Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

1993. május 14., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Adományok külföldről és a környékről Református templom épül Barcson Sokan segítenek, felekezeti hovatartozástól függetlenül A pénz hamar elfogy, a szeretet soha Szűkölködő gyermekotthon Kertbarátok érkeztek a testvérvárosból Sinsheimből, Barcs testvér- városából érkezett népes kül­döttség a múlt héten. A német város kertbarát-körének 115 tagja vett részt magyarországi utazáson, s ellátogattak test­vérvárosukba is. A vendége­ket Feigli Ferenc polgármester kísérte végig a városon, majd pedig a helyi, a Németvölgyi Kertbarátok Egyesülete látta őket vendégül. A német kert­barátok megtekintették ma­gyar kollégáik mini gazdasá­gait, és megismerkedtek a magyar ízekkel is. Járdát építenek Tótújfaluban A tótújfalusi önkormányzat eddig mintegy kétmillió forintot fordított járdaépítésre. Jelen­leg is folyamatban van egy szakasz építése, a Szabad­ság utcában mintegy egy ki­lométer hosszú járdát építe­nek a munkások. Egy másik beruházást is terveznek a kö­zeljövőben: az első- és a má­sodik világháborúban elesett hősi halottaknak kívánnak méltó emlékművet állítani. Véradás Szulokban és Kálmáncsán A vöröskereszt barcsi és vá­roskörnyéki aktivistái az idén is megszervezik a véradóna­pokat. A véradók száma az utóbbi időben csökkent. Szu­lokban május 18-án lesz vér­adás, két nap múlva, 20-án Kálmáncsán várják a véradó­kat. A barcsi segítőkész ál­lampolgárok május 27-én ve­hetnek részt véradáson. 15 éves a barcsi II. számú iskola Fennállásának tizenötödik éves évfordulóját ünnepelte a múlt hét végén a barcsi II. számú általános iskola. Az ünnepi rendezvénysorozat já­tékos gyerekprogramokkal kezdődött, majd a dél-somo­gyi dalostalálkozóra került sor. Ezen a barcsi iskolák kórusai mellett Csurgóról és Nagy­atádról érkezett énekkarok is részt vettek. Iskolatörténeti ki­állítás nyílt, a régi diákok és régi tanárok pedig a mostani iskolások műsorában gyö­nyörködhettek. Víztisztító épült Istvándiban Kétmillió forintba került az a kút, amelynek révén ma már egészséges ivóvizet kap Ist­vánéi minden lakóháza. A kút mellett elkészült a víztisztító berendezés is, — ez hatmilliós forintba került. Erre az évre a fej leszések között csak egy járdaépítés szerepel, valamint az elmaradt, befejezetlen be­ruházások elkészítése. Az még kétséges, hogy sikerül-e ismét beüzemelni azt a kony­hát, amely az iskolát és az óvodát szolgálná ki. A barcsi református gyü­lekezet régi vágya, hogy temploma legyen. 1989 ka­rácsonyán kicsinek bizo­nyult az imaház. Ekkor ha­tározták el, hogy templo­mot kell építeni a jövő gyermekeinek. — A város vezetése is meghallgatta a gyülekezet akaratát — mondta dr. Cseke István főorvos, a barcsi re­formátusok egyik gondnoka. — 1990 elején a városi ta­nács mintegy egymillió-két­százezer forint értékű telket ajándékozott. A dr. Komjáthy Attila ve­zette budapesti Mérték Stú­dió terve nyerte el tetszé­sünket. 1991. február 20-án létrejött a barcsi templomé­pítő alapítvány, 160 ezer fo­rint alaptőkével; majd a pol­gármesteri hivatal jóvá­hagyta az építési terveket. Az alapkőletétel 1991. jú­nius 15-én megtörtént. Az­óta majdnem két év telt el, és a barcsi reformátusok száma egyre növekszik. Kezdetben nyolcvanan vol­tak, ma már közel kétszá­zötvenen. — Csodát észleltünk — mondta dr. Cseke István. — Féláron kaptunk cementet, téglát. Felekezeti hovatarto­zástól függetlenül építjük a templomot. Ennek szerve­zője, „motorja” Tóth Béla egyházi gondnok. Dr. Cseke István kiemelte Nemrégiben beszámoltunk arról az alapítványról, amely­nek segítségével szerte az országban mintegy 300 csa­ládi házat építenek fel. A Há- zat-hazát Alapítányra Bar­cson is jelentkeztek, s az el­múlt hét végén megkezdő­dött a munka. Az alapítvány lényege, hogy a résztvevői tulajdonképpen társadalmi munkában — kalá­kában — egymás házának épí­tésén segítenek, a pénzbefize­tés mellett. így jóval kevesebbe kerül egy-egy ház. Ám a tagok nemcsak egymás építkezésén dolgoznak, hanem azokon a te­lepüléseken, ahol segítik az alapítványt, közmunkákat is végeznek. így kerülhetett sor szombaton Barcson arra a par­képítő, városszépítő munkára, amellyel hivatalosan is kezde­tét vette az alapítványi munka a Dráva-parti városban. Barcs önkormányzata ötven Fia a tél közelegne, a tolvajok tettét ugyan nem enyhítené, de valamelyest magyarázná, hogy tűzifát loptak. Am az is lehet, hogy már most „spájzolnak” a hidegebb napokra. Az történt ugyanis, hogy Csurgón a helyi téesz tulajdonában levő és a MÁV csurgói rakodóterületen tárolt rakományból hét köbmé­ter égerrönköt és négy űrméter akác tűzifát emeltek el. Az is­meretlen tettesek mintegy 60 ezer forint kárt okoztak. Nyilván a jelen áldozatvállalásait. Különösen azt, hogy a hol­land egyház 700 ezer, a svájci 236 ezer és a német 80 ezer forintot adott e ne­mes célra. A környező falvak gyülekezetei és a helyi ró­mai katolikus egyház is több mint 100 ezer forint ado­közművesített telekkel járult hozzá egyébként az építkezé­sekhez, s ezt a gesztust igye­keztek most „meghálálni” az alapítvány tagjai. Mint Kolláro- vics Lajos irodavezetőtől meg­tudtuk, a nyolcvan ember — akiknek többsége Pest megyé­ből érkezett — komoly értékű és látványos munkát végzett. Most már el tudom képzelni — tette hozzá —, hogy valóban felépül egy hét alatt egy ház. Az alapítványi házépítésre más somogyi településről is mutat­kozik érdeklődés; érkeztek megfigyelők Marcaliból és több kisebb községből is. Nem csoda, hiszen arra ma már egyetlen önkormányzatnak sincs pénze, hogy lakást épít­sen, de telekkel hozzá tud já­rulni a beruházásokhoz, és így megoldódhat egy nagy gondja a városnak. Barcson egyébként nemsokára a házak építése is megkezdődik — uqyaníqy, ka­lákában. V. O. lerobbant traktorját akarta fel­szerelni jó alkatrészekkel (ha csak nem egy újat akar össze­rakni apránként tolvajlásaiból) az az ismeretlen tettes, aki szintén Csurgón egy szarvas­marhatelepen parkoló traktorról 80 ezer forintnyi alkatrészt lo­pott el. A Sefag iharosi erdészeté­ben csaknem 100 ezer forint kárt okozott egy ismeretlen tet­tes, aki zöldgallyakkal meg­rakva távozott a helyszínről. mánnyal járult hozzá az épí-- téshez. A munka folyamatos. Az idei tervek között szerepel a templom tetejének befeje­zése és külső vakolása. A templom avatása a jövő év október 31-én lesz, a refor­máció napján. Felsőszentmárton tulaj­donképpen már Baranya megyében van, de a me­gyehatár láthatatlan; nem csoda, hogy a kötődés igen erős a szomszéd — hivata­losan somogyi — falvakhoz. Ezért szívesen adunk hírt egyik legnagyobb vágyuk a sportcsarnok építéséről. Két évvel ezelőtt született az öt­let, amikor Lantos Mihály pol­gármester tapasztalatcse­rére utazott az Alföldre; ott A Barcs és Nagyatád tér­ségben az utóbbi időben ismét fokozódik a munkanélküliség növekedési üteme. A kedve­zőtlen tendencia megállítá­sára most egy tanulmányt ké­szíttet a Somogy Megyei Vál­lalkozói Központ. Mint azt Ko­csis Tibortói, a barcsi alköz­Messziröl az árnyas fák között, festői környezetben meghúzódó épületcsoportot Barcson, akár szanatórium­nak is hiheti az ember. De ha ezt gondolja, akkor igen­csak messze jár az igazság­tól. Mert a lejáratnál elhelye­zett táblán ez olvasható: Egészségügyi Gyermekott­hon. Dr. Lábady Miklós igaz­gató-főorvos, így mutatta be az intézményt: — 1984-től működik az ott­hon. Itt olyan gyermekekkel foglalkozunk, akik genetikai vagy magzati károsodás miatt hátrányos helyzetűekké vál­tak. A legfiatalabb betegünk 3 hónapos, a legidősebb 25 éves. A 120 ágyas intézetben 117-en laknak. Itt minden megtalálható, ami egy ilyen otthonból nem hiányozhat: or­vosi rendelő laboratóriummal, foglalkoztató termek... Akik nincsenek ágyhoz kötve, azoknak tartalmas programot kínálunk. Játékos foglalkozá­sok színezik a hétköznapokat. Sőt, kézügyességet fejlesztő gyakorlatokat is végeznek. Ilyen például a festés, a hím­zés, a szövés. Életünkhöz hozzátartozik a kirándulás is. Jártunk a Balatonon, Pécsen, Szigetváron. A legszebb él­mény a farsangi bál. Fényké­pek, videófelvételek tanúsítják a lakók örömét. Az igazgató úrral végigjár­tuk az ápolási egységeket. nyerte el tetszését a kisdo- rogi sportcsarnok. Elmondta a képviselő-testületnek az elképzelését: érdemes lenne a faluban felépíteni egy sportcsarnokot. Egyhangú­lag elfogadták. Ezután pá­lyázatot hirdettek a kivitele­zésre, miután a kiváló bé­késcsabai tervező, Bánszki József és csoportja elkészí­tette a terveket. A pályázók közül a legjobb ajánlatot a kisdorogi Metál-Bau Kft, va­pont vezetőjétől megtudtuk, a tanulmányra a Phare-program biztosítja a pénzt, pontosan kettő és félmillió forintot. A ta­nulmány elkészítésére pályá­zatot ír ki a vállalkozói köz­pont. Tegnap a vállalkozói köz­pont vezetői, a térség Önkor­Nehéz szavakat találni. A leg­súlyosabb esetekben az ágy örökös tartózkodási hely. íze­ket sokan soha nem éreztek, szondán keresztül kapják a táplálékot. A másik szobából már elénk jöttek a gyerekek. Van, aki nem képes szót for­málni. Némelyik gyermek kül­seje nem árul el semmit. De a tekintete... A kívülálló csak a torzat, a sajnálni valót látja bennük. A főorvos, aki gyermekgyógyász szakorvos naponta tapasztalja az orvos-beteg kapcsolatot. — Ezeket a gyerekeket sze­retni kell. Nehéz a gondozók munkája, mégis itt vannak a betegek mellett. A legnagyobb ajándék pedig az, amikor a 14 éves fiú először először elin­dul vagy megfogja az evőesz­közt. Mivel megyei intézmény, ezért a megyei közgyűlés a felügyeleti szerve. Az idén megszavaztak kétmillió forin­tot a tetőszerkezet javítására. De így is sűrűsödnek a gon­dok, nem tudják biztosítani a működési feltételeket. — Három éve nem változott az intézet költségvetése — je­gyezte meg a főorvos. — Havi 670 ezer forintból gazdálkod­hatunk: 350 ezer élelemre, 300 ezer energiára megy el. Szóval a 24. órába értünk. Mi az egészség? Testi, lelki és szociális jólét. Az első kettő nem adatott meg nekik, a harmadik pedig veszélybe ke­rült. Gamos Adrienn lamint a sellyei Sellyép BT adta. így ők kapták a megbí­zást. Az építkezés tavaly szeptemberben kezdődött. Ma már ott tartanak, hogy elkészült a vasváz szerke­zet. Szeretnék, ha még az idén tető alá kerülne az építmény. Terveik szerint az ünnepélyes átadásra 1994. augusztus 20-án kerül sor. Az építkezés összköltsége meghaladja a 35 millió forin­tot. (Gamos) mányzati képviselői arról tár­gyaltak, milyen irányban is kel­lene elindulni, hogy megfé­kezhető legyen a munkanélkü­liség? A térség egyébként hí­resen jó vállalkozókészségü, bizonyítja ezt az is, hogy a he­lyi alközpontok hatalmas for­galmat bonyolítanak le. LAKÁSÉPÍTÉS ALAPÍTVÁNYBÓL Az első munkára nyolcvanan jöttek A MINTA ALFÖLDI — FALUN EGYEDI Sportcsarnok Felsőszentmártonban Már áll a sportcsarnok vasvárszerkezete — hamarosan folytatják az építést DRÁVA-KRIMI Fázós tolvajok Csurgón Tanulmány készül Phare-pénzből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents