Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-04 / 53. szám

1993. március 4., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 11 Lesz „lapja” továbbra is Kaposvárnak Kedden a felelős városa­tyák úgy döntöttek, hogy há­rommillió forinttal támogatják a Kapos TV7 című, január­ban már a megszűnését is bejelentett városi hetilapnak nevezett kiadványt. Nem lenne ebben semmi kivetni­való, ha egy hónappal ezelőtt nem a támogatásának meg­szüntetéséről döntött volna a közgyűlés. Arról, hogy to­vább nem folyósítják az évi egymillió forint támogatást. Kaposváron gyorsan vál­tozik a világ. A Kapos TV7 január 28-i, utolsónak kinevezett számá­ban segítségért kiáltott. A szerkesztő — mint írta — hal­lomásból értesült arról, hogy a „fenti hivatali döntésnél nem is gazdasági szempon­tok játszottak szerepet, ha­nem az a tény, hogy lapunk nem objektívan, tényszerűen számolt be arról a gigantikus munkáról, ami azért sajtó ide, újságíró oda, mindenképpen folyik ebben a városban”. Nem volt hiábavaló a dacos sírás: elhallatszott az illeté­kes helyre. Hamar kiderült: az elköszönőbői kitetsző ma­gabiztosság mesterkélt. Nemcsak azért, mert erős ember nem dicsekszik az erejével. A szerző érdekér­vényesítő képességének próbája — ha a puding pró­bája az evés! — viszont sike­rült. „Megijedtek” a városa­tyák, s ijedtükben a 184 millió forintos hitellel számoló költ­ségvetésből 3 millió forintot juttattak a „lapnak”. Ezt javasolta ugyanis a „szakértőkből” álló ad hoc bi­zottság. Az egyéni ambíciók kiélése így egy kicsit sokba került! Kár, hogy ehhez asszisztál a megyei jogú város képvi- selő-testülete, s az is bebizo­nyosodott: a kaposvári ön- kormányzat eredményesen zsarolható! Tették ezt azután, hogy összegyűjtötték: melyik város mennyit költ az országban a helyi nyilvánosságra. Csak éppen azt felejtették el megvizsgálni, hogy milyen a hatékonysága ennek a kiad­ványnak: kik olvassák, vagy olvassák-e valakik a szerző­kön, a városatyákon s né­hány közhivatalnokon kívül? Mert magánügy, hogy ki mire költi a saját pénzét: ki­dobja az ablakon vagy kiad­ványt nyomtat. De ez a pénz az adófize­tőké! EGYRE TÖBB A RÖZSÉS EMBER A mezőőr nem kóstolta a hegy levét Öt mezőőr ügyel a Kaposvár környéki kiskertekre, pincékre. Fegyverrel, távcsővel járják a területeket. Szentjakab szőlősgazdái személyes ismerősként köszön­tik Kernya Istvánt, a körzet me­zőőrét. A kiskerttulajdonosok így télen ritkán járnak a hétvégi házakhoz, a mezőőr azonban naponta végigjárja körzetét — ha esik, ha fúj. Távcsövével für­készi a tájat, s vizsgálja nem rongálták-e meg illetéktelen ke­zek a pincék lakatjait. — Kellett-e már puskához nyúlnia? — kérdezem. Kikerekedő szemmel adja a választ: — Istenfélő ember vagyok, amit Isten adott, csak ő veheti el. Mi kaptunk fegyvert, de ez csak arra szolgál, hogy elijesz- szük a tolvajokat. Nekem a fel­adatom az, hogy a bűnözőt az igazságszolgáltatás kezére ad­jam. Kernya István négy éve járja a mezőt, de lopáson még senkit nem kapott. Az már előfordult, hogy a puskával közeledő me­zőőr láttán a kertet megdézs­málni akarók elinaltak. — Mostanában naponta ta­lálkozom rozsét, venyigét hátu­kon vagy biciklivel cipelő embe­rekkel. A gallyakat bárki össze­szedheti, ezzel csak tisztítja az erdőt, meg aztán senki nem fagyhat meg. A vadkár ősszel és télen a legtöbb. Az erdőből előmerész­kedő vadak, amíg kint a ku­korica, addig dézsmálják, de a nyomáról meg lehet is­merni a tolvajt is, a vadat is. A mezőőr, szőlősgazda is azt mondja: igazán tavasz­tól szép a kör­nyék. Ólyankor sokan kint dol­goznak már a szőlőkben. — Néha megállók be­szélgetni; megkérdezem, nincs-e gond. Az is előfordul, hogy borkósto­lóra invitálnak. Ilyenkor to­vább nem is maradok: higgye el, én nem is tudom, milyen ízű a környék bora... Több ezer pincém van nekem, azokat mind végig kell járni. Jó napot, azt kívánok mindenki­nek, aztán gyerünk tovább. Mert ha Szentjakabon vagyok, akkor vár Som-hegy és a Ná- dasdi — dűlő környéke... így is megtörtént nemrég, hogy valaki csak azért veszett belém, mert Kernya Istvánt személyes ismerősként köszöntik Fotó: Gyertyás László eltévesztettem a nevét. Nem ez ám a jellemző; kedvesek, ba­rátságosak a kiskertek gazdái. Tudják, hogy az ő érdekükben járom a mezőket. Kirsch Vera A hatóság büntetett, a kivitelező épített A tornyosgarázst lebontatják A lebontásra ítélt, állítólag garázsnak szánt épület Egy tanár emléke A képen látható épület állí­tólag garázsnak készült. Mégpedig engedély nélkül, il­letve az engedélytől eltérő módon a kaposvári Tallián Gyula utca 15. szám alatt. Ezen az ingatlanon egy pécsi székhelyű betéti társaság kezdett el építkezni. A BR Others Bt nem sokat hederí­tett a tervre, az építési enge­délyre, illetve az építési sza­bályokra, s ezt elsősorban a szomszéd házak lakói sérel­mezték és tették szóvá. * A Kaposvári Polgármesteri Hivatal közigazgatási igazga- Isága a múlt évben egyszer .iár határozatot hozott, hogy a bt az engedély nélkül épülő garázsok kivitelezését állítsa le, és részbeni visszabontá­sukkal 32 építési engedély­nek megfelelő állapotot hoz­zon létre. A határozatra a válasz egy fellebbezés és az építkezés gyorsítása volt. A Köztársa­sági Megbízott Területi Hiva­tala a bt fellebbezésére úgy reagált, hogy helybenhagyta a kivitelezés leállítására vo­natkozó döntést, valamint azt, hogy a szélső garázsokat lebontsák és a fennmara­dókra kivitelezési terv benyúj­tását írta elő. Az építési ható­ság szerint hat garázs építé­sére megvolt a lehetőség a környezet legcsekélyebb mértékű zavarása nélkül is. Erre kapott is engedélyt, de nem az engedélynek megfe­lelően és a szomszédos in­gatlanok érdekeit figyelmen kívül hagyva építkezett. Az ügy ezért újra a közigazgatási igazgatósághoz került, és megszületett a kemény, de a környező házak lakóit min­denképpen megnyugtató döntés. Nevezetesen ' az, hogy az engedély nélkül, il­letve engedélytől eltérően épült nyolc félkész garázst le kell bontani. Ugyanakkor kötelezték arra is, hogy a felvonulás során tönkretett közterületet mie­lőbb állítsák helyre. Azt egyébként csak találgatni le­het, hogy egy garázshoz mi­ért építettek tornyos részeket, jó magas tetőt, és miért épí­tették be a kéménycsövet. A polgármesteri hivatal köz- igazgatási igazgatóságának következetessége példa ér­tékű. Ismét elment valaki a ka­posvári Táncsics Mihály Gimnázium nagy öregjei kö­zül. Az utóbbi pár évben el­hunyt Pap Antal, Nádasdi Jó­zsef, Krasznai Lajos és most Török Lehel tanár úr. Nagy egyéniségek voltak, akik generációkat, tanítvá­nyok ezreit oktatták és nevel­ték. Nevelték emberségre, tisztességre, adták át nekik élettapasztalatukat. Gyászol az iskola, a tanár­társak, a tanítványok. Nehéz tárgyilagosan megszólalni, különösen akkor, ina olyan ember a halott, aki különösen közel állt hozzánk, hozzám. Török Lehel 1909-ben szü­letett Barstaszáron, egy év­ben azzal a Radnóti Miklós­sal, akit barátjának mondha­tott, akinek a költészetét jól ismerte, és igen nagyra tar­totta. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen vé­gezte, magyar-német sza­kos tanári diplomát szerzett 1936-ban. Pályáját 1938-ban kezdte. Rögtön, tanári pályájának kezdetén, kiderült — az élete végéig reá jellem­ző — iskola- és tanítványsze­retet. Aztán rögtön nehéz évek következtek. Az ötvenes évek végén ér­kezett el — vallomása szerint is — valódi otthonába, Ka­posvárra, ahol barátokra is talált, megtalálta élete értel­mét, ahol tanári pályája is ki- teljesedett. 1959-től tanított a Tánosics Mihály Gimnáziumban. Szakértelme, hozzáértése és embersége okán megyei szakfelügyelő lett magyar nyelv és irodalomból. Járta a várost, a megyét, mindenütt feltűnt jól ismert alakja. De nem rettegést hozott magá­val, hanem jóindulatot, ta­nácsokat és emberi szót. Én kezdő tanárként talál­koztam vele először. Mielőtt bejött volna az órámra, meg­nyugtatott: „Én tanulni is aka­rok ám minden órából, tehát csak nyugodtan!”, s az óra elemzésében elsősorban a pozitívumokat emelte ki, ugyanakkor — nagyon fino­man — elrejtette tanácsait és bírálatát is mondandója kö­zött. Szerette az iskolát, példa értékű volt a tanítás és a ne­velés iránti alázata. Ennek mindent alá tudott rendelni: szórakozást, szabadidőt is... Még most, karácsonykor is kaptam tőle könyvet aján­dékba, és két képeslapot is: egyet az iskolába, egyet pe­dig a lakásomra küldött. Biz­tos akart lenni a dolgában. Szeptembertől már nem jött, nem jöhetett. Egészségi állapota annyira megromlott, hogy hivatását többé nem gyakorolhatta. Tudtuk: beteg, tudtuk: kórházban van. De azt is, hogy él. Míg egyszer csak a szomorú hír is megér­kezett: többé egyáltalán nem jön, nem kell többé fölkísérni az iskola lépcsőjén. Nem lesz senki, aki a többieket meg­előzve siet a jókívánságok elmondásában... Mihályfalvi László Nem lesz cigánygimnázium? Cigánygimnázium létesítését is tervezte Kaposváron azt önkor­mányzat, a Gandhi Alapítvány közreműködésével. Az alapítvány képviselői azonban ez ügyben — mint Szita Károly alpolgármester a keddi közgyűlésen bejelentette — hosszú idő óta nem jelentkez­tek, nem keresték meg a város vezetőit. Az alpolgármedster egyút­tal javasolt a testületnek: a gimnáziumnak kiszemelt épület hasz­nosításának ügyét tűzzék napirendre a következő ülésükön. Hóhír Február 24-én támadásba lendült a tél: esett tisztessé­ges mennyiségű csapadék. A hó a hétvégi meleg hatására elolvadt: a hócsatát a nap nyerte meg. A hóeltakarító gépek mindvégig a garázsuk­ban, a hómunkások (való­színű) a melegedőben marad­tak. Tegnap reggel ismét nagy pelyhekben hullt a hó... Arak Kaposváron 60 forintért árusítják a narancsot. Ugyan­ott 80 forintba kerül a jonatán alma. Megértük: jó ára van az almának. A dolog szépséghi­bája csak az, hogy az itthoni piacon. Nyitva tartás Eladott vagy bérbe adott (témánk szempontjából kö­zömbös) egy nagy boltot Ka­posváron a Tallián Gyula ut­cában az a kereskedelmi vál­lalat, amelynek igazgatónője évekig bizonygatta nyilatkoza­taiban, hogy Kaposváron nem éri meg az élelmiszerboltot vasárnap kinyitni. A bolt új tu­lajdonosa (bérlője?) kiírta az ajtóra: „vasárnap délig nyitva tart". így dőlnek meg a meg­kövesedett dogmák. Beruházóra vár a Kisgát A Kisgáti városrész beépí­tetlen lakásépítési területének nagy részére a Promo-lndra Kft vásárlási szándékot jelen­tett be. A kft végül is nem lett komoly üzletfél: elállt vásárlási szándékától. A város nagy kérdőjele most: hogyan lesz tovább? A területet változatla­nul lakásépítési célra haszno­sítja majd az önkormányzat. A Kisgát környékén családi há­zas, legfeljebb sorházas beé­pítéssel emberléptékű lakóte­rület építését engedélyezik. A terület rendezési terve elké­szült, s a benzinkút építésével megkezdődött a csomópont kialakítása is. A szennyvízel­vezetés pedig megoldott. Az idén elkészül a Dobó utcai gázvezeték is. A közművesí­tés befejeztével fogadni tudja a város a beruházni szándé­kozókat. A területre folyama­tosan pályázatot írnak ki, ezt erősítendő az önkormányzat tavasszal újra közzé teszi a te­rülettel kapcsolatos elképze­léseket. Lakótelekért most bárki szabadon jelentkezhet. Kaposvári tavaszi fesztivál A kaposvári tavaszi fesztivál egyedülálló sajátossága, hogy a kaposvári önkormányzat szervezésében a megyei ön- kormányzat közreműködésé­vel kisvárosi rendezvényekkel is kiegészül a programja. Ka­posváron egyebek mellett 13 kiemelt rendezvény, 7 kiállítás és 8 tanácskozás lesz. A me­gye hét városa és egy község mintegy 50 rendezvénnyel csatlakozik az idei program­hoz. A megyei önkormányzat több mint négymillió forinttal és munkatársainak közremű­ködésével járul hozzá a feszti­vál sikeréhez. A vitás kérdések rendezése A megyei közgyűlés elfo­gadta azt az előterjesztést, amely a megyei önkormány­zat és Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti vitás, vagyonjogi kérafdések megállapodás-tervezetét tar­talmazza. Az ebben szereplő megállapodásokat az önkor­mányzati feladatok ellátásá­hoz szükséges vagyon bizto­sításának szem előtt tartásá­val rendezik majd.

Next

/
Thumbnails
Contents