Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-08 / 56. szám
1993. március 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Póruljárt vállalkozók Amit az állam az egyik kezével ad elveszi a másikkal?! Tisztelt Szerkesztőség! ...Kérem esetem leírását közölni szívesekedjenek, már csak azért is, mert tavaly nemcsak én, de jó pár száz honfitársam is így járt. Legalább mások ilyen beláthatatlan vállalkozásba ne fogjanak bele. A leírtak megtörtént dolgokat tartalmaznak, a dokumentumok nálam bármikor megtalálhatóak. Tisztelettel: Varga Zoltán csurgói magánvállalkozó Átverés vagy támogatás? Kormányunk tavaly úgy döntött, hogy a munkanélküliség csökkentésére állami támogatással, országunk vállalkozóit rászedi, hogy a tartósan munkanélküli segélyen levő szakképzett munkaerők részére munkahelyet teremtsen, munkalehetőséget biztosítson. Mindezt nem tette ingyen, és az államháztartás mindenképpen jól járt. Az eset felállása a következő: A vállalkozás bővítésére merészen vállalkozókat a munkaügyi központok egy kiírt pályázat alapján, visszatérítés nélküli anyagi támogatással olyan személyek részére, akik munkahelyüket ilyen vagy olyan ok miatt elvesztették, munkalehetőséget biztosítson. Erre munkahelyenként 100-300 ezer forintot biztosított. (Az összeg fedezete: nem kell állami pénzből munkanélküli segélyt, szociális támogatást fizetni.) A vállalkozó az összeg kifizetéséhez szükséges megkötéseket elfogadva, sürgősen hozzálát a vállalt munkahely megteremtéséhez, amelyet a vállalásához híven el is végez; létre hoz egy majdnem non-profit szinten működő vállalkozást. (Azért majdnem non-profitos vállalkozás, mert egyrészt induló vállalkozás, másrészt a vállalkozást terhelő kiadások és állami elvonások a képződő nyereség 80-90 százalékát elviszik.) Aki bújt, aki nem... Év végén — amikor mindenki felvette, elköltötte a támogatás összegét, aki bújt-aki nem alapon — december havában az APEH visszamenő- legesen állást foglalt a felvett — elköltött — támogatás ügyében, és úgy döntött, hogy a támogatásként adott összeg a vállalkozó részére egy 1991-ben hozott törvény alapján az adott évben személyi jövedelemnek minősül. (1991. évi XC. törvény.) Igaz, hogy a törvény meghozatalakor még nem létezett a tárgyban szereplő munkahelyteremtő támogatás. Mivel jár a vállalkozó részére ez az állásfoglalás? A felvett támogatás 40- 50 százalékát visszafizeti az APEH-on keresztül az államnak, mivel a munkahely létrehozásához szükséges épületet, tárgyi eszközt — mint a beruházással kapcsolatos költséget — kiadásként nem számolhatja el, csak értékcsökkentési leírást végezhet, tehát majd 50 év alatt ezt az összeget visszakapja. Nézzük, mivel jár az állás- foglalás TB (társadalombiztosítási vonzata)? Mivel a vállalkozó a kapott összeget kiadásként nem tudta elszámolni, a biztosítás összege havi 40 eFt is lehet. Ez éves szinten 500 ezer Ft. Tehát számítsuk ki; ha egy vállalkozó T millió forint támogatást igénybe vesz, ebből kb. 400 ezer forint a visszaadott személyi jövedelemadó és kb. 400 ezer forint a TB járulék. Mindezt kifizetni egy olyan támogatásként, amely részére nem jövedelem. Most jön az eset csattanója; mivel az igen magas (nem jogszabályos) személyi jövedelemadót és megnövekedett társadalombiztosítási járulékot kifizetni nem tudja, a fenti intézmények az elkészült tárgyi eszköz (épület) elárverezése útján is behajtják követelésüket, tehát a vállalt munkahelyteremtés megszűnik, a Munkaügyi Központ a kiadott támogatás egyösszegben, azonnali inkasszóval a vállalkozótól behajthatja. A végén summa-summárum, a vállalkozó nem hogy támogatást nem kapott, de az állam részére a pályázat megírásakor vállalt összeget ki is fizetheti. Miért kell ennyire bonyolítani ezt az egészet? Keressen az „állambácsi” jó „palimadarakat”, kötelezze, hogy teremtsen munkalehetőséget, és amit a munkahely teremtésre ráfordított összeget, büntetésként fizesse be az államkasz- szába. Biztonságot és kényelmet kínálunk Önnek!- Autóriasztók teljes választéka- Központi zárak minden típushoz- Gyári elektromos ablakemelők- Rádiós riasztóberendezések- Távirányítású garázsajtó-vezérlők- Amerikai garázsajtók- Mozgatástechnika képviselet Szervizeknek árkedvezmény! Vido-M Kft Alkatrészbolt-videoszerviz Kaposvár, Kossuth L. u. 15. T/Fax: 82/16-163 VÁLLALKOZÓ ÖNKORMÁNYZATOK A hulladékégetőtől a turizmusig A vállalkozó önkormányzathoz, mint fogalomhoz igencsak sok illúzió tapad. Különösen az Önkormányzati Törvény elfogadása után. Sok település ugyanis azt gondolja, hogy a különféle vállalkozások garantálják a biztonságot; kiegészítik forrásait, s egyben dinamikus fejlődés kezdetét is jelentik. Szerencsére sok helyen rádöbbentek: mindez csak édes álom, hiszen az önkormányzati vagyon általában nem elegendő arra, hogy azzal bármiféle vállalkozásba is kezdjenek. S nem beszélve arról, hogy Somogy apró falvas megye. A 2-300 lelkes kisközségek örülnek, ha a legfontosabb dolgokra — út- járdaépítés, víz, ravatalozó-felújítás — futja. Nem a testületekkel, a vállalkozói kedvvel van baj, hanem a hiányzó feltételek, a korlátolt lehetőségek szabnak gátat bármilyen jó ötletnek. így tartja ezt dr. Kolber István, a megyei közgyűlés alelnöke is. Vegytiszta tőke A vállalkozások legmarkánsabb formái a társaságok, s a vállalatok. A megyei önkormányzatnak is van üzletrésze a Somogy Megyei Nyomdában, s a Déli autópályában is érdekelt. Ami igazán „vegytiszta” vállalkozói tőke, az a Siotour Rt 1,8 milliárdos vagyona. De a megyei önkormányzat több közüzemi — kéményseprő, temetkezési és településtisztasági — vállalatot társasági formában kíván működtetni. Elvileg lehetne az is a cél, hogy a költségvetésbe minél nagyobb bevételt hozzanak, ám nem a mindenáron való nyereség a legfontosabb. Mivel részben közszolgáltatást látnak el, ezért az igények kielégítése mindenek felett áll. Az alelnök a Siotour Rt.-nek is amolyan élesztő-gerjesztő szerepet szán. A működőképesség megtartása a legfőbb cél. Ez a tevékenység egyébként a települési önkormányzatoknak kemény forintokat jelent, hiszen az idegenforgalmi adó révén a települések jelentős bevételhez jutnak, s az állam minden beszedett forint mellé még két forintot tesz. Biztos forrás A vállalkozásoktól elválasztódik a vagyonhasznosítás. Sokan biztos forrásnak tekintik a bérbeadást. Ez a Balaton-parton is bevált „stratégia”, de a települési önkormányzatok — ahol tehetik — csekély(ebb) bérleti díj megállapításával, kedvező árú ingatlannal, csökkentett helyi adókkal megpróbálják magukhoz csalogatni a vállalkozókat. Ez munkahelyteremtés szempontjából is meghatározó, ami visszahat az ön- kormányzatokra. Mesztegnyő az idegenforgalmára a legbüszkébb. 1991-ben 14 ezer vendégéjszakát töltöttek el a faluban. Benkes László polgármestertől megtudtuk: a jó példa láttán a szomszédos községek — Gadány, Kelevíz, Hosszúvíz — is szeretnének bekapcsolódni a falusi turizmusba. Számottevő bevételük lenne így a falvaknak, és új munkahelyek is létesülhetnének. A polgármester nyugat-európai normákról beszél, miszerint 12 vendég egy alkalmazottat jelentene. Az önkormányzat pékségépítésbe kezdett, most várják a vállalkozókat. Négy-öt falunak lenne meg ott, helyben a házias jellegű kenyere. Gondoltak egy központi fűtőműre is — elsősorban fát és mező- gazdási hulladékokat égetnének —, de egyelőre külföldi befektetőre várnak. A somogydöröcskei önkormányzat kocsmát és vegyesboltot működtet. A 236 lelkes egykori társközség vízmüvet vett át, s a testület azt tervezi, hogy mezőgazdasági gépeket vásárol, amelyeket földművelésre ad majd bérbe a falu lakóinak. Sokszálú érdekeltség Marcali önkormányzata a Közút, a Motorelektronikai és egy autójavító kft-ben 20-30 százalékban érdekelt, a Városépítő kft-ben hetven százalék a részaránya. A Déli autópálya kft-be 100 ezer forinttal „léptek be”, s földterületei révén a Somogy Megyei Sütév Rt-ben is érdekelt. Dr. Árvái Zoltán jegyző elmondta: a testületet az vezérelte a döntésben, hogy ezáltal enyhíteni tud a foglalkoztatási gondokon, de vállalko- zásiaból természetesen jövedelemre is számít a város. A jegyző megemlítette azt is: minden évben kétmillió forinttal — személyenként 50-100 ezer forinttal — támogatják a kisvállalkozókat. Ez kamatmentes kölcsön. A jövőre gondolva A felsorolás természetesen nem teljes, s nem is lehet az. A vállalkozó somogyi ön- kormányzatoknak csak egy parányi szegmentjét villantottuk fel. Szerencsére szép számmal akadnak olyan testületek, akik nap mint nap azon töprengenek, milyen új tevékenységi formával rukkoljanak elő, milyen vállalkozást kezdeményezzenek. Előre látnak, távlatokban gondolkodnak és terveznek, nem azon meditálnak — mint egyesek — érdemes-e erre a „hátralévő” másfél évre bármibe is belefogni, s ezzel együtt kockáztatni. Mert tudjuk jól: aki vállalkozik, kockáztat is. Lőrincz Sándor A vállalkozói központ is támogat Január végén adtunk hírt arról, hogy négy millió forint, pályázaton elnyert támogatást kapott a MTESZ és a Projekt Kft. a vállalkozók új típusú képzésére. Ahogy a MTESZ-töl a napokban megtudtuk, azóta több új fejlemény következett be, ebben a maga nemében újszerű vállalkozó-képzési formában. Lényeges változás az, hogy a megyei vállalkozói központ is csatlakozott anyagi hozzájárulással ehhez a képzési formához. Méghozzá úgy, — mint elmondta Pókos Attiláné, a MTESZ ügyvezetője —, hogy benyújtott pályázatukra, nekik ítéltek egy millió egyszázezer forintos támogatást. Ez azt jelenti, hogy a tanfolyamon résztvevő munkanélküliek tízezer forint kedvezményt kapnak, a létszámleépítés miatt most felmondási idejüket töltők, de később vállalkozni szándékozók pedig húszezer forintot. Természetesen ezek az összegek a képzés költségeit mérséklik. Az új rendsdzerű oktatás húsz-húsz fős csoportokban történik. Az első kurzusra már betelt a létszám. Ennek a csoportnak az első, egy hetes bentlakásos tréningje március 22-én kezdődik Siófok-Szépiákon a Vasútépítők üdülőjében. Ezt megelőzően azonban március 11 -én részletes megbeszélést folytatnak velük a képzési rendszerről, a vállalkozás beindítását követő fél éves ingyenes szaktanácsadásról. A terv szerint a következő húsz fő oktatása — és erre még lehet jelentkezni — április 26-án indul. Az egy hetes bentlakásos kurzus ezúttal majd az Ezüstpart Hotelben lesz. A megyei vállalkozói központtól elnyert támogatást más típusú képzésre is felhasználja a MTESZ. A második negyedévben harminc órás vállalkozói képzést indítanak. Az üzletkötői, ügynöki feladatra vállalkozóknak is igyekszenek segíteni; számukra ugyancsak még az év első felében heti egy alkalommal intenzív tanfolyamot szerveznek, hogy elméleti ismeretekkel, gyakorlati tanácsokkal járuljanak hozzá sikeresebb működésükhöz. V. M. Uraim! Ugye, nem felejtik el köszönteni édesanyjukat, feleségüket, lányukat, munkatársnőiket március 8-án, Nők Napján! Alpok-Adria iroda Kaposváron A március 31-én nyíló Kaposvári Tavaszi Nemzetközi Vásáron bemutatkozik a gráci Alpok-Adria Iroda. A rendezvényen Sarkadi Károly igazgató az üzleti kapcsolatok létrejöttét segítő tevékenységükről szól, ezt követően üzletember-találkozót szerveznek osztrák, horvát, szlovén és olasz üzletemberekkel. A részvételi szándékot a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamaránál kell jelezni. Vállalkozók humanitárius példája A múlt hét végén több fórumon is elhangzott, hogy hazánkban oly mértékben csökkent a véradások száma, hogy már betervezett műtéteket is kénytelenek elhalasztani. A Kisosz nagyatádi csoportja elnökének, Boros Lászlónak a kezdeményezésére ezért holnap, március 9-én a nagyatádi kórházban reggel 8-15 óráig véradónapot szerveznek. Elsősorban kereskedők, vendéglátósok, vállalkozók jelentkezésére számítanak, akik így nemcsak a gazdasági életben, hanem humánus cselekedetben is példát mutathatnak. Megyék háza az Expón Több dunántúli megye — Zala, Vas, Veszprém Győr-Moson-Sopron — kezdeményezte, hogy a budapesti világkiállításon a megyék nem különállóan, hanem közösen vegyenek részt. Szándékuk: állítsák fel az Expo területén a megyék házát, ahol a vidék képviselői ismertetik programjaikat. A szakemberek már a tervek kidolgozásán dolgoznak, példáúl Keszthelyen kívánják tartani a világ édesvízi tavai képviselőinek találkozóját. Horvát-magyar üzleti kiadvány Dél-dunántúli Gazdasági Kamara a Horvát Gazdasági Kamarával kötött megállapodás alapján horvát nyelvű üzleti, kiadványt szerkeszt a magyar cégek ajánlataiból. Ezt a kiadványt a horvát kamara juttatja majd el a horvát vállalatokhoz, cégekhez, így széleskörű nyilvánosságot ad a hazai cégek üzleti ajánlatainak. 26 országba exportálnak Tavalyelőtt több mint száz milliós veszteséggel, most várhatóan null-szaldóval zárja a múlt évet a Masterfil Pamutfonóipari Rt. Nagyatádi Cérnagyára. Az eredményben része van annak, hogy ötvenről huszonkét százalékra csökkentették termékeik hazai értékesítését és növelték, gaz- daságossabbá tették exportjukat. Tavaly már 26 országba szállították termékeiket az USA-tól, Angliától kezdve Ciprusig, Szíriáig. Menedzserképzés európai szinten Második évfolyamát kezdte meg az European Business School Tatabányán és Budapesten. A hazai posztgraduális menedzserképzés egyik legújabb intézménye egy évvel ezelőtt kezdte első évfolyamát, melyen huszonöt hallgató végzett. Az idén negyvennyolcán tanulnak az EBS tanfolyamain.
