Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-13 / 110. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. május 13., csütörtök Szociális gondozónő Mernyén A község mintegy harminc egyedülálló, szociális szempontból rászoruló lakosát látja el a mernyei önkormányzat gondozónője. Napközben elvégzi a bolti bevásárlásokat, és a ház körüli munkákban is segít. A magukra maradt, idős embereknek éthordóban hordja az ebédet, amelyért jutányos árat fizetnek a kedvezményezettek. Gyógyszerek támogatása Az egyéni elbírálásokon alapuló, szociális rászorultságot figyelembe vevő, méltányosságból megemelt nyugdíjra az idén 300 milliárd forintot kalkulált a társadalombiztosítás. Egészségünk ellátására 130 milliárddal — a tavalyinál mintegy 17 milliárddal többel — számolt. A gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre fordítható tb-támogatás összege 44 milliárd forint. Példaadó együttműködés Együttműködési megállapodást írt alá a Fővárosi Gázművek és a Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége. Ennek értelmében a nyugdíjasok segítik a „gázosoknak” a gázenergiával kapcsolatos takarékossági, biztonságtechnikai propagandatevékenységét, a témával kapcsolatos ismeretek terjesztését — cserében a gázszámla kifizetésére képtelen nyugdíjasoknak a gázmüvek díjmentesen kicseréli a gázóráját olyan készülékre, amelyik számlaleolvasó kártyával működik, s a kártyán szereplő összeget a főváros kifizeti. Nyugdíjkiegészítő jövedelem A nyugdíj mellett dolgozók havi nettó jövedelme egy évvel ezelőtt átlagosan 17 246 forint volt, tehát a nyugdíjasok egy része rákényszerült arra, hogy a járadékát — ha az egészsége engedte — munkavállalásból származó jövedelemmel egészítse ki. Amíg például az aktív keresők reál- jövedelme egy év alatt 7 százalékkal csökkent, addig a csökkenés mértéke a nyugdíjasoknál 12 százalék volt. Gyógyüdülés Somogybán Öt gyógyüdülő áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére Somogybán. Egész évben nyitva tart a barcsi háromcsillagos Boróka Hotel, a csoko- nyavisonta-fürdői ugyancsak háromcsillagos Villa Rosa és a nagyatádi, szintén három- csillagos Hotel Solar. Tavasztól őszig áll a vendégek rendelkezésére a két, balaton- földvári gyógyüdülő: április 15-től október 20-ig vehetők igénybe a kétcsillagos Hotel Fesztivál, április 26-tól szeptember 15-ig pedig az egycsillagos Hotel Juventus szolgáltatásai. Fórum a választásról Országos választási fórumot tart ma Budapesten a Nyugdíjasok Országos Kamarája. A társadalombiztosítás önkormányzati képviselőinek választását előkészítő rendezvényen részt vesznek a kamara 36 tagszervezetének küldöttei és a vidéki kamarák delegációi; s megvitatják a közelgő választások előkészítését és a további tennivalókat. Miért fontos az idősek voksa? A kamara elnöke a TB-választásokról A nyugdíjasok önkormányzatáról A biztosítás: társadalmi # szerződés Súlyához képest még mindig keveset tudnak a választók az 1993. május 21-i, társadalombiztosítási önkormányzati választásról. Minden választónak, de a nyugdíjasnak különösen fontos, hogy tudja: nyugdíjbiztosítási és egészség- biztosítási önkormányzatot választunk, amelyben a nyugdíjasok a társadalom többi rétegénél is jobban érintettek. — Nemcsak a kisnyugdíjasok, hanem a magasabb járadékban részesülők is há- borognak, mert esetükben az idei emelés alatta marad az átlagos mértéknek. Ezért is nagyon fontos a társadalom- biztosítási önkormányzatok május 21-re kitűzött választása — mondja Knoll István, a Nyugdíjasok Országos Kamarájának elnöke, majd így folytatja: — Meggyőződésem, hogy a szó szoros értelmében új fejezetet nyithatunk az egészségügy és a nyugdíjak rendszerének történetében. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a döntés végre azoknak a kezébe kerülhet, akik járulékfizetésük révén erre a legilletékesebbek. Ezentúl nem a népjóléti vagy a pénzügyi tárca terjeszti a parlament elé, hogy például mikor és hány százalékkal emeljék a járadékot, s milyén szempontok érvényesüljenek a gyakorlati végrehajtásban. A mérlegelés, az elhatározz öregségi nyugdíj ősz- szege a szolgálati idő tartamától és a havi átlagkeresettől függ. Ezek figyelembe vételével az öregségi teljes nyugdíj összege 10 év szolgálati idő esetében a havi átlagkereset 33 százaléka, azt követően 25 éves szolgálati időig évenként 2 százalékkal nő, majd 32 éves szolgálati időig évi egy százalékkal. Végül minden további egyévi szolgálati idő után fél százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető összeg aránya. A 10-19 évi szolgálati idő alapján megállapított öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlag- keresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a résznyugdíj az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el. Az öregségi nyugdíj összege nem lehet kisebb a rendszeres szozás és a megvalósítás joga és felelőssége tehát a kormányhivatalok helyett a demokratikusan megválasztott, 60 tagú testületre, az önkormányzatra hárul majd. Ennek azonban első és legfőbb feltétele, hogy a május 21-i választás érvényes legyen, azaz a szavazásra jogosultaknak legalább egynegyede leadja a voksát. — Mi a biztosíték arra, hogy a „hatvanak” döntését nem változtatja meg a minisztérium vagy a kormány? — Az elfogadott jogszabály szerint a kormány az egészségügyi és nyugdíj-önkormányzat határozatát nem módosíthatja. Erre csak az Országgyűlésnek van joga. — A testület megválasztásával azonban ezekre az ellátásokra több pénz nem lesz... — Ez tény, de az önkormányzattól valamennyien joggal elvárjuk a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodást. Konkrét cselekvést várunk egyebek között a társadalomciális járadék összegénél. A szakmunkás öregségi nyugdíját, ha a nyugdíjazását közvetlenül megelőző egy éven át már nem szakmunkásként végzett munkát, kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő utoljára szakmunkásként dolgozott. Ezt a rendelkezést arra a szakmunkásra lehet alkalmazni, akinek szakmunkás-bizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szak- képesítése van, és az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vett szolgálati idő tartama alatt tizenöt éven át a szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be. Az öregségi nyugdíj összegét kérelemre újból meg kell állapítani, ha az igénylőnek a biztosítás kintlevőségeinek behajtásában vagy a régóta esedékes vagyonjuttatás realizálásában. Beleszólhat abba, hogy az elosztás elveiben mennyire érvényesül a szolidaritás és hogy bevezessék-e a nemzeti — azaz az állampolgári jogon járó — nyugdíj intézményét. Ez persze nem rövidíti meg azokat, akik évtizedeken át járulék- fizetéssel teremtették meg idős napjaik anyagi biztonságát, hiszen ők értelemszerűen kapják a szolgálati éveknek megfelelő járadékot. — A kamara, mint érdek- védelmi testület, hogyan vesz részt az önkormányzat munkájában? — „Hivatalból” négy munkatársunk tagja lesz az önkormányzatnak. Ezenkívül a szak- szervezetek több helyen jelölték a testület tagjai közé a kamara tisztségviselőit. Nem kétséges, hogy ha a választók bizalmát elnyerik, avatott és következetes képviselői lesznek a nyugdíjastársadalom érdekeinek. — borgó — nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati ideje alatt legalább harminchat havi keresete van. Az újbóli megállapításnál a korábbi nyugdíjazáskor már figyelembe vett és az ezt követően szerzett szolgálati időt, valamint az utolsó harminchat havi keresetet kell alapul venni. Az újbóli megállapításnál az 1992. február 29-ét követően elért keresetek közül csak azok vehetők figyelembe, amelyek után a'nyugdíjas nyugdíjjárulékot fizetett. Törvény mondja ki: a nyugellátásokat. baleseti nyugellátásokat évente a nettó átlag- kereset várható növekedésének megfelelő mértékben kell emelni. Az emelésre évente két alkalommal, márciusban és szeptemberben kerül sor. Az emelés legkisebb és legnagyobb összegéről, az adott időpontban esedékes emelés összegéről az Országgyűlés határoz. Elsősorban azért fontos, hogy a választók legalább 25 százaléka elmenjen választani, mert az önkormányzatok létrejöttével a társadalombiztosítási költség- vetés felett az önkormányzaton keresztül a járulékfizető munkáltatók és munkavállalók képviselői rendelkeznek. Az önkormányzat a társadalombiztosítási alapok és a hozzájuk tartozó vagyon felett gyakorol tulajdonosi jogokat. A tulajdonosi jogok részben korlátozottak ugyan, mert a társadalombiztosításban igénybe vehető szolgáltatások körét, mértékét az Országgyűlés által elfogadott törvények szabályozzák, de az önkormányzat már a létével közvetlen hatást gyakorolhat a törvényhozásra. Noha a társadalombiztosítási juttatások köre, mértéke érdemben rövid távon nem bővíthető, szerkezetük alakításával azonban az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet tölthetnek be a biztosítottak érdekei. Az önkormányzatok törvény- javaslatokat nyújtanak be, közvetlenül érvényesíthetik a biztosítottak érdekeit, a nagyobb változások előkészítéséhez társadalmi vitát szervezhetnek. Csak az egyetértésükkel lehet kormányrendeleteket kiadni, igényelhetik a kormánytól a már létező rendeletek felülvizsgálatát, újak kiadását. Az önkormányzat gazdálkodik a társadalombiztosítás bevételeivel, vagyonával, a költségvetés keretei között dönt a bevételek felhasználásáról, gazdálkodik a vagyonnal, a vagyont a biztisí- tottak érdekeit leginkább szolgáló módon fektetheti be. A képviselők közvetlen hatással lehetnek a társadalombiztosítás hivatali szervezeteinek irányítására, a szolgáltatásaira, s elérhetik, hogy a biztosító valódi szolgáltató intézménnyé alakuljon. Az önkormányzatoktól a munkavállalók, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és családjuk szociális biztonságának javítását várjuk. Jelenleg ugyanis veszélyben van a szociális biztonság. A szociális biztonságot érintő legfontosabb döntéseket csak az érdekeltekkel való egyeztetés alapján szabad meghozni; a biztosítás társadalmi szerződés, amit nem lehet egyoldalúan, a biztosítottak, a járulékfizetők nélkül változtatni! A biztosítottak kapják vissza a kiegyensúlyozott ellátáshoz nélkülözhetetlen vagyont. A nyugdíjrendszer reformját csak valamennyi járulékfizető és a nyugdíjasok részvételével szabad előkészíteni, az önkormányzatok nélkül nem születhetnek lényeges döntések. A nyugdíjkorhatárról is azok véleménye alapján döntsenek, akik a nyugdíjjárulékot fizetik. A nyugdíjba vonulás ne jelentsen növekvő elszegényedést — ne szoruljon családjának támogatására az, aki egy életen keresztül fizette a járulékot! Ha a választások sikertelenek lesznek, helyükön maradnak azok a felügyelő bizottságok, amelyek egyébként kiváló szakemberekből állnak, de kevés beleszólásuk van a társadalombiztosítás stratégiai döntéseibe; folytatódna az eddigi gyakorlat, vagyis az egészségügy és a nyugdíjrendszer legfontosabb változásait az érdekelt közösségek véleményének ismerete nélkül készítenék elő és terjesztenék a parlament elé. Mindannyiunk érdeke, hogy május 21-én minél többen járuljanak az urnák elé, és leadják szavazatukat azokra, akikben a legjobban megbíznak. Dr. Lamperth Mónika önkormányzati képviselő (MSZP), Kaposvár Szolgálati idő, átlagkereset Kedvence a rántott leves és a dödölle • • Ukmama száz éve Madártestén fekete ruha. Haja hófehér. Csontos kezében gyöngyvirág. Száz évvel ezelőtt is illatozott a gyöngyvirág, amikor felsírt egy csecsemő a horvátországi Lendvaújfalu apró házában... Kilencven évig Lenti közelében, Szécsiszigeten élt Szabó Józsefné. Tíz éve azonban egyik unokája — aki nagyanyja gondozása miatt korkedvezménnyel nyugdíjba mehetett —, Speckerné Molnár Erzsébet vigyázza életét. Mária néni két lánynak adott életet, de már mindkettőt eltemette. így „csak” a három unoka, a hat déd- és a két ükunoka telepedhet mellé. Mária néni pedig, ha nem fárasztja a beszéd, mesél a gyerekkoráról, a hosszú-hosszú tevékeny évtizedekről, amelyekről maga sem hitte, hogy egészségben megéli. — Matuzsálemi kor ez — mondja egyik unokaveje —, de semmi gondunk nincs a mamával. Nemigen betegeskedik, s ha néha-néha van is fájdalma, sohasem jajgat. Örül, ha láthatja a legkisebbeket, akik „üki”-nek hívják. Mária néni békeszerető ember. Türelemmel viseli az életet, amit az Úr kimért rá. Mindennap kezébe veszi a Bibliát, mert a hit mindig társa volt. Családjáért, rokonaiért imádkozik, s ha teheti, minden reggel elolvassa — nagyítóval — az újságokat. Megesik az is, hogy könyvet kér; nemrég Jókaiba temetkezett. Tévét nem néz már: hamar kifárasztja szemét a képernyő. — Nagyon jó férjem volt — mondja. — Erdősként dolgozott. 1911-ben kerültünk ösz- sze, nagyon szerettük egymást. Mindig tudtuk a dolgunkat. Ő az erdőbe ment, én meg otthon láttam el a munkát; kapálni, csépelni jártam. Másoknak is segítettem, mert ez mindig boldoggá tett. A férjemet is meglátogattam, amikor sebesülten egy linzi kórházba került. Szegény, 1950ben meghalt. Több mint negyven éve élek nélküle... Itt elakad a szava. Mária néni az unokákra tereli a szót. — Tudja, kedvesem, nagyon jók velem a gyerekek. A szeretetük éltet. Nyaranta elmegyek a másik unokámhoz Kerkaszentkirályra. Két-három hónapot töltök ott. A falusi levegő jót tesz. Most meg valamennyinek örülök: mindany- nyian eljöttek, hogy engem köszöntsenek a 100. születésnapomon. Amikor kedvenc ételéről faggatom, nevetve válaszol. A rántott levest és a paradicsomlevest szereti a legjobban. És a dödöllét meg a kukoricaprószát sem veti meg. A húst nemigen kívánja; a gyümölcsöt viszont nagyon kedveli. A hosszú élet titka Mária néni szerint nem más, mint a rendszeres munka, a türelem és kitartás. Ezt kívánja nekem is, amikor elbúcsúzunk. Lórincz Sándor Az ünnepelt (Fotó: Kovács Tibor)
