Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
1993. április 14., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Stabat Mater a pécsi bazilikában A hónap elején Szekszár- don már óriási sikere volt a Kaposvári Szimfonikus Zenekar, a Toldi általános iskola és a Táncsics gimnázium kórusa közös produkciójának. Pap Tibor koncertmester, Horváth Jenőné és Dorogi István karnagyok betanításában Pergo- lesi csodálatos műve, a Stabat Mater tegnap este Drahos Béla fuvolaművész vezényletével a pécsi bazilikában csendült föl, változatlanul nagy sikerrel. Szünet nélkül Kaposfüreden A szülők és a művelődési igazgatóság beleegyezésével a kaposfüredi általános iskola tanulói és nevelői nem tartottak az idén tavaszi szünetet. Ezzel az iskola építési munkálatainak mielőbbi megkezdéséhez kívánták hozzájárulni. Most, hogy egy héttel korábban kezdődhet az építkezés, talán sikerül elérni, hogy szeptemberben már az új épületben zavartalanul nyithassák meg a tanévet. Svájci vendégek a megyeházán Paul Imhof, a Zürichi Kanton Közigazgatási Egyesületének elnöke, valamint Urs Müller, az egyesület titkára Magyarországra látogatott. Megyénkben is tárgyalásokat folytatnak a svájci és a magyar kormány közötti együttműködésről, valamint az Alpok-Adria Munkaközöségen belüli kapcsolatok lehetőségéről. A vendégeket fogadja Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke is. Építési előírások a holládi szőlőhegyen Egy esztendeje kezdődött el a holládi szőlőhegy építészeti és tájvédelmi értékvizsgálata. A keszthelyi építészek és kerttervezők által végzett vizsgálat megállapítja, hogy olyan jelentős értékeket rejt a holládi táj, hogy mielőbb el kell készítenie az önkormányzatnak a védelmet szabályozó építési előírásokat. E hónap végére ez talán el is készül, Holládon ugyanis — épp az értékek miatt — sokan, köztük jónéhány külföldi, szeretnének présházat építeni. Megújult a hivatal Miklósiban Több mint egymillió forintos költséggel felújították a polgármesteri hivatal épületét Miklósiban. A pénz nagy részét pályázat útján nyerte el az önkormányzat. A munkálatokban a hivatal alkalmazottai is részt vettek. 458 millió a földterület értéke Balatonbogláron felmérték az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat. Az adatok szerint a Balaton-parti város összesen 36 hektár 644 négyzetméter önkormányzati tulajdonú belterülettel rendelkezik. Szőlőskislakon ugyanez 3944 négyzatméter. Az öszes földterület vagyonértéke 458 millió forint. Húsbolt Bedegkéren Egymillió forintba került a vágóhíd és húsbolt, .ely tavaly készült el Bedegkéren. A vágóhíd a helybéli iskolát is ellátja folyamatosan friss hússal. BUSZOK A VOLT NDK-BÓL Zörög, füstöl, de biztonságos (Folytatás az 1. oldalról) Itt adódik a kérdés: mire? Egy új autóbusz — még az Ikarus is — 10 millió forintnál kezdődik, márpedig az köztudott, hogy a tömegközlekedési vállalatok nem dúskálnak a nyereségben. Milyen lehetőségeik vannak mégis a megújulásra? — Új buszt utoljára 1990-ben vett a Volán, azóta erre nincs pénz — magyarázta Torma Kálmán. — Az utóbbi időben a volt NDK területéről leselejtezett, ám még viszonylag fiatal Ikarusokat vásárolják a magyar tömeg- közlekedési cégek. Kezdetben, az 1984-85-ös kiadású buszokat még 2-3 millió forint közötti áron meg lehetett venni. Most már az újabbak vannak soron, ezek természetesen jóval drágábbak. Vettünk a BKV-tól is használt buszokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem lehet hosszú távú megoldás, ám pénz hiányában mást nem tehetünk. Arra van lehetőségünk még, hogy a Kapos Volán Járműgyártó és Javító Kft-vel felújíttatjuk a régieket. Most arra is lesz mód, hogy az Ikarus cégtől csupán egy au- tóbusz-vázkeretet vásároljunk, amit újraépítenek egy régi busz még használható elemeiből, s a kényesebb, illetve elhasználódott fődarabokat újakkal vagy felújítottal pótolják. így akár 3 millió fo- rinból elkészülhet egy fődarabjaiban új, jól működő autóbusz. Természetesen a Németországból érkező buszokat is felújítják, mielőtt a forgalomba kiengednék. A kézi sebesség- váltókat automatára cserélik, a fődarabokat felújítják. A végeredmény azonban nem sokban tér el a megszokottól. Valóban reménytelen az új vagy használt, ám márká- sabb, jobb buszok beszerzése? — Meglehetősen. Semmiféle támogatást nem kapunk, Indulásra várva (Fotó: Király J. Béla) abból élünk, amit az utasok befizetnek. Egyetlen plusz az az árkiegészítés, amit a tanuló- és a nyugdíjasbérletek, illetve a 70 éven felüliek ingyenes utazása után kapunk. Ez összesen havonta tízmillió forint körüli összeg, ám ebből kell minden kiadást fedezni, az üzemanyagtól a munkabéren át a javításig. És ebből kéne új buszokat vennünk. Igyekszünk eladni a buszfelületeket reklámcélokra, egy hete hangos reklámot is sugárzunk csúcsidőben a buszainkon, de ezek nem komoly összegek. Az idén öt autóbuszt szeretnénk lecserélni volt NDK-s Ikarusra, valamint másik kettőt átépíteni. Ha ez sikerül, akkor olyan szintre jutunk, ahonnét már az előrelépés is könnyebb, a környezetkímélő, utasbarát kényelmes autóbuszokat állíthatunk be. Varga Ottó Földbe került a megyében a cukorrépa 60 százaléka Dr. Fábián Károly a Pető- házi és a Kaposvári Cukoripari Rt elnök-vezérigazgatója közölte: földben van már a cukorrépamag 60 százaléka. Az esőzések és az ünnepek miatt szakadt félbe a vetés. Ha nagyobb csapadék nem hull, akkor a hét végéig jórészt be is fejeződik ennek a fontos ipari növénynek a vetése. A kaposvári gyár körzetében 7500 hektáron vetnek cukorrépát. Ütemes a karbantartás és a következő szezonra a fejlesztések megvalósítása. Tovább folytatják a már korábban megkezdett, az energiatakarékosságot szolgáló beruházásokat. A kaposvári gyár körzetében előtérbe került a farmergazdaságokban és a magán- vállalkozás keretében való cukorrépa-termelés. Ez utóbbiak adják már az idén a termésnek mintegy a harmadát. Vannak persze olyan termelő- szövetkezetek is, ahol háromnégyszáz hektáron termesztenek cukorrépát. (Cseresznyék) Nyilvánosság vagy pótlás? A nyilvánosság — amelyre mostanában olyan szívesen hivatkoznak kormánykörökben — megint kapott egy fricskát a kormánytól. Mégpedig kárpótlási ügyekben. 1991 óta kormányrendelet írta elő, hogy „a kárrendezési hivatal az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább egy országos és egy megyei napilapban az árverést megelőzően legalább 30 nappal közzéteszi.” A kormány április 7-én az 58/1993. sz. rendeletével módosította ezt az előbb idézett előírást. Egyetlen paragrafus egyetlen bekezdéséből törölt egyetlen szót. Azt, hogy a megyei napilapban is közzé teszi árverési hirdetményeit. Amióta olvastam ezt a paragrafust, azt gondolom: jó sora lehet annak a kormánynak, amelyiknek a legfőbb gondja, hogy hol jelenjen meg az árverési hirdetmény. Azt találgatni is felesleges, hogy melyik országos napilapok jöhetnek szóba. Az viszont tény, hogy ezeknek a lapoknak a Somogybán eladott példányszáma a félezret sem éri el. Az pedig nem valószínű, hogy ezentúl tömegesen rendelik meg a Magyar Közlönyt. Csakhogy egy friss közvéleménykutatás szerint a megyében élő felnőttek 72 százaléka a Somogyi Hírlapot olvassa. S még egy szám: az újságot olvasók 82 százaléka forgatja a Somogyi Hírlapot. Azok is, akik a földárveréseknél licitálnak. Kercza Imre A húsháború somogyi kihatásai A szarvasmarha export-stopja is kritikus helyzetet teremtett (Folytatás az 1. oldalról) — Az egyesületünk tavaszi exportjából mintegy 2 ezer darab vágómarhát és 150 tenyészállatot érint az embargó. A hízómarha 10 százaléka, a tenyészállatokból mintegy 50 darab ment volna a somogyi üzemekből külföldi partnereinkhez — mondta dr. Márton István. Az egyesület vágómarhaexportját az úgynevezett „baby-beef”, a 250-300 kiló élősúlyú kategória adja. Ezt ma 1,8 USA-dolláros kilónkénti áron tudták volna értékesíteni, de a túltartás miatt az állatok elérik majd a 300 kiló feletti élősúlyt. Ézért viszont már csupán 1,2-1,3 dollárt kasszírozhatnak. — Hagyományos vevőkörünk ugyan fogadná az export java részét, de a horvátországi és szlovéniai bankok olasz pénzügyi finanszírozást élveznek, és a líra árfolyamesélye miatt érzékeny veszteségeket szenvednénk. Közismert, hogy hazánkban nem kell tartani állategészségügyi problémáktól. A gazdasági csődöt viszont a kialakult helyzet tovább gyorsítja. Az eddig jól üzemelő egyesület is pénzügyi gondok előtt áll. Az igazgató szerint mintegy 6 millió forint előfinanszírozást adtak partnergazdaságaiknak a korai export teljesítéséhez. A tavalyi aszály okozta takarmánygondokhoz az újabb adalék már csak olaj a tűzre. Az intervenciós pénzügyi segítség mielőbbi kidolgozása lehet a „tűzoltóvíz”, így locsolás után is. Mészáros Tamás Faluvédő és közművelődési egyesület Visnyeszéplakon faluvédő és közművelődési egyesület alakult. A kisközségben megalakult faluegylet célja a településkörnyéki, szinte még érintetlen természet megóvása, valamint a falubeliek életkörülményeinek javítása. Tagjai napi egy forint tagdíjat fizetnek be a nemes célok érdekében. Nemrégiben befejezték a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara kollégiumának tetőtér-beépítését. A negyvennyolcmillió forintos költséggel átalakított épületben nyolcvanhat hallgató kapott helyet. A szobák kétágyasak, mindegyikben van hűtőszekrény, az új szinten pedig társalgó és szauna is készült. Fotó: Kovács Tibot KÉPZÉS OLASZORSZÁGBAN / Évi egymillió óraszíj készül majd Csurgón A volt Jugoszlávia felbomlása után felértékelődtek az észak-déli gazdasági kapcsolatok. Csurgó határszéli helyzetének eddigi hátrányai helyett most annak az előnyeit szeretné kamatoztatni. A munkahelyteremtő beruházások legfőbb akadálya itt is a tőkehiány. A külföldi tőke óvatosságát az elmúlt két és fél évben az önkormányzatnak is tapasztalnia kellett. Az év elején privatizált Faktor Szociális Foglalkoztató veszteséges nyomdáját már korábban megszüntette, de az e célból készített épület nagy értéket képvisel. Az Itaystraps Kft olasz-magyar vegyes vállalat hosszas előkészület után hétmillió forintért megvásárolta és óraszíjgyártásra kívánja használni a létesítményt. A fizetési feltételek kedvezőek; a szerződés aláírása után 15 napon belül a vételár felét, a birtokbavételt követően pedig a megmaradt részt is átutalják. A volt önkormányzati intézmény adósságainak törlesztésénél is többet jelent a városnak, hogy a padovai székhelyű és a szakmában nemzetközi hírnevű cég évente körülbelül egymillió óraszíjat gyárt majd, ehhez pedig 50 személyt kíván foglalkoztatni. A leendő munkásokat Olaszországban képezik ki. Horváth József LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA A MINDENKORI KÉNYELEM ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. (3885)
