Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-24 / 119. szám

1993. május 24., hétfő 38 millió idegenforgalomra A megyei vállalkozói köz­pont alapítvány eddig 38 mil­lió forinttal segítette So­mogybán az idegenforgalom fejlesztését. Az összeg döntő hányada, több mint 33 millió forint Phare-hitel volt, de csaknem két és fél millió fo­rintot tett ki az egyszeri, visz- sza nem térítendő támogatás összege is. Bérmunka Olaszországban Bővülnek Somogy nem­zetközi kapcsolatai. Bér­munka jellegű üzletek köté­sét segíti elő a megyei vállal­kozói központ az olaszor­szági vicenzai vállalkozók szövetségének kérésére. Az olasz partnerek körlevélben havonta teszik közzé az együttműködő somogyi vál­lalkozók listáját. Vállalkozói oktatás A megyei vállalkozói köz­pont fontos feladatának tartja a vállalkozók oktatását. Csurgón a helyi tanácsadó iroda közreműködésével a közelmúltban tizenöt vállal­kozó ismerkedett a legfonto­sabb adózási, jogi és marke­ting tudnivalókkal. Induló méhészek Új-kezdeményezése volt a megyei vállalkozói központ­nak a méhésztanfolyam megszervezése. A nemrég befejeződött kurzuson egy toponári szakember mutatta be a szakma fogásait és adta tovább az elméleti tudnivaló­kat tizennégy hallgatónak. Menedzserképzők klubja A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság a nemrég megalakította a me­nedzser- és üzletember­képző szervezetek klubját. A klub fórumot kíván adni a menedzserképzéssel foglal­kozó vállalatoknak, vállalko­zóknak a kapcsolatterem­tésre, az információcserére. A klubnak rendes tagja lehet minden menedzserképzéssel foglalkozó vállalat, vállalko­zás. Eredményhirdetés holnap A II. országos ifjúsági in­novációs verseny iránt min­den várakozást felülmúló volt az érdeklődés. A 14-20 év közötti fiatalok számára kiírt versenyre száznegyven pá­lyázat érkezett. Negyvenhét pályázatot részletes kidolgo­zásra javasolt a bíráló bizott­ság, 32 pályamunka között pedig tizenkét díjat osztanak ki, több mint egy millió forint értékben. A verseny ered­ményét holnap hirdetik ki, s egyben egész héten nyitva tartó kiállítást rendeznek az alkotásokból Budapesten a Stefánia palotában. Anarchia a magán­kereskedésben A Kisosz felmérése szerint több mint 14 százalékkal nőtt, csaknem 154 ezres volt a múlt év végén a magánke­reskedők száma hazánkban. A szakemberek megállapítot­ták, hogy a piacon anarchi­kusak az állapotok, részben a piaci szereplők gyarapo­dása, részben a belföldi vá­sárlóerő, a fizetőképes keres­let csökkenése miatt. SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 A vállalkozói Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok réteg felhígult A Balaton-part gyarmattá degradálódhat... A balatoni idegenforgalom megtartásának egyik letétemé­nyesei a vállalkozók. Sok szó esett már az idegenforgalom csökkenésével kapcsolatban arról, hogy egyre magasabbak az árak, sok vállalkozó a gyors meggazdagodás szándékával megy ki a tópartra. A Balaton déli partján 4-5 ezer kereskedő, vendéglátós található, akiket érint a turizmus visszaesése. A Kereskedők Somogy Me­gyei Szervezete talán az egyetlen, amely koordináló szerepet vállal fel a problémá­val kapcsolatban. Kapcsolatot tartanak fent a vállalkozókkal, az államigazgatási és önkor­mányzati szervezetekkel. A Kisosz tavaly nyáron ide­genforgalmi fórumokat szer­vezett 13 Balaton-parti telepü­lés polgármesterével együtt­működve, melyre meghívták az idegenforgalmi hivatal, az irodák, a belügyminisztérium képviselőit. E fórumokon az idegenforgalom hanyatlásá­nak okait elemezték s javasla­tokat is kidolgoztak. — Egymásrautaltságban élünk, együtt kellene dolgoz­nunk, azonban e fórumok megrendezésének nemigen vannak követői — mondta Kertész Rezső, a Kisosz so­mogyi szervezetének titkára. — Relatíve magasak az árak a Balaton-parton. A nagy­fokú hálózatbővüléssel szem­ben ellentétesen hat a csök­kenő szervezett vendégturiz­mus, a gyenge elő- és utósze­zon. Most már csak másfél hónapos csúcsról lehet be­szélni. Látni kell, hogy sok vál­lalkozó milliókat ruházott be a vállalkozásába, szezonon kí­vül nem volt más megélhe­tése, rövid idő alatt kellett megkeresnie a pénzét, kény­telen volt kitartani az árakat. Egyre több a gazdasági kény­szerítő: ma már ez nem fog így működni, sokan tönkre­mennek, szelekció várható és egyharmadával, felével csök­kenni fog a vállalkozók száma. A kereskedelem, vendéglá­tás felhígult: sok munkanélkü­linek az egyetlen választása a megélhetéshez, hogy vállal­kozni kezd. Azonban nincs megfelelő szakképzettsége ehhez. Asztalról, garázsból árusítani nem lehet jövő, a tengerpartokon sem látni ilyet. A munkanélkülieknek a Kisosz tanfolyamokat indított. Munkát is segítenek találni, így pél­dául május 20-án állásbörzét rendeztek Zamárdiban a Ki­sosz üdülőjében, ahol az al­kalmazottakat kereső keres­kedők, vendéglátósok talál­kozhatnak az álláskeresők­kel... A kirakodók mellett az ille­gális kereskedelem is ellepi nyáron a Balaton-partot. Míg egy idényben a milliókat beru­házó kereskedő rezsit, adót, iparűzési adót, közterheket fi­zet, addig a kirakodóknak alig van költségük. Az érdekvé­delmi szervezetnek sem a polgármesteri hivataloknak nincs igazán jogosítványa ah­hoz, hogy fellépjen e problé­mákkal szemben. — A nagyvárosokban már korábban megjelentek a kira­kodóárusok, példa rá Buda­pest, ahol már kaotikus állapo­tok uralkodtak. Tavaly már ez a hullám leért Siófokra. Fenn­áll a veszély, hogy a tópart gyarmattá fog degradálódni — hangsúlyozta a szervezet tit­kára. — A vállalkozók fióküzle­teket nyitnak a parton, az itt megkeresett adók nem a Bala­ton-parti települések pénztár­cájába folynak be. Probléma, hogy sokan pillanatnyi dol­gokban gondolkodnak, s nincs igazán regionális elképzelés. A vállalkozók egy részére is — sajnos — a „majd valahogy lesz” a jellemző... Tóth Kriszta Üzleti ábránd Már az ötödik „barátom”, „ismerősöm” kere­sett fel az évszázad üzleti ajánlatával. Nyugati bankok, vállalkozások befektetési tippjeivel festettek rózsaszín felhőt szobám plafonjára. A bárányfelhők bégetésétől akkor tértem először magamhoz, amikor kiderült: évi 10 ezer már­kát, másik esetben havi 1500 schillinget adjak át, és annak garantált nyugateurópai kamatos kamataival emelt összeget kaphatom vissza évek múltán. Eufóriámból ocsúdva mértem fel családom pénzügyi helyzetét, majd megállapí­tottam, hogy teljes valutatartalékünk nem ha­ladja meg az 5 német márkát. Ez viszont nem befektetési tétel. Node! Ha a parlament megszavazza, és ál­lampolgáronként 600 dollár lesz a turistakeret, az már anyóst és apóst is beszámítva 3840 német .márka. A kinti kamatlábakat ismerve 230-260 márkával növekedhet ez az összeg évente. ígéretek szerint számomra! Ráadásul aki ezt a pénzt forgatja, fialtatja, annak legalább 100 százalék a hozadéka, így ebből nyugodtan adhat számomra 6-7 percen­tet. Elgondolkodtatott, vajon ki akar rajtam segí­teni a világ üzletével? Már ha pénzem lenne, és rábíznám az ajánlattevőre, fialtassa Nyu- gat-Európában. Mert, ha én gazdag volnék, magam is meg tudnám évente ötször forgatni a tőkémet, fialhatna is 120-150 percentet, lát­nám is, foghatnám is, szagolhatnám is. Még ta­lán adóznék is utána. De mivel pénzem csupán havi egy cseppnyi, marad az ábránd: nyerni, nyerni, nyerni... Es akkor majd jöhet a busás hasznot hozó befektetés... M. T. Partnerkereső Kereskedelmi ügynökségek Az elmúlt hónapokban je­lentősen nőtt azoknak az oszt­rák cégeknek a száma, ame­lyek magyarországi képvise­lettel szeretnének megbízni erre alkalmas magyar cége­ket. A képviselet iránt érdek­lődők a Somogyi Kereske­delmi és Iparkamaránál kap­hatnak részletes tájékoztatást a feladatról, a jelentkezés fel­tételeiről és módjáról. Üzletembereknek nélkülözhetetlen A Magyar Gazdasági Ka­mara januártól havonta 30-35 oldalas terjedelemben jelen­teti meg a Vám- és Kereske­delmi Gyorstájékoztató című füzeteit. Ez a kiadvány az üz­letemberek mindennapi mun­kája során nélkülözhetetlen segítséget nyújt magyar nyel­ven ahhoz, hogy nyomon kö­vethessék a világ egyes or­szágaiban a témában bekö­vetkező változásokat. A ka­marai tagoknak hétezer, a kí­vülállóknak tízezer forint évi előfizetési díjú kiadványt a somogyi kamaránál lehet megrendelni. Vennének — eladnának Szlován cég együttműkö­dést keres magyar céggel. A cég kereskedelemmel, raktá­rozással, valamint építkezés­sel, épületszereléssel és kar­bantartásai foglalkozik. Mari­bor környékén ezer négyzet- méteres raktára és üzlete van. A közös vállalat létrehozásáig minden együttműködési lehe­tőség érdekli. Az olaszországi vicenzai vállalkozók szövetsége kap­csolatot keres azokkal a so­mogyi vállalatokkal, melyek privatizáció alá kerülnek, il­letve bérmunkát vállalnának. Az érdeklődőktől rövid leírást várnak magyar nyelven is a vállalat profiljáról, berendezé­séről. Amerikai cég sürgős ajánla­tot kér 15 000 tonna szürke Portland cementre, 50 kilós zsákokban. Angol cég magyarországi gyártókat keres a textiliparban és a faiparban használatos berendezésekre. A cégnek ki­terjedt kereskedelmi kapcsola­tai vannak Észak- és Dél-Amerikában. Malajziai cég hordozható írógépet, egyéb irodai gépe­ket, berendezéseket vásá­rolna. Holland kereskedelmi válla­lat rendszeresen felvásárol készleteket, maradványokat, visszamaradt cikkeket. Első­sorban gyógyszerészeti ké­szítmények, kozmetikumok, élelmiszerek, cipők, ru­házati és háztartási cikkek érdeklik. Horvát cég több mint tizenöt féle konzervhalat, valamint 11 színárnyalatú természetes hajfestéket, henna-port kínál eladásra. Skóciai cég megvételre ajánl transzformátorokat, mo­toralkatrészeket, víztisztító berendezéseket, faluvilágítási rendszereket, új és használt földmozgató gépeket és gép­kocsikat. Osztrák cég termékei ma­gyarországi értékesítéséhez, üzletszerzéshez képviseletet vállaló magyar céget keres. A cég élelmiszerekkel, italokkal, ízesítő anyagokkal, élvezeti cikkekkel foglalkozik. Osztrák cég eladásra kínál alumínium és acéllemez csa­tornarendszereket. Felületke­zelés kívánság szerint. A kapcsolatfelvétel módjá­ról, az üzleti ajánlatok részleteiről tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár Bajcsy-Zsilinszky u. 1/c. Tel: 82/316-244. SOMOGYI VÁLLALKOZÁSOK Száz négyzetméteres „kuckó” Éppen tíz esztendeje, hogy Kaposváron, a vasútállomás közelében megnyílott egy hasz- náltbútor-kereskedés, a Kuckó. Tulajdonosa, Hamvai Gyula ak­kor egy szolgáltatási hiányból igyekezett üzletet csinálni, hisz nem volt olyan cég, amelyik a használt bútorért reális árat adott volna és ügyelt volna a vá­lasztékra is. A Kuckó ilyen volt, ezért nem is csoda, hogy hama­rosan népszerű lett az egész megyében. Tíz év telt el, és az évforduló napján egy hatalmas, ízlésesen berendezett, sokmi- liós árukészlettel rendelkező bú­toráruház nyílt meg a megye- székhelyen, a Zselic áruház emeletén, aminek szintén ez a neve: Kuckó. Nagy dolgoknak kellett történnie az eltelt idő alatt, hogy így kinőtte magát a vállalkozás. Erről beszélgettünk Hamvai Gyulával. — Nagy dolgok nem történ­tek, csak sokat dolgoztunk, én is, a kollégáim is. A használt bú­tor csak kezdetben volt jó üzlet, ma már csak abból megélni nem lehetne. Szerencsére erre ide­jében gondoltunk és a Baross utcai boltunkat átalakítottuk új bútorok fogadására, s a hasz­náltbútor-részt átköltöztettük az utca túlsó oldalára. Igyekeztünk olyan kínálatot kialakítani amely ízléses, ám még elfogadható árú bútorokból áll. Hogy sikerült, ezt a forgalmunk bizonyította. Telt-múlt az idő, és,a Kuckó ismét kinőtte a helyét. És kinőtte a választékát is, mert jelentke­zett egy újabb igény: az exklu­zív, és ehhez mérten drága ár­fekvésű bútorokra. Ismét váltani kellett, de most már egy igazán MIM»#*.; (Fotó: Csobod Péter) igényes helyre volt szükség, ahol a bútor nem csak „van”, de mutatja is azt, hogy is néz ki va­lójában. így került márciusban a Zselic áruház emeletére (is) Kuckó, és így lett komplett álta­luk a bútorszolgáltatás Kapos­váron. Van használt, olcsóbb új és igényes, drága bútor — egy cégen belül. És ha valaki kinéz egy új szekrénysort vagy ülő­garnitúrát a Kuckóban, nem je­lent gondot, mi legyen a régivel. — A régi bútorra mi vevők va­gyunk, árát beszámítjuk a vásár­lásba. De ezen kívül más ked­vezménnyel is megkönnyítjük a vásárlást. Van részletfizetési akciónk, és adunk engedmé­nyeket is. Ha a vásárló a bemu­tatótermünkben nem talál ked­vére valót, 100 gyártó cég ezer bútorajánlatából, katalógusból válogathat és rendelhet. Aki él ezzel a lehetőséggel öt százalék kedvezményt kap, és 20 kilomé­teres körzetben díjtalanul ház­hoz szállítjuk az árut. Mindez természetesen jó üz­leti fogás és vevőcsalogató, de ami azonnal észrevehető a Zselicben: a bútorok el­rendezése. A szekrénysorok és ülőgarnitúrák jól mutatnak egy­más mellett, az irodabútorok vá­lasztékát berendezett iroda de­monstrálja, és az étkező, illetve konyhabútor-részen is az az ér­zése a háziasszonynak, hogy akár most odaállhatna főzni vagy teríteni, mert annyira „ké­szen van”. — Az áru elrendezését szak­emberekre, belső építészekre bíztuk, mert nem elég, ha a bú­tor exkluzív, ha az nem látszik rajta. Sokan nem is vásárolni jönnek fel, csak nézelődni, mert szeretik a szépet. Mi őket is örömmel fogadjuk. V. O. Iparos gondok Rendkívül nehéz helyzetbe hozza a magyar gazdaságot, ha az Országgyűlés a kamarai törvény jelenlegi tervezetét fogadja el — jelentette ki Sü- meghy Csaba, a Magyar Ipar- szövetség (Okisz) elnöke. A törvényelőkészítők csak kezdetben vették figyelembe az érdekképviseletek kéréseit. Ezzel összefügg, hogy a jelen­legi tervezet szerint a kamarák nem vehetik át az államtól és az önkormányzatoktól a piac­szervezéshez szükséges jo­gosítványokat — mondta az elnök. Nem tisztázza a terve­zet az érdekképviseletek és a kamarák viszonyát sem. Az Okisz és a gazdasági érdek- képviseletek ezért mindent megtesznek, hogy mégis a működő piacgazdasági mo­dellnek megfelelő kamarai törvény születhessen. Komoly problémákat okoz­hat az ipari szövetkezetek számára az a benyújtásra kész törvénytervezet is, amely lehetővé tenné a csoportos ki­válást valamennyi szövetke­zeti típusban — fejtette ki Sü- meghy Csaba.

Next

/
Thumbnails
Contents