Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-19 / 115. szám

1993. május 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Öt település társult gázberuházásra Geszti elmaradott, de nem elveszett Precízen és gyorsan dolgoznak a kivitelezők Mindegy, hogy tíz- vagy száz .......» T ájidegen tiiják A hivatalból nem látták, csak elképzelték Az önálló Pamuk új utakon A két évvel ezelőtt önálló­sodott, s év elejétől Somogy- vár körjegyzőségétől is elvált Pamuk számos feladatot megoldott. Első dolguk volt a vízhálózat bővítése. Erre csak pár hónapot kellett vár­niuk a helybelieknek. Hamar elkészült a mintegy ezer mé­ter hosszú új vezeték. Az utak állapota nem volt megfe­lelő: utat építettek a kultúrhá- zig, majd a ravatalozóhoz is. Drága buszváró Kisasszondon Kisasszond önkormányza­tának idei tervei között sze­repel egy új buszváró megvé­tele a település központjá­ban. Az eddigi árajánlatok azonban nem voltak igazán lenyűgözőek: 2 millió forintért akadna vállalkozó a kényel­mesebb várakozást elősegítő buszváró felépítésére. A képviselők még nem döntöt­tek, megér-e ennyit a beru­házás. Ami már eldőlt: sze­retnék felújítani a tűzoltószer­tár épületét, aztán kerítéssel veszik körül a polgármesteri hivatalt. Faluklub után vízvezeték épül Van ugyan Somogygeszti- ben etnikai kisebbség, de „ci­gányok utcája” nincsen. Ezzel kezdte tegnapi be­szélgetésünket Geszti pol­gármestere, mivel, mint mondta, egy fél évvel ezelőtti cikkünkben így öntöttük sza­vakba az általa elmondottakat. Pedig ő nem ezzel a kifeje­zéssel élt, nem is szereti a ci­gány szót használni, merthogy az etnikum sem szereti hal­lani. Különben sincs semmi gond, emelte ki, a cigányság­gal. Szerkesztőségi prológu­sunk mintegy az „emellett sem menjünk el szó nélkül” szinten zajlott le, ennek közlése nem ütközik akadályba. Amúgy is örülünk, ha arról kapunk tájé­koztatást: egymással jól meg­férő emberek élnek egy tele­pülésen. Szelechmann László pol­gármesterrel tulajdonképpen a faluban éppen elkezdődött gázberuházás kapcsán egyeztettünk időpontot egy beszélgetésre. Amint megtud­tuk: öt település — Szentgá- loskér, Somodor, Mernye, Somogygeszti, Edde és Alsó­bogát — hozott létre gázszere­lési társulást annak érdeké­ben, hogy hatékony együtt­működésüket a vezetékes gázbekötés gyors megvalósí­tásának sikere koronázza. Ez a lehető legjobb ütemben ha­lad, a kivitelezők precízen, tiszteletben tartva mindenki területét dolgoznak: két hét alatt már a fél faluban lefektet­ték a csöveket. Ehelyütt már a nyomáspróbákat végzik. Az öt település összesen 82,5 milliós nagyberuházása során (ennek jó része állami támogatás) Geszti öt középü­lete és mintegy negyven lakó­háza kap gázt. A polgármester elmondta: az elmaradott hely­zetben lévő falut túlnyomó- részt nem a gazdag polgárok lakják, így majd kétszáz csa­ládból kevesebb mint negyede engedheti meg magának az 53 ezer forintos kiadást. „So­kan elhalasztják a beköttetést, velem együtt” — vallotta be Szelechmann László. Somogygeszti, bár elmara­dott, hátrányos helyzetű tele­pülés, az utóbbi években számos tervét megvalósította. De még mindig „nem volt elég”: a gázberuházás után ebben ez évben szeretnék felújítani a ravatalozót és a sportöltözőt, valamint egy jár­dát is építenének. Dédelget­nek egy merőben szokatlan, de hasznos időtöltést célzó álmot: videókivetítőt vásárol­nának a megújhodott kultúr- házukba. Balassa Tamás Segíteni aligha lehet raj­tuk, elvégre kivágták őket. Vége, hatszáz, ahogy mon­dani szokás a helyzetre, ha reménytelen. Igaz, nem is azért keres­ték meg lapunkat, hogy visszatuszkoljuk a földbe a kivágott tujákat. Pusztán a figyelmünket hívta föl a ladi Bese Sándor arra, hogy a leendő iskola építési területéről kiirtották a legalább — ez az első vari­áns — százéves tujasort. Ladon egy homokhalom te­tején valóban találtunk tuját, kivágottat. Korát nem volt módunkban megkérdezni tőle — ki is hallott már be­Nincs rossz dolguk Bő- szénfa időseinek, önkor­mányzatuk rendre szervez programokat nekik, többek között például rendszeresen kirándulni viszik őket. A hé­ten megint utazhatnak a nyugdíjasok, mert önkor­mányzatuk újabb ingyenes kirándulást szervezett. Ezúttal Szegedre indul az autóbusz, az alföldi város lát­ványosságaival ismerkednek meg a nyugdíjasok. A község mintegy száz­negyven időskorúja közül László véleményét kértük ki az ügyben, aki — második variáns gyanánt — olyan tíz évvel ezelőttre saccolta a növények ültetésének idejét. Amúgy is tájidegen tujákról volt szó. Ezt a piacon árulják és 5-6 év alatt nő ekkorára, vélte a körjegyző és hozzá­tette: a vágás a természet- és környezetvédelmi hivatal engedélyével történt. Ezt Bese Sándor is eképp tu­datta velünk, ám szerinte a hivatalból nem látták, csak elképzelték az eltakarítandó növényzetet. Tujaügyben megoszlanak tehát a vélemények. Amit tudunk róluk: cirka 10-100 évesek voltak. Míg voltak.-bal­negyvenen vállalkoztak a ki­rándulásra, sokuk először jár az Alföldön. A bőszénfai önkormányzat természetesen legalább ennyire odafigyel a fiatalab­bakra is. Ezt bizonyítandó, nagyszabású gyermeknapi rendezvényt szerveznek számukra, vetélkedőkkel szabadidős programokkal — lepényevés stb. — gyermek­diszkóval. A bőszénfai apró­nép ezen a napon ebédre is az önkormányzat vendége. N. L. szélő tujáról? A körjegyző, Gombos „Világlátó”nyugdíjasok, vetélkedő fiatalok Időtöltés bőszénfai időskorúaknak Az aprónép az önkormányzat vendége Epülget a kúria Hencsén Pálmajorban Az iskola melletti pedagó­gus szolgálati lakásból alakí­tott ki a helyi önkormányzat egy faluklubot, amely szín­vonalas környezetével a helybeliek rendezvényeinek ad otthont. A képviselő-testü­let idei tervei között egyéb­ként szerepel az egészséges ivóvízszolgáltatás körülmé­nyeinek megteremtése. Vár­hatóan hamarosan hozzá­kezdenek az építéshez, mintegy kilencven százalé­kos állami támogatást re­mélve. A beruházás költsége csaknem tízmillió forint lesz. Egyelőre még a kaput is ke­rítés védi Hencsén a Márffy-kúria körül, de előbb-utóbb elkészül a családi üdültetés új somogyi köz­pontja. A Vadászkúria kft épít­teti újjá és bővíti a kúriát, hogy elkészültével elsősorban nyu­gati vendégek számára te­remtsen kellemes pihenési le­hetőséget. Mint hallottuk, golfpályákat Kapuvédö kerítés a „bun­ker” lejáratával építenek angol szakemberek segítségével, s hideg-meleg vizes kutat is fúrtak, mivel a szabadidőcentrumot a tervek szerint fürdővel is kiegészíte­nék. A parkban egy hatalmas földalatti „betonbunker” is he­lyett kapott; funkciójáról nem sikerült információt szerez­nünk. Mindenesetre nagy a várakozás a vállakózás iránt a hencseiek között, hiszen föl­tehetően az új szabadidőköz­pont munkaalkalmakat is te­remt majd. -n­Gyöngyöspuszta útalapja A kadarkúti körjegyzőség­hez tartozó Gyöngyöspusz­tán sürgető az út felújítása. Építésre azonban egyelőre még nincs meg a szükséges pénz. Addig is elkezdik az útalap megépítését, hogy a közeljövőben szilárd burko­lattal lássák el a gyöngyös­pusztaiak újtát. Polány megfúrt kútja Várhatóan mintegy 12 mil­lió forintra rúg annak a beru­házásnak a költsége, ame­lyet a hónap elején kezdtek el Polányban. A vízveze­ték-építés költségeinek felét a polányiaknak kell kigazdál­kodniuk. A kutat már megfúr­ták a községben, ennek költ­sége mintegy 1 millió 700 ezer forintot tett ki. RÉPÁSPUSZTÁN MEGÁLLT AZ IDŐ Egy békebeli iskola Nem lehet nehéz dolguk a répáspusztai gyerkőcöknek, amikor Móra Ferenc Kincs­kereső Kisködmönéhez jutnak a tananyag­ban. A kisregénybeli oskola hangulatát meg­találják saját intézményük falai közt. Igazi békebeli iskola a répáspusztai. Fehérre me­szelt falak, özönvíz előtti padok és szemlél­tetőeszközök. A kemence ugyan hiányzik, de korszerűtlenségben a kályhályuk semmi­vel sem marad el a búbos mögött. Csak alsó tagozat van itt egytől-négyig összevont osz­tály, a felsősök Toponárra járnak iskolába; 17 gyereknek szól a kicsengetés a déli órán Répáspusztán, idejárnak Pödöriből, Antal- majorból is. — Az utóbbi két évben kevesebb ugyan a gyerek, de az óvodáskorúakból azért meg lesz az utánpótlás — mondja a tanító úr, a hetedik éve itt dolgozó Hőgye Béla. A nagyobbakkal az iskolaudvart tették rendbe éppen: — Magad uram, ha szolgád nincs — mondja — Amikor idekerültem, az kel­lett legyen az első dolgom, hogy a vécét rendbe hozzam. Festés, felújítás stb. Szeren­csére faluhelyen a szülők is jobban hadra fog­hatók. Mert a javításokra bizony csak szűkösen telne. Pedig egy teljes felújítás bizony nem válna kárára az épületnek. Mégsem ezt mondta a tanító úr a legna­gyobb gondnak. Nagyobb probléma a napközi, az étkeztetés hiánya. A bejárók reggel héttől délutánig itt vannak. Az ő számukra lenne leg­inkább fontos a napközi, a meleg étel. Most már ő is répáspusztainak számít, el­mondta nemcsak az iskola, az egész település fejlesztésre várna. — Jellemző a falu helyzetére az egyetlen utunk története. Egy rendes út van a község­ben, azt még a Kádár Janinak csinálták. 51-ben itt alakult meg az első téesz Somogy­iban, a Kádár pedig somogyi gyerek lévén eljött az ünnepségre. S hát ugye mégsem maradha­Répáspusztai gyerekek és „csimbókok” tott szégyenben a falu, kellett egy bevezető út. Azóta is ez az egy betonozott útja van a falu­nak. Most várják az Antall Jóskát, hátha az más irányból érkezik. Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents