Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. április 22., csütörtök A kaposvári nyugdíjasboltban... Tej- és biotermékekkel bővült a választék Hetenként friss vágott baromfi érkezik a termelőtől (Fotó: Király J. Béla) Hatékonyabb érdekképviselet Érdekképviseleti tevékeny­ségének felülvizsgálatát tűzte ki célul idei munkaprogramjá­ban a Nyugdíjas-egyesületek Országos Szövetsége. Egye­bek mellett azt vizsgálják, hogy hol minősíthető csak formálisnak a szövetség mun­kája, s azt is megnézik, hol használják csupán hivatkozási alapként a szövetség nevét, taglétszámát. E vizsgálat vá­laszt adhat arra is, hogyan képviselhetné a szövetség az eddiginél hatékonyabban a nyugdíjasok érdekeit. Emelni kívánják a szakszerűséget, növelni a tagszervezetek tá­mogatását. A munka érdemi részének javítása végett szo­rosabbá fűzik kapcsolataikat a települési önkormányzatokkal. Megyei kamarák alakulnak Sorra alakulnak az ország­ban a regionális és megyei nyugdíjaskamarák. Somogy­bán a legmagasabb szintű nyugdíjasfórum, melyet az egyesületek, klubok és más szervezetek hoztak létre s amely a Nyugdíjasok Orszá­gos Kamarájának teljes jogú tagja: a Nyugdíjasok Somogy Megyei Szövetsége. Az or­szágos kamara 33 tagszerve­zete több mint 2 millió idősko­rút és nyugdíjast tömörít, munkáját alapszabály, illetve elfogadott program szerint végzi — 33 tagú kamarai ta­nács, illetve 15 tagú ügyvivő testület irányításával. Az idei nyugdíjemelések mértékénél erőfeszítéseik nem érvénye­sültek maradéktalanul, ezért tárgyalásokat folytatnak arról, hogy szeptemberben az elfo­gadott 4 százalékon felül to­vábbi 10 milliárd forintot for­dítsanak a nyugdíjemelésre. Lellén, Siófokon gyógytorna Üdülőszanatóriumot működ­tet Balatonlellén, Siófokon, Balatonfüreden és Parádfür- dőn a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt. A nyugdíja­sok közül az alacsony jöve­delműek 50 százalékos támo­gatást kaphatnak az üdülő­szanatóriumi elhelyezésre jo­gosító jegyekhez. Tájékozta­tásul közöljük: Parádfürdőn diétás, gyógyvizes, pszichote­rápiás gyógymódot alkalmaz­nak az üdülőszanatóriumi tar­tózkodás ideje alatt. Balaton­füreden szénsavas kádfür­dőt, gyógyszeres fürdőt, kvarc-, rövidhullám-, ultra­hang- és pszichoterápiás ke­zelést, terrainkúrát használ­nak. Lellén diétás, gyógyvizes kezelés, kondicionáló s gyógy­torna, fizioterápia, vízgyó­gyászati kezelések, Siófokon pedig diétás kezelés, szénsa­vas fürdő, víz alatti torna, gyógytorna, rövidhullám, dia- dinamic, szelektív interáram és ultrahang a szanatórium­ban alkalmazott gyógymód. Elismerés Kaposvárnak és Marcalinak Tevékeny volt a szervezeti élet 1992-ban Kaposváron és Marcaliban — állapította meg a szövetségi munkát értékelve a Nyugdíjas-egyesületek Or­szágos Szövetsége. Javult a megyei és a városi szerveze­tek munkája, a rendezvények és nyugdíjasakciók színvo­nala, a tagság tájékoztatása. Ez utóbbival kapcsolatban ol­vashatjuk, hogy „több megyei lapban a nyugdíjasok oldalán ...az olvasó tájékoztatást kap­hat a nyugdíjastársadalmat érintő országos és helyi kér­désekről, rendezvényekről.” Harmadik esztendeje szolgálja közmegelégedésre az idős vásárlókat minden kedden, szerdán és csütör­tökön a kaposvári nyugdíja­segyesület boltja a somogyi megyeszékhelyen a Szent Imre utcában. Az üzlet személyzete — ők is nyugdíjasoK — csak a nyugdíjasegyesület tagjainak árusít az egyre bővülő kész­letből. — Minthogy nem flancos ez a bolt, a vevőknek nem kell az áruval együtt a reprezentatív költségeket is megfizetniük — mondta az egyik törzsvevő, aki aktív korában tisztviselő volt, s most az északnyugati városrészből rendszeresen ide jár vásárolni. Hazulról ho­zott listáján mostanában gyak­ran szerepel a friss vágott ba­romfi, de nem hiányzik a liszt, a só, a cukor, az étolaj és más áru sem, amire ugyancsak szüksége van a feleségének a konyhában. A szociális törvény szerint 1993. február 26-tól azok tar­toznak a közgyógyellátásra jogosultak körébe, akik szociá­lis helyzetük, egészségi álla­potuk vagy más körülményeik miatt fokozott társadalmi gon­doskodásra szorulnak. Ők in­gyen juthatnak egészségük megőrzése, helyreállítása ér­dekében egyes, a társada­lombiztosítás által támogatott gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz, protetikai és fogszabályozó eszközök­Kevesen tudják, hogy a rok­kantnyugdíjas bizonyos ese­tekben elveszítheti jogosult­ságát nyugdíjának további fo­lyósítására. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rend­szeresen dolgozik és a kere­sete négy hónapon át nem lé­nyegesen kisebb annál a ke­resetnél, amelyet a megrok­kanása előtti munkakörben a rokkantsága nélkül elérhetne. A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás előtti ke­resetnél lényegesen kisebb­— Jó ötletnek bizonyult, amikor megállapodtunk egy mosdósi termelővel abban, hogy hetenként ide hozza a boltba az általunk kért meny- nyiségű vágott baromfit — mondta Keczeli Lajosné, aki a betegeskedő Végh József boltvezetőt helyettesíti. — Minthogy kedvező áron adja, valószínűleg mi árusítjuk Ka­posváron a legolcsóbb barom­fit, s ez alaposan föllendítette a forgalmunkat. A közelmúlt­ban tejjel és tejtermékekkel bővítette választékát a bolt. A ráksi Tejút Kft vállalta, hogy kísérletképpen naponta friss tejet, túrót és tejfölt visz a ka­posvári boltba, ahol kérésre a hozott kannákba is áttöltik a tejet a palackokból. Keczeliné említette, hogy egyéb újdon­ság is vonzza a vevőket az üz­letbe: biotermékek is megta­lálhatók a polcaikon... — Nyugdíjas társaink étke­zési rendje is változott. Elő­térbe került az egészsége­sebb táplálkozás, még ha ez höz, javítási költségeihez, já­róbetegként gyógyfürdőben fi- zioterápiás kezelésekhez. Szociális helyzete, illetve egészségi állapota miatt ala­nyi jogon közgyógyellátásra jogosult például a rendszeres szociális segélyben részesülő, a pénzellátásban részesülő hadigondozott, a központi szociális segélyben részesülő, a rokkantsági járadékos, és az, aki I. vagy II. csoportú rok­kantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nek tekinteni, ha annak jöve­delemadóval csökkentett ösz- szege 20 százalékkal kisebb annál, mint amelyet a rok­kantnyugdíjas megrokkanása nélkül elérhetne. Azt kell vizs­gálni, hogy a nyugdíjas kere­sete hogyan viszonyul ahhoz a keresethez, amelyet az azo­nos munkakörben foglalkozta­tott nem nyugdíjasok érnek el. A jövedelmet a nyugdíjas­nak kell bejelentenie a lakó­hely szerint illetékes társada­lombiztosítási igazgatóságnál, illetve kirendeltségnél. Nem tekinthető rendszeresen dől­ném is mindig a legolcsóbb... Beszereztünk és árusítunk olyan — töbnyire alacsony só­tartalmú — termékeket, ame­lyek természtes formában többféle nyomelemet tartal­maznak, segítik például az emésztést, mérsékelik a gyo­nyugellátásban. A rendsze­res szociális segélyben része­sülővel, a hadigondozottal, a központi szociális segélyben részesülővel együtt élő házas­társ, élettárs, kiskorú gyermek is jogosult közgyógyellátásra. A szociális rászorultság alap­ján a helyi önkormányzat is megállapíthat közgyógyellá­tásra való jogosultságot. A jo­gosultságot a helyi önkor­mányzat jegyzője igazolja, s évente vizsgálja a feltételek meglétét. gozónak az, aki a munkakö­rére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munka­időben dolgozik. Ha viszont már a megrokkanása előtt is rövidített munkaidőben dolgo­zott, akkor nem tekinthető rendszeresen dolgozónak, ha munkaideje tovább csökken. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után a rok­kantsági nyugdíjat ezeknek a szempontoknak az alapján nem lehet megszüntetni! (Mindezek a rendelkezések a baleseti rokkantsági nyugdíja­sokra is érvényesek.) moridegességet... Nő a szója keresettsége is az idősek kö­rében, többféle változata is szerepel a kínálatunkban — fasirt, pörkölt elkészítéséhez a granulált szóját ajánljuk... Egy órán át kísértük figye­lemmel a Szent Imre utcai Az özvegyek, akik saját és özvegyi jogon összevonva ré­szesülnek ellátásban, szep­tembertől nem százalékos emelésben részesülnek, ha­nem egységesen 400 forinttal kapnak többet. A 4 százalékos emelés vo­natkozik az árva- és a baleseti árva-ellátásra (felső határa 400 forint), illetve a baleseti já­radékra (felső határa 250 fo­rint). A Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság a százalékos emelés ki­számításánál csak az úgyne­vezett alapjáradékot veszi fi­gyelembe. A házastárs után járó jövedelem-, illetve családi pótlék, valamint az egyéb, nem társadalombiztosítási el­látások (pl. a kártérítési jára­dék, a cukorbetegek anyagi támogatása) tehát ilyen szem­pontból nem jelentenek számí­tási alapot. Hasonlóképpen nyugdíjasbolt forgalmát. Az eladók egyetlen vevőnek sem mondták, hogy az, amit ke­resnek, nincs vagy éppen el­fogyott. Biztosan ennek is sze­repe van az üzlet változatlan népszerűségében. Kovács Sándor nem számolják be a szemé­lyes szabadság korlátozásáért megállapított és folyósított kárpótlást, valamint az 1991. évi XII. törvény alapján a nyugdíjkiegészítés helyett fo­lyósított pótlékot. Ez utóbbi­akra — tehát a kárpótlásra és a pótlékra — az egyéb címen járó emeléstől függetlenül önállóan is jár a 4 százalékos emelés. Havonta 200 forinttal kapnak többet szeptembertől a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi, valamint a szak­szövetkezeti tagot megillető növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékosok, továbbá azok, akik nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül­nek. A házastársi pótlékot és a házastárs utáni jövedelempót­lékot 150 forinttal egészítik ki. sz. m. Esti mise T udom, nem vagyok, egyedül ezzel az érzéssel. Évtizedek elmúltával először térek be szülőfalum templomába, s csak nézek, bámulok... Nem tudok mit kezdeni megöregedett maigammal, megújult környezetemmel, a szertartás újszerűségével, és legfőképp az ide­gen arcokkal. Pedig itt kereszteltek, itt voltam elsőáldozó, itt bérmált meg a püspök, állandó ministráns voltam Gaál plébános mellett, s odafönn, az orgona szomszédságában tapostam a fújtatót a mindenkori kántornak... Szóval: eddig -még soha nem ta­pasztalt, furcsa érzés lett úrrá rajtam, amikor kinyitottam a jókora templomaj­tót. Felújították — nemcsak csinosítot­ták, de értő mesteremberek évtize­dekkel meghosszabbították az életét — a hívők fölszentelt otthonát, mond­hatnám, s szavaim föllengzősen han­gozhatnának, pedig ez a színtiszta igazság. Valamikor, nem is olyan ré­gen, még az iskola és a templom volt a második otthonunk. Mit mondjak? A háború(k)ban megcsonkult családok gyerekei ételt kaptak az iskolában, a plébánián födelet a fejük fölé, mene­déket, amikor a bevonuló orosz, bolgár csapatokat bekvártélyozták az iskola egyetlen tantermébe. S hogy ne essen bántódásunk, a plébános úr hazakí­sért minden kis gyerekcsoportot... Mindez eszembe jut, miközben körü­löttem imádkoznak, énekelnek az asz- szonyok. Ismerősek az énekek, talán én is bekapcsolódhatnék egy versszak erejéig... Jönnek, s gyertyát nyújtanak felém. Óvatosan körülkémlelek: mit is kell ilyenkor tenni?! Mert valamikor, az „én időmben”, ez nem volt szokás... Bíbelődöm a gyertyával, meggyújtom a kanócát egy másiknak a lángjával, s tartom magam előtt, ahogy másoktól látom. Vendég volnék ezen az esti mi­sén — vagy mégsem? A templomhoz közel állították fel a második világháború vagy félszáz ál­dozatára emlékeztető táblát. Úgy hatá­roztak, hogy sorra veszik a táblán fel­sorolt neveket, s misét mondanak ér­tük. Esténként egy-egy mise a holtak üdvéért — azokért, akikről nem tudják, hol hántolták el őket, csak azt, hogy pap sohasem mondott fölöttük búcsú­szavakat. Hát ezt kapják meg most, szépen sorban, egyik a másik után, fa­lujuk templomában. Ezt a misét apámért mondatják, s engem is meghívtak. A pap gyászmisét celebrál. Olyat, mint amilyent az aznap temetendő ha­lott kap. A padok között ott a koporsó helye, ott állna az igazi, most azonban hét-nyolc mozaiklapnyi üres térségre hull a szenteltvíz, s a tömjénfüst is a képzeletbeli koporsót lengi körül. Óvatosan fürkészem az arcokat. Többnyire idegen emberek ülnek előt­tem, mögöttem. Fiatalok és öregek. Vajon ki ismerte közülük apámat, aki­ért most a harang szól? Akinek lelkét most — majdnem ötven évvel a test halála után — teremtője gondjaiba ajánlja a pap? Talán az öregebbje kö­zül emlékszik még rá egy-kettő... Az esti miséknek mindig sajátos han­gulatuk volt, emlékszem. Ezeket jóval kevesebben látogatták, mint a reggelie­ket. És többen elszunyókáltak az egész napi fáradságos munka után... Most sincsenek sokan, s hiszem: akik eljöttek, tényleg azzal a szándék­kal léptek ezen az estén a templomba, hogy valakinek megadják a végtisz­tességet. Valakinek, akit talán nem is ismertek... Nézem a kívül-belül megújult temp­lomot. Amott, közel a szenteltvíztartó­hoz, a gyóntatószék állt. Talán, mise után meg kellene várni a papot: mikor megy be. És utána kellene menni, gyónni. Úgy, mint régen. Lenne mit elmondani... S vajon nyernék-e bűn­bocsánatot? Részesülhetnék-e leik föloldozásban? Úgy, mint régen... Hernesz Ferer A közgyógyellátásról ELŐZETES A SZEPTEMBERI EMELÉSEKRŐL Kétszázötven forintnál nem lehet kevesebb Szeptembertől egységesen 4 százalékkal emelik a nyug­díjakat. Az Országgyűlés határozata értelmében azonban az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági ellátás, Il­letve az átmeneti járadék emelésére csak azok számíthat­nak, akik 1992. december 31-én már nyugdíjasok voltak. Az emelés alsó és felső határa 300, illetve 1000 forint lesz. Az öregségi rész-, illetve az özvegyi és a szülői, továbbá a bal­eseti özvegyi és szülői nyugdíjakat ugyancsak 4 százalék­kal, de legalább 250 és legfeljebb 700 forinttal emelik. HA „ELSZALAD” A JÖVEDELEM... A rokkantsági nyugdíj megszűnése

Next

/
Thumbnails
Contents