Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-24 / 95. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1993. április 24., szombat A „leszólt” krimi és az irodalmi őszinteség HAZAJÖN A MOZI Kellei Györgynek Indul az HBO Kaposváron Siófokhoz húz a szíve A negyvenhat éves író-újságíró Kellei György Siófokon nőtt fel a „Fenyvesben”. Itt érték az első éltre szóló élmények. Novellái, esszéi, interjúi és riportjai napilapokban és irodalmi folyóiratokban jelentek meg. Müvei: Lélegzet-visz- szafojtva (novellák), A gyilkos késve érkezik (bűnügyi kisregény), Halálos ősz Marseille-ben (kalandregény). A közelmúltban Cserhát-díjat kapott munkássága elismeréséül. — Mit jelentett a siófoki kötődés pályafutása során? — Bárhol jártam, mindig azt mondtam és mondom ma is, hogy Siófokhoz húz a szívem. Lélekben most sem tudok elszakadni, a szüleim is a déli parton élnek. Zamárdiban születtem, és egész lényem kitörölhetetlen somogyisággal van átitatva, íróként nemegyszer ez a táj lebeg a szemem előtt. Az itt élő emberek életéről írok. A gyilkos késve érkezik című kisregényem például Kaposváron játszódik, anélkül, hogy leírnám a város nevét. De így is sokan azonnal ráismertek. Siófokon jártam általános iskolába és Szűcs Zoltán személyében egy nagyszerű magyartanárom volt, aki azokkal a gyerekekkel is megszerettette az irodalmat, akik nagyon távol álltak tőle. Engem elsősorban a biográfia és a művek keletkezéstörténete érdekelt. József Attila élete és költészete volt rám nagy hatással, számomra ma is ő a legnagyobb magyar költő. Őt Takáts Gyula követi. Kaposváron jártam technikumba, írásról ott szó sem lehetett, inkább olvastam és színházba jártam. Otsavszky Éva alakításaira most is élénken emlékezem. Ezután tanulással egybekötött kitérők következtek az életemben — nem szívesen beszélek róluk —, majd az 1970-es években Balatonfü- reden telepedtem le. Huszonhárom éves koromban részt vettem a Magyar Ifjúság nyári novellapályázatán. Bár nem kerültem a díjazottak közé, de írásom megjelent. — Ki egyengette írói próbálkozásait? — A Füreden élő Lipták Gábor, aki mindmáig felejthetetlen számomra. Az ő barátsága még semmi írósággal nem járt. Gabus bácsi azt mondta: el kell kezdeni normális úton az írást, tehát írjak novellákat, és majd jöhetnek a regények, A fordulópontot 1982-ben Laczkó Andrásnak, a Somogy irodalomtörténész főszerkesztőjének köszönhetem, aki leközölte az ítélet nélkül című elbeszélésemet. Ebben az évben a győri Műhelyben is megjelentem, és külsősként kezdtem publikálni a veszprémi Naplóban. — Füreden milyen irodalmi élet alakult ki? — 1984-ben megválasztottak a füredi Jókai Kör elnökének. Társaimmal rendkívül pezsgő irodalmi életet hoztunk Kellei György létre. Bertha Bulcsu, Fodor András, Czine Mihály, Vasadi Péter, Szakonyi Károly, Ke- resztury Dezsői, Gyurkovics Tibor, Bisztray Adám, Zákonyt Ferenc rendszeres vendég volt köreinkben. 1987-ben Hajnali szél címmel irodalmi antológiát adtunk ki. A rádió Társalgó című műsora a Hajnali szélnek szentelte egyik adását. — Ma már egyre szélesebb körben krimiíróként tartják számon. — A Lélegzet-visszafojtva című kötetem úgynevezett komolyabb novellákat tartalmazott, ám már ezeken is érződött egyfajta titokzatosság. Számtalan helyen felolvasták. Az olvasót szórakoztatni kell, és ezt az alapállásomat nem szégyellem. Az unalomkeltés merénylet az olvasó ellen. A krimi lenézett műfaj, és nem telik el nap, hogy a hátam mögött ne szólnának meg érte. Persze nem érdekelnek a vélemények, annyira nem, hogy a színpad meghódításakor is erre a műfajra gondolok. Ez a kettősség azonban újságírói munkámban kiegyenlítődik. Mióta Füredről Veszprémbe költöztem, egyre mélyebben foglalkozom irodalomtörténettel, könyvkritikával és paraje- lenségekkel. A műfajok megférnek bennem, hiszen egy a fontos: hittel és őszinteséggel kell csinálni mindent. Matyikó Sebestyén József Pedagógusok a közoktatás átszervezéséről A közoktatás átszervezésének régóta tartó vitájában eddig érthetetlenül kevés szó esett az egyik legfontosabb kérdéskörről, az iskola- szerkezet korszerűsítéséről, pedig a képzés színvonala mindenekelőtt attól függ. Ezt az érintett szakemberek, gyakorló pedagógusok fogalmazták meg Nyíregyházán, ahol regionális értekezleten vitatták meg az oktatás átalakításának időszerű kérdéseit. A tanácskozáson úgy ítélték meg, hogy el kell dönteni, milyen arány kívánatos az általános és szakmai képzésben, s az egymásra épülő intézményrendszert annak megfelelően szükséges kialakítani. A pedagógusok szerint az ország érdeke az iskolázott emberek arányának emelése, ezért igen fontos a közép- és felsőfokú intézmények tanulói létszámának növelése. Szükségszerű a szakmai képzés újragondolása is, hiszen a gyorsan változó gazdasági igények rugalmas alkalmazkodást követelnek az oktatástól. Egyöntetű volt a vélemény arról: hosszú távra kell tervezni, társadalmi konszenzus elérésével, nehogy a választási ciklusok újabb és újabb átalakításokat hozzanak, s újra és újra megbontsák a követelményrendszert. A regionális értekezleten előadást tartott Kozma Tamás, a Magyar Oktatáskutató Intézet főigazgatója is, aki statisztikai adatokkal bizonyította: örvendetesen nő a tovább tanuló fiatalok száma. A szülők és a diákok részéről megalapozottabb elméleti oktatás-, és a későbbi szakmai képzés iránt mutatkozik igény, amit indokolt figyelembe venni az átalakításnál. Szólt arról is, hogy a korszerűsítésnél olyan megoldást kell találni, amely képes „túlélni” az úgynevezett demográfiai hullámokat, a kevesebb, vagy a több gyermek megfelelő szintű tanítását. A start április 30-a — Napi 3-4 film (Folytatás az 1. oldalról) — Az HBO mozicsatornát kizárólag kábelen nézhetik az előfizetők. így van ez az Egyesült Államokban, az HBO „anyaországában” s abban a 21 dél-amerikai országban, illetve Szingapúrban és Thai- földön, ahol már létezik a mozicsatorna mondta Steve Smith, a cég marketingigazgatója. — Az HBO-t a Kábelkom vállalat hozta Magyarországra. A Kábelkom vegyesvállalat alapítói a világ legjelentősebb műsorkészítő, illetve kábeltelevíziós cégei: a Time/Warner, a UCI (mely az US West-ből, a TCI-ból és a United International Holdings-ból áll). Az HBO népszerűségét bizonyítja, hogy 24 millió előfizetővel rendelkezik az USA-ban. — Mióta működik az HBO Magyarországon ? — 1991 szeptemberében Debrecenben és Pécsen egy nappal előbb kezdte meg adását az HBO, mint Cara- casban. Ma Magyarországon 106 ezer előfizetőnk van. — A műsor összeállításánál mennyire veszik figyelembe, hogy egy családban több generáció is él, s hogy a magyar közönség ízlése esetleg eltér az amerikai ízléstől? — Az HBO alapvető műsorszerkesztési elve, hogy az egész családnak, minden korosztálynak szórakozást biztosítson. A rajzfilmeket mindenütt szeretik a gyerekek, a természettudományos sorozatainkról pedig általános vélemény, hogy szórakoztatva tanítanak. A világsikerű akció- és kalandfilmeket azoknak ajánljuk, akik szeretik ezt a műfajt; a közvéleménykutatások szerint ezek a nézők sokan vannak. A magyar HBO műsorán sok európai — köztük magyar — alkotás is szerepel. S mert az HBO tágabb értelemben is felvállalja a szórakoztatást, gondoskodunk róla, hogy mindig legyen egy-egy exkluzív sportesemény vagy koncertközvetítés. Az is bebizonyosodott: a magyar mozirajongókat érdeklik a kulisszatitkok, ezért minden hónapban műsorra tűzünk olyan dokumentumfilmeket, amelyekből a nézők bepillantást nyerhetnek egy-egy világhírű alkotó műhelyébe, életébe. — Hány filmet, illetve műsort ad egy hónapban az HBO és milyen hosszú a napi adása? — A hét minden napján van műsorunk, s naponta 3-4 filmet, illetve műsort láthatnak az előfizetők. Az HBO adása délután fél hatkor a legfiata- labbáknak szánt adással kezdődik, s hétfőtől szerdáig éjjel fél egyig, csütörtöktől vasárnapig éjjel fél kettőig tart. Havonta mintegy 50 különböző filmet, illetve műsort adunk, ebből legalább 20 új bemutató. Az ismétlésekkel azokra az előfizetőkre gondolunk, akik egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudnak minden este a tévé előtt ülni, s örülnek, ha más időpontban is megnézhetik kedvenc filmjüket vagy műsorukat. — A műsor összeállításánál gondolnak-e arra, hogy a magyar nézők nem nagyon szeretik a feliratos filmeket? — Pontosan ezért a külföldi filmek 85 százalékát szinkronizáljuk, s csak 15 százalékban adunk feliratos filmeket. — Hogyan lehet fogni az HBO adását? Közösségi kábelrendszeren? Tányérantennával? Vagy csak a kábelvállalat hálózatán keresztül? — Mivel az HBO nem műholdas adás, csak azok az előfizetők tudják megrendelni a mozicsatornát, akik kaposvári partnerünk, a Vagyonkezelő Rt kábeltévé-hálózatához tartoznak. Ezek az előfizetők 900 forint letéti díj fejében dekó- dert kapnak a tévékészülékhez, az HBO adásáért pedig havonta 470 forint plusz áfát fizetnek. így az előfizetők havonta „szavazhatnak” előfizetésük megújításával. — Úgy hallottuk, hogy azokban a kábelrendszerekben, ahol bemutatkozott az HBO, bizonyos ideig kódolásmentesen lehetett nézni az adást. Terveznek-e hasonló akciót Kaposváron? — Április 30-tól két hétig kódolásmentesen lesz fogható az HBO adása abban a kb. 12 ezer lakásban, amely kaposvári partnerünk kábeltelevízió-hálózatához tartozik. Ha valaki május 15-ig előfizet az HBO-ra, egész májusban ingyen nézheti a mozicsatorna adását, s csak júniustól kell fizetnie. — Adna egy kis ízelítőt az induló — ünnepi — hétvége HBO-műsorából? — Április 30-án, pénteken a Babar, az elefántkirály című tüneményes rajzfilmsorozat Baráti egyetértés című epizódjával kezdődik az adás. Ezt a Tarka, a vidra című kalandfilm, majd a világsikerű Batman című fantasztikus kalandfilm követi. Két akciófilmet vettünk ezután: Az utolsó csepp et és a Megteszed vagy meghalsz-t. Május 1-jén, szombaton az Állati élet című sorozatunkban a Lengyel erdőség túlélői című természettudományos film után két vígjáték kerül adásra: a Golfőrültek és az Éjszakai műszak. Az Ölve vagy halva című akciófilm után a felnőtteknek szánjuk a Sztriptíz című dokumentumfilmet. Május 2-án, vasárnap a Mi a helyzet, hapsikám? című rajzfilmet a Kipurcant a bébicsősz, anyának egy szót se! című vígjáték követi. A Halálos fegyver címűn akciófilm után a rendkívül népszerű Rod Stewart Los Angelesben rögzített legutóbbi koncertjéről készült felvételt vetítjük, majd az Éjféli vámpír című horrorfilmmel zárul az adás. A kódolásmentes időszakban vetítjük — többek között — A fény művészete című dokumentumfilmet, amely a leghíresebb operatőrök kulisz- szatitkairól szól, az Ez Elvis című életregényt és a Kilimandzsáró hava című klasszikust, amelynek főszereplője Gregory Peck. Návai Anikó Pusztán a harangok Déli tizenkettő van. Harangoznak isten házaiban, de ide most a rádióból hallatszik a „műharanghang”. Előttem képek, éppen délben, harangláb-fotók. Az egyik lepusztult, a másik nem az: a másik voltaképp csak egy nagy láb, harang nélkül, közvetlen előtte korhadó fafeszület, házilag készített, azt hiszem. Haranglábak, Sörnye- és Inámpusztán. A sörnyei körül gaz meredez, ágak-bogak veszik el életterét, (Sörnye egykor rangját, most harangját vesztette el), gondozott-nyírt rét viszont az otthona az ináminak. E szembeötlő különbözőség a két harangláb között azonban messzebbre mutat: az egyik, ha lenne harangja, sem igen tudna már kiért szólani. Az efféle „amputált harangláb”, mint a nem-lét tükre, mindig egy gyászos fejezet a históriás könyvekben —így alakult egy puszta legújabb- kori története. Ám nincs harang, ami kondulna érte. (Balassa) Képünkön a sörnyepusztai harangláb
