Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-16 / 88. szám
1993. április 16., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Jtopok x r\ 3 1 h V 1 • / > \ \ / > 11 \ 1 \LÍ\ l V V" JJ \ r-'v • ^ 1J I \ V I|H|Bu A barcsiak a zeneiskolára voksoltak Barcson döntöttek arról, hogy kiket tartanak érdemesnek a megyei közgyűlés által alapított „Somogyért” kitüntető címre. A barcsi művelődési, oktatási és sportbizottság a „Somogy Megye Művészeti díja” kitüntetésre javasolta a a barcsi Vikár Béla Zeneiskola tantestületét a város képviselőtestületének. „Somogy Megye Közművelődési díja” kitüntetésre pedig Köcsky Gábort, a Vikár Béla Zeneiskola igazgatóját. A város képvi- selő-testülete dönt a javaslatok elfogadásáról. Benzinkút nyílik Darányban Darányban tavaly indult el a kábeltelevíziózás. Családonként 3000 forintot kellett befizetni; a többit az önkormányzat fedezte. A vezetői teendők ellátásával Somogyi Gábor számítógép-programozót bízták meg. A tévében híreket, riportokat láthatnak a nézők, valamint hirdetéseket adhatnak fel. Erre 2,6 millió forintot költött a helyi önkormányzat. Szeptember elsejével nyílik az Avanti benzinkút, ez 40 millió forintba kerül. Tervezik még a benzinkút mellett egy bevásárlóközpont felépítését is. Rendőrt akar Komlósd és Péterhida Komlósd és Péterhida régi vágya már, hogy az ott élő emberek biztonságban érezhessék magukat, ezért rendőrt szeretnének. A barcsi rendőr- kapitánynak, dr. Kiss Elemérnek az a véleménye, hogy a térség központjának számító központban, Komlósdon legyen a rend őre. A két falu költségvetésében már elkülönítették a pénzt a kiadásokra. Konyha Bélaváron hárommillióért A bélavári önkormányzat 200 ezer forintot ajándékozott a katolikus egyháznak: ugyan belül tatarozták már a templomot, de a külső festés még nem készült el. Az önkormányzat emellett gondot fordít a konyha korszerűsítésére. Erre az állami támogatással együtt hárommillió forintot költöttek. Terveik között szerepel többek között útépítés, valamint a művelődési ház komfortossá tétele. Tervben van még a gázvezeték-építés a szomszédos községek segítségével. Alapítvány a szentai iskoláért Alapítványt hozott létre Szenta község polgármestere a most épülő iskola fejlesztésére. Az iskola szeptemberben már működik, de a költségvetési pénzből csak az alapvető felszerelésekre futottá! Az alapítványból modern technikai berendezéseket kívánnak vásárolni. Sertéshizlalda Istvándiban Régóta futnak a pénzük után Tíz. évvel ezelőtt lépett a vállalkozás útjára Varga László magángazda. Az idők szavára hallgatva a sertéshizlalásban vélte megtalálni a családja megélhetési forrását. Korábban a barcsi Tövállnál dolgozott, de amellett már évek óta foglalkozott állattartással. Mára kicsit megváltoztak a körülmények, hogy megy most a sora? — A feleségem boltot nyitott a faluban, így a két vállalkozás egyelőre még eltartja a családot — mondta a gazda. Mert az állattartás manapság csak bosszúságot hoz pénzt nem. Az évek múlásával a nyereség egyre csak apadt. Most már, ha el is tudom adni a disznókat, nyereség egy fillér nincs, olyan azonban már előfordult, hogy mikor utánaszámoltam kiderült: ráfizettem az üzletre... A gazdától megtudtam, hogy a 400 férőhelyes sertéshizlaldában, néhány éve még 600 malacot hizlaltak évente. — A tápárak emelkedésével nagyon nehéz helyzetbe kerültünk — mondta Varga László, majd hozzáfűzte: — ' A malacokat akkor is meg kell etetni, ha biztosan tudom, hogy többe van a táp, mint amennyit az eladáskor kézhez kapok. Egy zsáknyi táp 1400 forintba kerül. A pécsi Mőbiusszal állunk, illetve a Kaposvári Húskombináttal álltunk szerződésben. Ez a szerződés azonban igencsak egyoldalú volt: én leadtam a hízókat, ők meg vagy fizettek, vagy nem. De ‘inkább az utóbbi. A pénzt beleöltem, vissza meg nem kaptam, néha csak hónapok múltán fizették ki az árát. Persze addig sem állhatott üresen az istálló, hát megint csak be kellett fektetni a saját pénzből. Nem is tudom, miért csinálom még mindig! Csak csodálni és becsülni tudom azokat az állattartókat, akik ilyen körülmények között is kitartanak, s talpon maradnak. Pedig jól tudják, a jövő is kilátástalan. Tíz évvel ezelőtt szinte minden faluban tartottak állatokat, ma csak épp annyit, amennyi a családnak kell. Kérdeztem Varga Lászlót, ő akkor miért csinálja, miért nem hagyja abba az egészet. — Mert mást nem tehetünk! Tíz évi munka, fiatalságunk ment rá és rengeteg költség fekszik benne. Most már futunk a pénzünk után. Jó lenne utolérni. Gamos Adrienn (Fotó: Csobod Péter) A Kapós Kereskedelmi Részvénytársaság értesíti Tisztelt Részvényeseit, hogy évi rendes közgyűlését 1993. május 19-én, 10 órakor tartja az Rt. székhelyén lévő tanácsteremben (7400 Kaposvár, Fő u. 57. sz.) ’ A közgyűlés napirendje: 1. Beszámoló az 1992. évi tevékenységről, az 1992. évi mérleg és eredménykimutatás elfogadása. 2. A felügyelő bizottság jelentése az 1992. évi mérlegről és eredménykimutatásról. 3. A könyvvizsgáló jelentése az 1992. évi mérlegről és eredménykimutatásról. 4. Az elnök-igazgató prémium feltételének teljesítése prémium kifizetés jóváhagyása. 5. Az igazgatóság előterjesztése az 1993. évi üzletpolitikáról. 6. Alapszabály módosítás. 7. Alapító okirat módosítás. 8. Felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása. 9. Döntés személyi kérdésekben. 10. Testületi tagok és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása. 11. Egyebek. A közgyűlésen való részvétel és szavazás feltétele, hogy a részvényesek részvényeiket vagy az azokra vonatkozó letéti igazolásokat a közgyűlés napján 1/2 10 óráig az igazgatóság pénzügyi csoportjánál letétbe helyezzék. Kaposker Rt. Igazgatósága (4325) GYARAPODÓ ISTVÁNDI Megszépült a templom, elkészült a víztisztító Az utóbbi években fejlődésnek indult a falu Aki legalább tíz éve nem járt ä kálvinista Istvándiban, az bizony nem ismer rá a falura, mert teljesen megváltozott. Nemcsak azért, mert a jelenleg 700 lelkes községben 350 cigány él, hanem azért is, mert olyan gyorsnak látszik a fejlődés az utóbbi években. Az önállósodás itt is meghozta a várt eredményt. Mi minden valósult meg a faluban? — Tavaly felújítottuk a kul- túrházat, a műemlék jellegű magtárat és az ugyancsak műemlék jellegű református templomot: belül rendbe tettük 130 ezer forintért, a külső mázolásra idén kerül sor. Elkészült a közvilágítás csaknem minden utcában, kivéve a Széchenyi utcát — mondta Pavelka Jenő polgármester. Kutat fúrtak kétmillióért, ivóvíztisztítót hoztak létre 6 millió forintért igaz utóbbihoz állami támogatást is kaptak. Kétmillió forintot költöttek gépparkra, amely a lakosság szolgálatában áll. Mik a további terveik? — Az idén csak járdaépítés valamint a befejezetlen fejlesztések szerepelnek a tervekben. A polgármesteri hivatal felújítás alatt áll, szeretnénk majd hozzácsatolni egy szolgálati lakást. Valamikor Istvándiban konyha üzemelt, az iskolát és az óvodát szolgálta ki. Szeretnénk újra beindítani de ehhez a Köjál segítségét kérjük. Ez a részben „paradicsomi helyzet” többéves munka eredménye. Ezt az előrelátás, a gondos tervezés és az okos pénzmozgatás alapozta meg. Ezzel a kisfalu csak annyit bizonyít, hogy e pénzszűkös időben is van lehetőség mindenre. Pedig az sem kis összeg, amit különféle támogatások címén kifizetnek. Harmincötén szorulnak szociális segélybe: állandó segélyre 1,5 milliói, rendkívüli segélyekre egymillió forintot fizettek ki a 16 milliós költségvetésből. Istvándiban a lakosok ma is úgy tartják: a falu még mindig a barcsi Vörös Csillag téesz gyarmata. Mert korábban a község tulajdonában volt 900 hold: ebből 500 hold legelő és 400 hold erdő. Ezt mind „besöpörte” a barcsi téesz, holott Barcshoz ez sohasem tartozott. Ezt nehezen emészti meg a földből élő ember, de már látszólag beletörődtek a helyzetbe, és egy do- ' log fontos így tavaszelőn: a munka. G. A. A per hosszú lesz és drága Vagyonháború a szétválás után A kényszerű társulások sohasem végződnek vita nélkül. Darány esetében is igaz a megállapítás, bár sokági úgy látszott, hogy a négy volt társközség — mellesleg ma is közös a körjegyzőség — jól kijön egymással. Ez a látszólagos béke azonban meglehetősen felszínesnek bizonyult. — Darány társközségeinek jogos követelései vannak a darányi ■ önkormányzattal szemben. Ha nem teljesítik, akkor peres úton szerzünk érvényt követeléseinknek — nyilatkozta lapunknak néhány hónappal ezelőtt Nagy László, Kastélyosdombó polgármestere. De mit követelnek? — kérdeztük a tőle. — A tanácsok összevonásakor építőanyagokat vittek el Istvándiból, Drávagárdonyból, Drávatamásiból és Kastélyos- domból. Az anyagokat felhasználták Darányban, abból építkeztek. Ez komoly érték volt akkoriban is, ami most hiányzik a favakból. Az építőanyagok fejében Kastélyosdombó kétmillió forintot kér. Ha fizetni nem tudnak, akkor két épületre tartunk igényt: a tüzoltószertárra és egy szolgálati lakásra. Nincs semmi ellenségeskedés köztünk, csak a jussunkat akarjuk! Nagy Károly,' Darány polgármestere a következőket mondta: — A tanácsi rendszertől örökölt ingó és ingatlan vagyont nem lehet nevesíteni, vagyis oszthatatlan. Ezért zárkózom el a követelések elöl. Ugyanakkor a követelt épületek mind az öt községet szolgálják. Ilyen például az iskola, óvoda, gyógyszertár, orvosi rendelő, mozi és a tűzoltószertár. Miután megtudta, hogy a megyei bíróságon van már az ügy, azt felelte: — Nem engedem a falut kifosztani, ha kell akkor a Legfelsőbb Bíróságig viszem az ügyet. A per drága és hosszú lesz, míg a megegyezés olcsóbb és gyorsabb lenne. Csakhogy az egyezségnek az a lényege, hogy mindenki engedjen valamit abból, amihez makacsul ragaszkodik. A kárpótlás tartós perré fajult, a felek a mai napig nem tudtak megegyezni, s most a bíróságtól várják az igazságos döntést. G. A. Dráva-krimi Mézéhes tolvajok,gyújtogató vandálok Ha nem tudnám, hogy hazánkban nincsenek vadon élő medvék, hihetném, hogy mackók jártak Csurgón. Elloptak ugyanis egy helyi portáról tizenegy kaptár méhet. Mindenestül. Az ismeretlen édesszájú tolvajok valamikor március 20-a és április 9-e közt fuvarozták el a kaptára- kat, a tulajdonos ugyanis e két időpont között nem járt kint a méhészetben. Mindenesetre a tettesek még nem mentek lépre. Úgy látszik, mégis van jövő a mezőgazdaságban, hisz ha már valaki traktoralkatrészeket lop, feltehetően van trak: tora és gazdálkodni akar. Á csurgói Zrínyi termelőszövetkezet telepéről ismeretlen tettesek ugyanis 40 ezer forint értékű traktoralkatrészt loptak el. A kaszói erdészetből 30 darab ciprusfát tulajdonítottak el ismeretlen tettesek 24 ezer forint értékben. Fenti bűncselekményekre még lehet magyarázatot találni, ám arra semmiképpen, hogy miért gyújtotta föl valaki a fenyvest egy berzencei gazda somogybükkösdi szőlőhegyen lévő telkén. A vandalizmusnak 150 ezer forint értékű fenyőcsemete esett áldozatul. V. O.
