Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-19 / 115. szám

1993. május 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 Rendelet készül a természetgyógyászatról 364 szúráspont a testen, 126 a fülön Új magyar Akupunktúra — csodavárás nélkül A betegséget csak az orvos állapíthatja meg Míg külföldön polgárjogot nyertek a gyógyszer nélkül gyógyítók, addig nálunk mind hevesebb kirohanások érik a természetes gyógymódok al­kalmazóit. Az ellenzők és a támogatók két nagy tábora újabb és újabb érvekkel -pró­bálja bizonyítani saját igazát. A „betiltok” a beteggel petró­leumot itató sarlatánt, míg a támogatók sok-sok gyógyult beteg példáját emlegetik. Pol­gárjogot nyer-e nálunk a ter­mészetgyógyászat? A sok embert érintő kérdésre a kö­zeljövőben rendelettel vála­szol az illetékes tárca. Erről kérdeztük dr. Tamasi Józse­fet, a Népjóléti Minisztérium természetgyógyászati szak­mai kollégiumának vezetőjét. — Véleményünk szerint a természetgyógyászat az egészségügy része. Elsősor­ban az egészség megőrzésé­ben, a helyes életmód, életvi­tel kialakításában és kiegé­szítő gyógymódként a króni­kus betegek rehabilitációjában számítunk a természetgyó­gyászokra. — Eszerint a természet- gyógyászok nem készíthetnek diagnózist? — Betegséget továbbra is változatlanul csak diplomás orvos diagnosztizálhat. A megfelelő kivizsgálás után az orvos határozza meg a szük­séges terápiát, ő írja fel a gyógyszert is. Ha a beteg mindezt kevésnek találja, fel­keresheti — de már nem a társadalombiztosítás terhére, hanem saját költségére — a természetgyógyászt, akivel megbeszélheti milyen kiegé­szítő kezeléssel lehetne álla­potán javítani, felépülését gyorsítani. — Ki lehet természetgyó­gyász? Az eddigi gyakorlat tarthatatlan... — Az önkormányzatok egyetlen dokumentum, az er­kölcsi bizonyítvány birtoká­ban, korlátlanul adnak vállal­kozói igazolványt például a talpmasszírozóknak, utána pedig már senki sem ellenőrzi azt, hogy valóban csak refle- xológiaval foglalkozik-e az il­lető. És éppen ezt a joghéza­got kihasználva kerültek az álgyógyítás közelébe valójá­ban szakképzetlen, hozzá nem értő, ám nagyon ügyes emberek. Ők azok, akik kellő haszon reményében az orvos- tudomány által halálosnak mi­nősített kór gyógyítására is vállalkoznak. A természet sok mindenre képes, bizonyított például, hogy megfelelő diétá­val és életmóddal bizonyos rákos betegeket sikerült meg­gyógyítani. Elég csak a ko­rábban bőrrákban szenvedő magyar származású Beata Bisofot említeni. Ez a kemény asszony nem csinált mást, „csak” változtatott addigi élet­módján. Diétázott. Kitartása, hite mellett a szerencse is mellé szegődött. Azóta tíz esz­tendő telt el, most a hazai da­ganatos betegeknek adja át tapasztalatait... — Milyen változásokat tar­talmaz a most készülő rende­let? —A természetgyógyászok működését érettségihez és va­lamilyen szintű képesítéshez — tanfolyam elvégzéséhez — kívánjuk kötni. Egyben ponto­san meghatározzuk, hogy a gyógyítás melyik területével foglalkozhatnak, így könnyebb lesz felelősségre vonni azo­kat, akik az előírtaktól eltérően — például az orvost felülbí­rálva — új diagnózist állítanak fel, lebeszélik a beteget a su­gárkezelésről. A célunk nem a természetgyógyászat betil­tása, sokkal inkább az elvé­gezhető feladatok pontos be­határolása. Terveink szerint változatlanul lehet majd gya­korolni például a talpmasz- százst, a különböző vízkúrá­kat. Szabó Margit Egy tizenéves lány arcá­nak egyik fele lebénult — pe­rifériás arcidegbénulása volt. Hogy ez mit jelentett neki, csakis az tudja, aki átélt ha­sonlót. Ez a lány minden­esetre már csak emlékezni tud a keserű érzésre: gyors gyógyulásában az alkalma­zott komplex kezelés, benne az elektroakupunktúra nagy­ban segített. Az az akupunktúra, amely a sok ezer éves múltban és a távol-keleti gyógyításkultúrá­ban gyökeredzik, s ódzko­dást és idegenkedést is ki-ki- váltott ott, ahol megjelent. Érdekes, hogy egy időben az anyahonban, Kínában sem nyerte meg a hatóság enge­délyező kedvét. Az utóbbi két évtizedben, orvosi témában az akupunk­túra keltette a legtöbb ellenté­tes hullámot mind a laikusok, mind az orvosok körében. Egyrészt indokolatlan csoda­várást lehetett tapasztalni a betegek, másrészt indokolat­lanul nagy kételkedést az or­vosok részéről. Hazánkban már hivatalosan is elfogadta­tott, s mind többen felelnek meg az Orvostovábbképző Intézetben megkövetelt tu­dásszintnek. így a kaposvári dr. Faragó Miklós belgyó­gyász szakorvos is, két éve fogadja betegeit akupunktú- rás szakrendelésén. — Idestova tizenöt éve, or­vosi pályafutásom kezdetén figyeltem fel arra, hogy a pá­ciensek nyakló nélkül szedik a fájdalomcsillapítókat az ízü­leti megbetegedéseikre. En­nek idővel kialakulhatnak kó­ros mellékhatásai, mint pél­dául a gyomorvérzés vagy a csontvelő működésének za­varai. Ez a felismerés veze­tett el az akupunktúráig, amely hatékonyan használ­ható ilyen panaszoknál. — Ha már itt tartunk: ta­pasztalata szerint milyen esetekben segít még az aku- punktúrás kezelés? — Hatékony az akupunk­túra a fájdalomcsillapításban, a gyulladáscsökkentésben, a funkciójavításban, az izom- spazmusoldásban és a nyug­tató hatás elérésében. De ez sem csodaszer, anatómiai elváltozást mi sem tudunk visszacsinálni, de az ízületi fájdalmat, gyulladást lehet csökkenteni vagy meg lehet szüntetni. Javulhat az izom funkciója, vérellátottsága, kellemesebben lehet élni vele. Az akupunktúrás keze­lést megelőzően azonban nekünk is az európai gyógyí­tásban megszokott módon kell a diagnózist felállítanunk. Ezért fontos, hogy orvos vé­gezze a kezeléseket, mert tudni kell, hogy mely esetek­ben nem lehet segíteni az akupunktúrával. Érdekesség, hogy az ősi Kínában, ahol a gyógyítás a papok feladata volt, megfigyelték, hogy a szúrt sebet szerzett harcosok bizonyos „egyéb panaszai” megszűntek, például egy lá­bon szúrt harcos addig györtő migrénje megszűnt. Lehet, ez neki csekély vigasz volt, mindenesetre innét ere­deztethető az akupunktúrás gyógymód. Az időszámítás előtti 'III. évezredben Hu- ang-ti, a sárga császár egy feljegyzésében már foglalko­zik az energiacsatornák és meridiánok rendszerével. (Fotó: Csobod Péter) — Van kimutatott össze­függés a tűszúrás és mond­juk a fájdalom csillapodása között? — Igen, vannak kimutatott adatok arra, hogy ha megfe­lelő pontokban szúrunk, ak­kor a test bizonyos részein ennek megfelelően szaba­dulnak fel gyulladás-, illetve fájdalomcsillapító anyagok. — Miként lehet rátalálni ezekre a szúráspontokra a gyakorlatban? — Az energiacsatornákat és a meridiánokat használjuk fel a szúráspontok kiválasz­tására, különféle csontvégek­től számítjuk ki a szúrás he­lyét. 364 klasszikus szúrás­pont van az emberi testen, 126 a fülön. Az utóbbi időben elterjedt az orrakupunktúra is, amelyet a szenvedélybe­tegségek gyógyításában se­gédterápiaként használunk. — Jár fájdalommal a tű­szúrás? — Egyáltalán nem. Már én is alávetettem magam aku­punktúrás kezelésnek, ami­kor fájt a derekam. — És kibírtam. Balassa Tamás Müvese­állomások találkozója A Magyar Nefrológiai Társa­ság és a Kaposi Mór Megyei Kórház III. számú belgyógyá­szati osztálya, valamint a Roli- care egészségügyi szolgáltató rt 4-es számú müveseállomása szervezésében városunkban rendezik meg a műveseállo- mások tudományos találkozó­ját. A megyei önkormányzat nagytermében szombaton dél­előtt az ország valamennyi (41) dializáló állomásáról 250 or­vos, nővér és technikus vesz részt az eszmecserén. A talál­kozón 23 előadás hangzik el a modern dialízis kutatásának témakörében, valamint az ott­honi művesekezelésekről. A dializáló nővérek munkájáról külön szekcióban tanácskoz­nak. Ugyancsak szombaton, a kaposvári Könyvtár előadóter­mében tekinthető meg Németh Imre Lajos tollrajzaiból és festményeiből nyílt kiállítás, amelyet dr. Tóth Tibor a vese­betegek megyei szervezetének elnöke ajánl az érdeklődők fi­gyelmébe. A művek megvásá­rolhatók, a befolyt összeget az alkotó a Vesebetegekért Ala­pítvány javára ajánlotta föl. Ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az ápolónők nemzetközi napjáról a nagyatádi kórházban. Az intézmény vezetői, az orvosok és az orvosi kamara képviselőinek kö­rében igazgatói dicsérettel ismerték el az egészségügy leg­jobb „közkatonáinak” munkáját. (Fotó: Lang Róbert) Mentősközérzet Marcaliban A marcali mentőállomáson, amikor időpontot kértem erre a beszélgetésre, azt a választ kaptam: reggel 7-től este 17 óráig. Harkány János mentőtiszt az állomás szakmai irányitója meg is magyarázta. — Naponta 30-50 hívást ka­punk és 5 autó helyett most 3 kocsival kell megoldani Marcali és vonzáskörzetének a mentő­szolgáltatást. A hívások szá­mába beletartozik a vaklárma is: felelőtlen emberek ostoba já­téka. Amikor hívnak bennünket, az embernek szinte görcsbe, rándul a gyomra, mert nem tudja, hogy milyen sérültet talál. Amikor kiderül a vaklárma, ma­rad a bosszúság, s az ember arra gondol valahol, valakinek talán tényleg szüksége lenne ránk. Januártól eddig 2900 hívást kaptunk. Ebből sürgős több mint 800, vaklárma pedig 37 alka­lommal volt. 180 esetben törént meg az, hogy a beteg nem jött el velünk. A megyei mentőállomás után a mienk a legnagyobb és nálunk van Somogy két legjob­ban felszerelt esetkocsijának egyike, ezt a Marcali Mentőala­pítványtól kaptuk. Ez a mentőa­utó kisebb mozgókórház, amelyben a rendelkezésre álló eszközökkel orvosi szintű be­avatkozást tudunk nyújtani. A régi kiöregedett autók ki­cserélése másfél évvel ezelőtt kezdődött, és ma már Toyotáink vannak. Nálunk a mentősöket nem a fizetés, hanem a szakma szeretete vonzza erre a pályára. Jönnének is hozzánk, de az át­lag 10 ezer forint kezdő fizetés nem csábító. Ez tartalmazza az éjszakai pótlékot és a túlóra­pénzt is. Itt nincsenek ünnepek, nincsen vasárnap, csak szolgá­lat, mindennap. A szakma sze- retetéből viszont nem lehet vá­sárolni a boltban. A mentőállomáson dolgozók átlagéletkora 35 év. Harkány János 14 éve dolgozik itt, és ezalatt 2 ember jutott el a nyug­díjkorhatárig. Azt állítja, itt nem lehet megöregedni, a rendszer­telen munka, az állandó ké­szültség miatt. — Ha kihívnak bennünket egy esethez, akkor sebésznek, bel­gyógyásznak vagy szülésznek kell lenni. Ha döntésre kerül a sor nem hívhatunk össze konzí- limot, azonnal cselekedni kell. Mert minden tettünkért felelős­séggel tartozunk. Szalai Erika gyógyszer Szimpóziumon mutatták be az orvosoknak a gyomor- és nyombélfekély gyógyítását szolgáló új magyar gyógy­szert, a Quamatel húsz és negyven milligrammos filmtab­lettát. A Richter Gedeon Ve­gyészeti Gyár Rt saját fejlesz­tésű készítményét az orvosok körülbelül június elején már fölírhatják. Az új gyógyszer­nek kevesebb a mellékhatása, használata kényelmes, hiszen naponta egy tabletta szedése is hatásos. A gyógyszert a tár­sadalombiztosítás kilencvenöt százalékban támogatja így annak térítési díja 35, illetve 36,50 forintba kerül. Tüdőgyógyászat és barokk muzsika A Magyar Tüdőgyógyász Társaság kétnapos, finn-észt-magyar tüdőgyó­gyász-kongresszust szervez Mosdóson. A holnap kezdődő eszmecserén tizenhárom ma­gyar (határon túliak is) és ugyanannyi külföldi szaktekin­tély — köztük H. Sillastu tartui és E. L. Ruokonen helsinki professzor — számol be negyven előadás keretében a tüdőgyógyászat valamennyi ágában nyert tapasztalatairól. Pénteken este a Magyar Ba­rokk Trió Vivaldi, Bach és Händel müveivel lép a pódi­umra. Szólót énekel Gémesi Katalin. Ugyancsak Mosdóson tartanak ma továbbképző na­pot a gyógyszerfogyasztás és a dohányzás egészségkáro­sító hatásáról a megye házi­orvosainak. A depresszió gyógyításáért Az ország lakosságának mintegy húsz-huszonöt szá­zaléka szenved valamilyen pszichés betegségben, küzd lelki zavarokkal. Ezért is csat­lakoztunk a George Bush által 1990-ben kezdeményezett „Az agy évtizede” világméretű nemzetközi mozgalomhoz. A kormány 1991 októberében el­fogadta az „Agy évtizede” nemzeti fejlesztési programot, majd az előző év elején meg­kezdte munkáját a nemzeti ku­ratórium. A téma fontosságát felismerve alakult meg a Ne- uro-Pcichofarmakológiai Egyesület a közelmúltban, amely fő feladatának tekinti e tudományág fejlődésének elősegítését, a szakemberek közötti információcsere javítá­sát, a terület oktatási, tovább­képzési és ismeretterjesztési igényeinek kielégítését. A szervezet felvilágosító és megelőző tevékenységével fontos szerepet tölthet be a hazai pszichológiai kultúra fej­lesztésében. Segítenek az utcai gondozók A társadalom szélén vagy az azon kívül élőkkel, az utcá­kon ténfergő hajléktalanokkal, éhezőkkel, munkanélküliek­kel, prostituáltakkal, drogo­sokkal, darizókkal igyekeznek kapcsolatot keresni az utcai gondozók: segítséget nyújta­nak, tanácsot adnak, intéz­kednek, valamilyen ellátáshoz juttatják azokat, akiknek már semmijük, senkijük sincs. A szociális munka, a család- gondozás egy út területét, az utcai gondozást ismertették a Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia mun­katársai abból az alkalomból, hogy könyvet jelentettek meg „Pokolra kell annak menni...” címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents