Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
1993. április 6., kedd SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 7 SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZABÓ PÁL Az életöröm elbeszélője Kevés Író részesült első könyvének megjelenésekor oly lelkes fogadtatásban, mint Szabó Pál az Emberek 1930-as közreadása után. Móricz Zsigmond így köszöntötte úi pályatársát: „Ady Endre: vér és arany. Azóta nem volt bennem ilyen izzó és olvadt láz, öröm és meghatottság irodalmi jelenség előtt, mint ma, hogy elolvastam egy új ember könyvét. Szabó Pál, aki írta, hat elemit végzett... Van neki egy holdja! Van neki egy talpalatnyi földje! És azon a földön úgy meg tudta vetni a lábát, hogy övé az egész falu. Övé minden embere, férfiak és nők és gyermekek, és az övé minden hangulata." Nyilvánvalóan túlzó Móricz lelkesedése, hiszen korántsem remekművet olvasott, mégis indokolt, s nemcsak a mű miatt, hanem azért is, mert általa egy a mély áramlatokban már bontakozni kezdő új tendenciát is köszönthetett, azt, amelyik őbenne is mindjobban megfogalmazódott a néptömegek iránti közvetlen elkötelezettségben. Igen, Szabó Pál jelentkezése is a népi írók mozgalmának igénybejelentése volt, s e mozgalommal aztán természetesen összefonódott írói és közéleti tevékenysége. 1935-ben megalapította, s 1939-ig szerkesztette a Kelet Népe című folyóiratot. Ettől kezdve 1944-ig a Szabad Szó szerkesztője és a nemzeti Parasztpárt elnöke. 1945 után eg évtizedig a Paraszt Újság — későbbi nevén a Szabad Föld — szerkesztője. Biharugrán született, kőműves lett, végigharcolta az első világháborút, majd megházasodott. Alföldi ember volt, de nem húzta magához a sár, nem fedte el horizontját a porfelhő. Tudta a nyomort, magáét s másokét, s minden erejével küzdött is ellene, de szinte határtalan életblzalom és életöröm hatotta át. Á természet örök rendje, a nagy körforgás nem a kérlelhetetlen elmúlást ültette el benne alapélményként, hanem az Őrök megújulást, az örök reménykedést. Ha az emberi sors tele van is ridegséggel, kegyetlenséggel, mindig van menedék, feloldó erő. Bármennyire korlátozottak is a lehetőségeink, módunkban áll, hogy emberi furfanggal, ötletességgel és főként életbizalommal leküzd- jük, vagy legalább is csökkentsük korlátozottságunkat. Akár úgy, hogy névnapi mulatságnak álcázzuk a parasztpárti gyűlést, akár úgy, hogy a kertek alján kerékpározunk embertől emberig — de mindig megelőzve a csendőröket. S olykor még a vakremény is segíthet, mint például az Új krajcár parasztcsaládjában, ahol a végrehajtásra érkezők végül is megenyhülnek, s haladékot adnak a kétségbeesésében már gyilkolásra gondoló férfinak. Élni kell, egyénnek, családnak s tágabb közösségnek is, Ahogy lehet, amint kései bölcs történelmi regénye már címével hirdeti. Szabó Pál legfontosabb könyvei, a filmként is sikert aratott Talpalatnyi föld, az Isten malmai, Nyugtalan élei című önéletírása, java elbeszélései a huszadik századi magyar irodalom maradandóan emlékezetes alkotásai. Sokat írt, s így természetesen egyenetlenül. Derűje néha indokolatlannak bizonyult, s ez sematizmusba is vitte. Nem a legnagyobbak közé tartozik, az első tizenkettőbe talán nem fér be, de a másodikba mindenképpen. S ez is elég a halhatatlansághoz. Vasy Géza Tájékoztató kiadványok pedagógusoknak Könyvtár nemcsak orvosoknak Az örökérvényű Kunffy Balikó Tamás a pécsi színház új igazgatója Balikó Tamást választotta meg a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójává a város közgyűlése. A képviselő-testület ülésén hozott döntésével lezárult a színház történetének év eleje óta tartó Interregnuma. mely az előző igazgató, Lengyel György szerződéses határidő előtti távozása következtében állt elő, s amely az utódlással kapcsolatos ön- kormányzati viták miatt húzódott el. A harmincnégy éves új pécsi direktor 1981-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, színészi pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte, melynek hat évig volt a tagja, majd 1987-től „szabadúszó" művész, 1990-ben rendezői diplomát szerzett. Feledy müvei Miskolcon Feledy Gyula, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikusművész „Változatok József Attila verssoraira” című kiállítását nyitották meg Miskolcon, az avasi gimnázium aulájában. A borsodi megyeszékhelyen élő és alkotó világhírű művész 1928-ben született Sajószent- péteren, tanulmányait 1947. és 1949 között a Képzőművészeti Akadémián végezte. 1952-től rendszeresen szerepel hazai és külföldi rangos kiállításokon, többnek díjazottja, illetve nagydíjasa. Feledy 1955-ben lett a miskolci művésztelep lakója, ahol többek között Kondor Bélával, Cso- hány Kálmánnal, Lenkey Zoltánnal teremtették meg a magyar grafika egyik legjelentősebb magyarországi művészeti közösségét. Miskolc városa 1989-ben önálló kiállítási intézménnyel tisztelte meg. Sztárok a porondon Sztárok a porondon címmel öt hónapig repertoáron maradó új műsorral várja a közönséget a Fővárosi Nagycirkusz. Az összeállításban a magyar cirkuszművészet olyan nagyságai állnak a nagyérdemű elé, mint Donnert Károly Jászai-díjas idomár vagy a Halassy ugrócsoport. Ott lesznek a porond ifjú reménységei is: Neurus Lali zsonglőr, aki Párizsban a Holnap Cirkusza Fesztivál, ezüstérmese lett, testvére Évi, aki ugyanott bronzérmes. Lajos Ferenc tárlata Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban megnyílt Lajos Ferenc festőművész gyűjteményes kiállítása. A békési megyeszékhelyen kiállító művész 1912-ben Arad megyében született, iskoláit Gyulán és Budapesten végezte; az első önálló tárlata 1930-ban volt, amelyet még mintegy 40 további kiállítás követett, közülük 1980-ban a müncheni, 1984-ben a pécsi, 1988-ban a budapesti. A békési múzeumban, ahol most majdnem száz művét mutatja be, az 1930-as években egyszer már bemutatkozott. Maghy Zoltán kiállítása A 90 éves Hortobágy-mel- léki festőművész, Maghy Zoltán alkotásaiból nyílt kiállítás a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. A Hajdúböszörményben élő Maghy Zoltán 1924 óta kiállító művész, 1921 és 1928 között a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkárnál és Vaszary Jánosnál tanult. Boromissza Tiborral és Káplás Miklóssal 1928-ban együtt alapította a Hortobágyi Festőkolóniát. Az igazán értékes művészet örökérvényű, még akkor is, amikor időlegesen ezt megkérdőjelezi a napi művészetpolitika. Az 1869-ben a Somogy megyei Orciban született művész, Somogytúr festője az első elismeréseit ugyan a müncheni tanulmányok után Párizsban aratta — ahol találkozott a kint élő magyar festőkkel, többek között Rippl-Rónai Józseffel is — hazai ízű képeivel, amelyek az akkori egzotikus „divatirányzathoz” járultak hozzá, az igazi elismerés az itthoni népszerűsége volt. Horváth János, a Somogy Megyei Múzeum képzőművészeti osztályának vezetője, festőművész nemcsak a szakavatottságáról tett tanúbizonyságot most megjelent monográfiájával, hanem művészi érzékenységgel is fölismerte és mutatja be Kunffy Lajos pályáját. A jól sikerült reprodukció Tankönyvpiac ’93 címmel a békéscsabai Ipszilon Kiadó, Magyar Taneszköztár 1993. címmel pedig a budapesti Konsept Kiadó jelentetett meg az iskolák, pedagógusok számára hasznos, tájékoztatásukat segítő kiadványt. A kötetek pedagógiai intézetek segítségével — térítésmentesen — már a napokban eljutnak az ország valamennyi oktatási intézményébe. Erről Karlovitz János a Nemzeti Szakképzési válogatással is bizonyítja, nemcsak szavakban, hogy Kunffy festői munkásságában elmélyült a somogyi nép ünnepeinek, mindennapi intimitásainak, fárasztó munkájának és a környező táj ábrázolásában. Leginkább azokat a képeit ismeri a széles közönség — ezekből sok található ma is magántulajdonban —, amelyeket 1934 után, végérvényesen Somogytúrra költözésétől számítva alkotott. Ezek fehérre alapozott vászonfelületen akvarellsze- rűen jelennek meg. Friss, üde hatást keltenek. A művészettörténeti stílus- kategóriák szerint a plein air festészet mestere, azonban több korabeli stílushatást is beépített művészetébe. Kezdetben akadémista, majd szecessziós, a plein air naturalista változatát is képviseli néhány műve, impresszionista, az ötvenes években a magyar kultúrpolitkának tetIntézet főmunkatársa, a Ta- nosz ügyvezető elnöke tájékoztatott. Noha a következő tanévre szóló tankönyvi megrendelések határideje már e héten lejár, az elsősorban alternatív (tan)könyveket és iskolai segédleteket kínáló prospektusokat a következő hónapokban is kérhetik az iskolák személyesen vagy levélben a Tankönyvesek Országos Szövetségétől. A művész — Gyermektemetés című festménye előtt szően realista képeket fest a parasztokról, munkásokról. Szembeötlő tény — állapítja meg a szerző —, hogy Kunffy magára nézve nem érezte kihívásnak a művészeti izmusok változásának problémáját. Vállalta, hogy öregségére egy modern világban régimódinak tartsák őt szakmai körökben. Kunffy ars poeticája mindet elárul: „Sokaktól tanultam, de senkit sem utánoztam. Mesterem a nagy Természet volt, amelynek szépségében gyönyörködhettem." A füzet korabeli fotókat közöl Kunffyról és számos színes reprodukció gazdagítja a monográfiát, amelyet a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága jelentetett meg. A kaposvári nyomda igényes kivitelben állította elő. Horányi Barna Egy, a tüdőgümőkórral foglalkozó, egy a gyermekgyógyászatról szóló és egy német nyelvű, ugyancsak a tüdőgyógyászattal foglalkozó szakkönyv volt az 1949 novemberében a gyermektébécés szanatóriumként megnyílt mos- dósi intézmény első három szakkönyve. Az ugyancsak elsőként megrendelt folyóirat a Tuberkulózis és Tüdőgyógyászat, majd 1960-tól az Orvosi Hetilap valamint a Gyermekgyógyászat volt . Ezt követően folyamatosan nőtt a kötetek száma, mígnem 1969-ben megnyílt az első mosdósi orvosi könyvtár. Akkor létesült a 100 ágyas felnőtt tüdőbeteg osztály is, amelyet 1984-ben követett a 150 ágyas új pavilon átadása. Ahogy terebélyesedett a kórház és szaporodott a szakmai profil, úgy nőtt a megrendelt kötetek, folyóiratok, heti és napilapok száma. Ma már 3261 kötetes könyvtár áll a kórház 451 dolgozójának — közülük 44 orvos — rendelkezésére. Boczán Andrásné könyvtáros immár hat éve utazik naponta Kaposvárról Mosdósra, hogy az érdeklődőket hozzásegítse a legmegfelelőbb és legfrissebb irodalom megtalálásához. Több mint 80 féle folyóirat, 18 import, angol és német nyelvű szaklap áll itt a dolgozók rendelkezésére. A Soros Alapítványtól rendszeresen kapnak ajándékköteteket és a Springer Hungarica világhírű szak- kiadváűnyai is napra készen megtalálhatók a polcokon. Aki ismeri a mosdósi kórház hagyományait az tudja, hogy a közművelődés, a kertészet sőt a közgazdaságtudomány iránt is érdeklődnek az ottélők. A napi és hetilapok között ők is megtalálják a nekik tetszőt. Az intézet költségvetéséből 4-500 ezer forint jut a könyvek és egyéb kiadványok pótlására. Nagyon ügyelnek arra. hogy a romló gazdasági körülmények között is megmaA nyitott könyvtár Mosdóson radjanak a szakmai munkához nélkülözhetetlen könyvek, folyóiratok. Jól működik az egyetemi város, Pécs és Mosdós közötti könyvtári kölcsönzés rendszere is. Az olvasóterem naponta fél nyolctól délután négy óráig nyújt kényelmes, nyugodt lehetőséget az elmélyült szakmai és kutató munkára. A mosdósi könyvtár nagyterme nyitott az egész település közművelődése számára. Itt tartja foglalkozásait a nemrégiben megalakult mosdósi művelődési klub, itt zajlanak a szakmai eszmecserék, készülnek a referátumok, szakdolgozatok, tudományos munkák. Előadások és értékes kiállítások színhelyéül is szolgál a nagyterem. Legutóbb dr. Berta Gyula főorvos Keresztül-kasul Amerikán címmel tartott színes előadása vonzotta ide az érdeklődőket. (Várnai) Újra Marilynr'ól Marilyn Monroe halálát baleset okozta — állapítja meg az amerikai filmcsillagról megjelenő legújabb életrajz írója, Donald Spoto, aki egyben azt is cáfolja, hogy a szőke szexszimbólumnak viszonya lett volna Robert Kennedy, akkori igazságügyminiszterrel. Az ezen a héten megjelenő 700 oldalas könyv részleteket tartalmaz eddig hozza nem férhető naplókból, és költeményeket, levelekte ismertet. Marilyn Monroe házvezetőnője — így az életrajzíró — gyógyszerek keverékét készítette elő neki, amelyet egy pszichiáter altatónak rendelt. Végzetes keverékről volt azonban szó, amely végül is a színésznő halálát okozta. Erről tanúskodnak a halálesettel kapcsolatos jelentések és I vizsgálati eredmények. „Egyszerűen nem létezik bizonyíték valamilyen más elméletre" — nyilatkozta Spoto egy interjúban, mintegy kiegészítve könyvének állításait. Spoto elutasítja azokat a feltevéseket, amelyek szerint Marilyn Monroe-nak viszonya lett volna John F. Kennedy elnökkel és annak öccsével, Robert Kennedyvel. Azt írja, hogy beavatott személyektől szerzett értesülései szerint Marilyn egy alkalommal együtt aludt John Kennedyvel. Marilyn nagy szerelme — biztosítja olvasóit Spoto — elvált férje, Joe Dimaggio volt. Különben is azt tervezték az egykori baseball csillaggal, hogy újból összeházasodnak, mégpedig 1962. augusztus 8-án. Három nappal előtte azonban a halál elragadta a színésznőt.