Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. március 24., szerda Kilencezer vissza­küldött külföldi A hét végén kilencezer kül­földi beléptetését tagadták meg a magyar határőrök, mert a beutazni szándékozók nem rendelkeztek elegendő pénz­zel, illetve megfelelő útiokmá­nyokkal. A határtőrök 104 ha­társértőt — zömében román állampolgárok — fogtak el, ki­felé 68-at, befelé 36-ot. Az osztrák hatóságok 23 határ­sértőt adtak vissza a magyar határőröknek. Harmincketten — köztük 13 jugoszláv és 10 török állampolgár — hamis út­levéllel próbáltak magyar terü­letre lépni. Lebukott egy gö­rög, egy jugoszláv és két Szí­riái embercsempész is. ✓ Kelly-üzem Érden A kekszeket, sósrudakat és snack-cikkeket gyártó és for­galmazó Kelly cég üzemet lé­tesít Magyarországon. A kor­szerű gépekkel felszerelt üzemet, ahol osztrák recept szerint Soletti sósrudak és kekszféleségek készülnek majd, Érden tervezik felépí­teni, öthektáros területen. Az üzemcsarnok 1994 első fél­évében kezdi meg a terme­lést. A beruházás költségei el­érik a 15 millió márkát. Mach-Tech szakvásár Mach-Tech '93 néven első alkalommal rendez a Hun- gexpo fémmegmunkálási és szerszámgépipari szakvásárt március 30. és április 3. között a Kőbányai Vásárvárosban. A nemzetközi bemutatón német cégek mutatkoznak be legna­gyobb számban, rajtuk kívül osztrák, francia, cseh, olasz, angol, svájci és egyesült álla­mokbeli, valamint finn és hor- vát kiállítók lesznek jelen. A 120 külföldi és 80 hazai kiállító mintegy 4000 négyzetméteren állítja ki termékeit. A vásárt szakmai fórum is kíséri, me­lyen neves hazai szakembe­rek számolnak be a gépipar je­lenlegi helyzetéről. Vidékfejlesztési konferencia Az agrártermelés és a kör­nyezet kölcsönhatásának összefüggéseiről kezdődött tegnap. A fenntarthatóság és a vidékfejlesztés címmel nagyszabású nemzetközi ta­nácskozás a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen. Húsz ország szakemberei vitatják meg a témát, különös tekintet­tel arra, hogy amíg a világ egyik részén éheznek az em­berek, addig más földrésze­ken a túltermelés okoz gondo­kat, sok nyugati országban az állam támogatást nyújt a föl­dek pihentetéséhez, és más egyéb módokon is igyekszik visszafogni a szükségleteken felüli élelmiszertermelést. Szépség és egészség Az idén második alkalom­mal rendezi meg a Szépség és egészség nemzetközi fod­rász, fodrászkellék, kozme­tika, egészséges életmód és bizsu szakkiállítást a Consum Stúdió. Április 1 -jétől négy na­pon át várja az érdeklődőket a BNV D pavilonjában. A kiállí­táson lehetőség nyílik vér- nyomásmérésre, koleszterin- szint-meghatározásra, grafo­lógiai és makrobiotikai ta­nácsadásra, de teljes körű egészségügyi felvilágosítás is szerepel a programban. A kiál­lításokhoz kapcsolódó szak­mai fórumokon előadásokat hallhatnak az érdeklődők a kozmetikai és fodrásziparban tervezett privatizációról. A Szépség és egészség szakki­állítással egyidőben a BNV 25-ös pavilonjában rendezi meg a Consum Stúdió a Karát 1. nemzetközi ékszer, drá­gakő és óra szakkiállítást. A 36-ok fő célja a törvényalkotás Németh Béla frakcióvezető helyettes: élő kapcsolatom van a választópolgárokkal Könyvújdonság a Balaton Füszért támogatásával Az eladás művészete A Balaton Füszért évek óta nagy figyelmet fordít a kereske­delmi kultúra fejlesztésére. Ezen a tavaszon is két hónapon keresztül tanfolyamon vesz részt egy-egy hetes továbbképzé­sek keretében valamennyi kiskereskedelmi dolgozója. A kisgazda 36-ok nemrégi­ben új parlamenti frakcióveze­tőt választottak dr. Szabó Já­nos, a korábbi vezető ugyanis Antall Józseftől miniszteri megbízást kapott. Böröcz Ist­ván lett az új frakcióvezető, Németh Béla (kisgazda 36-ok) somogyi országgyűlési képvi­selő és Bejczy Sándor pedig frakcióvezető helyettes. — A fő célunk nem változott — mondta Németh Béla. — Három törvény, a környezet- védelmi-, a föld- és az erdő­törvény meghozatalát kíván­juk sürgetni. Ezek a törvények sajnos nem éppen elöl szere­pelnek a kormány törvényke­zési programjában. Az már nekünk is meglepetés lenne, ha a vadászati törvényt is még az idén elfogadhatnánk. — Milyen esélye van tervük megvalósításának? — A törvények lényegében készen vannak. A parlament fogadókészségétől függ, hogy mikor tárgyaljuk. Szerintünk ezek nagyon fontos törvé­nyek, sok százezer embert érintenek. Ezt támasztják alá azok a fórumok is, amelyeket a választókörzetemben tartot­tam. — Jut ideje találkozni a vá­A bankok erkölcsi tőkéjét, a beléjük vetett bizalmat alapo­san megtépázták az elmúlt két esztendőben: négy kisebb bank került veszélyzónába, ebből egy kénytelen volt fel­adni banki jogosítványait, egyet külföldi nagybank vett meg, egynek a sorsa bizonyta­lan és egy felszámolás alatt van. A nagybankok rossz, il­letve behajthatatlan követelé­seik súlya alatt nyögnek, leg­többjük számára veszteséggel zárult az 1992-es esztendő. Az ügyfelek türelmetlenek az átutalásokhoz szükséges hosszú idő, az ügymenet las­súsága miatt. A részvényesek pedig nyilván nem örülnek an­nak, hogy osztalékhoz nem jutnak vagy csak igen kis ho­zammal számolhatnak. A magyar pénzintézetek de­lasztópolgá- rokkal? — Sajnos kevés! A gaz­dasági bizott­sági tagsá­gom a parla­ment plenáris ülése mellett újabb két na­pot vesz igénybe he­tente. Mind­ezek ellenére élő kapcsola­tom van a vá­lasztópolgá­rokkal. Részt vettem a Ka- rád-Andocs szétválási vi­tában, most éppen a Bala- ton­szárzó-Köt- cse, Balato- nöszöd-Balatonszemes ügye foglalkoztat. De a buzsáki ügy is ad munkát. Ott voltam a ba- latonlellei vagyonfelosztó közgyűlésen, amit nagyon jó­nak tartottam. Sorolhatnám tovább azokat az ügyeket, ahol igyekszem a megoldást a kompromisszumok felé vinni. De több olyan ügyben is dol­rékhadának Achilles-sarka: a tőkeszegénység, a számító­gépesítési és távközlési fel­szereltség alacsony foka. A tisztviselők többségének hiá­nyos a szakismerete. S van még egy súlyosan sebezhető pont: éppen a legnagyobbak­nak nincs igazi gazdájuk, mert változatlanul az államé a leg­nagyobb tulajdonrész. Az ál­lam pedig mindenütt a világon hajlamos arra, hogy politikai szempontoknak rendelje alá a gazdaságiakat, s ezzel azt a veszélyt is magában hor­dozza, hogy a bankok rossz követelései nem apadnak, hanem dagadhatnak. Sokan aggódnak amiatt, hogy külföldi tőke is kerül a nagybankokba. Ám ez elke­rülhetetlen, ha azt akarjuk, hogy modern gépparkkal, gozom, amely nem a válasz­tókerületem polgárait érinti. — Mit szeretne még elérni képviselőként? — Hogy tisztességesen dolgozhassunk! Hogy az em­berek ismerjék el: képessége­ink szerint igyekeztünk elvé­gezni a vállalt feladatot. L. J. szoftverrel és szakismerettel felvértezett intézetek pénzzel, tanáccsal és ügyfélszolgála­tuk „házasságközvetítő szol­gálataival” támogassák a ma­gyar kereskedelmet, mező- gazdaságot, szolgáltatóipart és gyáripart. A pénzintézeti törvény 25 százalékban ma­ximálta az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadát, legyenek azok hazaiak vagy külföldiek, magáncégek vagy maga az ál­lam. A legeredményesebb ha­zai bank — a magyar tulajdont egy francia, német, olasz és két japán nagybankéval öt­vöző Közép-európai Hitelbank — működésének sokéves ta­pasztalatai mutatják, hogy a közös tulajdonlás mellett is eredményesen dolgozhat a menedzsment. Bácskai Tamás Ma butikok, boltok, magán­kereskedések sora nyílik. A kivételnek tisztelet, de nagyon sokan anélkül vállalkoznak erre, hogy tisztában lennének azzal: mennyi iskolázottságot, műveltséget, erkölcsi alapot, gyakorlati ügyességet kíván a kereskedői pálya. Nem vélet­len az, hogy a képzésre, a to­vábbképzésre megkülönböz­tetett figyelmet fordít a sikere­sen működő kereskedelmi vál­lalat. Nemcsak úgy, hogy tan­folyamokat szervez, hanem úgy is, hogy fél évszázad után a Balaton Füszért támogatá­sával jelent meg újra a kapos­vári származású Orel Géza Az ügyes eladó kézikönyve című munkája. A neves kereskedelmi szakírót, a felsőkereskedelmi iskola főigazgatóját 1906-ban avatta doktorrá a budapesti tudományegyetem. Tapaszta­latokat szerezni bejárta Euró­pát, könyvét, szakcikkeit több nyelvre lefordították. A gyakor­lati műhelyoktatás, a politech­nikai képzés, a munkára neve­lés kezdeményezője volt, aki felismerte azt is, hogy a ke­reskedelmi gyakolatban rend­kívüli szerepe van a szociál­pszichológiának, az emberi kommunikáció elemzésének. Időtálló megállapításaira mi sem jellemzőbb: manapság a menedzsertanfolyamok egyik fő tárgya az üzleti kapcsolatte­remtés, a tárgyalások veze­tése. Az ügyes eladó kézikönyve először 1931-ben jelent meg. Tesztmegye Somogy. Itt kezdődött meg először a tel­jes ingatlannyilvántartás számítógépre vitele minden körzeti földhivatalban a Phare-program segítségé­vel. Van ahol hat-nyolc község adata gépen van már, s mint Berényi András igazgató el­mondta, másfél év alatt sze­retnék az átállást a számító­A szerző élvezetes, olvasmá­nyos stílusban, részletesen ír többek között azokról a köve­telményekről, amelyeknek az árusítónak meg kell felelnie, szól az árusítás módjáról, a vevőtípusokról, az üzletalapí­tás előtti tudnivalókról, a forga­lomnövelés módszereiről, az alapvető viselkedési szabá­lyokról. Egy helyen azt írja: A kereskedő, aki az árut közve­títi, ne csak arra gondoljon, hogy mekkora nyereséget hoz ki az üzletéből ....ne feledje a b ibliai mondást: gazdagnak lenni jó, de becsületesnek lenni sokkal jobb.” Időszerű, sőt nagyon is szükséges volt, hogy ötven év után ismét megjelent ez a könyv. Dévényi Zoltán, a ke­reskedelmi vállalat elnök-ve­zérigazgatója írja a könyv be­vezetőjében: „Átalakulóban levő kereskedelmünkbe új személyek léptek be, s — fő­képp a privatizáció folyamatá­ban — még többen kapcso­lódnak be ezután, új üzletet alapítva... Orel ma is érvényes elveket és tudnivalókat, intel­meket ad az üzletalapítás­hoz... E kötetet ajánlom min­den kereskedőnek, hogy ta­nulják, ismételjék az eladás művészetét...” A nagyvállalat szervezetten tud gondoskodni kereskedői képzéséről. A vállalkozók, az új tulajdonosok sem marad­nak segítség nélkül. Ezt a ké­zikönyvet valóban haszonnal forgathatják. V. M. gépes nyilvántartásra bízni. A tulajdoni lap egyes adat­része, amely a helyrajzi számokat, a területeket, az aranykoronát a művelési ágat tartalmazza, gépen van már évek óta. Most a tulaj­donosok személyi adatainak és a terheknek számítógé­pes nyilvántartásáról van szó. Üzembe állításuk de­cemberben volt. A BANKOK PRIVATIZALÁSA A tulajdonos és az érdekek Számítógépen a tulajdon Az ózon a védőpajzsunk Éjszakai ózon lencsefelhök a sarkköri Kiruma város felett Szüntelenül szennyezzük környezetünket, a levegőt, a vizeket és a talajt. A Bonnban tartott, tizenhat kutatóintézet által összehangolt kutatások eredményei sok gondolatot ébreszthetnek mindnyájunk­ban. Milliók hallgatják naponta az időjárás-előrejelzéseket, de csak kevesen értik az idő jelzését. Egy somogysimonyi gazda­ember barátom szomorúan így szólt hozzám: Már az eget is kilyukasztottuk. Mi lesz eb­ből? Mások is fölteszik ezt a kérdést. Egyértelműen az ózonpajzs elvékonyodására, kilyukadására céloztak a hí­rekből szerzett ismeretek alap­ján. 1992-ben a Német Szövet­ségi Köztársaságban tanács­kozást rendeztek tizenhat ne­ves kutatóintézet szakemberei a levegő, a talaj és a víz idő­szerű helyzetéről. Az egyik téma éppen az ózon helyzete vo|t. Az ózon teszi sötétkékké az égbolt magasabb rétegei­nek színét. Az ózont — oxi­dálja a szerves és szervetlen vegyületeket — fertőtlenítésre is felhasználják, például ivóví­zére. Előállítása azonban költséges. A légkörben állandó réteg formájában a sztratoszférá­ban található, változó magas­ságban a sarkvidékek felé alacsonyabban. Átlagosan 25-30 kilométer a magas­sága. Kis mennyiségben van jelen, a szűrő hatása azonban nagyon fontos, csökkenti ugyanis a Nap ultraibolya és káros sugárzását, megakadá­lyozza, hogy a Föld hosszú hullámú melegsugáftása a vi­lágűrbe távozzék. Olyan tehát ez a réteg, mint egy üvegház. Az emberi tevékenység az oxigént ugyancsak szennyezi. Például a nagy őserdők kiir­tása csökkenti a levegő öntisz­tulását (Dél-Amerika). Az ózont húsz éve mérik rendszeresen. A már említett tudományos konferencia egyik előadója úgy foglalt ál­lást, hogy a mérési adatsor még kevés a teljes következ­tetés levonásához. A jövőre vonatkozó adatokat, amelye­ket számítógépekkel készítet­tek el, csak fenntartásokkal szabad elfogadni. A számító­gép nem tud többet a bevitt adatoknál, önálló gondolatai nincsenek! Éppúgy lehet ka­tasztrófát jósolni, mint éghaj­lat-ingadozásra gondolni. Somogy elhelyezkedése szempontjából érdekes lehet Hans Schlager előadása, amelyet légkörfizikai, kémiai kutatótársakkal együtt tartott meg. A szerzők kifogásolják, hogy naponta átlag 700 átre- pülés van az Északi-sark fe­lett. A hajtógázok nagyon szennyezik a légkört. Érde­mes megemlíteni, hogy me­gyénk felett ma már három, igen zsúfolt légifolyosó van Pápa, Siófok, Sármellék-lnke, Budapest-Ádánd-lnke vona­lában. Föltehetjük a kérdést, ho­gyan hatnak az égéstermé­kek, nem jelentkeznek-e sa­vas üledékek a csapadékok­ban, erdőink pusztulásában nincs-e mindennek jelentő­sége. 1993. április 27-29-e között ARGE ALP és Adria- Alpok konferencia lesz. Saj­nos, az előadók között csak egy magyar van, a soproni Er­dészeti Tudományos Intézet­ből. A somogyi erdők és tájak szépsége messze földön hí­res, töbször volt előadó külföl­dön. Bizonyára akadna érdek­lődő most is! E tanácskozáson többet le­hetne megtudni arról is, hogy lyukas-e 'az égbolt. Dr. Böjti Béla meteorológus szakértő

Next

/
Thumbnails
Contents