Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 1993. április 21., szerda Elkészült a kisajátítási terv A Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat elkészítette a kaposvári Berzsenyi utcai kisajátítási tervet azokra a lak­részekre, ahol a szanálással kapcsolatos tárgyalások nem vezettek eredményre. Az ön- kormányzat ezután a felülbírá­lásra jogosult Köztársasági Megbízott Területi Hivatalától kér hozzájárulást a terv meg­valósításához. Ha ezt meg­kapta, a lakókat lakásuk kisa­játítása útján helyezik el más­hova. Mint ismeretes, a me­gyeszékhely leromlott város­része korszerűsítés előtt áll. Tavaszi munkák Jól haladnak a tavaszi mun­kákkal a kányái szövetkezet­ben. Végeztek a 761 hektár búza, illetve a 150 hektár őszi árpa tavaszi fejtrágyázásával. A tavaszi vetésekből 196 hek­tár zabot már elvetettek, fo­lyamatban van a 456 hektár napraforgómag földbe jutta­tása. Ezzel a munkával pár­huzamosan végzik a kukorica alap műtrágyázását, vetését pedig ezen a héten kezdik meg. A szövetkezetben úgy tervezik, hogy a magánterüle­tekkel együtt május 10-ig befe­jezik a kukorica vetését. A kamionforgalom káros hatásai Egyre gyakrabban és több helyen fejezik ki rosszallásu­kat azok a somogyi települé­sek, amelyeken a hétvégeken áthaladnak a Balaton-partról a 61-es és a 68-as útra terelt kamionok. A nagy forgalom miatt romlik az utak állapota és több helyütt már a lakóhá­zakon is láthatók a káros ha­tások következményei. Az ille­tékes szervek véleménye az, hogy változásra csak akkor lehet számítani, ha elkészül az M7-es zamárdi-balatonke- resztúri szakasza. A Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium konszignációs au­tópálya építő irodájának tájé­koztatása szerint erre a közel­jövőben nem lehet számítani, hiszen az érdemi tárgyalások még el sem kezdődtek. Fejlesztések Taszáron Taszáron a múlt évben mintegy hárommillió forintos beruházásként tatarozták a római katolikus templomot, 800 ezer forintot költöttek az orvosi rendelő korszerűsíté­sére, egymillió forintot pedig a Széchenyi utca járdáinak fel­újítására. A lakótelep közvilá­gítására szintén egymillió fo­rintot költöttek, s felújították a helyi általános iskolát is. A 2100 lelkes településen a leg­nagyobb — 13 millió forintos — beruházás a tornaterem építése volt. Mélyfúrású kút Gyótapusztán A Marcali Városi Önkor­mányzat Képviselő-testülete a Marcali-Gyótapuszta vízellá­tását megoldó mélyfúrású kút építését — az előterjesztés­nek megfelelően — 2 millió 819 ezer forint összeggel jó­váhagyta. A képviselő-testület a beruházáshoz 1993. évi költségvetésében 1,5 millió fo­rint saját forrást biztosít. Koncert Siófokon A Siófoki Szociális és Egészségügyi Alapítvány ja­vára rendeztek jótékonysági koncertet a helyi római katoli­kus templomban. 14 ezer 391 forint gyűlt össze, ezzel együtt az alapítvány számláján csaknem 1,2 millió forint van. BALAT0NFÖLDVÁR0N DR. SEPSEY TAMÁS IS EGYETÉRTÉSÉT FEJEZTE KI Ne legyen titkos az „adok-veszek” Dr. Flasznos Miklós KDNP-alelnök: Általános elégedetlenség övezi a privatizáció menetét Kasszaféltő SZDSZ-tájékoztató kényes kérdésekkel Több gázt számláztak, mint amennyit fogyasztanak a kaposvári lakosok Csapó Tamás (SZDSZ) ügyvivő: Másfél millió köbméter a többlet— Dr. Kéki Zoltán jegyző: A túlszámlázás gyanúja fennáll, de annyi azért nincs (Folytatás az 1. oldalról) Azt is elismerte: Kaposvár arra érdemes polgármestereit már az elmúlt rendszerek is szoborral tisztelték meg vagy utcát neveztek el róluk. A viha­ros gyorsasággal végrehajtott utcanévváltozások alkalmával az önkormányzat is megte­hette volna ezt. A sajtótájékoztatón elhang­zott az is, hogy a közgyűlés ál­tal megszavazott évi három­millió forintos költséggel felújí­tott „városi lap” — az Uj Kapos TV7-ről van szó — továbbra is alkalmatlan feladatának ellá­tására: a lakosság tájékozta­tására. Az SZDSZ városi ügy­vivői szerint legalább a költ­ségvetési kiadásokat érintő előterjesztéseket és a határo­zatokat közölni kellene a lap­ban a város polgárainak tájé­koztatására. Végül bejelentet­ték: az SZDSZ kaposvári szervezete kétségbe vonja dr. Kéki Zoltán jegyző alkalmas­ságát, a képviselő-testület demokratikus működését, a közgyűlés és a hivatal felelős hozzáállását a város pénz­ügyeihez. — Tény, hogy meglehető­sen magas Kaposváron a táv­hőszolgáltatás díja — állítja dr. Kéki Zoltán jegyző, akit a sajtótájékoztató után kérde­zett a Somogyi Hírlap munka­társa. — A díjmegállapítás alapjául szolgáló kalkulációról is hosszas szakmai vitát le­hetne folytatni. Szóvá tette a lakásbérlők egyesülete is, hogy enyhébb időjárás esetén a szolgáltató — az egységes árképzés miatt — többletbevé­telhez juthat. Ez a szolgáltató a vagyonkezelő részvénytár­saság és nem az önkormány­zat. Tehát a többletbevétel is hozzá folyik be, s nem az ön- kormányzathoz. Igaz, hogy az érvényes árakat — az akkori Készker Rt javaslata alapján — az önkormányzat határozta meg, de a polgármesteri hiva­talnak nincsenek olyan szak­emberei, akik felülvizsgálhat­nák a beterjesztett javaslatot. Független szakértőknek vi­szont az a véleménye, hogy az ármegállapítás korrekt volt. A túlszámlázás gyanúja mind­addig fönnáll, amíg nem mér­hető a hőenergia-fogyasztás. A csaknem hétezer távfűtött lakás hőellátó rendszere sok­féle, de közös bennük az, hogy mindegyik elavult. Meg­oldás a távhőszolgáltatási rendszer korszerűsítése. Erre azonban nincs pénz. Azért azt túlzónak tartom, hogy másfél millió köbmétert tesz ki a túlszámlázás. A mai feltételek között ilyen mértékű túlszámlázás nem fordulhat elő, de kisebb eltérés megtör­ténhet. Azt sem lehet tudni, hogy hol és mennyi hő vész el. Az viszont tény, hogy a reá­lis árkalkuláció mellett, ked­vező időjárás esetén megta­karítás képződik. — Mi a véleménye az al­kalmasságát is megkérdője­lező SZDSZ-álláspontról? — Mindenkinek szuverén joga, hogy elmondja a véle­ményét mások munkájáról. A kifogásolt előterjesztéshez annyi a közöm, hogy minden olyan anyagot a jegyzőnek kell aláírni, amelyet a hivatal terjeszt elő. A felelősség is az enyém. Előzőleg a közgyűlés már döntött arról, hogy készül­jön előterjesztés arról, hogy emléktáblán örökítsük meg a város volt polgármestereinek a nevét. Kötelességünk volt elkészíteni ezt. (Lengyel) MÁSHOVÁ VISZIK A GYEREKEKET Megszűnik a nevelőotthon Zamárdiban Az egyik épületet eladják, a másikból üdülő lesz — Tavaly áprilisban adta először tudtunkra a fővárosi önkormányzat, hogy a jövő­ben nem, illetve más módon kívánja fenntartani az in­tézményt — mondta Hor­váth Béláné, a zamárdi ne­velőotthon igazgatónője. — Bár határozat még nem született erről, mégis bizo­nyossá vált, hogy megszűnik a gyermekotthon. Budapes­ten a Gyermekvédő Intézetnél a végső egyeztetéskor közöl­ték velünk, hogy már döntöt­tek gyermekeink elhelyezésé­ről a következő tanévben. Azt is pontosították, hogy ki kerül nevelőszülőkhöz, ki megy más, vidéki vagy budapesti otthonba. Ha gyermekeinket elhelyezik innen, abból követ­kezik az is, hogy az itt dolgozó hetven ember munkájára nem lesz szükség. Zamárdi 1953 óta ad ott­hont a fővárosból érkező, ál­lami gondozott gyermekek­nek. Az intézmény „fénykorá­ban” — a hatvanas-hetvenes években — csaknem 270 gyereket neveltek itt. Most összesen 92 óvodás- és isko­láskorú gyermek lakik és tanul az intézetben. — Ml lesz az itt lakó, de más iskolában tanuló ifjúsági csoport gyermekeivel? — Szó volt Budapesten ar­ról is, hogy a Petőfi utcai tele­pünkön, a betegszobát átala­kítva, 1993 őszétől lakásott­hont létesítenek 8-9 gyermek számára, akire négy nevelő vigyáz. Ebben a családias jel­legű csoportban kapnának he­lyet az ifjúságiak. Tanulmá­nyaik elvégzése után pedig újabb gyermekek is ide kerül­hetnének. — Mi a fővárosi önkor­mányzat szándéka a birtoká­ban lévő épületekkel? — A Petőfi utcában álló nagy épületet valószínűleg eladja, az iskolát bezárja, a Knézich utcai főépületét pedig egy évre kinevezett igazgató­val, csökkentett személyzettel üdültetés céljára tartja fenn. Az igazgatónő szerint ha az intézet megszűnik, a hetven dolgozóból jogosult lesz vég- kielégítésre. Közöttük nyolc és fél millió forintot osztanak el. Czer Klára (Folytatás az 1. oldalról) Bálatonföldváron rendezett nagy érdeklődéssel kísért fó­rumot a Kereszténydemokrata Néppárt. A szónok, dr. Hasz­nos Miklós volt. Dr. Sepsey Tamás államtitkár, a Kárpót­lási és Kárrendezési Hivatal elnöke pedig egy privatizáció­val kapcsolatos kérdésre adott válaszában azt mondta: egyetért Hasznos Miklós vé­leményével, amikor nagyobb nyilvánosságot követelnek a vagyoneladások jelenlegi tit­kos „bonyolítása” helyett. Ha igazak az állítások, ak­kor azonnal meg kell szüntetni a tékozlást és igazságos, nyílt privatizációt kell hirdetni — folytatta dr. Hasznos Miklós. — De le kell leplezni a rossz­indulatú pletykák terjesztőit is. A pártnak, ha szociálisan ér­zékeny és a kisemberek mel­lett áll, elemi kötelessége, hogy megvédje az idegen lob­biktól és monopóliumoktól a rendkívül sérülékeny réteget. Az életszínvonal javulásának lehetőségétől fosztják meg a társadalmat akkor, amikor a hazai termelő elveszíti a hazai feldolgozó ipar feletti tulajdon­jogát. — Milyen változtatásokat javasol? — A legfontosabb a nyilvá­nosság biztosítása. Arra hi­vatkozva, hogy nincs hazai vevő, esetenként már eleve lehetetlen a magyar tőke részvétele a pályázaton. A döntési folyamatba pedig be kell építeni az ellenőrzést. Meg kell mondani: hány pá­lyázó volt, ki végezte az érté­kelést, mekkora volt az érték, ki kapta meg és mennyiért az adott vállalatot, a szerződés­ben milyen kötelezettséget vállalt az új tulajdonos, és eb­ből mit teljesített stb. Ez a munka akkor is megéri, ha csak tanulságul szolgál. Sza­bad-e hasra esni a külföldi tőke előtt? Még ezután követ­kezik a tejipar és a gabonaipar privatizációja. Ha nem tudunk elszakadni az eddigi gyakor­lattól, annak súlyos követ­kezményei lehetnek: a felvá­sárlás idegen, ellenérdekelt­ségű kezekbe kerül, s csak az olcsó felvásárlási árat, az ol­csó munkaerőt, és az ebből adódó nagy profit lehetőségét látják, illetve mindössze piacot vesznek. — Támogatja a KDNP el­nöksége az Ön véleményét? — Az elnökség rendkívüli ülésen, amelyet javaslatomra hívtak össze, szerdán dönt ez ügyben. De a testületet is kö­telezi a múlt év áprilisában tar­tott kongresszusi határozat, ahol 16 pontban foglaltuk ösz- sze a privatizációval kapcsola­tos állásfoglalásunkat. Ebből ez idáig igen kevés valósult meg. Fel kell tenni a koalíciós partnerünknek a kérdést: ha a 16-ot nem is, de a lényeget il­lető ötöt hajlandó-e vállalni? A véleményem egybeesik a té­zisekkel: csak ezt az álláspon­tot tudom elfogadni. Szerin­tem a politikai felelősség er­kölcsi felelősség is! — Legutóbb a KDNP gaz­dasági bizottsága erőtelje­sen bírálta a privatizációs anomáliákat. — Az anyagokat természe­tesen ismerem, és pontosan összecsengenek azokkal a jelzésekkel, melyeket az or­szágot járva mindenütt hallok. Ezek kétségbeesett vészkiál­tások, amelyeket eleinte ma­gam se hittem el. Végre tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert enélkül nem nyugszik meg a társadalom és joggal teszi fel a kérdést a választó: miért küldtek bennünket a par­lamentbe, ha az ország kiáru­sítása szemünk láttára folyta­tódik tovább? — A KDNP somogyi fejlő­dése mennyire jellemző or­szágosan, hogy ítéli meg a parlamenti választások esé­lyeit? — Más megyékben is erő­teljesen nő a tagság és az alapszervezetek száma. A 25 ezres taglétszám kritikus ér­ték. Mi ezt megközelítettük, és nemsokára túlhaladjuk. Nem kívánok rosszmájú lenni, de más nagypárt is ugyanezzel az értékkel birkózik. Csakhogy ők felülről zuhantak át ezen az értéken. így aztán a kicsi és a nagy minősítése könnyen ko­mikussá válhat. Bizakodó va­gyok: a lakosság megérti, hogy a KDNP valóban akarja a rendszerváltozást és a tiszta erkölcsű társadalmi morált, annak gyakorlatát. Úgy hi­szem ebben az esetben nem­csak rendezvényeink hallgató­iként, hanem szavazóként is számíthatunk támogatásukra. Lengyel János Neves szállítók a Balaton Füszért vevöankétján t/j ruhák, színek, illatok A Balaton Füszért Kereskedelmi Rt-nél már hagyomány az áruszállítók és a vevők találkozója. Az idén már a máso­dikat rendezték tegnap ezúttal Kaposváron a Glória raktár­házban. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. A Nestlé is bemutatta újdonságait a Glóriában A vendégek alig fértek be a hatalmas tanácskozó terembe, pedig csak a megyeszékhely környéki kereskedőket hívták. Minden jel arra mutat, hogy az eddigi ankétok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, és egyre többén kiváncsiak az új termékekre, a szállítók képvise­lőinek, menedzsereinek szak­szerű magyarázattal egybekö­tött áruismertetőjére. Franczia Miklós a Balaton Füszért ke­reskedelmi főosztályvezetője tegnap hét neves szállítót je­lentett be, köztük a Nestle-t, a Caolát, a Gordont. Azt tapasz­taltuk, hogy a gyártók a ko­rábbinál is nagyobb gondot fordítanak termékeik külső megjelenésére. Például a Nestle a régóta ismert és ked­velt cikkeit is új köntösbe öl­tözteti. Ügyelnek a környezet- védelemre és az egészség- ügyi szempontokra is. A Caola környezet kímélő csomagolásban hozza forga­lomba többek között újszerű samponjait, és leginkább aján­lott fogkrémjük „megalkotá­sába” a klinikusok is jócskán belefolytak. Ez a fogkrém már nemcsak a fogat ápolja és védi, hanem a szájüreg fertőt­lenítéséről is gondoskodik. „Új „ruhákat”, új színeket és illato­kat keresünk” jelentette ki a Caola képviselője. És ami még talán ennél is fontosabb: szeretnék, ha elhinnék a vá­sárlók, hogy már a külföldi cé­gek magyar gyárai is tudnak világszínvonalon produkálni. A vevőankétokon rendsze­resen megjelenő László Gyu- láné kaposvári magánkeres­kedő — mint mondta — hisz a gyárak propagandistáinak, és mindig van, ami felkelti kíván­csiságát. Elszomorítja viszont, hogy míg ők, az adófizető ke­reskedők tisztes árat adnak a füszértnek az áruért, addig a zúgkereskedők Kaposváron is lépeten nyomon árulják — persze jóval olcsóbban és fity- tyet hányva minden egész­ségügyi és egyéb előírásnak — ki tudja, honnan szerzett termékeiket. Nem csoda, hogy a legális üzletek forgalma az utóbbi időben jelentősen csökkent. (Szegedi)

Next

/
Thumbnails
Contents