés lehetőségeit keresik. Meggyőződésem: mindezt nemcsak az egymásrautaltság diktálja, hanem a gazdasági, társadalmi fejlődés rokonsága is hangsúlyozta a gyáriparosok és vállalkozók tegnap kezdődött nemzetközi konferenciáját köszöntő levelében Göncz Árpád köztársasági elnök. A csopaki tanácskozáson Széles Gábor elnök hangsúlyozta, hogy a térség kis országai hamarabb megtalálják az együttműködést, mint a Nyugathoz kapcsolódást. Jól példázza ezt a szlovák, szlovén, román és horvát vállalatokkal erősödő kapcsolat. E nemzetközi szövetség nem egyfajta „mim” KGST, nem felső akaratbői vezérelt, Hanem a gazdasági élet szereplői érzik szükségességét. Pongrácz Tibor államtlmár előadásában hangsúlyozta: a keleti blokk országainak együtt kellene működniük, s meglhditanla a közös befektetések sokaságát. Dél-koreai javaslat a félsziget egyesítésére Kim Jung Szám dél-koreai elnök tegnap előterjesztette a félsziget békés és fokozatos újraegyesítésére vonatkozó tervét, és gazdasági segítséget ajánlott fel Észak-Koreának, ha nyilvánosságra hozza nukleáris programját. Kim Jung Szám a Csendesóceáni Medence Gazdasági Tanácsának (PBEC) nyitó ülésén azt mondta, hogy soha nem volt alkalmasabb idő a két Korea közötti hidegháborús ellenségeskedés lezárására. A dél-koreai elnök felajánlotta azt is, hogy segíteni fogják Phenjan integrációját az ázsiai-csendes- óceáni térség biztonsági és gazdasági rendjébe. A 24 ország 700 küldötte előtt elhangzott békülékeny beszéddel Szöul újabb gesztust tett Phenjan felé, amely az atomso- rompó-szerződésből történt márciusi kilépésével lehűlést idézett elő a két ország viszonyában. A hivatalos észak-koreai hírügynökség (KCNA) közben ismertette a phenjani külügyminisztérium nyilatkozatát. A külügyi szóvivő azzal vádolta Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy nagy mennyiségű plutóniumot szállítottak Japánnak, és ugyanez a szándékuk Dél-Korea viszonylatában Is: márpedig ezzel aktív módon hozzájárulnak a két ország nukleáris fegyvergyártási programjához. A phenjani külügyi nyilatkozat egy nem részletezett bécsi találkozóra hivatkozik, efhol Japán állítólag beismerte, hogy 1975 és 1992 között kilenc esetben kapott plutóniumot Európából. Az észak-koreai szóvivő szerint ugyanezen a találkozón az is elhangzott, hogy egy nukleáris anyagokkal foglalkozó brit cég irodát fog nyitni Dél-Koreában, amely plutónium eladásával foglalkozik majd. — Ezek a tények — így a szóvivő — mind azt bizonyítják, hogy a színfalak mögött a Nyugat elősegíti az atomfegyverek elterjedését, miközben ennek az ellenkezőjét hangoztatja, Japán és Dél-Korea pedig nukleáris fegyverkezést hajt végre az atomhatalmak égisze alatt. Egy hét gondtalan üdülés az Isztrián! Autóbusszal, 8 nap 7 éjszaka apartmanokban, ellátás nélkül csak 6400 Ft/fő Időpontok: június 12-19. és június 19-26. Jelentkezés: Kapos Volán Tours Utazási Iroda, Kaposvár, Dózsa Gy. u. 1/a., tel.: 412-222 (8549) A román-jugoszláv határon A Dunán a jugoszláv és román határon ENSZ-megfigyelök ellenőrzik a blokádot, ellenőrzik az ott áthaladó hajókat. A román vámőrök, az ENSZ motoros hajóival közelítik meg a Szerbia felé menő hajókat, hogy nem visznek-e tiltott árut, nem szeglk-e meg az embargót. (FEB Foto) A svéd kormány támogatta KGB-fészek volt a Balti Intézet A nyolcvanas években KGB-ügynökök szivárogtak be a stockholmi székhelyű Balti Intézetbe és ellenőrzésük alá vonták azt — jelentette tegnap a svéd rádió. Az 1970-ben alapított intézet, amelynek a svéd kormány pénzügyi támogatást nyújt, az akkori három szovjet köztársaságból, Észtországból, Lettországból és Litvániából származó akadémikusokat gyűjtött egybe, hogy elősegítse a kutatómunkát" a balti nyelvek és kultúra területén. A svéd rádió Ekot című hírműsorának értesülése szerint egy Moszkvában napvilágra került, 1987-ből származó KGB-okmányból kitűnik, hogy az intézet tele volt ügynökökkel, akik közvetlenül a szovjet titkosszolgálat észtországi központjának küldték jelentéseiket. Stockholmban a Balti Intézet hivatalos személyiségeit egyelőre nem sikerült megszólaltatni az értesüléssel kapcsolatban. A svéd médiák egyébként azt jelentették Moszkvából, hogy az azóta feloszlatott szovjet kommunista párt a hidegháború éveiben egész sor baloldali szervezetet pénzelt Svédországban, köztük a kis- létszámú kommunista munkáspártot. Időközben Carl Bildt miniszterelnök hivatala vizsgálatot folytat a svéd rádió egy nemrégen közölt másik jelentésével összefüggésben, amely szerint az egykori Szovjetunió tengeralattjárói a múltban gyakran behatoltak svéd területi vizekre. Bildt azzal vádolta Oroszországot, hogy továbbra is küld mini-tengeralattjárókat svéd vizekre, de orosz tengerésztisztek tagadják a vádat. Gorbacsov intézményes biztonságot sürget Hágába érkezett Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, hogy részt vegyen a Nemzetközi Zöld Kereszt nevű környezetvédelmi szervezet székhelyének felavatásán. A politikus a délszláv válságról szólva óvott az erőszak használatától a boszniai válság megoldása érdekében és méltatta a Vance-Owen tervet. A boszniai konfliktus ás általában a volt Jugoszlávia tragédiája annak ténynek a következménye, hogy a nemzetközi közösség nem tudotl megfelelően reagálni egy új helyzetben, amely a hidegháború végének eredménye — mondta a volt államfő. Kijelentette: az európaiak szavatoln tudják saját biztonságukat, de nem sikerült kifejleszteniük olyan mechanizmusokat, ame lyek segíthetnek a konfliktus helyzetek megoldásában.
