Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

1993. április 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Kft-k Somogybán Mintegy ezerháromszáz korlátolt felelősségű társaság működik Somogybán. Egy év alatt csaknem ötszázzal nőtt a számuk. Az országos tapasz­talatokhoz hasonlóan me­gyénkben is ez a legnépsze­rűbb gazdálkodási, működési forma. Az ÁVÜ és a vállalkozók Együttműködési megálla­podást kötött az Állami Va­gyonügynökség és a kapos­vári székhelyű Dél-magyaror- szági Vállalkozók Egyesülete. A szerződéssel a privatizáció gyorsítását, a vállalkozók gyorsabb és pontosabb tájé­koztatását kívánják elősegí­teni kölcsönösen. Az ÁVÜ vál­lalta, hogy a befektetési lehe­tőségekről, a privatizációs technikáról és konstrukciókról rendszeresen tájékoztatja az egyesületet. 100 millió ECU Magyarország eddig 100 millió ECU-t kapott a Phare program keretében, s ennek ötödrészét, 20 millió ECU-t a mezőgazdaság fejlesztésére, átalakítására fordították. A leg­jelentősebb az Agrárvállalko­zási Hitelgarancia alapítvány létrehozása 13 millió ECU-s tőkével. Az alapítvány eddig csaknem 600 garanciát adott ki 2 milliárd 780 millió forint ér­tékben. Sikeres vállal­kozások „titka” Ezen a héten április 28-án és május 5-én két gazdasági témájú konferenciát rendez az Elitexpo Kereskedelmi és Ide­genforgalmi kft. Az e heti ren­dezvényen a magyarországi sikeres vállalkozások mutat­koznak be, mig a májusi ren­dezvénynek a bankok és a vál­lalkozások összefüggése lesz a témája. Hetedik az országban A kis- és középvállalkozá­sok alakításának segítésére az országban hetedikként Egerben is megalakult a vál­lalkozói központ. A Phare program, a megyei és városi önkormányzat, valamint a vál­lalkozásfejlesztési alapítvány támogatásával létrejött köz­pont többek között fontos fel­adatának tartja, hogy a vállal­kozások szervezésével új munkalehetőséget teremtsen. Lassú növekedés Csaknem 620 ezer egyéni vállalkozás működött hazánk­ban február végén. Számuk az év első két hónapjában ötezerrel nőtt. Legtöbben kis­iparosként működnek, arány­ban őket követik a kiskeres­kedők és a szellemi szabad­foglalkozásúak. A legkeve­sebb egyéni vállalkozás a me­zőgazdaságban van, számuk nem éri el a négy és fél ezret. Francia üzletemberek Ötven francia üzletember érkezik hazánkban junius első napjaiban, hogy partnereket találjanak a magyar kis- és középvállalkozók körében. Az üzletembereket többek között bútorgyártás, malomipar, ba­romfiipar, külső és belső épí­tészeti munkák, karosszéria lakatosmunkák érdeklik. AZ OLCSÓ HITEL IS LEHET DRÁGA Vállalkozni veszélyes Az „E” hitel feltételeit megkönnyítették a közelmúltban. Ka­matlábát — a folyósító bank felárával együtt — hét százalékban állapították meg. A kölcsönt 10 éven belül kell visszafizetni, a törlesztés megkezdésére 3 év türelmi időt adnak. Viszonylag alacsonyan állapították meg azt a saját tőke hányadot is, ame­lyet a hitel megadásának feltételeként elvárnak. Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Mi az a 7 százalékos kamat a kétszámjegyű infláció vilá­gában? Mi lesz az az éves tör­lesztési teher az új vállalkozás működésének negyedik esz­tendejében, az akkor már jog­gal elvárható gazdasági élénkü­lés közepette? És az akkori ár­színvonalon!? A kamat ráadá­sul olyan költség, amely nem képez adóalapot... De a pénz világában óvato­sabban kell a számokkal bánni, megeshet, hogy kétszer kettő néha öt. Mert egy szinte csak névleges kamatú hitel is lehet nagyon drága egy olyan tevé­kenységi ágban, ahol az adó­zás előtti bruttó nyereséghá­nyad még ezt a szintet sem éri el. Az alacsony saját tőkehá­nyad a vállalkozás indulásakor előny, „érkezéskor”, amikor tör­leszteni kell, meg amikor az alapösszeg utáni kamatot meghatározzák — bizony hát­A politikai rendszerváltással szinte egyidőben kezdődött meg a gazdasági rendszervál­tás, amelynek egyik legna­gyobb lélegzetű vállalkozása az állami vagyon privatizá­lása. Kedvezményes hiteleket vehetnek fel azok, akik saját erejükből, önmaguk szeretné­nek vállalkozóvá lenni; mun­kahelyi kollektívák dönthetnek úgy, hogy megvásárolják üzemük egy bizonyos tulaj­doni hányadát; vagy maga a vállalatvezetés is felléphet ve­vőként. A módszer nem új, hi­szen ezeket az eljárásokat sok-sok éve alkalmazzák Nyugaton is, ahol nem az ál­lami vagyon magánkézbe adása, hanem a tulajdonosi kör kiszélesítésére használ­ják. Az eljárás kulcsa a ban­kok kezében van. A nagy adósság az, ami ép­pen az ilyen vállalkozások ránnyá válhat. Várhatóan a gazdasági élénkülés sem min­den tevékenységi körre terjed majd ki egyformán, nem tud talpon maradni a jövőben sem minden vállalat, valamennyi üz­let. A jobb vagy rosszabb fek­vésű telephely, a nyitva tartási idő, az áruválaszték, a konku­rencia nagysága és intenzitása ezután is rendet vág majd az egyes vállalkozók között. Ami pedig az árszínvonal emelke­dését illeti? Az sem lesz feltét­lenül egyenletes. Lehetséges, hogy valamelyik üzletágban a költségelemek ára jobban nő majd, mint a végterméké. Más­ként alakulhatnak azok az árak is, amelyek a termelők közötti forgalomban érvényesülnek, s másképp a fogyasztói árak. Egyes körökben még inflációs időkben is lefelé tendálhatnak az árcédulán a számok, ez pe­dig azt jelenti, hogy a hitel ka­Achille-sarkává válhat, hiszen megeshet, hogy az üzleti ter­vek elkészítésekor az új tulaj­donosok nem veszik kellően figyelembe a törlesztési terhe­ket. Ezekben az esetekben ugyanis a bankok megelég­szenek az alacsony tőkehá­nyaddal s a hitelhez párosuló kamatkedvezmények könnyen kísértésbe vihetnek vállalkozó szellemű munkavállalót, veze­tőt egyaránt. Úgy gondolhat­ják, hogy majd a bevételekből, a vállalati nyereségből törlesz­teni tudják a hiteleket. Pedig a gyakorlat ennél bonyolultabb. A munkavállalói , vagy a me­nedzsment-kivásárlásos mód­szert általában azoknál a cé­geknél teszik lehetővé a tulaj­donosok, ahol nincs minden rendben az üzem szénája kö­rül. Ezekben a gyárakban tő­keinjekcióra volna szükség a talpon maradáshoz, nem pe­matköltségeit az árban nem, vagy csak részben sikerül áthá­rítani a vevőre. Lakásommal szemben egy élelmiszerüzlet, igazából ve­gyeskereskedés működik, hosz- szú szünetekkel. Az eredetileg Közértet a 70-es évek végén gebinben működtették, mindig más-más próbált gyorsan meg- gazdagogni benne. De min­denki elbukott. Most már a má­sodik magánvállalkozó kísérle­tezik: jó az árukínálata, házhoz is szállít mégsem megy a bolt. Körül van véve nagyobb, beve- zetettebb, közlekedésközelibb üzletekkel. Mindezzel nem azt akarom sugallni, hogy ne vállalkozzunk, csak attól óvnék minden, a pénzügyi világában kevésbé já­ratos „idegent”, ne engedjen gondolkodás nélkül az olcsó­nak tűnő hitel sziréndalának! Gondos piacfelmérés, költsége­lemzés és szervezés előzze meg a hitelkérelmet. S higgyék el, hogy a hitelbíráló banktiszt­ségviselők tanácsai adott eset­ben nem csak a bank érdekeit szolgálják! Bácskai Tamás dig tőkekivonásra az adósság törlesztéséhez. A munkavállalói tulajdon- szerzésre általában ott kínál­nak lehetőséget, ahol ez lát­szik az utolsó szalmaszálnak a veszélyeztetett munkahe­lyek megmentésére. Pedig egy-egy cég helyzetét — akárki is a tulajdonos — csak a racionális gazdálkodás me­netheti meg, a kemény kéz, amely ha kell visszafogja a termelést, felszámolja a mun­kahelyek egy részét, vagy ép­pen a béreket csökkenti. Ha ezt valamilyen okból nem meri, vagy nem tudja meg­tenni a vezetés — zsákutcába kerülhet az üzem. Hiába, tudomásul kell venni: a tulajdonosi létnek is megvan a maga logikája, amit nem le­het nem betartani akkor sem, ha a tulajdonos maga a vállal­kozó. Bácskai Tamás Vásárolnának hazánkból Dán cég gyártókat keres 5 méter hosszúságú textil lég- szűrőbetét gyártásához. Öte­zer darabot vásárolnának évente. Holland cég, amely külön­böző termékek export-import­jával foglalkozik vásárolna elektromos és elektronikus já­tékokat, egyéb termékeket, élelmiszereket, kozmetikai cik­keket. Brazil cég klasszikus bútoro­kat, ezekhez fogantyúkat, fiók­húzókat és egyéb díszítő ele­meket vásárolna folyamato­san. Egy másik brazil állatte­nyésztési szakcég tej-pasztöri- záló és kiszerelő berendezé­sek iránt érdeklődik. Spanyol cég libapehellyel töltött paplanokat vásárolna. Spanyol cég jó vérvonalú, pedigrés, törzskönyvezett, te­tovált vagy nem tetovált kutyák és macskák iránt érdeklődik. Magyar piacot, együttműködőt keresnek Dán cég kereskedelmi part­nert vagy képviselőt keres hír­adástechnikai mérő- és tesz­telő műszerek magyarországi értékesítéséhez. Bécsi tervező és építő válla­lat magyar partnert keres elő­regyártott házépítéshez kisker- tes házak, hétvégi házak, szer­számkamrák részére. Emellett képviseletet, vezérképviseletet is vállal Ausztriában. Bécsi csomagolóeszközöket gyártó cég termékei forgalma­zásához nagykereskedőket ke­res. A cég cell-üveg és mű­anyagfólia, papír és műanyag­poharak, táskák, továbbá ker­tépítő cikkekkel foglalkozik. Osztrák cég lakk és fes­ték-szakmában jártas forgal­mazót keres fém- és fafestékek forgalmazásához. Á horvátországi, Zadar-i székhelyű Dugi Ótok cég el­adási ajánlattal fordult kama­ránkhoz. A cég nagy mennyi­ségű, jó minőségű olajbogyó olajat (olívaolaj) értékesítene hazánkban. A cég arra is kész, hogy a felajánlott termék egy részéért fizetésképpen elfogad műtrágyát. Észak-indiai bőripari cso­portosulás, saját bőrkikészítő üzemmel, bivalybőrből készí­tett katonai cipőket, csizma fel­sőrészeket ajánl megvételre. Szlovák kerékpár nagyke­reskedés, amely mindenfajta kerékpárral, kerékpár-alkat­résszel, kellékekkel foglalkozik együttműködést keres hasonló magyar cégekkel. Expo befektetési szeminárium A Magyar Gazdasági Ka­mara a Világkiállítás társadalmi tanácsa megbízásából Expo befektetési szemináriumot szervez Budapesten május 28-án az Industria 93’ kiállítás területén. A rendezvényen a vi­lágkiállításhoz kapcsolódó be­ruházási, befektetési lehetősé­gekről tájékoztatják a külföldi üzletembereket, a magyar vál­lalkozókat, beruházókat. Többek között szó lesz arról: hogyan készülnek a magyar vállalkozók az Expóra, mi a jogi feltételrendszere a külföldi befektetéseknek, a világkiállí­táshoz kapcsolódóan milyen lehetőségei vannak az idegen- forgalom fejlesztésének. Áz üzleti ajánlatokról, a ren­dezvényeken való részvétel módjáról részletes tájékozta­tást ad a Somogyi Kereske­delmi éslparkamara, Kaposvár Bajcsy-Zs. u. 1/c. Tel:82/16- 244. Az eladósodás csapdája A Piramis kft alapelve: a magyar ipart védeni kell A minőségben versenyeznek A kaposvári Piramis fővál­lalkozási és kereskedelmi kft-t hárman — Bogár Jánosné, Szikra Péterné és Kovács Fe­renc — alapították. A cég épí­téstervezéssel, kivitelezéssel foglalkozik. Külső munkatár­sakkal dolgoznak, a tervező főmunkartársuk a Kaposterv dolgozója, Borbás Gábor. Míg 1990-ben, az alakulás­kor a csonka évben 25 millió forintos árbevételük volt, '91-ben 38 millióval, '92-ben 66 millióval zárhatták az évet, addig idén összességében 150 milliós szerződéses mun­kájuk van. A kaposvári Garancia Biz­tosító székháza, melynek belső munkálatait is a kft ké­szítette; a balatonszemesi na­turista kemping vizesblokkja, a kisbárapáti s a most készülő öreglaki tornaterem is fémjelzi munkájukat. Idei munkáik közé tartozik a táskái szociális otthon megépítése, Bogláron a mezőgazdasági szakközép- iskola kollégiumán dolgoznak többek között. — A gazdaságosságot tart­juk szem előtt, a viszonylag olcsó de jó minőségű munkát. S ami fontos, tartjuk a határ­időket — mondta Szikra Pé­terné. — Mivel az építőipar férfiszakma, eleinte nehéz volt elfogadtatnunk magunkat, mint női vezetőket, most már elismerés övezi a munkánkat. Mi végezzük a teljes műszaki előkészítést, a tervezés fo­lyamatát is végigkísérjük s a munka koordinálása is felada­tunk. Kovács Ferenc végzi a műszaki irányítást. A cégnek Zala megyébe is sikerült be­törnie, pedig e megyének nagy az építőipari védelme. — Zalaegerszegen egy 1050 négyzetméteres torna- csarnok kivitelezését nyertük el. Sikerült megjelennünk más megyében is, pedig általában a megyék védik a saját kivite­lezőiket, nekik adnak szíve­sebben munkát. Ez Somogy­bán egyébként nem tapasz­talható... — mondta Szikra Pé­terné. S egy ilyen kis építőipari cég miként tud megmaradni, sőt sikereket elérni az építő­ipar piacán? A munkákat pá­lyázatokon nyerik el, s a zárt, belső meghívásos verseny- tárgyalásokra már meghívják a céget. A sikerben nagy ré­sze van a referenciamunkák­nak. — Azt tartjuk, hogy magyar ipart védeni kell. Az oktatási programokra, így tornatere­mépítésre is nagy összegű ál­lami támogatásokhoz jutnak az önkormányzatok. Szabad választási lehetőségeik van­nak, hogy milyen típusú torna­termet építtetnek: nem egy­szer az olcsó és gyorsan elké­szülő vagy a külföldi alap­anyagú mellett döntenek. Pe­dig például a fémrendszerű tornaterem nem egészséges hosszabb tartózkodásra, s fal­vakban kimondottan környe: zetidegen. Magyarországon, így Somogybán is vannak ki­váló cégek, amelyek problé­mával küzdenek, nincs meg­rendelésük. Pedig például a csurgói ragasztott faszerkezet kiváló. A, magyar termékek beépítésének vagyunk a hívei, s fel is kutatjuk a lehetősége­ket... T. K. Videós oktatási rendszer Bemutatták a szekszárdi vál­lalkozók házában tegnap azt a videós oktatási rendszert, ame­lyet a készítők kezdő vállalko­zóknak ajánlanak, illetve azok­nak valamilyen önálló üzleti te­vékenységet terveznek. A 17 oktatófilmet, tanári kézikönyvet és más segédeszközöket tar­talmazó csomagot egyetemi szakemberek és gyakorló vál­lalkozók közreműködésével készíttette a Magánvállalkozá­sokat Fejlesztő Központ és a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap. Bemutatását vidéken kezdték meg, mert a tapaszta­latok szerint ott nagyobb szük­ség van segítségnyújtásra, hogy elkerüljék a kudarcot a többnyire gyakorlatlan kisvál­lalkozók. Tóth Tamás, a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára a bemutató alkalmából el­mondta: az anyag alapképzést ad, de minden fontosat tudat: hogyan működik a piacgazda­ság és miképpen kell felkészül­nie annak, aki vállalkozni akar. Az oktatófilmek elemző, gya­korlatiasan magyarázó anya­gának készítéséhez amerikai tapasztalatot is felhasználtak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents