Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-05 / 54. szám
1993. március 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Ötmilliót „érnek” a közmunkások Csurgón 44 közmunkás dolgozott a csurgói önkormányzat felügyelete alatt tavaly év elején. Márciustól a számuk hatvanhárom főre emelkedett. Közülük hatvanan Csurgón, ketten Csurgónagymartonban, egy ember pedig Somogycsicsón végezte a munkáját. A közmunkabrigád fő tevékenysége a kommunális feladatok ellátása volt, de ők végezték az önkormányzati bérlakások felújítását, javítását. Mivel fokozatosan nőtt a brigádban a szakmunkások aránya, nemcsak a munkafegyelem javult, de komoly feladatok elvégzésére is alkalmassá váltak. 1992-ben öt és félmillió forint értékű munkát végeztek, köztük járdaépítéseket, lakóházfelújításokat és kommunális feladatokat. Tavaszi fesztivál Barcson is A Tavaszi fesztiválhoz kapcsolódóan a jövő héten Barcson is megkezdődnek a rendezvények. A tervek szerint március 12 és április 1. között összesen tizenöt program várja az érdeklődőket. Ezek között koncertek, hangversenyek, kiállítások, tánc- bemutatók színesítik a rendezvényt. Tegyünk többet a városért A barcsi Városgazdálkodási és Üzemeltetési Iroda és a Városi Televízió közösen környezet és természetvédelmi műsorsorozatot indít „Tegyünk együtt többet városunkért” címmel. A műsor célja, hogy ráirányítsa a polgárok figyelmét a lakókörnyezetükben található értékekre és ezek pusztítását, rongálását megelőzze. Új iskola tervei Porrogszentkirályon Bibliotéka Barcs szívében Szponzort keres a városi könyvtár VASTALANÍTÓ VAGY KÖVESÚT Csicsó három kívánsága A könyvtár épületét visszaadják az egyháznak, s a bibliotékát az iskolába költöztetik A barcsi városi könyvtár 1985-ben kapta meg jelenlegi helyét, egy lakóház földszinti helyiségeit. A város szívében van, s remek a választéka is: ötvenezer kötet várja az érdeklődőket. Tavaly 1300 beiratkozott olvasója volt. A kellő, színes választék biztosítása azonban egyre nagyobb gondot okoz. — Idén 330 ezer forintot fordíthatunk könyv beszerzésére — mondta Álmos Istvánná, a könyvtár vezetője. — Nehéz lépést tartani a könyvtermeléssel; nagyon meg kell gondolnunk, hogy mit veszünk. — Miből él egy közművelődési könyvtár? — Az alap az önkormányzati támogatás, ez az idén négymillió forint. Próbálunk pályázatokat is benyújtani a Hét Törzs alapítványhoz, a gyerekkönyvtár állományának fejlesztéséhez. De erre építeni a jövőt nem lehet. Közös beszélgetéseket, előadóesteket is szerveznek. Bizománybán könyveket árusítanak; a múlt évi költségvetést ezáltal 200 ezer forinttal tudták kiegészíteni. A gondozási központba könyveket, foHa városban megnyitanak egy üzletet, az természetes; egy kis faluban viszont maga a csoda. S hogy ez megtörtént, nem utolsósorban Nyári István barcsi vállalkozó érdeme. 1992-ben született az elhatározás, hogy Tótújfaluban magánkereskedést nyit. A megvalósításhoz alig egy esztendőre volt szüksége, s februárban már megnyitotta a gazdaboltot. A legjobbkor, hiszen lassan már itt a tavasz, és a tótújfalusiak többsége a lyóiratokat visznek az idős embereknek. — Ehhez mindig újabb könyvek kellenek. — Éppen attól félünk, hogy a legkapósabb újdonságokra nem marad pénz, ez pedig az olvasók létszámának csökkenéséhez vezet. Szponzorokat kell találnunk, akik segítenek. Két éve elköltözött innen a gyerekkönyvtár, részükre az önkormányzat vásárolt egy 150 négyzetméter alapterületű helyiséget. Mi pedig kaptunk raktárát, ahová pakolhatunk. Külön említést érdemel a barcsi könyvár helytörténeti, valamint zenei részlege. Évente megrendezik a „Kirándulás a múltba” című versenyt, s megemlékeznek a zenei évfordulókról is. — A város környékére is igyekszünk eljuttatni a könyveket. Drávaszentesen és a somogytarnócai iskolában található a fiókkönyvtárunk. Ahhoz azonban, hogy a városi könyvtár továbbra is vonzza az embereket, segít-v ségre volna szükség. A város,' a megye, a gazdálkodók részéről, ha már a „gazda pénztárcájából” többre nem futja. Gamos Adrienn mezőgazdaságból él. A boltba látogatók bőséges kínálatból válogathatnak. A vetőmagtól kezdve a vegyszereken át a mezőgazdasági gépekig minden megtalálható itt. Sőt, ha ez nem elég, a vásárlók kívánsága szerint megrendelik a keresett árucikkeket is. Egyes termékeket pedig olcsóbban megkapnak, mint az állami üzletekben. Hogy a vállalkozás sikeres lesz-e vagy sem, arra a következő néhány év ad választ. G. A. Somogycsicsóban körülnézni nem túl nagy feladat: másfél utca a falu. Ha a végére érünk, végére értünk a „világnak” is. Ezzel persze nem akarom a 223 lelkes kis települést „Isten háta mögötti” jelzővel illetni, főként az ott lakókat megsérteni, de onnét már ez utóbbi sincs messze... A kívülállónak. Az emberekkel, köztük a polgármesterrel beszélgetve kiderül: ők azért nem látják ennyire sötétnek a helyzetet. — Persze, nem világváros — mondja Kovács Sándor, a postás, aki egyben a polgármester is —, de dolgos emberek laknak itt, akik azt szeretnék, ha fejlődne a falu. Most, hogy önállóan gazdálkodhatunk, önállóan tervezgethetünk, erre tán van is némi esély. Legalábbis belekezdtünk. Hasonlóan a többi kis falu önkormányzatához, a csicsói is „spórolós” testület: egy-egy nagyobb beruházásra évekig gyűjtögetik a költségvetés filléreit. Ez évben mintegy hétmillió forintból gazdálkodhatnak. Nem sok, de nem is kevés. — Sajnos, még van egy, tavalyról áthúzódó tartozásunk, ez 800 ezer forint. Elkészült ugyanis 1992-ben a falu törpe- vízmű-telepe, ami kilenc és fél millió forintba került. Igaz, ebből négymilliót támogatásként kaptunk, de minden házba ingyen vezettük be a vizet. Egy aknát, vízórát és egy kerti csapot adtunk térítésmentesen minden házhoz, csak aki ennél tovább vitte, annak kellett a zsebébe nyúlnia. Az idén egy, szintén vízhez kapcsolódó beruházást tervezünk: szeretnénk a vízműhöz egy vastalanítót. Ha kapunk támogatást, amire pályáztunk, akkor egymillió forintból meg- ússzuk. Ugyancsak pályáztunk egy útépítési támogatásra. Szeretnénk, ha a falu kisho- moki részéhez megépíthetnénk a szilárd burkolatú utat. Ha megkapjuk az 50 százalékos támogatást, akkor is majdnem kétmillió forintba kerül. Ha nem sikerül, akkor az útépítést, sajnos, el kell halasztani egy évvel. A kétmilliót félreteszük, és jövőre — ugyancsak saját erőből — megduplázzuk. Csak így jutunk előbbre. Ez az előrejutás persze csak az ott élőknek látványos igazán. Mert a községben körülnézve nyomát sem látni, hogy fiatalokat visszacsalogató élet lenne itt. A még a harmincadik évét el nem érő polgármestert is elkeseríti ez. — Szórakozási lehetőségünk egyáltalán nincs. Van ugyan egy könyvtár, de az épületet visszaadjuk az egyháznak. A könyvtárt átköltöztetjük az iskola épületébe, hiszen a falubeli harminc gyereknek nem érdemes iskolát fenntartani. Csurgóra járnak mindannyian. S nemcsak a szórakozási lehetőség hiányzik ahhoz, hogy valaki letelepedjen itt; munka sincs a faluban, mindenki a városba jár dolgozni. Már akinek van hova, mert az alig száz munkaképes korú lakos közül kilenc munkanélküli, egy közhasznú munkás. Nem csoda, hogy innét az utóbbi évtizedben több mint 25 család elköltözött. — Van itt egy épület, a Beák-ház, amiből ki lehetne alakítani egy közösségi házat, de nincs rá most négy-öt milliónk. Pár százezer viszont van arra, hogy ha valaki házat szeretne venni itt vagy építeni, kamatmentes kölcsönökkel segítsük. Ez is valami... V. O. Kikeletre várva Gazdabolt nyílt T ótúj faluban Mozgalmas nyugdíjasklub Kiállítottak az „ őszirózsások” DRÁVA-KRIMI Az útmenti árokba lökték A klub huszonöt tagja készítette a szép kézimunkákat A porrogszentkirályi alsó tagozatos iskola — ahova egyébként négy község diákjai járnak — az evangélikus egyházé volt valamikor. A visszaigénylésről már szó esett, s a tervek szerint gyülekezeti ház lenne benne ismét. Amennyiben ez magvalósul, új iskolára lesz szükség. A község idei költségvetéséből közel hétmilliót tartalékoltak, amit nem akarnak elkölteni, hanem azt az esetleges kártérítéssel kiegészítve egy új iskolát építenének. Támogatás lakásépítésre A somogybükkösdi önkormányzat tavaly három család lakásépítési illetve felújítási munkáit támogatta. Családonként 100 ezer forint kamatmentes kölcsönt folyósítottak. Erre az évre is tettek félre e célra pénzt: szeretnék a falu elöregedését ezáltal is lefékezni, és fiatal családok letelepedését elősegíteni. Közel négy esztendeje működik Csurgón az Őszirózsa Nyugdíjasklub, s a tagok nagy megelégedésére meglehetősen mozgalmasan telt ez a négy év. A számtalan program és rendezvény közül most épp egy — a tagok munkáiból rendezett — kézimunka-kiállításon beszélgettünk Gáspár Győzőnével, a klub vezetőjével, valamint két alapítóval: Pallag Ignácnéval és Szelindi Györgynével. — Rengeteg közös élmény köt már össze bennünket — mondta a klubvezető. — Nagy öröm itt klubot vezetni, mert minden programra, rendezvényre „vevők” a tagjaink. Olyan még nem volt, hogy egy program érdektelenség miatt elmaradt volna. — Legjobban a közös kirándulások sikerülnek — mondta Pallag Ignácné. — Eljárunk színházba, más rendezvényekre, testvérklubok meghívásainak teszünk eleget. Nem unatkozunk. A klubtagoknak a zalaegerszegi színházba van bérletük — tudniillik ott még él a nyugdíjaskedvezmény intézménye, így ha vendégelőadásként is, de látnak kaposvári darabokat. Emellett a minden évben tartanak bált, és ott az „Életet az éveknek!” nyugdíjas Ki mit tud? is. Az idén ez utóbbit épp Csurgón rendezik meg. A mostani kiállításra a klub 25 tagja készített munkákat. Elsején nyitották meg ünnepélyesen, és a hét végéig tart nyitva. (v.) Három fiú elhatározta Ba- bócsán: a presszóból majd követik az ott szórakozó, külföldön élő hazánkfiát, és egy alkalmas' helyen — ha kell, akkor erőszakkal is — kirabolják. Február 26-án ketten valóban elmentek poharazgatni, a harmadik fiatalembert, aki később csatlakozott hozzájuk, csak az tartotta vissza a közös ivászattól, hogy a presszó bérlőjének sérelmére már elkövetett néhány bűncselekményt, amely miatt jelenleg is büntetőeljárás folyik ellene. A három babócsai fiatalkorú a kissé kapatos sértettet köEgy hét óta nem élhetnek 'nyugodtak a barcsi kóbor kutyák. A Városgazdálkodási Igazgatóság megkezdte ugyanis a kóbor ebek befogását. A gazda nélkül kószáló jószágok a megőrző telepen vette a „presszó-kocsmából” való távozása után; egy elhagyott, sötét helyen belökték az árokba, majd elvették a pénzét, zsebkését és óráját. A kirabolt férfi másnap reggel kilenckor tett feljelentést, s már 11-kor elfogták a barcsi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának nyomozói a csoportos rablás bűntettének elkövetésével alaposan gyanúsítható fiatalokat. A három fiatalember „hatalmas" fogását jellemzi: háromezer forintnyi zsákmányuk elfért a zsebükben. A lefoglalt „értékek” onnan kerültek elő... T. R. nyolc napon át részesülnek ellátásban. Ha ez idő alatt a gazda jelentkezik, napi 100 forintos díj befizetése ellenében hazaviheti kedvencét. Arról azonban már nem szól a rendelet, hogy mi lesz a kilencedik napon. Reszkessetek barcsi kutyák
