Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-26 / 96. szám
1993. április 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 9 A Magyar Könyv Alapítvány pályázata Április 30-ig lehet jelentkezni a Magyar Könyv Alapítvány könyvkiadási pályázatának második fordulójára. Az alapítvány az első negyedévben 381 pályázatot bírált el, 101 könyv kiadását — összesen 35 millió 956 ezer 760 forint értékben — támogatta. Ezek jegyzékét a Művelődési Közlöny idei 7-es száma adta közre. Wayana Indiánok A dél-afrikai Francia Guyanában élő wayana indiánok használati tárgyait bemutató kiállítás nyílt Budapesten. Gyermekjátékokat, öltözékeket, ékszereket, rituális eszközöket, hangszereket és rajzokat mutatnak be a Néprajzi Múzeumban szombaton. Fotóalbum Székesfehérvárról Székesfehérvár nevezetességeit bemutató fotóalbumöt jelentetett meg a budapesti Mágus Stúdió a székesfehérvári önkormányzat támogatásával. A kötet nyolcvanöt színes fotóval ad ízelítőt az ősi város építészet- és kultúrtörténeti értékeiből, történelmi belvárosának sajátos hangulatáról. A fotókat Borbély Béla készítette, a település történelmét ismertető rövid áttekintés Dávid Erzsébet munkája. Mezei Mária emlékest Budakeszin Mezei Mária halálának 10. évfordulója alkalmából tartottak emlékestet Budakeszin, ahol a művésznő élete nagyobb részét élte le. A helyi művelődési házban a híres színésznő Vallomástöredékek című kötetéből adtak elő részleteket, s a budakeszi Balassi Consort Kórus énekelt zsoltárokat. A műsor most Mezei Mária istenhitét állította előtérbe, ugyanis a művésznő mélyen vallásos, református hívő asszony volt. Kurtág György Herder-díjas Kurtág György zeneszerző is szerepel az idei Herder-dí- jasok között. Mint a hamburgi F.V.S. Alapítvány közölte az idén kilenc közép-, kelet- és dél-európai személyiségnek ítélték oda a Herder-díjat, köztük a mai magyar kortárs zene kimagasló művelőjének. Az idén harmincadik alkalommal osztanak Herder-díjakat, átadásukra május 5-én kerül sor Bécsben. A díj fejenként 30 ezer márkával jár. Csiky Tibor életmű-katalógus Csiky Tibor szobrászművész pályájának művészi fel- dogozására vállalkozott a Magyar Nemzeti Galéria. A köz- gyűjtemény Csiky művészetét teljességében reprezentáló katalógust szeretne közreadni. A hazai avantgárd szobrászat kiemelkedő alkotója 1989-ben hunyt el. A kiadvány elkészítéséhez a galéria kéri azok jelentkezését és segítségét, akiknek birtokában Csiky-műtárgy van. A közgyűjteményben Százados László múzeológus összegzi az információkat, aki telefonon (202-0404) vagy írásban (Magyar Nemzeti Galéria, 1250 Budapest. Pf. 31.) áll a jelentkezők rendelkezésére. TÉVÉHIPNÓZIS ÉS SOKSZÍNŰSÉG Az alternatív iskolákról A megyei pedagógiai intézet és a Pedagógus Szakma Megújításáért elnevezésű projekt programirodája által szervezett kurzus vendége volt Ransch- burg Ágnes. A jungiánus iskola egyik megalapítója, az Unesco nevelési bizottságának tagja mondta: — Másság-tolerancia és pedagógiai alternatívák — bizottságunk ezt a munkacímet használja. Lényeges a különbség a két szóhasználat között. Nem alternatív pedagógiákról kíván szólni ez a munkacsoport, mert az alternatív pedagógiák jelenleg már kész isko- lamodelleket jelentenek, amelyeket már egy kialakult gyakorlatból adaptál az ország vagy helyi szükségletekből egy-egy réteg választ ki a maga számára. Ezzel szemben a pedagógiai alternatívák arra válaszolnak, hogy kell-e változtatnia a neveléstudománynak a kérdésfeltevésein, a munka- módszerein általában, hogy meg tudjon felelni a közeljövő történelmi problémáinak. Az alternatív pedagógiák viszont arra válaszolnak, hogy itt és most mit lehet és mit kell csinálni. Én igazán ott látom az alternatív pedagógiák működéséhez vezető utat, hogy ismételten kimondjuk: a pedagógia munkamódszere és gondolkodásmódja is válaszút előtt van. — Mire kell megtanítania a tanulókat az alternatív iskoláknak? — Nagyszerű dolgokat kínál a technika, viszont szélsőséges egyoldalúságokat is. Ezt a környezetrombolástól kezdve a lelki problémákon át a tévéhipnózisig, tévénémaságig mindenre értem. Úgy vélem, hogy a specializálás elkerülhetetlen a mai ember számára; mindig is szükséges volt, hogy egy szakterületen elmélyülhessen. Ahhoz azonban, hogy védve legyen ennek egyoldalú, akár a vandalizmusig menő következményeitől, el kell érnünk, hogy az iskolában minden gyermek megtanulja alapszinten ellátni magát. Az eszköz- használat, a ruhakészítés, a kertészkedés, a főzés alapismereteire gondolok. Bármikor elromolhat körülöttünk vagy nem juthat el hozzánk az a technikai eszköz, aminek áttételes segítségével ma fönntartjuk magunkat. S akkor mihez nyúlunk? Ha nem tudjuk, hogy mit spórol meg egy ilyen technikai segédeszköz, amivel alapszinten fenntarthatják magukat az emberek, akkor nem tudunk olyan környezetet és olyan életformát tervezni felnőttként embertársaink számára, amely tényleges lelki és környezeti energiáikat kímélni tudja, hanem romboló célrendszert építünk ki. Tehát azt kell megtanulni, hogy alapszinten tudjuk kezelni a világot; utána nyugodtan kezdhetünk specializálódni. — A jungiánus iskola egyik sarkköve a vallás: az önmeghaladás nélkülözhetetlen eszköze. — Az istenhit jelentősége vitathatatlan, és számomra a honnan? hova? a vallás nélkül értelmetlen. De a vallásnak azt a formáját kevésnek érzem, amely megelégszik a felülről jövő kegyelemmel. Törekedjen arra, hogy azok számára, akik nem a saját hibájukból nem jutottak el bizonyos fogékonyságig, lefordítsa az ő valóban magasrendű és évszázadokon át megőrzött értékeit. Lőrincz Sándor EGY PILLANTÁS GYERMEKEINKRE Rajzolj nekünk Amikor több mint 60 gyerek (és néhány felnőtt) összezsúfolódik a négyzetméterhiány- nyal küzdő könyvtárhelységben azért, hogy munkáról beszélgessenek, amikor több mint másfélszáz rajz érkezik a város iskoláibóLegy kis könyvtár pályázatára, és amikor ezek szinte mindegyike díjazható — akkor ott valami jól működik. Mert ha nem a legjobb az iskola, a gyerek és a könyvtár hármasának kapcsolata, ha nem magas színvonalú a „hívó szót” meghalló iskola rajzoktatása, s főleg ha nem a megfelelő a szemlélet, mindez aligha lenne elérhető. A kaposvári Petőfi emlékKisdiákok a rajzok előtt könyvtár Rajzolj nekünk! címmel gyermekrajzpályázatot írt ki nemrégiben. A vártnál jóval nagyobb siker elsősorban a Berzsenyi, a Honvéd utcai, a Petőfi és a Toldi iskola diákjainak, valamint a tüskevári könyvtár gyermekklubja tagjainak köszönhető. A pályázat kiírói mindössze azt kötötték ki, hogy a rajzoknak irodalmi vonatkozásuk legyen, így aztán születtek illusztrációk, könyvborítók, plakátok stb. Ami közös mindben: a magas színvonal, olyannyira, hogy nem is igazán lehetett rangsort megállapítani. Huszonnégy rajzot díjaztak végülis, (Fotó: Király J. Béla) köztük nem egy kimagasló munkát. A szakmai vélemény szerint például a másodikos Decsi Krisztián rajzán „már csak rontani lehet”, Marcsingó Bernadett állatrajzaiból pedig később önálló kiállítást is rendeznek majd. A legtöbb kisdiák Lázár Érvin meséit, illetve a János vitézt választotta rajza tárgyául. Csak egyetérthetünk a könyvtárvezető — némi iróniával tett— megjegyzésével: a Honvéd utcai totózóba menet érdemes megállni egy pillanatra, hogy egy pillantást vessünk gyerekeink kezemunká- jára. Nagy László Bolyai János nyári egyetem Erdélyben Több mint ezer romániai magyar óvónő, tanító és tanár továbbképzését vállalta a július 17-től 28-ig Erdélyben tizenhárom helyen tartandó Bolyai nyári akadémia. Valamennyit magyarországi egyetemek és főiskolák szakembereinek segítségével rendezik — tájékoztatta Békéscsabán a Körösi Csorna Sándor Főiskolán az újságírókat Bíró István, a továbbképzést szervező Romániai Magyar Pedagógus Szövetség titkára. A békéscsabai főiskola a tanítók továbbképzésében segít a nyári akadémián (ez lesz a legnépesebb tanfolyam), a szegedi tanárképző több tantárgyban, a hajdúböszörményi óvónőképző az óvónők, a pécsi tudományegyetem a történelemtanárok, a Magyar Művelődési Intézet pedig az ének-, a zene- és a rajztanárok továbbképzésében nyújt támogatást. AZ ÖN MEGBÍZHATÓ TÁRSA A LEASINGBEN! mm i®[fg®(iDT]^D ®= Mo §„ 1<bU ®i/SH 4Mö)Íi ®®/®H4HÉDS Toyota Hiace, zárt, 2.4, diesel, 75 LE, 59 000 km Évjárat: 1992. II. félév Futamidő: 2 év Féléves leasing díj: 376 000 Ft + áfa Citroen C 25, diesel, dupla kabin + plató, 27 000 km Évjárat: 1991. Futamidő: 2 év Féléves leasing díj: 262 000 Ft + áfa Ford Transit 100, zárt, 2.5, diesel, 80 LE Évjárat: 1993. Futamidő: 3 év Féléves leasing díj: 357 000 Ft + áfa Mielőtt leasingel, kérem, hívjon fel bennünket! _______________________________________________________________________(5149) I ndián tél Az Erdélyi István és Zsig- mond Dezső rendezőpáros szociográfiai dokumentumfilmjeivel hívta fel magára a figyelmet. Legismertebb ezek között az Ameddig á harang szól című tévésorozat. — Itt arra gondoltunk — mondja Erdélyi János —, hogy a déli harangszó hagyományát használjuk fel arra, hogy kis közösségek egy-egy pillanatát bemutassuk. Nem a tájak érdekeltek bennünket elsősorban, hanem az emberek. — Legújabb filmjüknek, az Indián télnek a története is valós alapon nyugszik... — Kis indiánkönyv volt a dokumentumfilm címe, amelyet a történetből forgattunk 1985-ben, arról a fiúról, aki otthagyta családját, környezetét, és lement az erdőbe indiánnak. Ebből a sztoriból Be- reményi Géza segített igazibb filmtörténetet kerekíteni. A Budapest Filmstúdióval forgattunk, és a Magyar Mozgókép Alapítványtól kaptunk anyagi segítséget. Az indiánt Eperjes Károly játssza, anyját Törőcsik Mari. A fiú szerelme egy hozzá éjszaka bemenekülő cigánylány, akit Németh Zsuzsa főiskolás alakít. Ez a kapcsolat lenne az, amely talán a polgári életforma felé irányítaná, hiszen munkába áll, kukás lesz, csak éppen nem képesek egymással együttműködni. Nemcsak a proletárlét peremére szorulók lesznek társadalmon kívüliek, hanem a szocialista Magyarországon maradt arisztokrata öregaszTörőcsik Marj és Eperjes Károly jelenete a filmből szony és családja is. Pártos Erzsi az idős hölgy, lánya Temess/ Hédi, fia pedig Zolnai Pál filmrendező. — Nem szokványos témák, figurák, történetek... — Talán azért, mert mi is „nem szokványos” figurák vagyunk. Újságírókból lettünk filmkészítők, s talán önnön gyávaságunkat leplezzük azzal, hogy olyan embereket keresünk filmjeinkhez, akik megpróbálnak mások lenni, valamilyen módon szembe- szállnak, lehetetlen helyzetükre igyekeznek valami számukra értelmesebb, igazabb megoldást találni. Józsa
