Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

1993. április 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A mezőgazdasági bizottság kihelyezett ülése Kaposváron A régi rendszer már nem, az új még nem működik az agrárgazdaságban Mire vetik az őszi búzát, lesz bank is — Kivihető a vagyon a szövetkezetből 3967 hektárral csökkent a vetésterület Talajmarás, tárcsázás az őszi szántások helyett Megyénkben a tavaszi ve­tésterület az idén 140 ezer 112 hektár. Ez a tavalyihoz képest mintegy 3 százalékkal, 3967 hektárral kevesebb. Április utolsó hetéig 42 ezer 340 hektáron végeztek a munkákkal, magágyban a borsó 97, a tavaszi árpa 97, a zab 95 és a cukorrépa 83,5 százaléka. Kétharmadánál tartanak a burgonya vetésének, a terve­zett terület harmadán került földbe a napraforgó, s vetik a kukoricát is. Varga Gábort, a megyei FM-hivatal osztályvezetőjét a tavaszi állapotfelmérés ta­pasztalatairól kérdeztük. — A borsó vetésterülete kö­zel 2 ezer hektárral, a kukori­cáé mintegy 5500 hektárral és a silókukoricáé 2 ezer hektár­ral csökken a tavalyihoz ké­pest — mondta az osztályve­zető. Konzervipari feldolgozásra már csak elvétve termelnek borsót, a szárazborsó vetéste­rülete is lényegesen csökkent. Kukoricából tavaly több mint 76 ezer hektárnyit vetettek; az idén már csak 70 ezer 711 hektáron kerül földbe a mag. 1700 hektárral nőtt viszont a tavaszi árpa, 900 hektárral a cukorrépa vetésterülete. Cu­korrépából vélhetően a ter­mesztéstechnológiai problé­mák miatt vetnek többet, hi­szen a gyárak mennyiségi átvételre kötnek szerző­dést. — Figyelemre méltó, hogy 405 hektárról 1459 hektárra nőtt a zöldségfélék előirány­zott vetésterülete, és 800 hek­táron már fölben vannak a magvak is. Közismert, hogy a megfe­lelő magágykészítés az őszi szántás és a tavaszi talajelő­készítés minőségének függ­vénye. Sok gazdaság nem volt képes anyagi vagy techni­kai okok miatt elvégezni idő­beni az őszi szántást. Miként lehet mégis elfogadható kö­rülményeket teremteni a tava­szi vetésekhez? — Az őszi szántást a gaz­daságok nagy részében tava­szi talajmarással, tárcsás-kul- tivátoros műveléssel igyekez­nek helyettesíteni, melyet gyorsan követ a vetés. Ahol inkább a tavaszi szántást vá­lasztották, ott többmenetes a talajelőkészítés; így tömörebb marad a talaj és az aszályos periódust követően nagyobb lesz a szárazság okozta ter­méskiesés. A kaposvári, Kaposvár kör­nyéki pedagógusok szakszer­vezetükkel egyetemben teljes „mellbedobással" készülnek a tb-választásokra. Konecsni Sándor, a Pedagógusok Szakszervezete körzeti bizott­ságának titkára tartott tájékoz­tatót a város pedagógusainak, s elsősorban a tb-önkormány- zati választások tétjéről és a választások adta teendőkről beszélt. Mint mondta, a PSZ többek között a közalkalma­zottak, művészek szakszer­vezeteivel közösen a Szak­szervetek Együttműködési Fó­(Folytatásaz 1. oldalról) — A tények azt mutatják, hogy a szemünkre vetett állat­egészségügyi kifogások hami­sak voltak — mondta a mező- gazdasági bizottság elnöke. — Abban viszont igazuk volt a megfigyelőknek, hogy nagy a veszély, mert behozható az or­szágba a fertőzés. Meggyőző­désem: mire beköszönt a nagy meleg, addigra megoldódhat a „húsügy”. — Van elégséges tárolóka­pacitás? — Ezzel nem lesz gond, hi­szen a húskombinátok tárolói mellett a hűtőipar eszközei is igénybe vehetők. — Mekkora kárt szenvedett az ország az embargó miatt? — Ezt még nem tudjuk, de két-három hét múlva meglesz­nek az adatok. Jól jött az em­bargó a közösség országai­nak... De a a francia parasztok szervezetten és hatékonyan összefogtak a magyar liba­máj-szállítmányok ellen. Ez is követendő példa. Nem a hata­lomnak kell nekifeszülni, hanem Az engedély nélküli árusítás és a kamarai törvény is napi­rendre került tegnap a Keres­kedők Somogy Megyei Szer­vezetének értékelő küldöttgyű­lésén. A rendezvényen, ame­lyen részt vett dr. Páris András (SZDSZ) országgyűlési képvi­selő, valamint a társadalom- biztosítási igazgatóság, a fo­gyasztóvédelmi felügyelőség, az önkormányzat somogyi képviselője is, a múlt évi mun­kát értékelték. Hajdinák József, a Kisosz megyei elnöke hangsúlyozta: az országos szövetségben nagy a befolyása a somogyi szervezetnek. Tavaly javasla­rumán (SZÉF) belül igyekszik minél jobb pozíciókat elérni a választásokon. Elhangzott, a pedagógu­soknak elsősorban az a dol­guk, hogy „mondják el az em­bereknek, miről is kell most dönteniük, mert óriási a tájé­kozatlanság. ” Szó esett természetesen az MSZOSZ előnyéről, amelynek ellenére a pedagógusok opti­misták. Gondként merült föl az is, hogy ha valaki más telepü­lésen tanít és máshol lakik, nem biztos, hogy eljut a sza­vazásra. N. L. szervezett fellépésre van szük­ség. — Elvárható-e ez a szétvert magyar mezőgazdaság sze­replőitől? — A régi rendszer már nem, az új még nem működik az ag­rárgazdaságban. Ezt az átme­neti időszakot bizony, sokan ki­használják, köztük külföldiek is. Ez a mi hibánk is, mert gyor­sabban kellett volna levezényelni a kárpótlást. Érthető a termelők elégedetlensége, de mi nem ír­hatjuk elő az agrárkamarai tag­ságot. Az biztos, hogy a gazda­ságot csak szervezett formában lehet működtetni. Amikor a szö­vetkezésről beszélünk, akkor nem a termelésről van szó. Azt tegyék a parasztok önállóan. De szövetkezzenek az alapanya­gok beszerzésére, a géphasz­nosításra, az értékesítésre és az érdekképviseleti munkára! Ha ezt megteszik, önmaguknak segítenek. — Meddig lesz válságága­zat a mezőgazdaság? — A válság szó félrevezető. A múlt évet 2,7 milliárd dollár ex­tokat adtak a kamarai törvény kidolgozásához. A törvény szükségességét kezdetben kétkedve fogadta a kormány, mára azonban elismerte szük­ségességét. Fórumokon felve­tették: a törvény foglalja ma­gába a gazdasági képviseletek jogállását, feladatkörét, vala­mint .kapcsolódását a kama­rákhoz. A működő érdekképvi­seletek a gazdasági kamarák alulról felfelé építkező vezeté­sébe — legalább 50 százalé­kos mértékig — tagságuk ará­nyában delegálhassanak kép­viselőket. Javaslatokat tettek a vállal­kozásokat érintő szakmai kér­(Folytatás az 1. oldalról) Az új központ 33 ezer bekö­tést tesz majd lehetővé. Egye­lőre azonban csak a régi telefon- tulajdonosok vonalait kötik át, azt köveően az újak, vagyis a részvényesek kapcsolhatók be a távbeszélő-hálózatba. Május végéig 13 alközpont kapcsoló­dik a rendszerre, mintegy 4500 új előfizetővel. Elsősorban a Ba- laton-parti települések lakóinak előny ez: Siófok, Zamárdi, Bala- tonendréd, illetve Balatonföld- vár, Kőröshegy, Balatonszárszó és Balatonőszöd térségének. A közgyűlésen szóba kerültek a gondok is. A beszámolóban elhangzott, hogy az Apehhel folytatott jogvita a közeljövőben porttal zárta a mezőgazdaság. Hol van itt válság? Sehol! Hogy kik beszéltek válságról és arról, hogy százforint lesz a kenyér ki­lója, azt nem tudom. Békésben például tetemes lisztfeleslegek vannak. Az viszont gondot je­lent, hogy 1992-ben a mező­gazdaság 27 százalékkal keve­sebbet kapott a költségvetéstől, mind amennyit befizetett. — Mások a remények és más a valóság... — A mezőgazdasági bizott­ság 13 milliárd forinttal többet verekedett ki az ágazatnak. Emellett jelentősen támogatjuk a részarány-tulajdonosok föld­kimérését. Éz is több milliárd fo­rintot tesz ki. És mire kimérik a kárpótlási földek döntő többsé­gét, addigra lesz mezőgazda­ságot finanszírozó bank is. Je­lentős összeg van a mezőgaz­dasági fejlesztési alapban is. — Kedden a parlamentben rendhagyó pengeváltásra ke­rült sor egy MDF-es honatya és párttársa, a privatizációs miniszter között. Önnek mi a véleménye a privatizációról? désekben is, így a kereskedők, vendéglátósok állandó prob­lémájának — a KGST-piacok, illegális kereskedelem — megszüntetésére. Az árusok a telephellyel rendelkező keres­kedők rovására működnek közterhek viselése nélkül, s nem egyszer lopott holmit is forgalomba hoznak. Az ön- kormányzat nem partner az el­lenőrzésben — pedig a hivatal feladata lenne a feketepiac el­lenőrzése. Azonban csekély helypénz ellenében lehetővé teszik az árusítást, tisztesség­telen versenyt alakítva ki. Dr. Páris András képviselő kifej­tette: pártjának kiemelten fon­várhatóan a Legfelsőbb Bírósá­gig jut. A részvénytársaság to­vábbra is tartja a legutóbbi köz­gyűlésen tett ígéretét, vagyis vesztes végső határozat esetén kártalanítja részvényeseit. Job­ban megzavarta a*Balatel gaz­dálkodását az Ybl Bank tönkre­menetele; milliói voltak a bank­ban a részvénytársaságnak. Fontos napirendi pont volt (a felügyelő- és a könyvvizsgáló bizottság beszámolóinak elfo­gadása után) az osztalék megál­lapítása. Tavaly még visszafor­gatták a vállalkozásba a nyere­séget, az idén azonban osztalé­kot fizetnek. A közgyűlés jóvá­hagyása alapján a magánbefek­tetők — a Balatel rt tulajdonhá­Tanácskozik a bizottság (Fotó: Kovács Tibor) — Sajnos, a magyar élelmi­szeripar 15-20 százaléka üti meg csak az európai átlagot. A malmok a századforduló körül épültek,' de más gyárak is eléggé leromlottak. Az állami gazdasági vagyonok is 20-30 százalékért kelnek el. Ennyit érünk. Mi azt szeretnénk, hogy a gabona-, a cukor- és a húsipar egy részénél a privatizáció so­rán több mint 25 százalék ma­radjon a termelő-háttér tulaj­dona. És ellenőrzött privatizáci­óra van szükség. — Kié legyen tulajdon? A régi és az új felső tízezeré? A középrétegeké? — Nálunk vegyes tulajdonú gazdaság alakul ki. A termelő tu­lajdon az agrárszférában és az élelmiszeriparban döntő több­ségében az egyénhez, a kisem­berhez kerül. Bár biztosan lesz­nek nagyobb tulajdonosok is. Most megnyitjuk a vagyonkivitel lehetőségét a szövetkezetekből. Lengyel János tos, hogy megismerjék a kis­vállalkozások problémáit. Ez­zel kapcsolatban kidolgozott háttéranyaguk van. A gondok abból adódnak — mondta —, hogy a kormány nem tudja, hol van a kötelező állami szerep- vállalás határa. Nem alakult ki megfelelő gazdálkodási kör­nyezet. Alapprobléma a túla­dóztatás, a kereskedőkre rótt adminisztrációs munka és a magas hitelkamatok. Ezektől a feketekereskedelem megsza­badul. Gondot okoz, hogy az érdekképviseleti szervezete­ket a kormány nem tekinti partnernek az őket érintő jog­szabályok készítésekor. T. K. nyadának 5 százaléka az övék — 15 százalékot, a nagyrész­vényesek (a Matáv, illetve a Postabank) 2,5 százalékot kap­hatnak az eredményként fenn­maradó 46,9 millió forintból. A részvényesek jóváhagyták az 1993. évi gazdálkodási ter­veket is. Ezekből kitűnik: a köve­tendő út továbbra is az, amin eddig jártak. Bebizonyosodott, hogy van létjogosultsága a táv­közlési beruházásnak társasági formában. S ami a leglényege­sebb: az rt működési területén látványosan javulnak a telefoná­lás körülményei, s néhány hétre, hónapra rövidül a vonalra várás ideje. Fónai Imre Munkahelyteremtő pályázat-elbírálás 304 millió forintos — a lehe­tőségekhez képest jóval több — igény érkezett be az idei munkahelyteremtő beruházá­sokra meghirdetett pályáza­tokra a Somogy megyei mun­kaügyi központhoz. Eddig a döntések alapján 28 millió 950 ezer forintot ítéltek oda — ez a pénz 373 dolgozó felvételét je­lenti, kiegészülve 122 tartósan munkanélkül maradt ember foglalkoztatásával. Munka­helyteremtésre az idén — az áthúzódóakkal együtt — ösz- szesen 48 millió 950 ezer fo­rint használható fel. Magyar-lengyel kapcsolatok Varga Béláról, Balatonbog- lár egykori plébánosáról és országgyűlési képviselőjéről, a magyar-lengyel kapcsolato­kért sokat tett neves szemé­lyiségről tartott előadást ked­den este a Somogy Megei Művelődési Központban a ka­posvári Magyar-Lengyel Tár­saság szervezésében dr. Ka- pronczay László, az Orvostör­téneti Múzeum ügyvezető igazgatója. Egészséges ivóvíz Marcali körzetében Marcali igazgatási területé­hez tartozó négy községből háromban tavaly év végére si­került megoldani az egészsé­ges ivóvízellátást. Gyóta vízel­látását központi támogatás el­nyerésével szeretnék megva­lósítani az idén illetve a jövő évben. A mélyfúrású kút épí­tését már jóváhagyta a telepü­lés képviselő-testülete. Reklámtáblák engedélyvizsgálata A nyári időszakra elhelye­zett reklámtáblák felmérését — így például a Zimmer frei — feliratúakét, a kihelyezéshez szükséges engedélyek meglé­tének ellenőrzését tervezi má­jusban a balatonboglári közte­rület-felügyelet. Ugyanebben az időszakban a gondozatlan kerteket is felmérik. Útfenntartásra 207 millió forint A Kaposvári Közúti Igazga­tóság kezelésébe 111 kilomé­ter elsőrendű, 356 kilométer másodrendű és 598 kilométer harmadrendű út tartozik. Az idén ezek fenntartására 207 millió forintot fordíthatnak az Útalapból, fejlesztésre pedig 88 millió forintot költhetnek. Szennyvíztisztító Szőcsénypuszán A Szőcsénypusztai Erdé­szeti Szakiskola nem rendel­kezett megfelelő hatásfokú szennyvíztisztítóval; a részle­gesen tisztított szenyvíz befo­gadója — közvetetten — a Ba­laton volt. Nemrégiben 6 millió forintos beruházással elvé­gezték a bővítési munkát, a költségből 3,6 millió forint volt céltámogatás. Fejlesztik a telefonhálózatot Buzsákon is A lengyeltóti telefonköz­ponttal a környék többi telepü­lését is hamarosan bekapcsol­ják a telefonhálózatba. Öreg­lakra már megtörtént a bekö­tés, s hamarosan Szőlősgyö- rök, Buzsák is sorra kerül. Ha több vonalat igényel a kör­nyék, s kinőné a jelenlegi kon­ténerközpontot, lehetőség van még egy ugyanekkora kapaci­tású központ kihelyezésére is. M. T. Készülnek a választásra a pedagógusok Mától működik a digitális központ SZIGORÚBB ELLENŐRZÉST SÜRGETNEK A KERESKEDŐK Jelentős konkurencia a feketepiac

Next

/
Thumbnails
Contents