Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-02 / 77. szám
1993. április 2., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A csurgói önkormányzat szerette volna eladni a szeszfőzdét, ezért több helyen is meghirdették a lehetőséget, ám a március 12-i árverésre senki sem jelentkezett. Az újabb testületi döntésig továbbra is önkormányzati üzemeltetésben marad a szeszfőzde. Kutat fúrnak Lajosházán A kálmáncsi polgármesteri hivatal pályázatot nyújtott be vízműépítésre, hogy társközségükben, a 160 lelkes Lajosházán is legyen végre egészséges ivóvíz. Az idén újból megpróbálkoznak a pályázattal. Addig is, míg eldől, kapnak-e pénzt, megkezdték a a kút fúrását, hogy valamiképp enyhítsenek ezen a gondon is. Pályázatot nyújtott be Gyékényes A gyékényesi önkormányzat már évek óta tartalékol a költségvetéséből az iskola új tornatermére. A 12 millió forintba kerülő beruházás felére már összegyűlt így a pénz. A tornaterem tervei elkészültek, a polgármesteri hivatal most pályázatot nyújtott be állami támogatásra. A tornaterem építésével egyik céljuk, hogy a falu képes legyen megtartani a fiatalokat, mert Gyékényesen is jelentős az elvándorlás. Emelkedik a települési képviselők költségtérítése A csurgói önkormányzat legutóbbi ülésén napirendre került a települési képviselők költségtérítése is. Az ügyrendi bizottság javaslata alapján módosították a költségtérítés összegét, és 5000 forintra emelték fel azt. Az emelés mintegy 450 ezer forintos évi többletkiadást jelent az ön- kormányzatnak, s ezt a pénzt a költségvetés tartalékából fedezik. Somogy-Zala összekötőút készül Új összekötőút épül az idén Somogy és Zala megye között. Az új utat Porrogszentpál és a zalai Liszó között építik meg. A tervet támogatja Somogy megye közgyűlése is, egymillió forinttal járul hozzá az új, megyék közti átkelő létesítéséhez. Építési telkek Csurgón Fellendült Csurgón a telek- vásárlási, illetve építkezési kedv. A jelenleg kialakított építési telkek több mint fele már elkelt, így lehetőség van újabb telkek kialakítására. Jelenleg a Kert utcában, a Török Bálint utcában és a Béke utcában várnak vevőre építési telkek. TÖBB MINT 180 MUNKANÉLKÜLI Egyszer még a Csalogány is felépülhet A fő cél: a gázvezeték Somogyudvarhelyen Három éve egy nagy célnak rendeltek alá szinte minden cselekedetet a so- mogyudvarhelyi önkormányzatnál: vezetékes gázt szeretnének a faluba. Az 1300 lakosú Somogyudvar- hely már nagyon régóta áhítja ezt, csak valahogy mindig kimaradtak a „szórásból”. — A környékünkön szinte mindenhol van már gáz — mondta Tóth László polgár- mester — csak négy község: Udvarhely, Bélavár, Vízvár és Heresznye maradt ki a sorból. Amikor a volt székhelyközségünk, Berzence megkérte a felhasználási engedélyt, a társközség valahogy elfelejtődött. Udverhelyen, a társközségi időszakban is megtartották a saját 8 osztályos iskolát, az óvodát és a bölcsődét is. Ez természetesen jó dolog, de a költségvetést, bizony, ennek alá kell rendelni. — Sajnos, egyre kevesebb a gyerek a faluban, márpedig a támogatást a létszám alapján kapjuk. A fenntartási költségek viszont ugyanakkorák, mintha tele lenne az iskola. Ugyanez érvényes az óvodára is, a bölcsődére pedig egyáltalán nem kapunk támogatást. A harmincmillió forintos költség- vetésünk nagy részét felemészti az intézmények fenntartási költsége. Fejlesztésre nem sok maradt az idén sem. Egyetlen járdaszakaszt terveztünk megépíteni, ám ha megkapjuk a gázfelhasználási engedélyt, akkor azt a munkát elhalasztjuk. Szerencsére az elmúlt években a legszükségesebb fejlesztéseket megcsinálták. A temetőbe kivezették a vizet, felújították a kul- túrházat, a zártkertek jobb megközelíthetősége érdekében hidakat építettek a szőlőhegyben. Ennek ellenére sikerült mintegy négymillió forintot félretenniük. — Most, hogy kiderült, Ta- ranyból át lehet hozni a gerincvezetéket, és lehetőség van a gáz bevezetésére, újra ez lett a legfontosabb. Szeretnénk, ha a másik három falu is beszállna® gerincvezeték kiaUdvarhely főutcája — ide vezetik be a gázt lakításának költségeibe, hiszen mindenki akkor vezetné onnét tovább, ha összejön a pénze. De mi úgy döntöttünk, egyedül is nekivágunk. A tervek szerint az idén a falu egy részébe már be is vezetnénk. Somogyudvarhely nagy gondja a munkanélküliség. A faluban már több mint 180 munkaképes ember kénytelen otthon ülni, közülük többen már nem kapnak járulékot. Csak az önkormányzatban bízhatnak. — Húsz munkanélküli már csak a mi támogatásunkból él, de év végéig a számuk hatvanra emelkedik. Sajnos nem várható, hogy mostanában munkahelyteremtő beruházásba fogna valaki a faluban. A téesz átalakult, munkahelyek szűntek meg, és a nagyatádi vállalatok is a leépítéskor először a vidékieket küldték el. Ha ez a gondunk megoldódna, nem volna semmi baj. Varga Ottó Hegyközséget alakítottak a csurgói szőlősgazdák Látszólag minden úgy történt, mint a mesében: szőlőhegyet vásárolt, gyümölcsfákat telepített az egykori uradalmi kertész harmincéves unokája. Hogy lelket verjen a többi szőlősgazdába is, hegyközséget szervez, hogy rendbe tegyék az utakat, felélesszék a hagyományokat. Mindez szóról szóra igaz, csakhogy a'rideg, hétköznapi tények legalább ilyen súllyal sarkallnak tettre: frissen elültetett csemetéit felhúzzák és a kocsma mellett árulják, az alig elkészült pincébe betörnek, egy sor más pincébe is, ajtóit, ablakait tönkrezúzzák... Az pedig sovány vigasz, hogy az ellopott motoros kapákat a rendőrök az egyik alsoki portán megtalálták. Védeni, óvni kell a megteremtett értékeket. Ilia Csaba nagy fába vágta a fejszéjét, de fiatalos hittel, igaza tudatában szervez, mozgósít. A szőlősgazdák nyugdíjas átlagkorú nemzedéke nevében most egy nagyobb közösség ügyét vállalta föl, önzetlenül. Az okok felől nem kell faggatni. — Volt egy kis megtakarított pénzem, be akartam fektetni. Meggyőződésem, hogy a földben, a gyümölcsösben van jövő. A csurgói hegyen az út mellett szép parcellák voltak, de ezeket drágán árulták, el kellett mennem egészen Nagymartonig. A hely nagyon megtetszett a családnak. Megvettem, s hamarosan a szomszédét is. így már szép terület, két hektár kerekedett. Gyümölcsfákat telepítettem. A gondok akkor kezdődtek, amikor érni kezdett a gyümölcs. Mi el voltunk foglalva a virágüzletünkkel, és sohasem ehettünk az első termésből. A szőlőhegy magára maradt. A rendőrség szolgálatkész, de még az új, modern autóknak is van hátrányuk, a rossz utakon alig tudnának végigmenni. A városi önkormányzat is foglalkozott a hegyközség újjászervezésének gondolatával, ígéretet kaptak, ha létrejön a szervezet, a gazdasági bizottság elé viszik az ügyet. Addig is nyugodtan fordulhatnak a polgármesteri hivatalhoz. Kezdetben a szomszédokat, ismerősöket kereste föl. Dömöllia Csaba, az ifjú csurgói hegybíró (Fotó: dr. Jezierski Istvánná) tör János segítségével száznál több aláíró támogatását szerezte meg. A lehetőségek mindenkiben reményt ébresztettek. Az öt hegyi kút közül kettő már használhatatlan. A régi hegyi ünnepségek, borversenyek tervezett felelevenítése fiatalt öreget egyaránt tettre sarkallt. A már lebontott legendás, egyemeletes hegyi mulató, a Csalogány az idősebb csurgóiak ifjúkorát idézi föl. Szervezetként a gazdálkodó egységek támogatására is jobban számíthatnak. A porrogszentkirályi és nagy- martoni tulajdonosok is megígérték részvételüket. Az alakuló ülésre kicsiny volt a művelődési ház. A jelenléti ívet 134 gazda írta alá. A Kőröshegyről kölcsönkért hegyközségi szabályzat jó vitaalap volt. 17 tagú vezetőséget választottak, ebbe köztiszteletben álló gazdák kerültek. Hegybírónak Ilia Csabát, helyetteséül Belo- vári Sándort, Gőbölös Jenőt, Szöllősi Pált, Tóth Tihamért választották. Pénztárost és felügyelőbizottságot is választottak. Horváth József Városszépítés, parkosítás, használtelem-gyűjtési akció Környezetvédő iskolások A barcsi II. számú általános iskola nagy feladatra vállalkozott. Védnökségük alatt végzik a város szépítését, parkok karbantartását valamint felajánlásokat tesznek a Föld napján. Az iskola három pedagógusával ültem le beszélgetni, milyen feladatokkal jár ez a vállalás. — Idén harmadik éve ünnepeljük a Föld napját — kezdte a beszélgetést Kuzma Lász- lóné, a szervező. — Először természetvédelmi plakátokat készítettünk, aztán használtelem-gyűjtési versenyt rendeztünk, ebből összejött másfél mázsa. Úgy érzem, az első lépések sikeresek voltak. Ha kinézek az ablakon, látszik, hogy nagy gondot fektetnek a környék szépítésére. Az, hogy a Hősök terén levő emlékmű és környéke rendes, az is az iskola érdeme. A barcsi gimnázium környéke, az üzletközpont, az öregek otthonának parkosításában is az itt tanuló gyerekek vettek részt. — Minden felső tagozatos osztály vállalta egy fa elültetését — hangsúlyozta Kovács János tanár. — Ez egyfajta nevelési cél; még a vezetésemmel 1978-ban elültetett fák egy része is látható az utcán. Kezdetben féltve figyeltem, vajon megerednek-e vagy sem; tél fagya, nyár forrósága nem tesz-e kárt bennük. Az nem, ám az emberek, sajnos, annál inkább... Az oktatási törvény már két éve foglalkozik a környezet- védelmi témával. Itt ez már nem újdonság, mert kitaposott úton haladnak. — Működik egy környezet- védő szakkörük is — veszi vissza a szót Kuzma Lász- lóné. — Ennek a tanulói végzik az elemgyűjtést és a savas eső mérését. A város vezetőitől a városgazdálkodási vállalattól sok segítséget kaptak munkájukhoz. — A dísznövények, amiket lát — mondta Cservölgyi Fe- rencné— mind, mind a gyerekek kezemunkáját tanúsítják. Két éve van az iskolában háziasszonyképzés, a megszűnt orosz nyelv helyett a gyerekek németül és angolul tanulnak. Ének-zene tagozatos osztály is működik, s az idén is megrendezik a dél-somogyi dalostalálkozót. Iskolánk 15. születésnapját is méltón kívánjuk megünnepelni. G. A. Már tető alá került Szentán az új iskola épülete. A kisközség életének legnagyobb beruházása várhatóan a nyáron elkészül, így a következő tanévet már az új helyen kezdhetik meg a tanulók. Ugyanebben az épületben kap helyet az óvoda is. Építik a szentai iskolát Nem kelendő a szeszfőzde
