Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. május 20., csütörtök Változás a szövetségben Szervezeti, illetve személyi változásokra voltak a Nyugdíjasszervezetek Országos Szövetségében és a Nyugdíjasok Országos Kamarájában. Az országos szövetség májusi küldöttgyűlésén elfogadták az új alapszabályt, közös állás- foglalást adtak ki és megválasztották az elnökséget, valamint az intéző, az ellenőrző és az etikai bizottságot. A szövetség elnöke Bleyer Jenő, a Pécsi Nyugdíjasegyesület elnöke lett. A továbbiakban négy elnökhelyettese lesz a szövetségnek. Az országos elnökség tagjai között somogyiak is vannak, miután automatikusan bekerültek a testületbe a megyei szövetségek, illetve a megyei jogú városok egyesületeinek elnökei is. A Nyugdíjasok Országos Kamarájának elnökévé Knoll István filmrendezőt, a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének az elnökét választották. Drága fürdőbelépők A Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt szervezésében működő nyolc gyógyüdülő közül csak a debreceni, a haj- dúszoboszlói, az egri, a hévízi és a szegedi üdülőnek a gyógymedencéje vehető igénybe térítés nélkül, mert ezeknél a belépő árát már a részvételi jegy díjának megállapításakor figyelembe vették. A nyugdíjasok egyhetes, a gyulai Várfürdőbe szóló bérlete 350 forint, de a beutaltak ezt ingyen megkaphatják, ha 7 fürdőjegyet a lakóhelyükről magukkal visznek. Bükön 100 forint a belépő ára, ha azonban orvos által előre felírt fürdőutalvánnyal érkezik a vendég, „csak” 40 forintot kell fizetnie egy-egy alkalommal. A zalakarosi Gránit gyógyfürdőben ez az összeg 150, illetve 90 forint. Harkányban viszont a beutaltaknak semmit sem kell fizetniük — igaz, ott a fürdőt a Baranya Megyei Fürdő- vállalat üzemelteti... Klubvezetők tanácskozása Több mint félezer klubvezetőnek és a megyei klubtanácsok vezetőinek hívott össze országos tanácskozást hétfőn a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége. A találkozó napirendjén számos érdekes, időszerű téma szerepelt. Ilyen volt egyebek mellett a szövetség és az idősek más szervezetei között létrejött kapcsolatok összegezése, a tapasztalatok megvitatása, továbbá az idei kiemelkedő feladatok — mint amilyen például az idősek tanácsainak megalakítása a településeken, a generációk közötti kapcsolatok és a nemzetközi együttműködés erősítése és bővítése — eddigi teljesítésének értékelése. A rendezvény programja szerint foglalkoztak a szövetség érdekvédelmi tevékenységével és az országban működő,más érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködéssel is. Debreceni kezdeményezés A minap olvashattuk, hogy laptársunk, a Hajdú-Bihari Napló havonta egy alkalommal egy oldalt szentel a megye nyugdíjasainak. Most arról kaptunk hírt, hogy a Debreceni Rádió — a Danubius Rádió helyén, a 103,5-ös ultrarövid hullámon — minden második hét péntekén 8 és 9 óra között a nyugdíjasoknak sugároz műsort minden második pénteken. A KAPOSVÁRI IDŐSEK VÉLEMÉNYE Romló életkörülmények, kimerülő tartalékok Nem telik gyógyszerre — Lemondják az újságot Kapcsolat pártokkal, önkormányzatokkal Közösen szervezik az idősek világnapját Féléves tevékenységéről adott számot a választmánynak a múlt hét péntekén Kaposváron a Szakszervezetek Székházában a Nyugdíjasszervezetek Somogy Megyei Szövetségének elnöksége. A résztvevők előtt Kovács Lajos elnök szólt a múlt év novembere óta végzett munkáról. Kaposvár lakosságának 29 százaléka (1990-ben még csak 20-22 százaléka) — a város 21 751 polgára — részesült valamilyen nyugellátásban az idén március végén. Ez a szám megközelíti a somogyi arányt, ami jóval meghaladja az országosat. Vajon hogyan élnek, hogyan boldogulnak a megyeszékhely köz- igazgatási térségében ezek az emberek?— erre volt kiváncsi a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete, s hogy választ kapjon kérdésére, kérdőíveket juttatott el jó néhányuknak. A felmérés tapasztalatairól kértünk tájékoztatást Szentes Józseftől, a nyugdíjasegyesület gazdasági elnökhelyettesétől. — Az idős emberek szociális problémáival, életük elviselhetővé tételével az erejük teljében levők csak akkor foglalkozhatnak a siker reményében, ha időről időre mérlegelik helyzetüket, figyelemmel kísérik sorsuk alakulását. Ezt tettük mi is, amikor a felmérésről döntöttünk. A kapott válaszokból, az adatokból élethelyzetekről alkothatunk képet, s láthatjuk, milyen irányban kell sürgősen lépnünk. — Kiktől kapták vissza a legtöbb kitöltött kérdőívet? — A kisnyugdíjasoktól. Talán annak reményében, hogy válaszaik alapjául szolgálhatnak majd valamilyen szociális támogatásnak. Adataikból kitűnik, hogy tovább tart az elszegényedési folyamat. Roskadozó pultok, gazdag kirakatok, teli üzletek kínálják áruikat, s vannak, akik meg is tudják venni azokat, de a vevők nem kisnyugdíjasok... A nagyobb összegű — 25 ezer forintnál több — nyugdíjat élvezők közül nem is küldte vissza senki a kitöltött kérdőívet. — Milyen főbb következtetésre jutottak a felmérés során; mi foglalkoztatja a legtöbb nyugdíjast? — Égyértelműen megállapítható, hogy az emelkedő fogyasztói árak mellett beszűkülnek a kereseti lehetőségek, elapadnak a fő-, a mellék- és a másodállásokból származó jövedelemforrások, s a romló anyagi helyzetből következően a kelleténél kevesebb vagy semmi sem jut újságra, könyvre, tisztálkodó szerekre, gyógyszerekre. Kimerülőben vannak a családok és az egyedülállók tartalékai. Mivel lehetne javítani ezen a szomorú állapoton? Takarékossággal? Hogy csökkenjen a kiadás, csak akciós vásároA megyei szövetség elnökének összegezése szerint igencsak mozgalmas időszakot hagytak maguk mögött, hiszen a múlt félévre esett például a nyugdíjemelésről szóló parlamenti döntés. Az emelés mértékét és kezdési időpontját még ma is sokan és sok helyütt vitatják. Ekkor zajlottak a megye nagyobb településein a sok hasznos tapasztalatot kínáló nyugdíjasfórumok, s újabb tagokkal gyarapodtak a megyei szövetség tagszervezetei: az ezekben tömörült somogyi nyugdíjasok száma ma már megközelíti a 21 800-at. A múlt félév munkája szervesen kapcsolódott a korábban elhatározott programhoz, így például folytatódott a kapcsolatteremtés az országos szövetséggel és a megyei tagszervezetekkel, részt vesznek a megyei és települési önkormányzatok munkájában. Amiben viszont tovább kell lépni: a politikai pártokkal, a szakszervezeti tömörülésekkel, az országgyűlés somogyi képviselőivel, más nyugdíjasszervezetekkel való gyümölcsözőbb együttműködés. Megkülönböztetett feladat az idén az idősek világnapjának megszervezése: ezt a rendezvényt most először — az erre vonatkozó ENSZ-ha- tározatnak megfelelően — a megyei nyugdíjasszövetség és a megyei önkormányzat közösen szervezi. A választmány tagjai meghallgatták az országos szövetség küldöttértekezletéről szóló tájékoztatót. Kovács Lajos elnök az elnökség nevében megköszönte a somogyi nyugdíjasszervezetek, egyesületek, klubok vezetőinek és munkatársainak az önzetlen segítséget, melyet a megyei szövetségnek nyújtottak a feladatok teljesítéséhez. Főként az áprilisi nyugdíjasfórumok megszervezésében és lebonyolításában kapott hatékony támogatást a helyi nyugdíjasoktól a megyei szövetség. NE „ÍRJUK LE” ÖNMAGUNKAT! Egyre nehezebb takarékoskodni, mert nincs miből... (Fotó: Király J. Béla) Sáfárkodjunk jól a múló évekkel kon, olcsó piacokon szerezzék be a szükséges cikkeket? Egyre nehezebb takarékoskodni, mert nincs miből... A válaszadók a jövedelmük 53 százalékát élelmiszerre költik. Sokan lemondták az újságot, mert nem telik előfizetési díjra. A válaszok zömét 60-70 év közöttiektől kaptuk. Legtöbben 1971 és 1990 között menték nyugdíjba; a válaszolók többsége tulajdonosként vagy főbérlőként másfél szobás lakásban él. A felmérésben résztvevők átlagnyugdíja — főként az egyedülállóké — 1992-ben alaposan elmaradt az országos átlagtól és a létminimumtól, a két nyugdíjból élő házaspároknál valamivel jobb a helyzet. A megkérdezettek csupán tíz százalékának van a lakásán kívül más tulajdona is. — Kérnek-e segítséget a megkérdezettek, s ha igen, a támogatás milyen formájára tartanak igényt? — A megkérdezettek 71 százaléka véli úgy, hogy szüksége lenne valamilyen segítségre, s szinte valamennyien anyagi támogatásra gondolnak. De akadnak olyanok is, akik beérnék gondozással, ápolással, sőt azzal is, ha időnként meglátogatnák őket... Az „egyéb közölnivalók” között olvastuk: a lakbér- emelés terhét ne az életük utolsó éveit élő nyugdíjasokra rakják, s számukra egyáltalán nem megnyugtató, ha azt hallják, hogy tíz-húsz év múlva majd jobb lesz. Panaszolják, hogy a nyugdíjasok sorsáról olyanok döntenek, akik havi 200-300 ezer forintból „tengődnek”, s akik könnyen kivárják azt a tíz-húsz évet. Ugyanakkor a kisnyugdíjasok közül sokan már alig tudják kiváltani az orvos által felírt gyógyszereket... — Mi lesz a sorsa a nyugdíjasoktól kapott válaszoknak? — Már a fölmérésről hozott döntéskor elhatároztuk, hogy a kérdőíveken közölteket a polgármesteri hivatal népjóléti igazgatóságának tudomására hozzuk, azzal a kéréssel, hogy a leírtakat vegyék figyelembe, ha a szociális segélyeket elosztják a rászorulók között. Sok hasznos információhoz jutott egyesületünk is, s ezeket érdekvédelmi és -képviseleti munkánk során hasznosítjuk majd — tájékoztatott Szentes József, a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének elnökhelyettese. Hernesz Ferenc A kutatók szerint a kőkorszak embere mindössze 19, a XVI. század szülötte 27 életévre számíthatott. A XX. század elején már 40, a második világháború után 57,7 év volt az átlagos életkor. Most, az új évezred küszöbén 70-80 évre tehető a fejlettebb országokban a várható életút hossza. Hogyan lehetséges, hogy az embernél nem egészen száz esztendő alatt megkétszereződött az élethossz? Ebben elsősorban az életkörülmények megváltozása, az életnívó, a társadalmi feltételek javulása játszik szerepet. Ma már leküzdhetők a járványok, visszavonulnak a népbetegségek, csökken a gyermekhalandóság. Ám a tudósok állítják, hogy a sejtjeink DNS-ében rejlő genetikai programtól akár a 120- 130 évet is megérhetnénk! Közismert, hogy az öregedés tempója rendkívül eltérő — elsősorban az öröklődés, az alkat, az életmód, az életvitel, a társadalmi és környezeti hatások különbözősége miatt. Sok a naptárilag öreg ember, aki korát meghazudtoló fiatalossággal alkot, dolgozik. De sok a „vén fiatal”, az idő előtt kiégett, tehetetlen, enervált ifjú is. Az öregedés fékezésének lehetőségeivel a biológiától a gerontopszichológiáig egész sor tudományág foglalkozik. Tapasztalataik egybehangzóak abban, hogy a testi-lelki frissesség megőrzéséért legtöbbet önmagunk tehetünk. Aki már fiatalon vagy középkorúan mintegy lemond önmagáról, ne csodálkozzék, ha idős korára mások is lemondanak róla. Sajnos, a terjedő munkanélküliség még inkább fokozza a feleslegesség öregítő érzetét... Pedig a jó értelmű fontosságtudat, a hasznos elfoglaltság sokáig eltorlaszolja a biológiai öregedés útját. Dr. Takács Ilona Ne felejtsük otthon az orvosságot! HA ÚTRA KELÜNK, Bizonyára akadnak olvasóink között, akik átélték már azt a döbbenetes érzést: az üdülőbe érve vagy az országhatárt átlépve kiderült, hogy a nagy készülődés közepette kimaradt az útipogy- gyászból a gyógyszer! Az, amit orvosi előírás alapján rendszeresen kell szedni, és az is, amit „biztos, ami biztos; jól jöhet, ha kéznél van” elgondolás szerint a patikában beszereztünk. Ilyenkor elkezdődik az idegeskedés, a tortúra. Ez az idén csak tovább fokozódhat, ha feledé- kenységből a betegkártyát is az otthoni fiókban hagyjuk*...* Mindenekelőtt: az erre a célra előkészített dobozba — ezt jól látható, szembeötlő helyen tartjuk a pakolásnál — az otthon is rendszeresen használt gyógyszerek kerüljenek, mégpedig mindegyikből annyi, amennyi futja a távoliét idejére, sőt, nem árt, ha a biztonság okáért a kimért adagokat ezúttal „rátartással” tesszük el, mert előfordulhat, hogy a tervezettnél hosszabb ideig tart a program. Ezután következhetnek azok az orvosságok, illetve gyógyászati eszközök, amelyekre távollétünk alatt bármikor szükségünk lehet. Itt vannak például a fájdalom- és lázcsillapítók és — repülőgépen, autóbuszon, autóban való utazásnál némelyeknél erre igencsak szükség lehet — a hányinger megelőzésére a Daedalon, aztán görcsoldásra a No- spa, székrekedés esetére a Tisasen A+B, hasmenésre a Sulfaguanidin, bélfertőtlenítésre a Carbo Activatus tabletta. Ne hiányozzon az útipogy- gyász gyógyszeres dobozából a steril kötszer, a ragtapasz — és ennek vízálló változata — , a hőmérő, a jód sem. Ha szerencsénk van és nem lesz rájuk szükség az üdülésnél, a kirándulásnál, akkor sem vesznek kárba: bekerülhetnek otthon a házipatikába. Ha külföldre megyünk és a gondos felkészülés ellenére elfogy odakint a hazulról hozott orvosságunk, a hiányos idegennyelv-ismeretünk okozta problémán is átsegíthetnek a megüresedés után is megőrzött gyógyszeres dobozok: ezeket a patikákban, drogériákban megmutatva a hazai medicina időleges pótlására kiszolgálnak bennünket (persze, meglehetősen borsos áron) olyan vagy hasonló hatású és rendeltetésű, recept nélkül is kiadható gyógyszerekkel, amilyeneket addig szedtünk. Tóparti pihenésre készülve ne csak a napozásra és az ahhoz szükséges kozmetikumokra gondoljunk, hanem arra is, hogy ott valószínűleg lesz majd szúnyog is... Márpedig a szúnyog csíp, s a szúnyogcsípés meglehetősen kellemetlen, ronthatja az üdülés amúgy kellemes hangulatát. Ezért feltétlenül vigyünk magunkkal a szúnyogokat és más rovarokat riasztó szereket; a csípés okozta égés, viszkedés enyhítésére pedig nagyon alkalmas például a jobbára „cinkrázó” néven ismert, a patikákban beszerezhető, hófehér folyadék.
