Somogyi Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 85. szám
1993. április 13., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A gázra szavaztak a képviselők Nagyberényben a képviselő-testület a közelmúltban rendkívüli ülésen döntött arról, hogy az idén gázvezeték épüljön vagy hozzálássanak az általános iskolai tornaterem építéséhez. Szoros szavazataránnyal a képviselők a gázprogram mellett döntöttek, számolva a lakosság többségének az igényével. Nyugdíjas szövetség Andocson Andocson is mind több az idős ember. Közülük mintegy 60-an a múlt hónapban megalakították a helyi nyugdíjasz- szövetséget. Elnöküknek Bo- dakos Ferencnét választották meg. Összejöveteleiket az önkormányzati klubhelyiségben tartják, ám ha a létszám tovább emelkedik — már 80-an vannak —, akkor a mozihelyiséget veszik igénybe. Elektromos mozgatású palánk Tabon a 2. számú általános iskola tornatermében nincs a kosárlabdázáshoz szükséges szakszerű és biztonságos palánk. Ezért a városi képviselők jóváhagyták azt az elképzelést, hogy a mennyezetre szerelhető, elektromos mozgatású palánkot építsenek be. A beruházás várhatóan 850 ezer forintba kerül. A költségeket az iskola a tavalyi pénzmaradványa terhére viseli. A kivitelezést május elején kezdik, szeptember 15-ére szeretnék befejezni. Ingyenes szaktanácsadás Újabb mezőgazdasági szaküzlet nyílt Tabon. A Zichy Mihály u.26.szám alatt Paál György agrármérnök-vállalkozó boltjában különféle növényvédő szerek, vetőmagok kaphatók kis és nagy tételben. A tulajdonos vásárláskor ingyenes szaktanácsadással is ellátja a kistermelőket. A tavaszi mezőgazdasági munkák idejére megnyitott üzlet gazdája megrendelés alapján is beszerzi az árucikkeket. Somogyegres költségvetése Somogyegresen alig háromszázan élnek. A kistelepülés az idén 8,6 millió forintos költségvetésből gazdálkodhat. Az összegből fejlesztésre 2 milliót szánnak, de több mint 900 ezret elkülönítettek szociális segélyezésre is. Átalakult a tabi bélüzem A tabi bélüzem közkereseti társasága április 1-jétől bélfeldolgozó kft-vé alakult.. Az új céget a budapesti Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalat, a tabi áfész, és Nagy Sándor vállalkozó hozta létre. 19 dolgozót foglalkoztatnak. Az alapanyagot a budapesti cég adja. Létszámbővítésre is gondoltak, ugyanis keresett cikk a feldolgozott bél. Csökkent a lakosság Karádon Védik a település képét Régi helyett új rendezési terv — Utakra van szükség Karád egyik csomópontja az iskolával, templommal és óvodával Fotó: Sebők Dezső Karád községrendezési tervét még 1976-ban készítette el a Somogy Megyei Tanácsi Tervező Vállalat. Ezt később korszerűsítették. Az önkormányzat 1991-ben belépett a Somogy Megyei Önkormányzatok Területrendezési Társulásába, hogy új szempontok alapján felülvizsgáltassák a község rendezési tervét. Ennek során vizsgálni kellett a különféle összefüggéseket: a népesség alakulását, a foglalkoztatás helyzetét, az intézményhálózat kialakulását, a közlekedési feltételek biztosítását, a közművek, a zöldterületek és a környezetvédelem helyzetét. A településfejlesztési stratégia egyik fő feladata Karádon a népesség csökkenésének megállítása, ugyanis amíg 1980-ban 2300 fölött volt az állandó lakosok száma , addig ma már csak 1900 körül van. A községben a lakóterületek kialakultak. A belterület meglehetősen nagy, új lakások az üres telkeken és a lebontásra váró régi épületek helyén épülhetnek, de új lakótelep csak a Rózsa utca északi részén, valamint a Vásártér utca keleti oldalának beépítésével alakítható ki. A településnek gazdag a népművészeti-kulturális hagyománya ezt pedig a korábbinál jobban ki kellene használni. Mint balatoni háttértelepülés jelentősebb idegenforgalmi szerepkörre is vállalkozhatnának. A gond az, hogy a Balaton felől nehéz megközelíteni. A közúti közlekedés szempontjából az út vonalvezetése Karád térségében igen kedvezőtlen. A település külterületi szabályozási terve négy éles kanyar csökkentésére tett javaslatot. A községközpontban a Kossuth Lajos-Szt. László tér— Latinca utca csomóponti térsége kedvezőtlen forgalom- technikailag. A kérdés sokáig az volt Karádon, hogy a településkép védelmét, vagy a közlekedés érdekeit helye- zik-e előtérbe. Ma úgy tetszik, hogy a településkép a fontosabb. A közúti kapcsolatok javítására is szükség lenne Somogy meggyes-Tab felé, ám ez egyelőre nem szerepel a megye összekötőút-építési programjában. Ugyancsak kívánatosnak tartják a községben Nagycsepely vagy Kötcse felé a közúti kapcsolat megteremtését. Hogy az elképzelések mikor valósulnak meg, az egyelőre még Karádon is kérdés. (K. J.) Bűnügyi nyomozó a városi őrsön Bérlakást adott az önkormányzat Jo hír a tabi rendőrőrs működési területén élő állampolgároknak: április 1-jétöl bűnügyi nyomozóval bővült a rendörs állománya. Szőke, göndör fiatalember ül velem szemben a parancsnoki irodában. Herbai László alhadnagy. — Nagyatádon születtem 1968-ban — mondja a bűnügyi nyomozó. — Általános iskoláimat Segesden, a középiskolát pedig Kaposváron végeztem el. Az Ipari Szakközépiskolában szerszámkészítő képesítést, illetve érettségi bizonyítványt kaptam. 1986-89 között Mezőtúron a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán tanultam. Szak- képzettségem gépész üzemmérnök. Herbai László 1990. december 1-jén került a Siófoki Rendőrkapitányság állományába a bűnügyi osztályra. — Az első hónapokban a vizsgálati alosztályon dolgoztam — emlékszik vissza —, majd átkerültem a készenléti csoporthoz, ahol 1992 augusztusának végéig teljesítettem szolgálatot. Szeptemberben megkezdtem tanulmányaimat kezdtem a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakának levelező tagozatán. Időközben visszakerültem a vizsgálati alosztályra: bűnügyi vizsgáló lettem. A fiatalember szolgálati lakáskérelmet nyújtott be a kapitányságra, ám Siófokon belátható időn belül nem tudták volna kielégíteni. Dr. Szabó István kapitányságvezető javaslatára vállalta el a januártól a tabi rendőrőrs bűnügyi nyomozói munkakörét. Bár a kisvárosban és térségében ma még kevés a helyismerete, az őrs állománya segíti munkáját. Az alhadnagy azzal a feladattal került Tabra, hogy a térség különböző nyomozati ügyeiben, bűncselekményeiben részben önálló, illetve „bedolgozói” feladatot lásson el. A rendőrőrs területén pillanatnyilag nincs kiemelkedő esemény, így egyetlen ügyön dolgozik. A fiatal nyomozó hisz abban, hogy a rendőri jelenlét Tab térségében is csökkenti a bűncselekmények számát, s ezzel tovább nőhet a közbiztonság. A helyi önkormányzat rendőr- nyomozó tabi letelepedését tanácsi bérlakás kiutalásával segítette. (Krutek) Kenyérhiány Tabon A keddi kenyérhiánynak megvan a tanulsága. Országos állat- és kirakodóvásár, valamint heti nagypiac volt a városban, így minden valószínűség szerint a környező településekről érkezők is a városban vették meg az aznapi kenyeret, s ez okozhatta a délutáni hiányt. A helyzet fintora, hogy Tabon kenyérgyár és magánpékség is üzemel, ám kenyeret a siófoki kenyérgyárból kellett hozni. Csak reméljük, hogy a vásárlók ritkán kerülnek ilyen helyzetbe. Igaz, ehhez a kereskedelemnek és a termelőnek (figyelembe véve a kockázatot is) még jobban együtt kell működnie a vevők meqtartása érdekében. K. J. Elhagyott szolgálati lakások Nagytoldipusztán siralmas állapotban vár szebb jövőre a Kaposvári Állami Tangazdaság — egykor szolgálati lakásokból álló —, ma az andocsi önkormányzat tulajdonában levő épülete. Kitört ablakok, befeszített és hiányzó ajtók, összetört cserépkályhák, hiányzó ereszcsatorna, málló vakolat stb. jelzi: megszűnt itt az élet! Vajon lesz-e újraindulás? Vagy az enyészet veszi birtokba a tájat és az épületeket?... (Sebők Dezső felvétele) Hagyományteremtő este Gyermekcsoportok a színpadon Másodszor szervezte meg az általános iskolások amatőr művészeti bemutatóját a tabi városi művelődési központ hagyományteremtő céllal. Zsúfolásig megtelt a kultúr- ház, ahol a város általános iskoláinak tanulói, a torvaji kisiskolások, valamint a művelődési központ gyermekcsoportjai mutatkoztak be. A művelődési központ azért szervezte meg a bemutatót, hogy a gyermek vers- és prózamondók, a hangszerszólisták, kamara- és bábcsoportok, néptáncosok, moderntáncosok a nagyközönség előtt, színpadon adják elő munkájuk eredményét. Mindkét tabi iskola kitett magáért: az 1-es számú 19, a 2-es számú pedig 17 műsorszámot adott elő a kulturális seregszemlén. A diákok produkciói után gyakran csattant a taps, hangzott el dicsérő szó. Szép szavalatával sikert aratott Kurucz Gábor, aki Petőfi Sándor Szeget szeggel című versét mondta el. Nagy tapsot kapott a Szerencsekerék című paródia, a moderntánc, Kiss Krisztián és Kovács Balázs kabaréjelenete, illetve az 1 .számú iskola negyedik (a és b) osztályosainak zenés-verses és énekes összeállítása. Dicséret illet: a negyven szám valamennyi szereplőjét és felkészítő tanárát, aki vállalta a hagyományápolást, a hagyományteremtést. - k. j. Uszálykormányosból szeszfőző A pálinkás viszontlátásra! Felvételünk a felújításkor készült (Fotó: Sebők Dezső) Az árpilisi szél „cefreszagot” kerget Nagyberényben. Az épület előtt fém- és műanyag hordókban a még feldolgozásra váró gyümölcs és törköly. Autók, kis és nagy traktor áll a pálinkafőző melletti úton. Még mindig nagy a forgalom, pedig már a végéhez közeledik a főzetés ideje. Vannak, akik még hozzák a cefrét, mások viszik a készterméket: a pálinkát! Az épületben az „ügyeletes” mester, Pámmer János éppen fokol, miközben a „tulaj” arról faggatja: lesz-e annyi, mint amennyire számított... A pálinkaháznál nyugalom van. Áz éjszakai órák azonban lassan Telnek. Ilyenkor aztán megy a kóstolgatás és a politizálás. Szó esik a régi időkről, de leggyakrabban a mostani nehéz napok, hetek gondjairól. A beszélgetés közben persze az sem ritka, ha némelyek felöntenek a garatra. Példaként éppen az egyik főzető felesége jött a férje kabátjáért, a poharazgatás közben ugyanis ottfelejtette... Á berényben főzött pálinkának „messze földön” jó híre van. Ide járnak Siófok környékéről, a szomszédos Tolna megyéből,, de még Tab körzetéből is. Általában visszatérő vendégeik vannak. Ez nem csoda, hiszen a jó pálinkához nem elég csak a jól kezelt cefre. Gondosság, egyenletes tűz, nagy odafigyelés és nem utolsósorban a jó kiépítésű rendszer a titka annak, hogy a végeredménnyel mindenki elégedett legyen. Nemcsak a főzető igényli a minőségi pálinkát, a mesternek sem mindegy: hogy mit ad ki a kezéből! Ahogy megtudtam, a herényi pálinkafőzőben mindhárman (ennyien váltják egymást) nagyon vigyáznak a kivívott hírnévre. Bizony szükség is van erre, ha azt akarják, hogy a következő idényben is megjelenjenek a kuncsaftok. Az október 12-én indult szezonban több mint 30 ezer liter „nedűt” főztek ki... Nagyberényben a szeszfőzdét az önkormányzat működteti. A szezon indulása előtt több mint félmillió forintot költöttek a felújítására. Kicserélték a kazánházat, újjáépítették a kemencét, kijavították a tetőt, korszerűbbre cserélték a főzőüstöt. Mindezt a főzetők megtartása, illetve a forgalom növelése érdekében tették. Az 1992/93-as főzési szezon Nagyberényben április 7-én zárult, s valamennyi vendégtől így búcsúztak: a pálinkás viszontlátásra! Krutek József
