Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-07 / 81. szám
1993. április 7., szerda SOMOGYI HÍRLAP — ALPOK-ADRIA MAGAZIN 9 Magyarország híd lehet a Kelet és Nyugat között Dieter Cwienk (Fotó: Kovács Tibor) Történelemkönyv az Alpok-Adriáról Ausztria kettős évfordulóra készül A vezető tisztségviselők kaposvári ülésén részt vett dr. Dieter Cwienk a steyer- országi tartományi kormány kulturális osztályának vezetője is. Alpok-Adriás tiszte szerint ő a kulturális bizottság elnöke. A kétnapos ülés végén mondta: — Ami a kaposvári tanácskozás előkészítettségét és rendezését illeti, kitűnő volt. Most a második nap végén úgy érzem inkább már mi tanulhatnánk önöktől. — A múlt őszi gmundeni plenáris ülésen többen is kritikusan vetették föl, hogy a munkaközösség tevékenységét meg kellene szabadítani a formális elemektől, s gyakorlatiasabb munkastílus bevezetésére lenne szükség. Az itt tapasztaltak alapján történt-e mindebben változás? — Bizonyos dolgokra talán nem kellett volna annyi időt szánnunk, mint tettük. Az efféle terjengősséget elkerülhetjük, ha egyszer újra áttekintenénk, hogy voltaképpen milyen alapvető célkitűzései vannak ennek a szervezetnek. Az itt összeült magasszintü bizottságnak például aligha az a feladata, hogy elvesszen a részletekben. Ehelyett inkább nagy motivációs erőt kellene kifejtenie, hogy így „kiprovo- kálja" a régiók aktívabb részvételét a közös munkában. E bizottság fő feladata, hogy a szemét nyitva tartsa, hogy figyelemmel kísérje az európai térség politikai mozgásait és az ebből adódó tennivalókat, mindenek előtt a kapcsolat erősítési lehetőségeket. A munkaközösség nagy esélye vagy éppen válságának erődje a jövőben épp abban lehet, hogy a tagjai egyrészt benne vannak az Európai Közösségben, vagy belépés előtt állnak, míg mások Paula Egger nyugdíjas, de ném az öregek otthonában lakik, és nem is egy bérkaszárnyában. A világ legrégibb szociális településén lelt otthonra, az ausburgi Fugge- reiban. 1521-ben egy gazdag kereskedő família, a Fug- ger-család, hozta létre a szegényei! számára ezt a települést. Ez a telep — mely város a városban —, ma jótékony alapítványként működik, és változatlanul a Fugger-csa- lád kezében van... Régen, az alapítás idején, lüktetett az itteni utcákon az élet. Akkoriban, főként, elszegényedett kézművesek családjai találtak itt menedéket a hajléktalanság elől. Ma idős emberek csendes fészke ez a kis városka. Ha Eggerné kinéz az ablakon, csak ritkán lát az utcán gyermekeket. Az a néhány kisgyermek, aki eljön ide, általában a nagymamát vagy a nagypapát lágotatja meg. Az idősek itt maguk között vannak. Ennek, persze vannak előnyei is: egyrészt nyugodtan, visszavonultan élhetnek, távol a világ zajától, másrészt azonban örökös hiányérzetük is van, hisz alig kapnak szerepet a fiatalabb nemzedékek életében. A Fuggerei nem nevezhető azonban az öregek otthonának. Az igazgatóság dolgozói mellett itt él a házmester és egy gondozónő is, és ez a biztonság érzését kelti az távol állnak attól, hogy valaha is bekerüljenek. Magyarország véleményem szerint kulcspozícióra tehet szert Európában azzal, hogy kommunikációs hidat képez a nyugat és Ukrajna Románia és Bulgária között. — Az üléstermen kívül sike- rül-e Somogyról is valamilyen benyomást szereznie? — Nem jártam még Magyarországon, most pedig a öregekben. A két-, illetve háromszobás lakások kellemes hangulatot árasztanak. Ezek egyikébe költözött be egy évvel ezelőtt Karl Egger és felesége. Korábban egy bérházban laktak, de állandóan félniük kellett a felmondás lehetősége miatt. A Fuggereiban biztonságban vannak. És ezt Jakob Fuggernek köszönhetik, az alapítónak, akinek a képmása ma is ott függ mind a 147 lakásnak a falán. A lakók valamennyien önellátóak. Ugyanakkor a szomszédok egymásnak nyújtott segítsége magától értetődik. Az együttélésnek ez a formája megkönnyíti egymás megismerését, a kölcsönös bizalom létrejöttét. Az alapító család — annak idején —, egy rajnai Guldent kért szimbolikus bérleti díj címén. Ennek mai értékét — azaz 1 Márka 72 pfenniget, ma is be kell fizetni. Es — az egyébként kizárólag katolikus vallású —, bérlők még ezen kívül is tartoznak valamivel: az alapítók üdvéért minden nap el kell mondaniuk egy imát... Ezen a városkán nem fogott az idő vasfoga, mert a Fuggerei mindig is a maga életét élte. Az éjjeli őr minden nap pontosan este tízkor zárja be a kapukat. És a falakon belül nem a bezártság, hanem a védettség és biztonság érzése honol. tájon kívül csak a gálosfai kastélyt láttam este és esőben. Mégis volt egy különleges élményem, a Zengő együttes páratlan játéka. Hála az égnek ez végre nem az az olcsó cigányfolklór volt, amit sok honfitársam azonosnak vél a magyar népzenével. Ez valóban hiteles és értékes magyar produkció, amely különleges ázsiai színeket is felvillant. (Bíró) Hogy Somogyot mely csapat képviseli, az válogató versenyeken dől el. Az iskolák csapatai egy írásművei pályázhatnak a megyei elődöntőre „Mit tennék, ha én lennék az Alpok-Adria Munkaközösség elnöke?” címmel. A legjobb hat pályamunkát beküldő iskola csapata vesz részt a május 11 -i előAlig egy év választja el egymástól Ausztria két nevezetes jubileumát: 1995-ben a Második Köztársaság létrejöttének 50. évfordulóját ünnepük, míg 1996-ban lesz ezer éve annak, hogy az Ausztria-név — Ostarrichi — felbukkant írásos formában. A két kerek évforduló az egy év különbség ellenére, a felkészülésben, és az átnyúló ösz- szekapcsolódó eseményekben összevonható. Közös lesz a kerete az ünnepségeknek, és merőben új a filozófia — legalábbis ez a szándéka a két illetékes osztrák miniszternek. Erhard Busek tudományügyi és Rudolf Schölten oktatásügyi és művelődési miniszter úgy tervezi, hogy itt most nem lesz semmiféle nosztalgikus történelmi pátosz. Az új Európa közepén Ausztria öntudatosan tekint múltjára — úgy, hogy inkább előrenéz. Az új filozófia egyik sajátja, hogy a jubileum nem az éseményekre összpontosít, arra, ami volt, hanem inkább olyasmire, ami még nem volt, s olyan projekteket részesít előnyben, amelyek a múlt ürügyén a jövőnek adnak lendületet. Elképzelés bőven van. Az újonnan létesített „1995/96-os milleniumi iroda” alig győzi az előválogatást. „Az ezer projekt projektje lesz ez az évforduló” — mondja Erhard Busek. Ami már bizonyos: létrehozzák az Új Zene Házát, az emigrációs irodalom könyvtárát. Rudolf Schölten a programba beiktatta a régóta tervezett intézkedéscsomagot az osztrák filmvagyon megmentésére. Osztrák zenetörténeti munka jelenik meg — mert bármenynyire is büszkék itt arra, hogy Ausztria a zene birodalma, az ilyen jellegű összefoglaló mű hiánycikk. Tudományos kutadöntőn. A döntőn szellemi és ügyességi feladatok lesznek: a tagországokkal kapcsolatos földrajzi, történelmi, kulturális, aktuális politikai kérdések ugyanúgy szerepelnek majd mint ügyességi'feladatok, néhány* népszerű és ismert sportághoz kapcsolódva. Ismerniük kell a fiataloknak a munkaközösség tás tárgya lesz az 1945 utáni kivándorlás, és ha minden igaz, megszületik végre az Alpok-Adria történelemkönyv. A kiállítások sorát a „Duna — egy életút” című nyitja. A folyó itt van, itt volt, s köré csoportosítva végig lehet kísérni az ezer évet. A természettudományi múzeum a veszélyeztetett és kihaló ausztriai állatokról tervez nagyszabású bemutatót. A lainzi Hermes kastély május 15. és október között a vadászat szerelmeseinek kínál hasznos szórakozást, merthogy itt nem trófeákat mutatnak be, hanem azt, ahogyan a vadászat az iparfejlesztést ösztönözte. Ide aztán minden vadász eljön majd — ami nem fog rosszat tenni a rendezvényre nagyon számító vendéglátóiparnak. Többfelé, a lovakat középpontba állító kiállítás, sőt, lovasverseny és bemutató is kapcsolódik ehhez a programhoz. Hogy mi nem lesz, arra a koordinációval és tervezéssel megbízott Peter Weiser válaszol — az ő neve egyébként Ausztriában márka, hiszen legutóbb ő volt a fő szervezője a Mozart évnek. Weiser úr nem tervez semmiféle Habs- burg-nosztalgiát. Szerinte a zene, a művészet, a lovak és a jó konyha inkább jellemző Ausztriára. A fent felsoroltak azok a programpontok, amelyekről már született döntés. Émellett eddig nyolcvan projekt érkezett be, és húsz kiállítási terv. A legtöbbnek címe lehetne a „Határtalan Ausztria is” — ezt a jelzőt a félreértések elkerülése végett azonban egyelőre inkább kerülik, amíg túl nem lesznek a Ferdinand Lacina pénzügyminiszterrel folytatandó költségvetési tárgyalásokon. Még félreértené a finanszírozási kilátásokat... Szászi Júlia célkitűzéseit, működésének eddigi legfontosabb mozzanatait is. A Vezető Tisztség- viselők Bizottsága a versenyt — melynek célja, hogy a fiatalok körében népszerűsítse az Alpok-Adria Munkaközösség eszmeiségét, elősegítve ezáltal egymás országának, kultúrájának megismerését — 98 ezer 500 schillinggel támogatta. Ha a felkészülés során a fiatalok találkozni akarnak az elnökkel vagy az alelnökkel, szívesen állnak rendelkezésre. Konferencia Kastoriában Konferenciát rendezett az Európai Határ Menti Régiók Munkaközössége, illetve az Európa Közösség április 2-án és 3-án a görögországi Kastoriában. Erre dr. Gyenesei Istvánt, az Alpok-Adria Munka- közösség elnökét is meghívták, egyben fölkérve a munka- közösségről szóló előadás megtartására. Elfoglaltsága miatt Horváth Csaba vett részt a görögországi konferencián. A tájrendezésről tanácskoznak Az Alpok-Adria Munkaközösség tájrendezési és környezetvédelmi bizottsága április 19-én és 20-án tartja idei első ülését. Ennek a bizottságnak az elnöksége Perjá- mosy István elnökletével az idén és jövőre Győr-Mo- son-Sopron megyében működik. Somogyi képviselet Münchenben Somogyot a történelmi központok programcsoportjának április 29-i müncheni ülésén L. Szabó Tünde főépítész képviseli. Szimpózium a légszennyeződésről Az Alpok-Adria Munkaközösség és az Alp Munkaközösség erdőkárokkal foglalkozó munkacsoportja szimpóziumot rendez április 27-től 29-ig Berhtesgadenben. Ezen azzal foglalkoznak, hogy milyenek a légszennyeződésből eredő anyagok és mekkora az erdőtalajok károsodása az Alp és az Alpok-Adria Munkaközösség országaiban Megfigyelőközpont a munkaerő-piacról Bizottsági ülést tartottak március 23-án a szlovéniai Mariborban. Ezen dolgozták ki a Friuli-Venezia-Giulia székhelyű jövendő munkaerő-piaci megfigyelőközpont irányelveit. Ennek a központnak a működését a Friuli-Venezia-Giulia tartomány és az olasz Gazdasági és Munkaügyi Tanács közösen finanszírozza. Napirenden a tudományos együttműködés Április 15-én és 16-án a szlovéniai Portorosban tartja következő ülését az Alpok- Adria Munkaközösség tudományos és technológiai együttműködési munkacsoportja. Szomszédság és sokféleség Április 23-án és 24-én (pénteken és szombaton) tudományos szimpóziumot rendeznek Steiermarkban, Grazban „Identitás él szomszédság — az Alpok-Adria sokfélesége” címmel. MINDEN FONTOS ADATOT TARTALMAZ Könyv az Alpok-Adriáról Az Alpok-Adria Munkaközösségi elnöki tisztségének átvételét nagy érdeklődés kíséri országosan és Somogybán is. Ugyanakkor a munkaközösség céljairól, működéséről, szervezeti felépítéséről kevés információ áll a nagyközönség rendelkezésére. E hiányt pótolja az a kiadvány, amely a közelmúltban jelent meg Mit kell tudni az Alpok-Adria Munkaközösségről címmel, dr. Lamperth Mónikának az Alpok-Adria Ügyviteli Iroda igazgatójának szerkesztésében. A kiadvány a munkaközösségről szóló tájékoztatáson kívül tartalmazza a különböző bizottságok, munkacsoportok és programcsoportok székhelyeinek, elnökeinek és magyarországi tagjainak névjegyzékét is. A kiadvány megvásárolható a Somogy Megyei Szolgáltató Szervezetnél, Kaposvár Megyeháza, Csokonai u. 3. fszt. 7. szoba. Telefon: 82-15-122/275 mellék. Ára: 98 forint. Az öregek városa VETÉLKEDŐ — FIATALOKNAK „15 évesek lettünk. Találkozó az elnökkel és az alelnökkel Az Alpok-Adria Munkaközösség — megalakulásának 15. évfordulója alkalmából vetélkedőt szervez — „15 évesek lettünk...” címmel tizenötévesekek. A döntő Kaposváron, október elején lesz, a tartományok, a megyék illetve régiók egy-egy csapata méri majd össze tudását. 99
