Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 109. szám

1993. május 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 „Majd egyszer jól fejbekólintanak, aztán nekem annyi lesz!” Mindenre elszánt a répási postás Alig mertem átjönni a pénzestáskával Már felhúzták a falakat Rendelő épül Hencsén Utat építenek Kápolnásvisnyére Eddig csak földesúton köze­líthették meg lakóhelyüket a Visnye külterületén élő kápol- násvisnyeiek. Most azonban megkezdődött egy szilárd burkolatú út építése, amelye­ket a közeljövőben adnak át. Visnyén felújítják a középüle­teket, a polgármesteri hivatalt és a könyvtárat öltöztetik „új köntösbe”, megszépül a busz­váró is. A faluban a járdák ál­lapota sem megfelelő, aszfal­tozásuk júnuisban kezdődik. Bővül az orvosi rendelő Fonóban Még a télen új cserépkály­hákat helyeztek üzembe a fo­nói orvosi rendelőben, az álta­lános iskolában, és az addig jóval drágább fűtőtesttel me­legítő művelődési házban. Tervezik az orvosi rendelő ta­tarozását és bővítését. Baté- val közösen — ott szintén rendelőbővítést terveznek — céltámogatást kérnek számí­tógéphez csatlakoztatható EKÖ-készülék megvétiléhez. Bár bőbeszédűnek azért nem mondanám a répás­pusztai postás nénit, de ke­vésvizű pataknak sem volt éppen nevezhető szavainak folyása, amint nem sokat kéretve magát, belekezdett a miűjságerrefelé? — kér­dés megválaszolásába. Mondatai nyomán megtudhat­tuk, hogy úgy ötven család lakik ehelyütt és a község közigazga­tási szempontjából Kaposvár­hoz tartozik. Ennek előnyeit azonban nem igazán érzik, az utóbbi néhány évre jellemző csak valamiféle fejlődés. „Bevezették az ivóvizet, sőt olyan tervekről is hallottam, hogy a gáz is jöhetne hamaro­san. Új út még mindig nincs. Van iskola — az alsó négy osz­tály —, amiely szintén felújításra szorulna. Jönnének ide lakni fia­talok, építkeznének, de ahhoz új telkek is kellenének, Ezt se na­gyon szorgalmazza az önkor­mányzat. Hogy mért jönnének ide lakni? Hát tegye a szívére a kezét, nem könnyebb itt a meg­élhetés, mint városon? Ha va­laki nem rösteli dolgozni, itt min­dent megtermelhet magának." Sokszor — még éjjel is — na­gyobb itt a forgalom, mint az au­tópályán — panaszkodik.— Gyakran jár a busz, a vonat, csakhát az ilyen öreg cselédek mint ő is, nem tudnak már föl­szállni a vonatra, olyan maga­san van a lépcső. A busszal meg még több a gond — ma­gyarázza. — Sokszor meg sem áll a sofőr, arra hivatkozva hogy tele van az utasterük. Harminc éve hordja ki a pos­tát az asszony. Amikor arról kérdezzük, nem fél-e attól, hogy megtámadják, eleinte nagy hangon tiltakozik, aztán csak be­ismeri, ha lakatlan területen jön át, bizony siet. „Olyan bozótok vannak út­közben, egy egész rablóbanda elbújhatna benne. Majd egyszer jól fejbe kólintanak, aztán ne­kem annyi lesz. Amikor húsvét táján a foglyok megszöktek Ka­posvárról, épp nyugdíjfizetési nap volt, a pénzek nálam, hál alig mertem átjönni a pénzes­táskával. " A félelme nem is indokolatlan, ez hamar kiderül. „Évente kétszer-háromszor kirabolják a boltunkat — meséli —, a minap áruszállításkor mondom is a boltosnak, hogy na, majd jönnek éjjel a látoga­tók! Hát nem úgy lett...” Nagy László A hencseiek régi álma válik valóra hamarosan: a község­ben orvosi rendelőt létesíte­nek. S nem is akármilyet, ugyanis egy vadonatúj épület szolgálja helyben nemsokára a betegeskedőket. A leendő ren­delő építését már megkezdték, Kadarkúton tervezgetik a községközpont megújítását. Most már azt is hozzátehet­jük: a tervek egy része a gyakorlat szintjére emelke­dett. Takáts János körjegyző elmondta, hogy a központ­ban elkezdték az oda nem illő épületek bontási munká­latait. A részletes rendezési terv kivitelezése jelenleg még folyamatban van: előrelátha­tóan az ősszel kezdődik az új központ kialakítása. Helyet kap ebben egy pavilonsor, aztán parkolót is létesítenek. a falakat felhúzták, tudtuk meg a kadarkúti körjegyzőtől. A kialakítása még ebben az évben elkezdődik, é§ várha­tóan a következő esztendőben már várja a gyermekeket az óvoda, ezt egy már meglévő épületből alakítják ki. Ez jelenti Kadarkút életé­ben az egyik legjelentősebb beruházást, ám nem szorul­nak háttérbe^ a más irányú teendők sem: hamarosan korszerűsítenek, szélesíte­nek két utat, elkezdik a víz­művel kapcsolatos, tározó- kapacitás növelési munkákat is. Gondolkodnak az ivóvíz- tisztító tökéletesítésén is. Az új szeméttelep terve már megszületett, a szenny­víztározóét most a tervezik, tudtuk meg Takáts János kör­jegyzőtől. B. T. Kemény kézzel tart rendet a testület ....... n ■ i I --- ■■■■ ............................■ J ozsibácsis mosoly a nyolcadik Iksz után — —, — - * • ■ Most a bontás, ősszel az építés kezdődik Kadarkúton „ Kozmetikázzák” a központ arculatát Vízvezeték Felsőmocsoládon Befejezték a kútfúrást Fel­sőmocsoládon. A vízveze­ték-építés eddig kétmillió fo­rintban van a községnek. A munkálatok javarésze azon­ban még hátravan. A beruhá­zás teljes összege 14 millió fo­rint lesz. A költségeket fel­erészben céltámogatásból igyekeznek fedezni. Összefogás a vezetékes gázért A kistelepülések jó része mindmáig nélkülözi a vezeté­kes gázszolgáltatást, ám gyakran éves költségvetésük egésze sem lenne elég ilyen nagy beruházás finanszírozá­sára. A megoldás a szomszé­dos falvak összefogásában, a költségek megosztásában van. így szeretné elérni célját Szenna, Szilvásszentmárton, Patca és Zselickisfalud. A je­lenleg Kaposszerdahelyig be­vezetett gáz továbbvitelére közösen nyújtanak be céltá­mogatási pályázatot mint hát­rányos helyzetű települések. Kőkút hivatala megszépül Kőkút idei feladatai között szerepel a középületek felújí­tása, így a polgármesteri hiva­tal renoválása is. A települé­sen hamarosan elkezdik a ter­vezett útépítést. Szilárd burko­lattal látnak el egy rossz minő­ségű utat is. Támogatást vár Somogysárd A közeljövőben két utca fel­újítására is sort kerítenek So- mogysárdon. Az utak helyreál­lítása, burkolása összesen mintegy ötmillió forintjába ke­rül a községnek. A főút egy rövid szakasza is javításra szorul. A munkákhoz céltá­mogatást remélnek. Pálfordulás Pálmajorban Ivóvizet kap a község — Egy emberként szedték a szemetet Pálmajor, a túlnyomórészt cigányok lakta település ja­nuár elsejével elvált Nagybajomtól. Önálló község lett. Pálmajor előtt megnyíltak a kapuk Azóta bárkitől is érdeklődünk Pálma­jor után, mindenki azzal kezdi, hogy la­kói az utóbbi hóna­pokban mekkora szemléletváltozáson mentek keresztül, így látja dr. Ulrich Károly nagybajomi körjegyző is. A pál- majoriak büszkék az önállóságukra, nagy az érdeklődés az önkormányzat mun­kája iránt, és nagy a segítőszándék is. Az érdeklődésre jellemző, hogy a tes­tületi ülésre például, ahol elfogadták az idei' munkatervet, a több mint három­száz lakosú telepü­lésről vagy 50 érdek­lődő jött el. A segítőszándék­ra pedig jó példa a legutóbbi fa­lunap, ahoi is a község szinte minden lakója beállt szemetet gyűjteni, terepet rendezni. Pedig a képviselő-testület nem mindig hoz kedvező dön­téseket. Sőt, mivel közülük va­lók ülnek a testületben, jól is­merve „véreiket" sokszor szi­gorúbbak a döntéseik. Nemré­giben például az egyik lakos otthagyta jó munkahelyét, mert röstellt dolgozni. Segélyért fo­lyamodott, de a testület is­merve a körülményeket, eluta­sította. Az önállósodás után is válto­zatlanul működik az általános iskola alsó tagozata, valamint az óvoda. Az iskola melletti pedagógus szolgálati lakásból úgynevezett faluklubot alakítot­tak ki a megyei önkormányzat segítségével, s a klubjukra vi­gyáznak is. Várhatóan hamarosan hoz­zákezdhetnek a vízvezeték­építéshez. Kilencven százalé­kos céltámogatást remélnek legnagyobb beruházásukhoz. Augusztusban talán elkezdhe­tik az építkezést, s egészséges ivóvizet kap az új község. A vezeték összköltsége négy közkifolyóval várhatóan tízmil­lió forint lesz. Játszóteret is terveznek az iskola mellé. N. L. Ketten a mamával ...„nekünk már mindegy”. Már a gáz léte vagy nemléte. A firkász, márha foga té­mára fáj, inkább veszi észre a somogygeszti földet markoló gépezetet — gázberuházás készül tudniillik a községben —, mintsem a nem sokkal a járgány mellett vasvellázó bá- tyót. A téma tehát nem mindig hever a földön, vagy váj a földbe hosszanti gödröket: van, mikor az áronparton vas- vellázik szaporán. Józsi bácsi a „téma”. Pedig nem csinál semmi földrenge- tőt, mégcsak nem is készülő­dik ilyesmire: egyszerűen csak összevasvellázza az' árok mentén lekaszált füvet. És megfelel az odébb dübörgő masina felől érdeklődő kér­désre, márhogy egyáltalán mi is történik itt, majd hozzáteszi: „nekünk már mindegy". Már a gáz léte vagy nemléte. Majd portája felé mutatva abba is beavat: „ketten vagyok a ma­mával”. Ézért a „nekünk” töb­bese. Utcahosszal érdekesebbé ekkor válik Kovács Józsi bácsi a markolós traktornál, no meg Geszti gázprogramjánál, per­sze, ezzel nincs szándékunk­ban alulértékelni ez utóbbi je­lentőségét sem. Mindenesetre a traktornak sincs élettörté­nete és játszi könnyedsége. Józsi bácsinak viszont annál inkább, s ez lassan kezd is ki­bontakozni, először leginkább címszavakban és számokban, ahogy az árokpart mint hely és műfaj ezt lehetővé teszi. „Ti­zenhárom hónapot éltem meg a Donnál, mígnem a testvérek hazazavartak, egészen Pestig — élcelődik. — Katona is csak harminchat hónapig voltam", mondja Józsi bá, miközben halovány egyfolytában-vigyor ül a szája a sarkán. Mosolyá­ban állhat megnyerősége a valamikori parádés kocsisnak, aki tizenhét esztendeig látta el a faluban ezt a feladatot. Volt éjjeli és nappali őr, de még a téesz elletőse is. Sok lovat is tartott Józsi bá­csi egykor, mára a lucerna ára nyolcról tíz-tizenkétezer fo­rintra ment föl, és akkor még nem szállíttatta haza — nem bírja ezt már kigazdálkodni a szerény nyugdíjakból. Ma már csak egy kancát és két csikót, egy kétévest meg egy két hó­napost tart, mint vallja, uno­kája tiszteletére. Aki nap nap után kijár megsétáltatni, meg­lovagolni őket. Józsi bá, bár egészsége már nem a régi, büszkén „ér­deklődik” kora felől: aztán mennyinek néz? A válaszom éppen egy iksszel marad alatta évei valós számának: betöltötte a nyolcvanat. Látni már rosszul lát, az utca túlfe- lére alig-alig, szemével két­szer is műtötték; kezelték agyérelmeszesedéssel is. Ka­rácsony tájékán a lábával fog­ták bent. „Etettek, itattak, bab­ráltak”, meséli oly könnyedén, mintha éppenséggel egy üdü­lés élményeit osztaná meg ve­lem. Pedig menni már nem tud bot nélkül. Botnak meg, ugye, a vella is megteszi. A nyolcadik iksz után Balassa Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents