Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. április 21., szerda A VILÁG LEGLEHETETLENEBB FOGLALKOZÁSA Kresevljakovics: polgármester Szarajevóban Jó ideig a hosszú polgárháború örvényé­ben küszködő libanoni főváros, Bejrut pol­gármesteréről mondták, hogy a világ legle­hetetlenebb foglalkozását választotta. Bal­káni utódja most az 52 esztendős Muhamed Kresevljakovics, annak a Szarajevónak a vezetője, ahol több mint egy esztendeje dúlnak a harcok. A bosnyák főváros lakóinak számát három- százezerre becsülik, természetesen nem nép- számlálás, hanem a különböző emberbaráti segélyszervezetekhez benyújtott támogatási igények alapján. De hol és hogyan élnek ezek az emberek? Minden második ház tetőszerke­zetét átlyuggatták a tüzérségi lövedékek, az ablakok 70 százaléka hiányzik a belövések kö­vetkeztében. Szarajevónak nincsenek már fa­sorai, de fái sem, a hideg télen ezekkel főztek, fűtöttek. A parkokban és a futballpályákon csaknem tízezer halottat temettek el, a hagyományos gyászmenetek veszélyesek, orvlövészek tize­delték meg a hozzátartozókat, amint utolsó út­jukra kisérték szeretteiket. A kórházakban lépni sem lehet a folyosókon, a rémségek éve alatt 45 ezer sebesültet láttak el vagy inkább próbál­tak ellátni. A munkaképes lakosok egytizede rendelke­zik csak állandó munkahellyel. Ők a szeren­csések, vagy a kevésbé szerencsések, hiszen senki nem tudja, mire indul el, s miként érkez­het haza. „Mindnyájan afféle orosz rulettet ját­szunk naponta az életünkkel — mondja a pol­gármester. — Senki közülünk nem tudja, s ez mindenkire vonatkozik az elnöktől a kifutóig, el- jut-e élve a munkahelyére..." A Kresevljakovicsok azonban nem hagyják el szülővárosukat. A nagyapa ismert történész, aki több könyvet szentelt annak, hogyan hatot­tak egymásra a különböző kultúrák és vallások a bosnyák fővárosban. A polgármesterapa a Műemlékvédelmi Intézet igazgatója volt, is­merte és szerette városát, e tisztségből szólí­Muhamed Kresevlajkovics polgármester tóttá az általános bizalom a polgármesteri székbe. A jelenleg ott élő hatvanezer szerb polgármesterének is vallja magát, szeretné megőrizni a főváros egységét. Ápolja a test­vérvárosi kapcsolatokat, Párizstól Chicagóig, s újonnan felkerült e listára az arkansasi Little Rock, Clinton szűkebb pátriája, alighanem az újjáépítéshez remélt segély érdekében is. A leglehetetlenebb foglalkozású embernek van egy ismert hobbija: őt tartják Szarajevó leg­jobb kávéfőzőjének. De van-e mivel bizonyítani művészetét? Réti Ervin Hammert is leleplezték Tokióban építik fel a nagy felhőkarcolót A japán fővárosban építik fel a világ legmagasabb épüle­tét: egy 550 méter magas, 121 emeletes felhőkarcolót. Ez 55 ezer embert lesz képes befo­gadni. Vatabe Makato, a Si- mizu Corporation menedzsere nyilatkozott így a Stanford Egyetem (kalifornia állam) földrengéstani részlegének építészmérnökei előtt. A „Si- mizu Super Highrise” nevű épület 112 méterrel tesz majd túl a világ jelenleg legmaga­sabb épületén, a chicagói Se­ars Toweren. A San Francisco Chronicle szerint a japán fel­hőkarcolót egy eddig még ti­tokban tartott helyen építik fel, a Tokiói-öböl közelében. Hruscsov fia az USA-ban Szergej Hruscsov, az egy­kori szovjet pártvezető és kormányfő, Nyikita Hruscsov fia a The New York Times ér­tesülése szerint állandó tar­tózkodási és munkavállalási engedélyt kap az Egyesült Ál­lamokban. Az 57 éves mérnök és felesége, Valentyina a Rhode Island állambeli Provi- dence-ben veheti át „zöld kár­tyáját”. Szergej Hruscsov, mint mondta,,azért telepszik le az Egyesült Államokban, mert „ebben az országban köny- nyebb dolgozni”. Texasi szektatagok tűzhalála Tömeges öngyilkosságot követtek el egy texasi szekta tagjai, idegbeteg vezérük pa­rancsára: felgyújtották a faé­pületeket, s a 95 ember közül 86, köztük sok gyerek vesz­tette életét. A magát davidis- tának nevező fanatikus szek­tát túlnyomórészt kudarcot val­lott emberek alkották, s a kö­zelgő világvégére készültek. Vezérük, a 33 éves David Ko- resh híveivel sok lőszert, rob­banószert is felhalmozott. Az ellenőrző rendőröket fegyver- tűzzel fogadták, s mikor azok körülvették a telepet, tömeges öngyilkosságot követtek el. Kilencezer éves civilizáció Tromső múzeumának régé­szei 7000-9000 éves szikla­rajzokra és egy település ma­radványaira bukkantak Nor­végia északi részén. A Ham- merfesttől nyugatra, Söröya szigetén talált maradványok az eddig legrégebbi emberi nyomok északon. A sziget ak­kori lakói az Észak-Skandiná- viában élő lappok ősei voltak — vélekednek a régészek a New Scientist című tudomá­nyos folyóiratban közreadott tanulmányukban. A londoni könyvpiac egyik új szenzációja ismét a történe­lem-újraírás műfaját gazdagítja. „A hatalom sötét oldala, avagy az igazi Armand Hammer” című ötszáz oldalas életrajz monda­nivalója az, hogy az Occidental Petroleum alapítója és tulajdo­nos-elnöke, az 1990-ben 92 éves korában elhunyt, jeles szovjetbarát Armand Hammer cseppet sem volt az, aminek látszott. A könyvet Carl Blumay írta, aki 25 éven át Armand Hammer reklám- és közkapcsolati fő­nöke volt: életét arra tette föl, hogy kidolgozza, gondozza és a külvilágnak közvetítse a Ham- merról mint üzleti zseniről, mű­értő mecénásról, emberbarát humanistáról és kelet-nyugati gazdasági-politikai hídépítőről szóló ideális nagytőkés arcula­tot. Most pedig azt írta, hogy a valóság megvesztegetésből és hatalmas pénzügyi vesztesé­gekből állt, a szovjet vezetőkkel — Lenintől Brezsnyeven át Gorbacsovig — ápolt barátság főleg Hammer hatalmi mániájá­ból táplálkozott, a Kelet felé épí­tett hidakon pedig kevésbé bu­sás üzletek, inkább orosz szere­tők közlekedtek Nyugat felé. A volt reklámfőnök beszámo­lója szerint az Occidental Petró­leumot az olajtartalékairól szóló túlzó sajtóközlemények tették naggyá a tőzsdén, és a hírköz­léssel kapcsolatos megveszte­getések közül csak keveset si­került leleplezni. Eltitkolták a közvélemény elől azt is, hogy a cég egyik leányvállalata több ezer tonna mérgező vegyszer­rel fertőzte meg az Egyesült Ál­lamokban a környezetet: ez mostanában Amerika egyik legnagyobb környezeti kataszt­rófája. A hetvenes években, a Watergate-botránnyal kapcso­latban Armand Hammert is vá­dolták. Blumay most eleve irreá­lisnak nevezi mindazt a sok megállapodást, amelyet Ham­mer a Szovjetunióval kötött. Ezeknek soha nem volt esélyük a sikerre, de a cég sok pénzt vesztett a kísérleteken. — Hammer azért imádta a szovjet vezetőket, mert ők épp olyas­féle hatalommal bírtak, ami­lyenre a nagytőkés mindig is vágyott a maga számára — írta a volt propagandafőnök. A könyvet brit kritikusai érde­kesnek tartják, de megjegyzik: ha a szerző évtizedeket fordított annak felépítésére, amit most Hammer-hazugságnak nevez, mi a szavatosság, hogy épp le­leplezései egy csapásra iga­zak? Mészáros György Kaposfő, Kisasszond, Kiskorpád községek Önkormányzatának képviselő testületéi pályázatot hirdetnek körzeti védőnői álláshelyre Pályázati feltételek: egészségügyi főiskola védőnői szakán megszerzett diploma. Az állás 1993. szeptember 1-jével tölthető be. Bérezés: a közalkalmazotti törvény alapján, megegyezés szerint. Szolgálati lakás megoldható. A pályázatokat önéletrajzzal és a végzettséget tanúsító okirat másolatával kérjük június 30-ig benyújtani a kaposfői polgármester címére: Kaposfő, Kossuth L. u. 163. __ (4678) MINDEN SZERDÁN wimäm akció B heti ajánlatunk ZLF 230 fagyasztószekrény ZLF 125 fagyasztószekrény SCO 20 fagyasztóláda SCO 30 fagyasztóláda F 301 hűtővitrin 39 400 Ft helyett 34 700 Fi 26 800 Ft helyett 23 500 Ft 34 990 Ft helyett 30 800 Ft 40 990 Ft helyett 35 900 Ft 71 000 Ft helyett 63 500 Ft Értesítjük Önöket, hogy 1993. április hónaptól áruházunk szombatonként újra nyitva tart, 8.30-12.00-ig. VÁRJUK ÉRDEKLŐDÉSÜKET! TITÁN 22. Áruház Kaposvár, Baross u. 18. (4296) Tíz évig lesz érvényes Az új útlevelekről Soha nem tapasztalt rohamot kellett kiállniuk az ön- kormányzatok útlevélügyekben illetékes hivatalainak. Elterjedt a hír: lényegesen többet kell majd fizetni ez­után az útlevelek kiállításáért. Érthető, aki utazni akart, mielőbb meg akarta kapni régi „áron” az új útlevelét. Az új útlevelek tömeges igénylésének más oka is van: öt esztendővel ezelőtt kaptuk mi magyarok az úgy­nevezett világútlevelet, s ezek érvényessége most jár le, esedékessé vált meg­hosszabbításuk. Az új útle­velekben azonban nemcsak a címer új. A változásokról Légrádi Tibor határőr alezredes, a BM Határőrség Országos Parancsnokságának alosz­tályvezetője tájékoztatta az Atlantic Sajtószolgálat mun­katársát. Megbízható vedelem — Az új útlevélnek, amel­lett, hogy sajátosan magyar, az a legfőbb jellemzője, hogy megfelel az Európai Közösség országaiban is el­fogadott — egyébként a németek által kifejlesztett —, és az ott alkalmazott cserék során már kiadott útiokmá­nyoknak. Mi is Németor­szágból szereztük be az út­levelek gyártásához szük­séges gépeket, és alkal­mazzuk az egységes formá­kat, biztonsági rendszereket. Az új útiokmánynak kisebb a formátuma és kevesebb lap van benne. Ezért könnyeb­ben kezelhető, ami elsősor­ban a tulajdonosnak jelent előnyt. A szakemberek vi­szont azért tartják jobbnak, mert sokkal több és megbíz­hatóbb védelmi elem van benne, s ezért nehezebben is hamisítható. Ugyanakkor a tulajdonosa könnyen azo­nosítható még akkor is, ha a fényképet nem lehet jól látni, a nevet nem lehet elolvasni. Az útlevél leghátsó adatlap­ján van ugyanis egy betűk­ből és számokból álló kód, amely a rendszert használó ország határőrei számára lehetővé teszi az útlevél tu­lajdonosának gyors azonosí­tását. A kód olvasására és ér­telmezésére egyébként kifej­lesztettek egy elektronikus berendezést is, amely né­hány másodperc alatt el­végzi ezt a munkát. A készü­léket természetesen össze lehet kapcsolni a határőrsé­gek által használt számító- gépes rendszerekkel is. — A parlament a közel­jövőben tárgyalja meg a magyar állampolgárok utazásának szabályairól szóló törvényt. Miért volt erre szükség? — Az útlevélre vonatkozó előírásokat törvényi szinten legutóbb 1989-ben szabá­lyozták, érthető, hogy sok vonatkozásban az már el­avult. Az új törvény alkotói átfogó rendelkezéseket akarnak érvényre juttatni a magyarok külföldre utazásá­val, kivándorlásával kapcso­latban és részletesen szabá­lyozzák majd az útlevél ér­vényességi határidejének megváltoztatása is. Több al­ternatívát is a parlament elé tárnak. A felnőtt lakosság eseté­ben tíz évre szeretnék mó­dosítani az érvényességi ha­táridőt (ebben az esetben lehet számítani a magasabb illetékre). — Miért szükséges az ennyire biztonságos útle­vél? Hamisítják? Gyakran hamisítják — A határforgalmi kiren­deltségeknél — a határállo­másokon — a múlt évben 6397 esetben fedeztek fel jogellenes cselekményt. Eb­ből 2019 alkalommal a köz­irat-hamisítás bűncselek­ményének gyanúja merült fel, s ez lényegében útleve­lekkel kapcsolatos okmány­hamisítást jelent. Ez a szám, sajnos, elég magas. Az útle­vél-hamisítások zöme primi­tív próbálkozás és túlnyomó többségében külföldiek kö­vetik el. Elsősorban Romá­nia és a volt Szovjetunió egykori tagországainak ál­lampolgárai, de vannak távo­labbi vidékek lakói, többek között nagyon sok kínai is. Bizonyos tartalmi változtatá­sokat végeznek el: fénykép­cserét, adatváltoztatásokat, vízumot ragasztanak be, esetleg hamis bélyegző­-nyomatokat használnak. A határőrség ebben az évben már az ötödik meghamisított bélyegzőnyomatot fedezte fel. Ezeket az úgynevezett primitív hamisításokat na­gyon könnyű észrevenni. Több gondot okoznak a szakembereknek a profi módon végzett hamisítások, amelyeket elsősorban az embercsempészek alkal­maznak. — Mondana példát ilyenről is? — A határőrség szakem­berei minden próbálkozást dokumentálnak, színes fényképeken megőriznek. A megtörtént eseteket fel­használják az útlevélkezelők képzésében, a legjellem­zőbbeket pedig kölcsönös­ségi alapok megküldik más országok határőrizeti szerve­inek is. A magyar útlevelek kapósak Európában, más országok állampolgárai gyakran változtatnak rajta saját igényeiknek megfele­lően. A magyar állampolgá­rokra egyébként nem jel­lemző az útlevél-hamisítás, inkább a tájékozatlanság okoz gondokat. / Érvényes okmánnyal Aki külföldre utazik, annak tudnia kell, hogy ezt csak ér­vényes úti okmánnyal teheti. A tény közismert, mégsem egyértelmű, s aki nem ren­delkezik megfelelő ismere­tekkel, azt könnyen érheti kellemetlenség egy határál­lomáson. Jó példa erre a Magyarország és Németor­szág között megkötött vízumegyezmény, melynek értelmében német állampol­gárok Magyarországra az út­levélen kívül még 16 más­fajta személyi okmánnyal is beutazhatnak. Fordítva ez nem így van, magyaroknak a Németországba való be­utazáshoz útlevélre van szükségük. Sokan nem tud­ják ezt, sajnos, még utazási irodák sem, s reklámszöve­geikben olyan országok ál­lampolgárainak is utazási könnyítésként említik egyéb igazolványok utazáshoz való felhasználását, akiknek pe­dig erre nincs lehetőségük. Halász Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents