Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

1993. április 1., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Szabási kölcsön fiataloknak Szabáson az önkormányzat úgy határozott, hogy két fiatal családnak 60 ezer, illetve 100 ezer forint kamatmentes köl­csönt biztosít az első lakás megvásárlásához. A felvett ösz- szeget nyolc óv alatt kell — részletekben — visszafizetniük. Önkormányzati ülés Nagyatádon Kedden tartott ülést Nagyatá­don a városi önkormányzat, s többek között megtárgyalta a tavalyi költségvetés végrehajtá­sáról szóló előterjesztést, a szo­ciális törvénnyel összefüggő feladatokat. A képviselők ösz- szegezést hallgattak meg a köz­tisztségviselők munkavégzésé­ről, s megvitatták az önkor­mányzat tulajdonában levő bér­lakásokról készített anyagot is. Honvédorvos sírja Nagykorpádon A nagykorpádi temetőben van eltemetve Pados János 1848- 49-es honvédtiszt, a szabad­ságharc egyik orvosa; sírját nemrégiben tették rendbe újra a község lakói. A nagykorpádiak évek óta itt emlékeznek meg március idusán a forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Franciát tanulnak a kisdiákok Francia és német nyelvet is tanítanak az idén a nagyatádi Babay általános iskola sportta­gozatos első osztályában. A szülői értekezleten tájékoztatták a szülőket, hogy gyermekük két év után megkezdheti az intenzív nyelvtanulást is — akár, mindkét nyelvből. Útlevélkérelmek Kutason Naponta több útlevélkérelem is érkezik a kutasi körjegyző­ségre. Az év első három hónap­jában több mint 170-en kérték régi útlevelüknek a meghosz- szabbítását vagy cseréjét. Ezen a településen sem az utazási vágy volt a döntő tényező az új útlevelek iránti igény növekedé­sében, mint inkább az a hír, hogy drágul az illeték. Bérbe adják Ki vadár strandfürdőjét Pályázni lehet Kivadár strand­fürdőjének üzemeltetésére. A május 1-jétől szeptember 30-ig tartó szezonidőre meghirdetett bérleményt öt évre veheti bérbe a legtöbbet ígérő pályázó. A fürdő a kisebbek közé tartozik; területén kis és nagy medence van, valamint öltöző. Szántóföldek haszonbérbe Belterületi szántóföldeket ad haszonbérbe Nagyatád város önkormányzata egy, illetve öt évre szóló szerződéssel. Ez há­romezer és hatvanezer négy­zetméter nagyságú területre szól. A földterületeket megmű­velni szándékozók 40 fillér/ négyzetméter kezdőárral verse­nyezhetnek azok elnyeréséért. Tovább nőtt a munkanélküliek száma Nagyatádon SZÁZSZEREPLŐS FOLKLÓREST NAGYATÁDON A vendéglátók vizsgáztak, a szakácsok „buktak” Két átképző tanfolyam fe­jeződött be Nagyatádon. A vendéglátó-kereskedők vizsgáztak sikeresebben: a 23 beiskolázott közül 17-en szereztek képesítést. A sza­kácsoknál 14-en vették az első „akadályt”, a többiek a későbbi pótvizsgában re­ménykednek — mondta Némethné Perger Erzsébet, a munkaügyi központ nagy­atádi kirendeltségének ve­zetője. A szakács szakma iránt újabb érdeklődés is van, de egyelőre pénzszűke miatt nem indítanak másik tanfo­lyamot. A tavalyról áthúzódó tanfolyamokat is finanszíroz­niuk kell. 77 személynek vi­szont lehetősége lesz a me­gyeszékhelyen részt vennie egy modulrendszerű képzés­ben, amely egészen a felső­fokú végzettségig vezethet el. Most folynak a jelentkezők al­kalmassági vizsgálatai. Ebben a formában érdeklődésre tart­hat számot a vállalkozói kép­zés, ahol a kezdő vállalkozók­nak nyújtanak alapfokon, de széles körű segítséget. — Százszemélyes a köz­hasznú munkások keret­száma térségünkben — mondta a kirendeltségvezető. — Eddig 10 helyről érkezett igény, a létszám fele Atádra kerül. Most készítjük elő a megállapodásokat. Április 1-jétől indul az új foglalkozta­tási év, erre 7 millió forintot költhetünk. Ugyancsak száz­személyes az a megyei keret is, amelybe jó nyelvtudással be lehet kerülni és külföldre lehet menni szakács-felszol­gálónak. Sajnos, kevés a né­metül tudó munkanélküli. (Németh) ZENEPEDAGÓGUSOK KITÜNTETÉSE A Bárdos Lajos Társaság országos közgyűlésén tizen­három kitüntetést adtak át azoknak, akik magas színvo­nalú munkájukkal hozzájárul­tak a zeneszerző gazdag életművének és munkássá­gának megismertetéséhez. Az elismeréseket szakmai zsűri ítélte oda a jelölteknek. A Bár­dos Lajos nevét viselő iskolák és kórusok képviselőinek ta­lálkozóján a nagyatádi általá­nos iskola igazgatója, Fellegi Bálint, illetve két zenepeda­gógus; dr. Vargánó Zag Ágota és Pauker Zoltán vette át a művészről elnevezett emlék­érmet, amelyet Búza Barna szobrászművész tervezett. Ez az iskola csaknem tízéves ze­nepedagógiai munkájának újabb jelentős elismerése volt. Néhány nappal korábban kapta meg az intézmény a Nagyatád Városért kitüntetést. Hagyományt őrző faragások Dél-Dunántúl négy megyé­jének népi faragóművószetét tükrözi a nagyatádi művelő­dési ház kiállítása. Huszonhá­rom alkotó több mint száz műve látható a tárlaton. A fa­ragások híven tükrözik So­mogy, Tolna, Baranya és Zala népművészetét. Ä kiállításon szinte minden hagyományos feldolgozási móddal találkozhat a szemlé­lődő: a karcolt díszítés és a spanyolozás ugyanúgy jelen van, mint a domborított fara­gás. A tárgyak elsősorban a használhatóság és a célsze­rűség hordozói; vannak itt evőeszközök, vágódeszkák éppúgy, mint mintás székek egyaránt. A sokszínűség, az évszá­zados kultúra megőrzése mindig nemes feladat marad. Jól nyomon követhető népi íz­lésvilág változása is a koba­kokra karcolt, íves vonalakon, a szarutárgyakon, s mind a magyarság érzésvilágát és hagyományait tükrözik. A kiál­lító taranyiak a tárlaton el­mondták: a pásztorművészet­től indultak el, s népművészeti motívumkincsüket bővítve, a mesterségbeli tudás fejleszté­sével jutottak el a most bemu­tatott alkotásokig. A tárgyak funkcionális jel­lege a fontos. Van olyan is, amelyen alkotója 200 órát dolgozott. Az ormánsági „szökröny" vitathatatlanul a A pásztormüvészet legérté­kesebb hagyományait őrzik a kiállítás míves tárgyai (Fotó: Lang Róbert) tárlat legszebb darabja. A nagyatádi faragókiállítás megnyitása után került sor a fesztivál nagyszabású záró- rendezvényére: száz sze­replő lépett a közönség elé. Az esten bemutatkozott a csesztregi pávakőr, a zala­egerszegi Kiszöv táncegyüt­tese, valamint Szlovéniából a csentei pávakőr. Fellépett két hangszeres, énekes szólista is: Badacsonyi Lajos és ifj. Horváth Károly, a népművé­szet mesterei. Németh István SOROBAN-MÓDSZERREL TANÍTJÁK A MATEMATIKÁT Számítógépek a somogyszobi iskolában A somogyszobi önkor­mányzat kiemelten támogatja a körzeti iskolát, ahol több mint kétszáz kisdiák tanul. A somogyszobiakon kívül négy másik település nebulói is ide járnak. Tanévkezdéskor fü­zetcsomagot, tankönyvet is vettek a tanulóknak. — Munkánkban döntő súlya van az anyanyelvi, esztétikai és az egészséges életmódra nevelésnek — mondta Csi­szárod Kolozsvári Anikó isko­laigazgató. — Az oktatásban is mind nagyobb szerepet kap az új szemlélet. A matematikát a japán Soroban módszerrel tanítjuk, már második éve. Pedagógusaink 85 százaléka szaktanár. A szülők kérésére német nyelvet is tanulnak a diákok. Tíz tanterem, számítás- technikai és technikai terem áll rendelkezésükre. Pályáza­ton nyertek hat számítógépet, a hozzá tartozó nyomtatóval. A tanulók közül többen szak­körben sajátítják el a progra­mozást. Á második osztály egyik matematikaóráján is részt vettünk. A kombinációs készség fejlesztésére a kicsik fejben végeztek műveleteket négyjegyű számokkal, s csak a végeredményt rögzítették füzetükben. Sok gyereket érdekel a számítástechnika (Fotó: Lang Róbet) — Sokan járnak a nagyob­bak közül vasutas-szakkörbe: ez előkészíti a továbbtanulá­sukat is. Az idén például öten jelentkeztek vasúti szakközép- iskolába — mondta az igazga­tónő. A mindennapos testnevelés — mint megtudtuk — a sport­teljesítményekben is megmu­tatkozik. Száznegyven kisdiák tagja a Somogyszobi Gyer­mekek Ligájának, s többen mennek a nyáron táborozni is. N. I. Nagykorpád lehetősége a föld Nem várhatunk csodákat, és felfedezéseket. Nem lesz nálunk sem olaj, sem kor­szerű fémipar: Itt csak a me­zőgazdaságból lehet a jö­vőben is megélni — mondta kilátásaikról Tóth Tibor nagykorpádi polgármester. — A mezőgazdaság a je­lenlegi szétzilált állapotában is a magántulajdon felé halad — folytatta. — Az emberek ódzkodnak a földtől, mert éle­tük során már többször meg­égették emiatt magukat. Az idősek nem mernek vállal­kozni, a fiatalok meg nem ér­tenek hozzá. Én mindig arra biztattam az embereket, hogy használják ki az itteni földek adta lehetőségeket. Igaz ezeknek az aranykorona-ér­téke alig közepes, de ebben a laza földben megterem a bur­gonya és a kukorica, jó átlag­ban termelhető még a kör­nyéken a dohány is. A polgármester az ő faluju­kat is fenyegeti az elöregedés veszélye. Készítettek egy számvetést, amelyből látható, hogy a 260-270 munkaképes lakos több mint 30 százaléka munkanélküli. Ez, sajnos, na­gyon nagy szám. Ha az em­berek megszeretnék a mező- gazdaságot és ehhez az ál­lam is nyújtana támogatást, akkor — mint mondta — jó néhányan meg tudnának élni az itteni földből is. Erre példa is akad: az első árverésen hárman vásároltak földet, na­gyobb területen. A szűkös költségvetés Nagykorpádon is gondot okoz: a megnövekedett szo­ciális kiadások tovább apaszt­ják a pénzt. Márciusban már 30 személy a négyezer forin­tos segélyt kapta. A falu azonban a kevés pénzzel is gazdálkodik. A Dédász kor­szerűsítő munkákat végzett a villamos hálózaton, és bőví­tette a fürdő felé. A kicserélt oszlopokra korszerű nátrium- lámpákat szerelnek fel, s azo­kat az önkormányzat veszi meg. (Németh) Testvérvárosok találkozója Nagyatád olasz testvérvá­rosának, San Vitónak a képvi­selői is részt vettek a tavaszi fesztiválon. Az olasz tánccso­port bemutatkozását a nagy­atádiak kiemelkedő esemény­ként fogják számon tartani. A Gioia együttes táncosai itt-tar- tózkodásuk során ellátogattak a cérnagyárba, megnézték a gazdaasszonyképző tanfo­lyamot, és jártak a művészte­lepen. Nagyatádon a rossz idő mi­att elmaradt ugyan a Széche­nyi térre tervezett menettánc, de az ünnepi folklórest annál több embert vonzott a műve­lődési házba; kicsinek bizo­nyult a négyszáz nézőt befo­gadó színházterem. A tíz ze­nészből és negyven táncosból álló olasz csoport először For- lani fergeteges táncait mutatta be nagy sikerrel. Majd a legki­sebbek következtek népi játé­kokat idéző táncokkal — több­ször is vastapsra késztetve a nézősereget. Feszes stílusú olasz hegyi táncokat mutatott be a folklórcsoport, s a gond nélküli ifjúságról szárnyalt énekük. A búcsúesten nagy sikert arattak a San Vito-i vendégek. A vasárnapi szentmisén ugyancsak sokan gyönyörköd­tek az olasz vendégek éneké­ben. N. I.

Next

/
Thumbnails
Contents