Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. április 15., csütörtök EGRESRE MA IS KIVISZI ŐKET A BUSZ... Sorsfolytatás a társasházban Ha kiállnak második emeleti lakásuk erkélyére, és arcukat észak felé fordítják, talán még szippanthatnak is valamit a ma­gyaregresi határ tavaszi illatából, hiszen szülőfalujuk és Kaposvár között mindössze ugrásnyi a távolság. Reggel tizenegykor kiviszi őket a busz, délután ötkor hazahozza — esőmentes hétköznapo­kon ez a programjuk késő őszig. Gyakran találkozunk a lakótele­pen: a délutáni hazatérések idejére megtöri őket a fáradság, s igencsak nehezükre esik felkapaszkodni a társasház lépcsőin... Az országos kamara folytatja... A vagyongyarapításról és az özvegyi nyugdíjról Drágul a létfenntartás Havonta több mint tízezer forintba került a múlt évben egy egyszemélyes nyugdíjas­háztartás fenntartása a KSH adatai szerint. Ez csaknem ötezer nyugdíjas háztartásá­nak a megfigyelésére épül. A községekben ez az összeg alacsonyabb, de ott is megha­ladja a 9 ezer forintot. A há­zaspároknál havonta mintegy ezer forinttal mérsékeltebb a háztartás költsége. A figye­lemmel kísért háztartásokban a nyugdíjasok összes bevéte­leinek 70-75 százalékát teszi ki a nyugdíj, a többi munkával keresett pénz. A kisnyugdíja­sok kevesebbet esznek, mint magasabb jövedelmű társaik, jóllehet pénzük 42 százalékát kizárólag élelem beszerzé­sére fordítják. Még egyszer az emelésről Többen és többször, több helyen teszik szóvá még ma is a parlament nyugdíjemeléssel kapcsolatos döntését, olykor bizony hibásan... Nem árt te­hát, ha fölidézzük a határoza­tot. Az idén összesen 14 szá­zalékos nyugdíjemeléssel számolhatunk. Ebből március 1 -jén 10 százalékra került sor (nem január 1 -jéig szóló, visz- szamenőleges hatállyal), szeptember 1 -jén pedig to­vábbi 4 százalékot emelnek az Országgyűlés döntése nyomán (151-en szavaztak igennel, 60-an nemmel, 28-an pedig tartózkodtak), úgy, hogy tavasszal a legkisebb emelés nem lehetett kevesebb 650, a legnagyobb nem lehetett több 2200 forintnál, ugyanez az összeg ősszel minimum 300, maximum 1000 forint lesz. Jó tudni: a kormánynak augusz­tus 31-ig javaslatot kell a kép­viselők elé terjesztenie arról, milyen pótlólagos nyugdíjeme­lést vagy korrekciós nyugdíj- emelést javasol. Újabb nyugdíjasszervezet Társadalmi Kamara Nyugdí­jasainak Szervezete néven új nyugdíjasszervezet alakult. A megválasztott elnökség 153 450 tagot képvisel, és a nyug­díjasok létkörülményeit ele­mezve egyebek között megál­lapítja, hogy „a nyugdíjasok emberi, morális megítélése mind az állami vezetés részé­ről, mind az egyes emberi és hivatali érintkezések során nagyon sok esetben elfogad­hatatlan...” Szükségesnek tart­ják, hogy a nyugdíjasok képvi­selőit rendszeresen hívják meg olyan tárgyalásokra, ahol létfontosságú döntéseket ké­szítenek elő. Lássuk, miből élünk! „Spórolni például ruhán és koszton tudunk” — mondja ezen az újságoldalon Pintér János kaposvári nyugdíjas. És Ön, kedves olvasó, hogyan, milyen módszerrel osztja be a nyugdíját, hogy fussa belőle a havi kiadásaira, a lakás rezsi­jén kívül élelmiszerre, ruház­kodásra, újságra, mozira, színházra. És egyáltalán te­lik-e minden, betervezett és terven felüli költségre abból a pénzből, amelyet a postás ha­vonta visz Önnek? Kérjük, írja meg nekünk sikeresen alkal­mazott módszereit, az azok során szerzett tapasztalatokat (erre is találni példát ezen az oldalon: a nyugdíjas ismerő­sével közösen járat, fizet elő újságot). A családi vagy egyéni költségvetés racionali­zálásának, okos és módsze­res befolyásolásának mód­szereit szívesen közreadjuk. Lássuk tehát: miből (és ho­gyan) élünk? Harminckét évvel ezelőtt költöztek be Magyaregresről Kaposvárra, a József utcába. Negyvennyolcban épített csa­ládi házat hagytak ott, hogy a városban újat építsenek. Ép­pen negyedszázadot éltek le a József utcában, aztán a lakó­telepen vettek másfél szobás lakást. Munkahelyük évtize­deken át a somogyi a megye- székhelyen volt: Pintér János a Kapos Volántól, felesége, Irénke a Kaposvári Ruhagyár­tól ment nyugdíjba. Pintérék sorsa hasonlít a fa­luból városba költözött, s ott megöregedett egykori földmű­vesek — téesz-tagok — sor­sához. János bácsi negyven­ötben jött haza a hadifogság­ból. Egy évre rá megnősült — 1996-ban lesz az aranylako­dalom... — Egresen a háború után házhelyet kaptunk, azon fel­építettük a házunkat. Ötvenki­lencben én is megpróbálkoz­tam a szövetkezettel — emlé­kezik. — Nem találtam meg a számításomat, így az erdé­szetben, majd a vasútnál foly­tattam, végül a Volánnál dol­goztam. — Tizenhét évet töltöttem a ruhagyárban. 1979-ben men­tem nyugdíjba, s a mezőgaz­daságban töltött időt is figye­lembe véve összesen 25 év A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének mezőgazda- sági szakbizottsága közreadta a helyes vetésforgóra vonat­kozó javaslatát. E szerint a kertben az egyes zölségcsoportok ágyásai évente váltsák egymást, így minden évben egy ágyással továbbkerülve a növények négy év múlva „találnak visz- sza” abba az ágyásba, ahon­nan „elindultak”. Ezzel elér­hető, hogy a talajban megma­rad a szükséges táp­anyag-egyensúly, és a külön­féle betegségek is kevésbé veszélyeztetik a növényeket a házikertben. A módszer révén az eredeti cél is megvalósul­hat, amelyet a szakbizottság maga elé tűzött: kerülni kell a vegyszerek túlzott használatát a kerészeti növények termesz­tése során! A szakbizottság sémája ab­ból indul ki, hogy feltételez há­szolgálati időm volt — veszi át a szót Irénke. — Az utolsó év­ben 2400 forint volt a havi fize­tésem. János bácsi 72, Irénke 69 éves. A kettőjük nyugdíja a márciusi tízszázalékos eme­lés után együttvéve is csak 17 ezer forint körül van. A fűtés, a víz, a gáz, a villany, a tévé, a közös költség, az újság — ezt egy ismerőssel együtt járatják, a díjon osztoznak — majdnem 8 ezer forint. — A fűtéshez kapott 9 ezer forint támogatásból mindösz- sze arra futja, hogy három hó­nap fűtési díját fedezze — mondja János bácsi. — Eddig kéthetente 500-600 forintot is a patikában hagytunk, ezután azonban már a közgyógyellá­tásra jogosító igazolás birto­kában mind a ketten olcsób­ban jutunk a szükséges or­vossághoz. A cukorbetegsé­gem miatt tavaly karácsony előtt kaptam 2 ezer forintot, azóta hiába várom a havi se­gélyt. Talán kérni kellene? Mi­ért várják, hiszen mindent tudnak rólunk... — Még mindig sokat kell dolgoznunk azért, hogy kijöj­jünk a nyugdíjból. Ezért me­gyünk, amíg bírjuk, a volt fa­lunkba. Négyszáz öles telek vár bennünket, rajta egy kis szoba-konyhás épület. Megte­rom ágyást, s ezek mindegyi­kébe más és más tápanyag­igényű növények kerülnek, amelyek a következő évben majd a következő ágyásban kapnak helyet. Ennek megfelelően az 1-es ágyásba kerül az első évben a burgonya, a sárgarépa, a pasztinák, a petrezselyem, a paradicsom, a zeller, a pap­rika vagy az uborka, a 2-es ágyásba a bab, a borsó, a szó­jabab, a csemegekukorica, a spenót, a saláta vagy a cikó­ria, a 3-mas ágyásba a ká­poszta, a kínai kel, a karfiol, a bimbós kel, a karalábé, a re­tek, illetve minden más, az előbbiekben nem említett konyhakerti növény. Az 1-es ágyásba került nö­vények alá — lehetőleg őszi — szervestrágyázást javasol­nak, a 2-es ágyásban az ott termesztett növényféleségek ezt nem indokolják. A mostaninál több nyugdíj­nak is lenne helye... Fotó: Király J. Béla rém ott a konyhára való, de a kert hasznát nemcsak mi, ha­nem a fiamék és az unokák is élvezik. — Havonta félreteszünk egy ezrest, év végén abból vágunk hízót — magyarázza Pintér János. — Spórolni pél­dául ruhán és koszton tudunk. Szeretjük a paprikáskrumplit, a túróscsuszát és az ilyesmi­ket, amit viszonylag olcsón el­készíthetünk. A ruháink na­gyobb része még abból az időből való, amikor dolgoz­tunk, a bútort hazulról hoz­tuk... A mostaninál több nyug­díjnak is lenne helye, s én nem is azt mondom, hogy aki rászolgált, az ne kapjon töb­bet, de helytelennek tartom, hogy a mostani tízszázalékos emelésnél az, aki a 8 ezer fo­rintjára 800 forintot kapott, bi­zony igencsak rosszul járt ah­hoz képest, akinek a 20-30 ezer forintja most további 2-3 ezer forinttal gyarapodott. Mert így az egyiknek tovább nőnek a megélhetési gondjai, a másik pedig nem él rosz- szabbul, mint korábban, sőt ta­lán meg is gazdagodik. Ezen kellene elgondolkodni és vál­toztatni a képviselőknek. így aztán Egresnek még sokáig fontos szerep jut. Irénke szerint semmi nem pó­tolja a szülőfalu harangjának kongását, a traktorzúgást a határban! Ezért, ha a tizenegy órás busz érkezik, indulni kell. Amig az egészség engedi... Hernesz Ferenc Együtt folyósított összegek A jogosult részére csak egy nyugellátás folyósítható. Aki egyidejűleg több nyugellátásra vagy baleseti nyugellátásra jo­gosult, az a számára legkedve­zőbbet választhatja. Az öreg­ségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjast, ha há­zastársa 1992. december 31. napja után meghalt, a házastárs halálát követő egy évig megilleti az özvegyi nyugdíj is. Az egy év eltelte után azonban választa­nia kell a saját jogú és az özve­gyi nyugdíj között. Ha mindkét nyugdíj kevesebb március else­jétől 10 130 forintnál, szeptem­ber 1-jétől pedig 10 530 forint­nál, az özvegyi nyugdíjat erre az összegre ki kell egészíteni. Ennél az értékhatárnál figyel­men kívül kell hagyni a saját jogú nyugellátás megállapítása után elszenvedett üzemi bal­eset alapján folyósított járadék­részt vagy az ösztönző nyugdíj­A honatyák döntése elle­nére sem tartja megmásítha­tatlan ténynek a Nyugdíjasok Országos Kamarája, hogy a járandóságok növekedése elmarad a nettó átlagbérek emelkedése mögött. Úgy véli, hogy a nyugdíjak értékének megőrzése 1993-ban meg­oldható lenne további mintegy 10 milliárd forint biztosításá­val. Az idős korosztály érdek- képviseleti szerve azonban nemcsak az igényt fogal­mazza meg, hanem a kielégí­téséhez szükséges forrásokat is megjelöli. — Nem tartható az a hely­zet, hogy a társadalombiztosí­tás eddig vagyonának a töre­dékéhez sem jutott hozzá. Ha az illetékesek a késedelemből fakadó gondokat végre gyors intézkedéssel enyhítenék, e vagyon hozadékával nyom­ban javulna a tb pénzügyi egyensúlya — mondja Miha- lovits Ervin, a kamara ügyvi­vője, s hozzáteszi: — Le­hetne, sőt kellene pénzt jut­tatni a nyugdíjas alapba a pri­vatizációs bevételből. Indokolt az is, hogy az eddiginél szigo­rúbban bírságolják azokat az intézményeket, gazdasági szervezeteket, amelyek nem fizetik be a tb-járulékot. Végül kidolgoztuk javaslatunkat arra Általában 130-150 idős ember tisztelte meg részvéte­lével a múlt évben a Marcali Nyugdíjasegyesület egy-egy rendezvényét — egyebek mellett erről tájékoztatták szerkesztőségünket a közel­múltban tartott beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlés­ről küldött tudósításukban az egyesület vezetői. A marcali nyugdíjasok egy év tapasztalatait összegezve megállapíthatták, hogy az egyesületi programban elha­tározott összejövetelek és más rendezvények sorra jól sikerültek, a téli klubfoglalko­zások hangulatosak, magas színvonalúak voltak. Tavaly az idősek világnapjáról pél­dául a somogyi nyugdíjase­gyesületek közül egyedül a marcaliak emlékeztek meg nagy sikerű ünnepségen! So­pótlékot, ezek az említett ösz- szegeken felül járnak. Figyel­men kívül kell hagyni azokat az összegeket is, amelyek folyósí­tását külön jogszabály a hatá­rösszegen felül is lehetővé te­szi. Ide kell sorolni a személyes szabadságot korlátozó intézke­dések — ilyen az internálás, a hadifogság — alapján járó kár­pótlást is. Ki minősül rokkantnak? Rokkantsági nyugdíjra az jo­gosult, aki a munkaképességét legalább 67 százalékban el­vesztette, és munkaviszonyát megszüntette, vagy dolgozik ugyan, de keresete legalább 20 százalékkal elmarad az „egészséges korában” nyugdí­jalapot képező átlagkereseté­től. A rokkantsági nyugdíjnak három csoportja van. Az I. cso­portba azok tartoznak, akik tel­jesen munkaképtelenek és má­sok gondozására szorulnak. A II. csoportba tartozó rokkant­is, hogy bocsássanak ki álla­milag garantált kötvényt a tár­sadalombiztosítás nyugdíjas alapjának javára. Halasztást nem tűrő téma­ként tartja napirenden a ka­mara az özvegyi nyugdíjak rendezését is. Előrelépésnek tekintik, hogy a jogszabályok végre egyenjogúsítják a férfi­akat, akiknek — ha megözve­gyülnek — a nőkhöz hason­lóan jár az elhúnyt házastárs nyugdíjának egy része. _— Az úgynevezett együttfo­lyósítás jelenlegi behatáro­lása, vagyis az így kapható összeg 10 130 forintos pla­fonja azonban méltánytalan — hangsúlyozzák, s példaként említik: van özvegy, akinek el­húnyt párja 40 évig fizette a já­rulékot, s most havi 100 forin­tot kap utána, mert saját nyugdíja 10 030 forint... Az érdekképviselet azzal a javaslattal fordul a népjóléti tárca vezetőjéhez, hogy az egyedül maradó az elhúnyt házastárs nyugdíjának a 33 százalékát kapja meg. A-járu­lékfizetéssel szerzett jog ér­vényesítése — kivált a kis­nyugdíjasok esetében — kor­rektebb és méltányosabb, mint például a szociális segély formájában juttatott ' „ado­mány”. Szabó Margit káig emlékeznek majd a Ki mit tud?-estre, a közös szín­házlátogatásokra, a jól előké­szített, tartalmas kirándulá­sokra is. Az egyesület 362 tagja kö­zül 219-nek az adatait össze­gezték és elemezték, s ebből megállapították: a nyugdíja­sok 79 százalékának 11 ezer forintnál kisebb összegű nyugdíjat visz havonta a pos­tás. Az orvosság árát a mar­cali nyugdíjasok is igen ma­gasnak tartják, kulturális igé­nyeik kielégítésére alig telik valami a pénzükből. Egy­hangú véleményként hang­zott el: az ország vezetésé­ben részt vevő képviselők ér­jék el, hogy a munkában megfáradt idős emberek hi­ánytalanul megkapják igen­csak megszolgált nyugdíju­kat. sági nyugdíjas az, aki teljesen munkaképtelen, de nem szorul mások gondozására. A III. cso­portot a legalább 67, de legfel­jebb 99 százalékban csökkent munkaképességűek alkotják. E nyugdíj szolgálati időtől, az előző időszak átlagkeresetétől és a rokkantság fokától függ. 1993. március 1-jétől 45-50 éves kor között már nem 10, hanem 15 év szolgálati időt kel! igazolni, az 55 éves kora után megrokkantnál pedig 20 év a rokkantnyugdíjhoz szükséges szolgálati idő. Ha a nyugdíjas egészségi ál­lapota megváltozik, akkor a rokkantcsoportba átsorolás mellett a nyugdíj összegét is módosítani kell. Ilyenkor az el­látás 5 százalékkal emelkedik vagy csökken. Az özvegyi nyugdíjnál is hasonlóképpen kell eljárni, ha meghal az I. vagy a II. rokkantsági cso­portba tartozó nyugdíjas — az özvegyi nyugdíj alapja ugyanis a 111. csoportban járó rokkant­sági nyugdíj. Javaslat idős kertbarátoknak Fontos a jó vetésforgó! Hasznos tudnivalók a jogosultságról Több kell orvosságra, kevesebb jut kultúrára

Next

/
Thumbnails
Contents