Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám

1993. április 16., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Jtopok x r\ 3 1 h V 1 • / > \ \ / > 11 \ 1 \LÍ\ l V V" JJ \ r-'v • ^ 1J I \ V I|H|Bu A barcsiak a zeneiskolára voksoltak Barcson döntöttek arról, hogy kiket tartanak érdemes­nek a megyei közgyűlés által alapított „Somogyért” kitüntető címre. A barcsi művelődési, oktatási és sportbizottság a „Somogy Megye Művészeti díja” kitüntetésre javasolta a a barcsi Vikár Béla Zeneiskola tantestületét a város képvise­lőtestületének. „Somogy Me­gye Közművelődési díja” ki­tüntetésre pedig Köcsky Gá­bort, a Vikár Béla Zeneiskola igazgatóját. A város képvi- selő-testülete dönt a javasla­tok elfogadásáról. Benzinkút nyílik Darányban Darányban tavaly indult el a kábeltelevíziózás. Családon­ként 3000 forintot kellett befi­zetni; a többit az önkormány­zat fedezte. A vezetői teendők ellátásával Somogyi Gábor számítógép-programozót bíz­ták meg. A tévében híreket, ri­portokat láthatnak a nézők, va­lamint hirdetéseket adhatnak fel. Erre 2,6 millió forintot köl­tött a helyi önkormányzat. Szeptember elsejével nyílik az Avanti benzinkút, ez 40 millió forintba kerül. Tervezik még a benzinkút mellett egy bevásár­lóközpont felépítését is. Rendőrt akar Komlósd és Péterhida Komlósd és Péterhida régi vágya már, hogy az ott élő emberek biztonságban érez­hessék magukat, ezért rendőrt szeretnének. A barcsi rendőr- kapitánynak, dr. Kiss Elemér­nek az a véleménye, hogy a térség központjának számító központban, Komlósdon le­gyen a rend őre. A két falu költségvetésében már elkülö­nítették a pénzt a kiadásokra. Konyha Bélaváron hárommillióért A bélavári önkormányzat 200 ezer forintot ajándékozott a katolikus egyháznak: ugyan belül tatarozták már a temp­lomot, de a külső festés még nem készült el. Az önkor­mányzat emellett gondot fordít a konyha korszerűsítésére. Erre az állami támogatással együtt hárommillió forintot köl­töttek. Terveik között szerepel többek között útépítés, vala­mint a művelődési ház komfor­tossá tétele. Tervben van még a gázvezeték-építés a szom­szédos községek segítségé­vel. Alapítvány a szentai iskoláért Alapítványt hozott létre Szenta község polgármestere a most épülő iskola fejleszté­sére. Az iskola szeptember­ben már működik, de a költ­ségvetési pénzből csak az alapvető felszerelésekre fu­tottá! Az alapítványból modern technikai berendezéseket kí­vánnak vásárolni. Sertéshizlalda Istvándiban Régóta futnak a pénzük után Tíz. évvel ezelőtt lépett a vál­lalkozás útjára Varga László magángazda. Az idők szavára hallgatva a sertéshizlalásban vélte megtalálni a családja megélhetési forrását. Koráb­ban a barcsi Tövállnál dolgo­zott, de amellett már évek óta foglalkozott állattartással. Mára kicsit megváltoztak a kö­rülmények, hogy megy most a sora? — A feleségem boltot nyitott a faluban, így a két vállalkozás egyelőre még eltartja a csalá­dot — mondta a gazda. Mert az állattartás manapság csak bosszúságot hoz pénzt nem. Az évek múlásával a nyereség egyre csak apadt. Most már, ha el is tudom adni a disznó­kat, nyereség egy fillér nincs, olyan azonban már előfordult, hogy mikor utánaszámoltam kiderült: ráfizettem az üz­letre... A gazdától megtudtam, hogy a 400 férőhelyes sertés­hizlaldában, néhány éve még 600 malacot hizlaltak évente. — A tápárak emelkedésével nagyon nehéz helyzetbe ke­rültünk — mondta Varga László, majd hozzáfűzte: — ' A malacokat akkor is meg kell etetni, ha biztosan tudom, hogy többe van a táp, mint amennyit az eladáskor kézhez kapok. Egy zsáknyi táp 1400 forintba kerül. A pé­csi Mőbiusszal állunk, illetve a Kaposvári Húskombináttal áll­tunk szerződésben. Ez a szerződés azonban igencsak egyoldalú volt: én leadtam a hízókat, ők meg vagy fizettek, vagy nem. De ‘inkább az utóbbi. A pénzt beleöltem, vissza meg nem kaptam, néha csak hónapok múltán fizették ki az árát. Persze addig sem állhatott üresen az istálló, hát megint csak be kellett fektetni a saját pénzből. Nem is tu­dom, miért csinálom még mindig! Csak csodálni és be­csülni tudom azokat az állat­tartókat, akik ilyen körülmé­nyek között is kitartanak, s tal­pon maradnak. Pedig jól tud­ják, a jövő is kilátástalan. Tíz évvel ezelőtt szinte minden fa­luban tartottak állatokat, ma csak épp annyit, amennyi a családnak kell. Kérdeztem Varga Lászlót, ő akkor miért csinálja, miért nem hagyja abba az egészet. — Mert mást nem tehetünk! Tíz évi munka, fiatalságunk ment rá és rengeteg költség fekszik benne. Most már fu­tunk a pénzünk után. Jó lenne utolérni. Gamos Adrienn (Fotó: Csobod Péter) A Kapós Kereskedelmi Részvénytársaság értesíti Tisztelt Részvényeseit, hogy évi rendes közgyűlését 1993. május 19-én, 10 órakor tartja az Rt. székhelyén lévő tanácsteremben (7400 Kaposvár, Fő u. 57. sz.) ’ A közgyűlés napirendje: 1. Beszámoló az 1992. évi tevékenységről, az 1992. évi mérleg és eredménykimutatás elfogadása. 2. A felügyelő bizottság jelentése az 1992. évi mérlegről és eredménykimutatásról. 3. A könyvvizsgáló jelentése az 1992. évi mérlegről és eredménykimutatásról. 4. Az elnök-igazgató prémium feltételének teljesítése prémium kifizetés jóváhagyása. 5. Az igazgatóság előterjesztése az 1993. évi üzletpolitikáról. 6. Alapszabály módosítás. 7. Alapító okirat módosítás. 8. Felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása. 9. Döntés személyi kérdésekben. 10. Testületi tagok és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása. 11. Egyebek. A közgyűlésen való részvétel és szavazás feltétele, hogy a részvényesek részvényeiket vagy az azokra vonatkozó letéti igazolásokat a közgyűlés napján 1/2 10 óráig az igazgatóság pénzügyi csoportjánál letétbe helyezzék. Kaposker Rt. Igazgatósága (4325) GYARAPODÓ ISTVÁNDI Megszépült a templom, elkészült a víztisztító Az utóbbi években fejlődésnek indult a falu Aki legalább tíz éve nem járt ä kálvinista Istvándiban, az bi­zony nem ismer rá a falura, mert teljesen megváltozott. Nemcsak azért, mert a jelen­leg 700 lelkes községben 350 cigány él, hanem azért is, mert olyan gyorsnak látszik a fejlő­dés az utóbbi években. Az önállósodás itt is meghozta a várt eredményt. Mi minden va­lósult meg a faluban? — Tavaly felújítottuk a kul- túrházat, a műemlék jellegű magtárat és az ugyancsak műemlék jellegű református templomot: belül rendbe tettük 130 ezer forintért, a külső má­zolásra idén kerül sor. Elké­szült a közvilágítás csaknem minden utcában, kivéve a Széchenyi utcát — mondta Pavelka Jenő polgármester. Kutat fúrtak kétmillióért, ivó­víztisztítót hoztak létre 6 millió forintért igaz utóbbihoz állami támogatást is kaptak. Kétmillió forintot költöttek gépparkra, amely a lakosság szolgálatá­ban áll. Mik a további terveik? — Az idén csak járdaépítés valamint a befejezetlen fej­lesztések szerepelnek a ter­vekben. A polgármesteri hiva­tal felújítás alatt áll, szeret­nénk majd hozzácsatolni egy szolgálati lakást. Valamikor Istvándiban konyha üzemelt, az iskolát és az óvodát szol­gálta ki. Szeretnénk újra bein­dítani de ehhez a Köjál segít­ségét kérjük. Ez a részben „paradicsomi helyzet” többé­ves munka eredménye. Ezt az előrelátás, a gondos tervezés és az okos pénzmozgatás alapozta meg. Ezzel a kisfalu csak annyit bizonyít, hogy e pénzszűkös időben is van le­hetőség mindenre. Pedig az sem kis összeg, amit különféle támogatások címén kifizetnek. Harmincötén szorulnak szoci­ális segélybe: állandó segélyre 1,5 milliói, rendkívüli segé­lyekre egymillió forintot fizet­tek ki a 16 milliós költségve­tésből. Istvándiban a lakosok ma is úgy tartják: a falu még mindig a barcsi Vörös Csillag téesz gyarmata. Mert koráb­ban a község tulajdonában volt 900 hold: ebből 500 hold legelő és 400 hold erdő. Ezt mind „besöpörte” a barcsi té­esz, holott Barcshoz ez soha­sem tartozott. Ezt nehezen emészti meg a földből élő em­ber, de már látszólag beletö­rődtek a helyzetbe, és egy do- ' log fontos így tavaszelőn: a munka. G. A. A per hosszú lesz és drága Vagyonháború a szétválás után A kényszerű társulások so­hasem végződnek vita nélkül. Darány esetében is igaz a megállapítás, bár sokági úgy látszott, hogy a négy volt társ­község — mellesleg ma is kö­zös a körjegyzőség — jól kijön egymással. Ez a látszólagos béke azonban meglehetősen fel­színesnek bizonyult. — Darány társközségeinek jogos követelései vannak a darányi ■ önkormányzattal szemben. Ha nem teljesítik, akkor peres úton szerzünk ér­vényt követeléseinknek — nyi­latkozta lapunknak néhány hónappal ezelőtt Nagy László, Kastélyosdombó polgármes­tere. De mit követelnek? — kérdeztük a tőle. — A tanácsok összevoná­sakor építőanyagokat vittek el Istvándiból, Drávagárdonyból, Drávatamásiból és Kastélyos- domból. Az anyagokat fel­használták Darányban, abból építkeztek. Ez komoly érték volt akkoriban is, ami most hi­ányzik a favakból. Az építő­anyagok fejében Kastélyos­dombó kétmillió forintot kér. Ha fizetni nem tudnak, akkor két épületre tartunk igényt: a tüzoltószertárra és egy szolgá­lati lakásra. Nincs semmi el­lenségeskedés köztünk, csak a jussunkat akarjuk! Nagy Károly,' Darány pol­gármestere a következőket mondta: — A tanácsi rendszertől örökölt ingó és ingatlan va­gyont nem lehet nevesíteni, vagyis oszthatatlan. Ezért zárkózom el a követelések elöl. Ugyanakkor a követelt épületek mind az öt községet szolgálják. Ilyen például az is­kola, óvoda, gyógyszertár, or­vosi rendelő, mozi és a tűzol­tószertár. Miután megtudta, hogy a megyei bíróságon van már az ügy, azt felelte: — Nem enge­dem a falut kifosztani, ha kell akkor a Legfelsőbb Bíróságig viszem az ügyet. A per drága és hosszú lesz, míg a megegyezés olcsóbb és gyorsabb lenne. Csakhogy az egyezségnek az a lényege, hogy mindenki engedjen valamit abból, ami­hez makacsul ragaszkodik. A kárpótlás tartós perré fajult, a felek a mai napig nem tudtak megegyezni, s most a bíró­ságtól várják az igazságos döntést. G. A. Dráva-krimi Mézéhes tolvajok,gyújtogató vandálok Ha nem tudnám, hogy ha­zánkban nincsenek vadon élő medvék, hihetném, hogy mackók jártak Csurgón. Ellop­tak ugyanis egy helyi portáról tizenegy kaptár méhet. Min­denestül. Az ismeretlen édesszájú tolvajok valamikor március 20-a és április 9-e közt fuvarozták el a kaptára- kat, a tulajdonos ugyanis e két időpont között nem járt kint a méhészetben. Mindenesetre a tettesek még nem mentek lépre. Úgy látszik, mégis van jövő a mezőgazdaságban, hisz ha már valaki traktoralkatrésze­ket lop, feltehetően van trak: tora és gazdálkodni akar. Á csurgói Zrínyi termelőszövet­kezet telepéről ismeretlen tet­tesek ugyanis 40 ezer forint értékű traktoralkatrészt loptak el. A kaszói erdészetből 30 darab ciprusfát tulajdonítottak el ismeretlen tettesek 24 ezer forint értékben. Fenti bűncselekményekre még lehet magyarázatot ta­lálni, ám arra semmiképpen, hogy miért gyújtotta föl valaki a fenyvest egy berzencei gazda somogybükkösdi sző­lőhegyen lévő telkén. A vanda­lizmusnak 150 ezer forint ér­tékű fenyőcsemete esett áldo­zatul. V. O.

Next

/
Thumbnails
Contents