Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-13 / 110. szám
1993. május 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Somogybán az építészeti szakbizottság A megyei közgyűlés környezetvédelmi és műemléki bizottságának meghívására érkezett Somogyba az Icomos népi építészeti szakbizottsága. Tagjait dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, valamint dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész fogadta. Az országból összese- reglett szakemberek megtekintették a szennai néprajzi szabadtéri gyűjteményt. Ma Somogydöröcskére látogatnak, hogy a helyi védelemről tanácskozzanak. Alapítvány az iskoláért Alapítványt hozott létre Szenta község polgármestere a most épülő iskola fejlesztésére. Az iskola szeptepiber- ben már működik, de a költségvetési pénzből csak az alapvető felszerelésekre futotta. Az alapítványból modern technikai berendezéseket szeretnének vásárolni. „Erdősök” versenye A szőcsénypusztai Erdészeti Szakiskolában tartották az erdőművelő és fakitermelő szakma kiváló tanulója országos versenyét. Ásotthalma csapata szerezte meg az első helyet, a másodikok a sző- csénypusztaiak lettek. A harmadik helyet Mátrafüred csapata érdemelte ki. Egyéniben három ásotthalmai diák; Fazekas Zsolt, Germán András és Gregsa Zsolt bizonyult a legjobbnak. Kölcsön letelepedőknek Ordacsehinek húsz éve még több mint ezer lakosa volt, ezt követően azonban a faluközpontosításnak köszönhetően folyamatosan csökkent a lakosok száma. Az ön- kormányzat szeretné visszacsábítani a fiatalokat a Balaton közelében fekvő faluba, ezért száz-százötvenezer forint kamatmentes kölcsönnel támogatja a letelepedni szándékozókat. Fejlesztések Pusztaszemesen Pusztaszemesen tavaly megépült a vezetékes ivóvíz hálózata. Folyamatban van a gáz bevezetése és járdát is építenek a mellékutcákban. egymillió-hatszázötvenezer forintból százhárom lakásba vezették be a kábeltelevíziót. A költségekhez ötven százalékban a helybéliek is hozzájárultak. Több a főiskolát végzett A középiskolai végzettségűek hányada az elmúlt évtizedben 17-ről 19 százalékra nőtt. Ennek eredményeként a tizennyolc éves és idősebb népesség 34 százaléka legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik, szemben az 1980-as 28 százalékkal. 1990 után több mint 13 ezer városi lakosnak volt felsőfokú végzettsége, 5,2 ezerrel többnek, mint tíz évvel korábban. A 25 éve és idősebb népesség 12 százaléka volt diplomás, míg 1980-ban csak a lakosok 7 százaléka. Megkezdték Somogyjádon az egészségház építését. A rendelők mellett szolgálati lakást is magában foglaló épület november végére készül el. Fotó: Kovács Tibor NÉGY KÖZSÉG MEGÁLLAPODÁSA Augusztusban kezdődik a gázprogram A ságvári polgármesteri hivatal épületében négy település (Som, Ságvár, Nyim és Nagyberény) polgármestere, illetve a nagykanizsai Kögáz képviselője megállapodást kötött a vezetékes gáz tervezéséről, illetve a felhasználási engedélyezésről. A kivitelezés augusztusban kezdődik és november közepéig Somon keresztül Nagyberényig elkészül a gerincvezeték. Kedvező, hogy a megállapodás a Kögáz átalakulása előtt létrejött, mert így a befizetendő 65 ezer forint hozzájárulásból még ebben az évben 15 százalékot visszaigényelhetnek. A részletes egyeztetést követően megállapodtak abban is, hogy a kivitelező cég a befizetésekből a telkeken belül 2 méterre helyezi el a csatlakozót a gázórával együtt. A települések önkormányzatai hitelt vesznek fel a 120 millió forintos beruházáshoz, ezért úgy döntöttek, hogy utólagos rákötéskor minden településen az infláció és a kamatok mértékével megnövelt összeget kell fizetniük a gázt igénylő tulajdonosoknak. A polgármesterek azzal számolnak, hogy az ősszel a lakosság több mint fele igényli a bevezetést. A Kögáz ajánlására Ságvár és Nagyberény önállóan, míg Som és Nyim közösen hirdet versenytárgyalást a kiviteli tervek elkészítésere. — krutek — Szegény-gazdag egészségügy Nyolcszáz gazdasági vezető tanácskozott Siófokon (Folytatás az 1. oldalról) A kivizsgálás, a kezelés, a gyógyszer sok pénzbe kerül, de a rosszul szervezett munka a legdrágább. Ésszerűsítésre van szükség, és a párhuzamok megszüntetésére. Ha minden szinten érdekeltséget és versenyhelyzetet teremtünk, az nagymértékben segítheti az egészségügy átalakulását — mondta dr. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára Siófokon az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének idei ankétjén. Megnyitó beszédében utalt még rá, hogy keserves és sok korrekcióval járó az átalakulás. A finanszírozás megváltozása önmagában is hathat a nem kevés időt igénybe vevő folyamatokra. Lehetett volna direkt módon irányítani az átszervezést, s akkor gyorsabban lezajlana. Azonban nagy feszültségeket keltene, sok hibával járna, ezért nem azt az utat választották. Az államtitkár beszélt arról is, hogy még a leggazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy mindent finanszírozzanak. Á reform célja, hogy a pénzek a megfelelő arányokban kerüljenek a megfelelő helyre. Az egészségügyi intézmények rekonstrukcióra szorulnak, s a műszerezettségükből adódó különbségeket is a legsürgősebben ki kell egyenlíteni. A 800 résztvevő — műszaki szakemberek, gazdasági igazgatók, menedzserek — 54 kiállító termékeire csodálkozhatott rá, ők korszerű vagy akár világszínvonalú kórházi berendezéseket, egészség- ügyi felszereléseket mutattak be, kínáltak megvételre. Nemes Jatros, az EGVE elnöke elmondta, hogy már több mint 20 esztendeje rendeznek an- kétokat. Ezek tapasztalatai nagyon jól felhasználhatók a mindennapi munkában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Flubertus Müller, a Német Kórházigazgatók Szövetségének elnöke, az Európai Szövetség elnöke is. Méltatásában kitért arra a tényre, hogy a volt keleti tömb országaiból egyedül Magyarország tagja a kontinens egyesületének. Szó esett a stratégiai tervezés feladatairól is. Ezzel kapcsolatban dr. Kincses Gyulától megtudtuk, hogy a mozgástér igencsak szűk, a kérdések zömére csupán néhány feleletből lehet választani. S már az is nagy eredmény, hogy az ellátás mindenki számára hozzáférhető maradt, pedig a teljes körű foglalkoztatás már a múlté, mint ahogy a kollektív elosztás is. A résztvevők tanácskoztak az önkormányzatok, a társadalombiztosítás és a kórházak kapcsolatrendszerérői is. Ma délelőtt a szakellátások finanszírozásának korszerűsítése kerül napirendre. Czene Attila A pincétől a padlásig „Látlelet" az SMK-ban és a levéltárban Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, Jákli Péter főjegyző, Kiss Tiborné főtanácsos és Jónás József főosztályvezető volt a vendége a Somogy Megyei Művelődési Központnak, illetve a megyei levéltárnak. Tegnapi látogatásuknak az volt a célja, hogy találkozzanak a két intézmény vezetőivel, munkatársaival és beszélgessenek az eredményekről és a gondokról. Hegedűs Tibor, az SMK igazgatója fogadta a megyei vezetőket. írásos beszámolója mellett szóban is ecsetelte helyzetüket. Az intézményt a pincétől a padlásig megmutatta a gazdáknak. Benyitottak az irodákba, a bemutatóterembe, szakköri helyiségekbe, a videotékába is, megcsodálták az éppen megnyitásra váró, Somogy népművészetét reprezentáló kiállítást is. A megváltozott arculat, a kellemes légkör mindenkinek tetszett. Nem úgy a felújításra váró, kihasználatlan nagyterem, amely a kamarárendezvé- nyek remek otthona lehetne, így vélték ezt a látogatók is, akikkel tárgyaltak a későbbi hasznosítási lehetőségekről. A „szemle” a Somogy Megyei Levéltárban délután folytatódott. Dr. Szili Ferenc igazgató beszélt az intézmény feladatairól. Azokról az új terhekről, amelyeket a kárpótlási igények jelentettek. Somogy terhei voltak ugyanis a legnagyobbak a megyék között ügyirat szempontjából. Gondot jelent még az, hogy a csődtörvény alapján a megszűnő cégek iratanyagát itt kell elhelyezni. Várhatóan egyre nagyobb helyre lesz majd szükség. Jákli Péter megyei főjegyző szerint bebizonyosodottá az SMK jól sáfárkodik lehetőségeivel, úgy látszik, helyesen döntött a közgyűlés, amikor kinevezte Hegedűs Tibort. Takarékosabb gazdálkodás mellett, a hasznosításra váró pince és földszint bérbeadásával, segítő jobbott nyújt a megyei ön- kormányzat a nagyterem ügyében. A levéltár régóta jól működő intézmény. A cégek iratanyaga valószínűleg a nagyberki kastélyba kerül majd, s a megyei önkormányzat hozzájárul a megye II. világháborús halottairól szóló, még ez évben megjelenő könyv kiadásához. Megjegyezte azt is, hogy a találkozás e formáját kell követni, s minden megyei intézménybe egy évben legalább egyszer el kell jutniuk az önkormányzati vezetőknek. (Lőrincz) Megszólalhatnak végre a helyi rádiók A kormány a közelmúltban feloldotta a frekvenciamoratóriumot. Megnyílt tehát az út a helyi rádiózás és televíziózás előtt. A Somogyi Hírlap információi szerint megyénkben is többen várnak „ugrásra készen”. Somogybán elsősorban a helyi rádiózásra lenne igény. Mi a teendőjük azoknak, akik ilyen-olyan felkészültségi szinttel ugyan, de erre készülnek? A téma egyik legfőbb illetékesét, dr. Parrag Gábort, a Frekvenciagazdálkodási Intézet főigazgatóját kérdeztük. — A kormány döntése szerint május közepén vagy végén kiírják a pályázatot a helyi médiákra — kezdte dr. Parrag Gábor. — A Művelődési Minisztérium feladata a pályázat szövegének megfogalmazása. Minden bizonnyal a feltételek nem találkoznak majd mindenkinek az elképzeléseivel. Úgy vélem, ez csak egy folyamat első állomása lesz, egyelőre a helyi, közszolgálati jellegű médiák megszólalására lesz lehetőség. — Mi lesz a szerepe a Frekvenciagazdálkodási Intézetnek az engedélyezési eljárásban? — Csak a második lépcsőben kerülünk a „képbe”. Egy, még általunk sem ismert, a művelődési minisztérium által felállítandó bizottság dönt az igényekről (várhatóan azért jóval kevesebben kapnak engedélyt, mint ahány pályázat be fog érkezni...), s mi majd a frekvenciakijelölésben kapunk szerepet. — Addig is az intézet folytatja az olyan akciókat, mint a közelmúltban, a két engedély nélkül üzemelő (mátyásföldi és bácskai) televízió lefülelése? — A világon mindenütt meghatározott feltételek között, engedély birtokában lehet rádiózni és televíziózni. A frekvencia nem játékszer. Éppen ezért nekünk kötelességünk eljárni a törvénysértőkkel szemben. Én a magam részéről bízom benne, hogy hamarosan béke honol ezen a területen, hiszen rövidesen megindulhatnak a helyi adások. — Szakértők is ellentmondóan nyilatkoznak arról, hogy ez pontosan mikorra várható... — Nos, ha májusban kiírják a pályázatot, annak nyilván lesz egy benyújtási határideje, majd sor kerül elbírálásukra. Innen számítva nekünk — az államigazgatási joggyakorlat előírásai szerint — 30 napon belül le kell folytatnunk az eljárást. Ez pedig pontot tesz az ügyre. Akár a nyár végén megszólalhat az első helyi rádió... (Fónai) Mától nincs elítélt katona Nagyatádon Megszűnt a fegyelmező zászlóalj A büntető jogszabályok módosítása kapcsán megváltozott a fegyelmi joggyakorlat a honvédségnél is. így például; változott a fogva tartott és előzetes letartóztatásban lévő katonák bánásmódja. A Magyar Honvédség parancsnoka a rendelkezés megjelenése után intézkedett az egyetlen büntetés-végrehajtási intézet (fegyelmező zászlóalj) felszámolásáról. A jelenleg büntetésüket töltő katonákat átvezényelték Budapestre a nemrégiben kialakított katonai fogházba. Az elítéltek ma reggel már új helyükön folytatják büntetésük letöltését. Bödi Ferenc alezredes, a helyőrség parancsnoka elmondta, hogy eddig a fegyelmező zászlóalj a városnak gondot nem okozott, hátrányt a település ittlétük miatt nem szenvedett. Az Makók félelme nem alaptalan, hiszen az a hír terjedt el, hogy börtönt létesítenek az objektum helyén. Kizártnak tartja női börtön kialakítását. Az Igazságügyi Minisztérium e hónap végéig készít felmérést arról, hogy mire alkalmas a jelenlegi laktanya. A helyőrség az év végéig mindenképpen marad. Feladata az itteni objektumok őrzése, felügyelete, a folyamatban lévő ügyek intézése lesz. Többek között folytatódik a honvédség kezelésében lévő lakások értékesítése is. A sorkatonák itt töltik le hátralévő szolgálati idejüket, illetve Budapestre vezénylik őket meghatározott időre. Augusztusban Nagyatádra már nem vonulnak be. Égy őrszázad marad csak a városban. Németh István A cégek iratanyaga a nagyberki kastélyba kerül
