Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

1993. március 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Nevelőszülők szakmai felkészítése Leendő nevelőszülőket és társadalmi pártfogókat készí­tettek fel felelősségteljes fel­adatuk minél jobb ellátására tegnap a kaposvári Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben. A programban az előadók kitér­tek a gyámságot vállaló je­lentkezők szakmai felkészíté­sének sarkalatos pontjaira, részben szociológiai és pszi­chológiai szempontok szerint vázolták előttük feladatukat. Somogyi lótenyésztés Megyénkben 2500 a te­nyésztésbe fogható kanca. Fedeztetésükre 77 mént he­lyeztek ki 42 községi, városi ménállomásra. A kancatulaj­donosok 16 fajta közül válo­gathatnak, 33 a hidegvérű mén. Két állomáson fedez arab telivér, de van holsteini, hannoveri, gidrán, nonius, sőt még 3 póni fedezőmén is. Akadozó szerződéskötések Nehézkesen alakulnak az idei mezőgazdasági termelte­tési szerződések. Kukoricára, napraforgóra csak igen szi­gorú feltételekkel, és sok esetben túlzott biztosítékok felmutatása mellett szerződ­nek a termeltetők. Somogy­bán tavaly még 25 ezer hektá­ron termesztettek napraforgót, ez idén növekedhet, ugyanis a napraforgómag exportja 10 százalékos támogatást élvez. Csökkenő fel- vásárlási árak Tovább csökkent a 90-125 kiló közötti vágósertések fel- vásárlási ára. Jelenleg a nagyüzemi sertéseket 78-82 forintért, a háztáji jellegű ser­téseket 70-78 forintért vásá­rolják fel a különböző szerve­zetek. Alapvető gond, hogy a fizetési feltételek is romlottak; 14-21 nap után fizetik csak ki a vételárat. A regionális vágó­hidak kapacitásának kihasz­náltsága Somogybán 30-50 százalék között mozog. Vetik az árpát Igáiban Az igali Aranykalász mező- gazdasági szövetkezetben tegnap megkezdték a tavaszi árpa vetését. 200 hektáron ke­rül jól előkészített magágyba a söralapanyag, és ha a talaj hőmérséklete eléri a 8-10 fo­kot, kezdődhet a répavetés is. Az őszi szántásokon addig is folytatják a simítózást. Támogatják a nemzetiségeket Kaposvár város közgyűlése támogatja egy cigány érdek- I képviseleti szervezet létreho- ; zását, s a cigányrétegek hely- I zetét szakmai döntéseikor is igyekszik még jobban figye­lembe venni. Erről döntöttek a cigánylakosság helyzetéről szóló előterjesztés megtárgya­lása után. Vízmű 34 millió forintért Minél előbb szeretné elkez­deni a vízműépítést a tengődi önkormányzat, mivel a vizük egészségtelen. Benyújtottak egy pályázatot, s remélik meghallgatásra s pénzre ta­lálnak, mert segítség nélkül reményük sincs iható vízre. A beruházás mintegy 34 millióba kerülne, a község pedig csak 8 milliót képes erre a célra összeszedni. Ha megkapnák a támogatást, 1994 már víz­müvet találna Tengődön. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK BIZOTTSÁGA ÜLÉSEZIK ÜNNEPI TESTÜLETI ÜLÉS Marcali díjazottjai Alpok-Adria a változás jegyében (Folytatás az 1. oldalról) Az Alpok-Adria Munkaközös­ség soros elnöke, dr. Gyenesei István köszöntőjében kiemelte: a bizottságnak kulcsszerepe van a plenáris ülés érdemi elő­készítésében, amelynek fel­elősségét csak fokozza, hogy a munkaközösség 15. évforduló­jára is készülnek. Elmondta, hogy a térség szempontjából kiemelt jelentőségű az Al­pok-Adria és a Közép-európai Kezdeményezés együttműkö­désének vállalt, de kényszerű megtalálása is. Az elnök kérte a bizottságot, hogy akár terven felül is, de ejtsenek szót az Al­pok-Adria régiók gazdasági együttműködését segítő, illetve gátló tényezőkről, a munkakö­zösség Európa Tanácsban való megfigyelői státuszának érvé­nyesítési módjáról, valamint a rokon pártok kapcsolatainak lehetséges formáiról. Dr. Kötbér István, a bizott­ság soros elnöke — mint házi­gazda — röviden bemutatta Somogy megyét a résztvevők­nek, majd a két nap során rájuk váró feladatokról szólt. Az Al­pok-Adria Munkaközösség Linzben ugyan újrafogalmazta tevékenységének irányait, ám még ma sem zárultak le a mű­ködést meghatározó változá­sok, hisz a folyamatos megúju­lás, az időről időre történő adaptáció elkerülhetetlenül szükséges a munkájukban — mondta Kolber István. Elsődle­ges cél a munka hatékonysá­gának javítása. Ezért azonnali feladat valamennyi bizottság munkájának beindítása, immár az új elnökök vezetése alatt. A Vezető Tisztségviselők Bizott­sága tűzzön ki célokat a bizott­ságok elé, s kérje számon azok teljesítését. A bevezetők után megkez­dődött az érdemi munka, amelyről az első nap végén kértünk információt dr. Kolber Istvántól. — A hat bizottság közül négynek a munkáját tudtuk ma elemezni: a környezetvédelmi, a közlekedési, a kulturális és a gazdasági-idegenforgalmi bi­zottságok kerültek terítékre. Szó esett arról, mi módon le­hetne tevékenységüket haté­konyabbá tenni, hol van szük­ség átszervezésre, esetleg munkacsoportok megszünteté­sére. Mind a négy esetben konkrét javaslatok hangzottak el, amelyek rövidesen megva­lósításra kerülnek. A Vezető Tisztségviselők Bi­zottsága ma folytatja munkáját Kaposváron. V. O. Tegnap délután képviselő- tesületi ülést tartott Marcali Város Önkormányzata. A na­pirendi pontok megtárgyalása után ünnepi testületi ülésen köszöntötték a város Pro Űrbe díjasait. Révai József prépost plé-. bános a katolikus hitélet terü­letén kifejtett áldozatos mun­kásságáért, Szikra János fes­Dr. Gyurkó János környe­zetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter nyitotta meg a Város- és Faluvédők Orszá­gos Szövetsége által hirdetett pályázat kiállítását Budapes­ten. A második alkalommal ki­írt pályázaton általános és kö­zépiskolások indultak. Rajza­ikkal, festményeikkel a telepü­lések értékeit, lehetőségeit il­lusztrálták. E témakörben félezer pá­lyamű érkezett, s a legjobbak­tőművész két évtizedes vizuá­lis készségfejlesztő tevékeny­ségéért érdemelte ki a város képviselő-testületének meg­tisztelő elismerését. Dr. Sütő László polgármes­ter a Pro Űrbe díjat adomá­nyozó díszoklevelekkel együtt Gera Katalin kaposvári szob­rász egy-egy plakettjét is át­adta az ünnepeiteknek. M. T. ból nyílt kiállítás a Budavári Palota gótikus termében. Falra került egy kaposvári kis­lány, a harmadik osztályos Werstrok Vivien munkája is. Szenna, a falumúzeum című képével ugyanis megszerezte a fődíjat. A kiállításmegnyitón ötven diáknak adott át díjat Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Országos Szövetségének al- elnöke. L. S. Szenna a Budavári Palotában Don emlékezete Történészek hadijelentései (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Szili Ferenc, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója megnyitójában az áldozatok­ról kegyelettel emlékezett meg, Papp Árpád Töredék című versét Csapó György színművész tolmácsolta a hallgatóságnak. A vers ihle- tője a történelmi múlt, a II. vi­lágháborús katasztrófa. A ka­posvári Kodály Zoltán Általá­nos Iskola kórusa, Zákányi Zsolt Liszt-díjas karnagy ve­zényletével az áldozatokra emlékezően szólaltatta meg Bárdos Lajos Libera me című művét. Kaposvárról indult törté­nész, Szakály Sándor hadtör­ténész bevezető előadásában a magyar katonapolitikai hely­zetet vázolta föl a II. világhá­ború kezdete előttől a háború megindulásáig. Tanulságos előadása a történelmi ismere­teink fogyatékosságaira is fel­hívta a figyelmet. A 2. magyar hadsereg a hazai regulák leg­jobb felszerelésével indult há­borúba abban a reményben Németország oldalán, hogy területi előnyöket szerez. Á nevezetes sztálingrádi csata térképét és hadi eseményeit elevenítette meg dr. Manfred Kehrig ezredes, a Német Szö­vetségi Katonai Levéltár igaz­gatója. A villámháborúnak indult ka­tonai akció kudarca abban rej­lik — állapította meg —, hogy nem volt igazán fölkészülve a német hadvezetés a háborúra és Hitlert sem lehetett meg­győzni a szemlátomást bekö­vetkező veszteségről. A magyar levéltárak évtize­deken át titokban őrizték azo­kat az adatokat, amelyek a II. világháborús veszteségről szóltak. Szántó Péter kandidá­tus a somogyi honvédek doni harcairól tartott előadást. 1942. áprilisában hívták be a somogyi bakákat. Védelemre rendezkedtek be, 29 kilométe­res harcvonalon teljesítettek szolgálatot. Sajnos, nincsenek pontos adatok arra, hányán kerültek fogságba, hányán vesztették életüket. Hat-hét ezer lehet a számuk azoknak, akik hősi halált haltak. Stark Tamás kandidátus, a Történe­lem Tudományi Intézet mun­katársa a kutatásai alapján ki­fejtette, mintegy 900 000 ma­gyar áldozata van a II. világ­háborúnak. Hat- nyolcszáze­zer, Magyarországon élt zsidó lett áldozata a II. világháború­nak. Megható eseménye volt a rendezvénynek, amikor az előadások után a széksorok­ban fölállt egy idős férfi és egy fénykép alapján, emlékeze­tére hagyatkozva doni kato- nabajtársait, azok hozzátarto­zóit „szólította" — jelentkez­zenek. Horányi Barna A tavaszi fesztivál mai programja Száz éve született Gyergyai Albert. A Kaposvári Tavaszi Fesztivál keretében megemlékeznek a TeT* nagybajomi születésű író, műfordító centenári­umáról a nevét viselő kaaposvári középiskolai kollégiumban. A rendezény 14 órakor kezdődik. A kaposvári szakszervezetek székházában a tánc- színházi renderzvénysorozatban vendégként bolgár táncegyüttes mutatkozik be ma 19 órakor. Oreglaki határszemle Az öreglaki állami gazdaság szántóterületein is elvégezték a tavaszi határszemlét. A 791 hektárnyi őszi búza vetésterü­let 25 százalékát minősítették jónak a szakemberek, 44 szá­zaléka kapott közepes minősí­tést, a többit gyengére értékel­ték. A 82 hektár rozsvetés jól telelt, a 302 hektár őszi árpá­ból mindössze 33 százaléknyi vetésterületet minősítettek jóra, sajnos a többi csak kö­zepes érdemjegyet „kapott”. Természetesen ez a minősí­tés az időjárástól, nem pedig az emberi munka minőségétől függött. TAVASZ VAN, VETNI KELL „Erőltetett” a földkitűzés Berényi András: A technológia könnyítésére, vállalkozók bekapcsolására van szükség (Folytatás az 1. oldalról) — A múlt hónap végén 20 ezer hektárnál jártunk — foly­tatta Berényi András hivatal- vezető — és szeptemberben kezdtünk. Ha az év végéig be kell fejezni a visszalévő több mint 80 ezer hektárt, akkor az eddigi technológia könnyíté­sére, másrészt vállalkozók bekapcsolására van szükség. — Milyen állapotúak az in­gatlannyilvántartások ? — Nagyon sok változást kell a helyszínelés során bemérni, s át kell vezetni még az eljárás előtt. Erre épül a folytatás, az árverésen ellicitált földek kitű­zése és birtokbaadása. A földhivatalok a decemberi ár­verések kitűzését végzik most. Az ingatlannyilvántar­tási bejegyzés, tehát a tulaj­doni lap átvezetése ezután következik. Ennek időnként egyéb korlátái is vannak, hi­szen az árverésnél az új tulaj­donosnak esetenként arany­koronában ki nem fejezhető terheket is kell felvállalnia. Amíg azt nem fizeti ki és arról nincs meg a szövetkezet iga­zolása, nem jegyezhető be. — A mostani egy erőltetett ütem? — A téli időszakban csök­kentett ütemben haladt a kár- rendezési hivatal is: napi egy árverés volt átlagosan. Márci­usban már napi kettő, április vége felé pedig lesz olyan nap is, amikor három különböző községben lesz árverés. Ez nagyon feszített ütem: hosszú távon csak technológiaváltás­sal és vállalkozói segítséggel lehet végrehajtani. Azt jelenti ez, hogy az FM által biztosított költségkeretből vállalkozók­nak adjuk ki ezt az előkészítő munkát. Az elmúlt évben is 15 községben volt ilyen: főleg a pécsi Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat kaposvári osztá­lya vállalkozott erre. Jelenleg elég nagy gondunk a kitűzés. S itt a tavasz... És az emberek várják. Ezért további vállalko­zók bekapcsolásával foglalko­zunk. Szeretnénk azért az áp­rilisi árverésekre elérni azt, hogy 60 napos határidővel kö­vessük az árveréseket a kitű­zéssel. Kérem, hogy értsék meg az állampolgárok ezt a késést, mert rengeteg a fel­adat. Nagyon sok tennivalót ad a földhivatal számára a részarány-tulajdonok nevesí­Berényi András tése is. Egyelőre ez még nem földmérési munka, hanem ingatlannyilvántartási jellegű. — Mekkora területre tudnak a tavasszal vetni az új tulajdo­nosok? — Február végén körülbelül négyezer hektár volt ellici­tálva, s annak a 30-40 száza­lékát tudtuk kitűzni. Az ütemet fokozva szeretnénk elérni, hogy ez a négyezer hektár március végére legyen ki­tűzve, s lehessen benne vetni. Az ellicitált földek ideiglenes birtokbavételére is van lehető­ség. — Sokan keresik a földhiva­talt? — A részarány-tulajdonok nevesítése miatt jelentős most a tömeg, annak ellenére, hogy kértünk minden önkormány­zati jegyzőt, szövetkezeti ve­zetőt, hogy egyenként ne jöj­jenek a tulajdonosok a rész­aránytulajdon igazolásáért, mert a megalakított földkiadó bizottságokat úgyis tájékoztat­juk. Ez meg is történt. Ennek ellenére természetesen egyenként is kiadjuk az igazo­lást, ha jönnek. És jönnek is. Elég sokszor jelennek meg a földhivatalnál olyan volt rész­arány-tulajdonosok, akiknek a földjét a korábban fennálló jogszabályok alapján megvál­tották. Az 1993. évi II. törvény úgy szól, hogy a beviteli köte­lezettség alapján keletkezett részaránytulajdon igazolását kell kérni. Ezt úgy kell érteni minden­kinek, hogy a jelenleg élő, te­hát ma is fennálló részaránytu­lajdonról adunk" igazolást. Amit megváltottak, az már a kárpótlási eset, arról kiadtuk a megváltási határozat hitelesí­tett másolatát és annak alap­ján a kárrendezési hivatal kár­pótlási jeggyel kárpótolja az il­lető tulajdonost. Azt mégegy- szer nevesíteni vagy kivenni nem lehet. (Kercza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents