Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-23 / 68. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. március 23., kedd Siófokon nyitották meg az ötvenedik Agrobank-fiókot A bankok ereje kevés az agrárválság megoldásához Dr. Kunos Péter: Szép dolgozatokat írnak kormánykoncepció gyanánt Dr. Kunos Péter: Magyarország számára az élelmiszer-gazdaság lehet a kitörési pont (Fotó: Király J. Béta) Medencét és gyógyszállót terveznek Új gazdája van az igali fürdőnek Április 1-jétől 100 forintra emelik a fürdőjegy árát (Folytatás az 1. oldalról) Nem látom azt sem, hogy az agrárágazatra, de az egész gazdaságra és a bankrendszerre is jellemző tőkehiányt hogyan kívánják megoldani. Tőkét csak külföldről lehet várni, de megfelelő földtörvény híján az agrárágazat még nem vonzó a külföldi befektetők számára. A hazai tőke számára a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar egyelőre le- nyelhetetlen, emészthetetlen gombóc. Az új pénzintézeti törvény korlátozza a bankok lehetőségét, itt állami beavatkozásra és a külföldi tőke kormányzati beáramoltatására van szükség. — A kormány úgy döntött, hogy 27 milliárd forinttal támogatja a takarékszövetkezeteket. Ebből és ezzel alakítanák ki a „vidék” bankhálózatát. — Nem biztos, hogy a kormány jó úton jár, ha ezzel az erőszakolt lépéssel akarja orvosolni az ágazat pénzügyi gondjait. Az erre a célra szánt pénzt sokkal célszerűbben is fel lehetett volna használni. Elképzelhető, hogy ez a hálózat olcsóbban finanszírozza majd az ágazatot, de ez hosz- szú távon nem tartható. A biztonságos finanszírozáspolitikához elengedhetetlen, hogy mielőbb létrehozzák a hiányzó pénzügyi intézményeket. Földhitelintézetre van szükség, közraktárbázis, közraktárjegy... és sorolhatnám. Egyébként a vidék bankja hálózatban nem látok versenytársat. Aki és ami ma a mezőgazdaságot támogatja, az az Agrobank filozófiájával azonos ténykedést végez, mi ennek csak örülünk. Mégsem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. Fel kell gyorsítani a magyarországi autópályaépítkezéseket, különös tekintettel az MO-s körgyűrű újabb szakaszára, illetve a Győrt elkerülő autópályára. Amennyiben ez többletköltséggel jár, meg kell vizsgálni, miképp lehet a rendelkezésre álló pénzösszegeket átcsoportosítani — jelentette ki Schamschula György közlekedési miniszter azon a minapi terepszemlén, melynek keretében kíséretével megtekintette az MO-s autóút épülő szakszónak munkálatait. A tárca vezetője elmondta: Dél-Budapest túlterheltsége hosszú ideig máji nem tartható, mielőbb szükség van a nehézforgalom elterelésére. Az MO-s gyűrű M1-M5 közötti szakaszával az ország egyik legjelentősebb beruházása valósul meg. A mintegy 30 kilométeres út az országon át-, menő tranzitforgalom nagyobbik részét a főváros tehermentesítésével vezeti el. Az építkezés pénzügyi megfontolásból két ütemben valósul meg, elsőként az M5-ös és a 6-os út közötti 15 kilométeres szakaszt helyezték forgalomba. 1990 novemberében. A — Önök egy új pénzkímélő szolgáltatást vezettek be nemrégiben... — Az Agrobank ügyfélcentrikus üzletpolitikájának része a most bevezetett agrobank csekk. Több, felvásárlással 6-os úttól — az M7-es autópályát érintve — az M1-esig terjedő szakasz építése 1991-ben kezdődött meg, az átadási határidő pedig 1994 októbere. A beruházás az Útalapból, illetve a Világbank és az EBRD által biztosított kölcsönökből valósul meg. A 30 kilométeres déli elkerülő út csak egy része lesz az összesen mintegy 100 kilométeresre tervezett budapesti körgyűrűnek. Ez a 100 milliárd forintot felemésztő beruházás ebben az évtizedben valószínűleg nem készül el egészen, aminek pénzügyi és számos egyéb oka van. Már a jelenleg építés alatt álló szakaszon is komoly gondot okoz a lakosság és az önkormányzatok ellenállása vagy az ingatlanok kisajátítása. A gyűrű keleti — az M5-M3-as autópályák közötti — szakaszának építése azért késik, mert a nyomvonalban a mai napig nem sikerült megállapodni az ott lakókkal. így nagy valószínűséggel a 10-es, a 11-es út és az M3-as közötti északi szakasz építése hamarabb kezdődik meg. Ezt a forgalmi viszonyok és az újabtuDuna-híd építése is indokolttá teszi. foglalkozó szervezet igényelte, nomeg a közbiztonság helyzete is, hogy ne kelljen nagy mennyiségű készpénzzel közlekedni, dolgozni. Csekkünk egy úgynevezett „előrefedezet” csekk, mely kiJanuár elsejétől tervezik az ipari és kereskedelmi kamara tevékenységének megkezdését. Hajdinák József megyei elnök azt mondta: fontolgatják a kamarán belül egy kisvállalkozói szekció létrehozását, mert ennek a kamarának lesz a tagja a Skála áruházlánc és a McDonalds is. Lehetőségeik, néha érdekeik is mások, mint a kisvállalkozóké. — Ez motiválja csak a Ki- sosz-t? — Kamarán belül a piac szereplői a tervek szerint a vezetésnek egyharmadát adják csak. Ezt az arányt keveseljük: azt szeretnénk, ha hivatalnokok helyett legalább 40-50 százalékban vállalkozók vennének részt a döntéshozatalban. — Önnek a tulajdonában van egy divatáruüzlet, egy panzió és most nyit Lellén utazási irodát. A körülmények kedveznek a terjeszkedésnek? — Biztos vagyok abban: ha megfelelő szintű lesz a szolgáltatás megtérül a beruházás. Csak a balatoni körülményeken kellene változtatni; a tó környékének arculata — ha úthálózatra, a közbiztonságra, a víztisztaságra gondolok, nem változott kedvező irányban az elmúlt évtizedekben. — Most regionális tanács alakul. Ön szerint lehet ez a töltés után az ország 2600 postahivatalában és Agrobank fiókjaiban azonnal beváltható. A csekkforgalom bevezetésének óriási távlatai vannak hazánkban. Máris többen megkerestek bennünket, például önkormányzatok akik ezzel a rendszerrel szeretnék megoldani pénzforgalmukat. Néhány hete a csekken kívül bevezettük a tavaszi kukorica- és árpavetésekhez igazított hitelkonstrukció, melyhez partnerként a Central Soya integrátori hálózatát használjuk fel. — Ha a mezőgazdaságban tovább tart a válság -szakemberek szerint-megrendülhet a többi ágazat gazdasági pozíciója is. — A jelenlegi válságkezelés nem alapjaiban oldja meg a problémákat, hanem csupán tünetkezelés. A jóvátehetetlen veszteségek ellenére a belső ellátás nincs veszélyben. Akkora válság nem lehet, hogy a betétesek pénzét feleméssze, jelentős megtakarítások vannak a lakosságnál. Egy-két éven belül a mezőgazdaság dolgai rendeződnek. Ezt nem abból látom, amerre megyünk, hanem ez a, dolgok természetéből fakad. És abból a felismerésből, hogy nem szabad padlóra küldeni a legnagyobb komparatív előnyökkel rendelkező ágazatot. Meggyőződésem, hogy az élelmiszergazdaságra lehetne felfűzni gazdaságpolitika és fejlesztéspolitika öszes ágát. Az ország számára ez szinte az egyetlen kitörési pont. Ehhez a programhoz partner az Agrobank, kiveszi részét a munkából, ám a megoldásokat nem szabad pusztán banki oldalról várni. Törvényalkotás, gazdasági koncepció... kellene sürgősen! Mészáros Tamás szervezet a Balaton igazi gazdája? — Kilenc minisztérium beszél majd bele a dolgokba, s ez nem jó. Egy kézbe kellene adni a szakértelmet, s a pénzt. Én egy külön minisztériumot tudnék elképzelni a cél érdekében vagy hogy a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozzon a tó ügye. Sok fórumon az önkormányzatokat teszik felelőssé a romló körülményekért, de a vá- daskodóknak nincs igazuk. Tudnák ők, mit kellene csinálniuk, de sem pénzük, sem hatáskörük nincs. — Az önkormányzatok is pénztelenek. Tudnak-e segíteni a településeken a helybéli vállalkozók? — A fejlesztésekbe be kellene szállni a vállalkozóknak is, de jelenleg minden ezer forintból ki- lencszázat elvonnak tőlünk, s a maradék nem sok mindenre elég. Magyarországon szinte egyáltalán nem lehet hitelhez jutni. Vagy csak óriási kamatra. — Amit mond, pahaszko- dásnak is tűnhet. — Talán jobban élünk az átlagosnál, de a vállalkozó munkahelyet teremt, egész családját bevonja az üzletbe, s saját tőkéjét teszi kockára. Sorban szűnnek meg a próbálkozások; a Ba- laton-parton például az üzletek fele másod-, harmadkézben van. Czene Attila Sokakat foglalkoztató kérdés jutott közel a megoldáshoz Igáiban. A község ön- kormányzata 1991 ősze óta nem tudott egységes álláspontra jutni a fürdő jövőjével kapcsolatban. Miközben folytak a tárgyalások a hasznosításról, a fürdő állapota sokat romlott, s megfogyatkozott a vendégek száma. Az idei év — megoldás nélkül — a csődöt jelentette volna. A képviselők végülis elfogadták azt a javaslatot, hogy szakemberekre bízzák a hasznosítási koncepció kidolgozását. A választás az Invest gmk-ra esett. A gmk munkája nyomán tavaly december 18-án aláírták a hasznosítási szerződést. Ennek lényege, hogy 35 millió forintért, amelyet még áfa terhel, a Comark kft tulajdonába kerültek a fürdő épületei. A cég az épületek alatti földterületekre használati jogot kapott az épületek fennálltáig. A tulajdonjog az önkormányzaté marad. A fürdő egészének üzemeltetési joga a Comark kft-é, míg annak egész területe az önkormányzaté. A Comark kft vállalta, hogy fejleszti a fürdőt. Ez a tervek szerint tíz év alatt több száz millió forintos befektetést jelent. A mindenkori önkormányzat megkapja a fürdő bevételének 10 százalékát. Május 21-én ismét az urnák elé szólítják az ország népét, a választópolgárokat, hogy a társadalombiztosítás jövőjéről döntsenek. Ezzel kapcsolatban sokféle elképzelés született, sok a szóbeszéd. A legfontosabb teendőkről kérdeztük dr. Eger- szegi Lászlót, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetőjét. — Mit a választás tétje? — A társadalombiztosítási önkormányzati választások tétje, hogy létrehozzák-e a választók a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzatot. Hogy fennhatóságuk alá helyezik-e a társadalombiztosítást, avagy továbbra is a kormány rendelkezik a társadalombiztosítás hatalmas, 620 milliárdos költségvetése fölött. A választás eredményességéhez az országban mintegy 1,9 millió választópolgár részvétele szükséges. A megyében legalább 70 ezer embernek kell résztvennie a szavazáson. Ha az önkormányzatok létrejönnek, akkor a járulékfizetőknek, a biztosítottaknak lehetőségük lesz arra, hogy képviselőik útján befolyásolják a társadalombiztosítási szolgáltatások rendszerét, azok gazdálkodását. Ellenőrizhetik az igazgatási apparátus tevékenységét. A biztosítási ön- kormányzatok megalakulásuk után létrehozzák a helyi — területi testületeket is. Az önkormányzati irányítás alatt álló társadalombiztosítás egészségesebben működhet majd, mint a mostani, amikor a járulékfizetőknek alig van befolyásuk arra, hogy mi történik a pénzükkel. — Hogyan történik a voksolás? Emellett az önkormányzaté a fürdőn végzett valamennyi beruházás költségének 10 százaléka, egészségügyi beruházások 7 százaléka. Ezzel az összeggel az önkormányzat szabadon rendelkezik. A Comark kft a fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához a külső területekre elővásárlási és beruházási előjogot kapott. A fürdővel kapcsolatos kérdésekre Tóth Katalin a Comark kft igazgatója válaszolt. Kiderült, hogy a cég legfontosabb feladatának tekinti a jelenlegi medencék felújítását és új építését. Terveik között szerepel egy új, gyógyászati célokat is szolgáló szálloda építése. A beruházásokat a cég külföldi tulajdonosai finanszírozzák. Az építkezéseknél lehetőség szerint helyi munkaerőt alkalmaznak. A fürdő munkatársainak pedig lehetőséget adnak arra, hogy az új feltételek között dolgozzanak. A tervek szerint április 1-től 100 forintra emelik a fürdőjegy árát. Ez hasonló az ország többi gyógyfürdőjének áraihoz. Az igali önkormányzat az áprilisi közmeghallgatáson még módot ad a helyi lakosságnak, hogy kifejtse véleményét a fürdő privatizációjával kapcsolatban is. L. J. — A társadalombiztosítási önkormányzati választás technikája nagyjából hasonló lesz a parlamenti — önkormányzati választásokhoz. Minden nagykorú magyar állampolgár választójogosult, a korábbi választásokon tevékenykedő választási szervek működnek, a szavazókörök kialakításáról és a választópolgárok értesítéséről a jegyzők gondoskodnak. Ahol legalább 200 munkavállaló kíván a munkahelyén szavazni, ott lehetőség van a munkahelyi szavazókor kialakítására. Ezzel a lehetőséggel a választás érvényességének biztosítási céljából érdemes és kell is élni. A mostani tb önkormányzati választások sajátossága, hogy szinte egybeesik az üzemi tanácsok megválasztásával. Ott, ahol a társadalombiztosítási választások a munkahelyen lesznek, lehetőség van arra, hogy az esedékes üzemi tanács választást is ugyanezen a napon rendezzék. — Kik indulnak? — A választáson az országos szakszervezeti szövetségek állíthatnak listát. Két lista, ennélfogva két szavazólap lesz, külön a nyugdíj, és külön az egészségbiztosítási önkormányzatra vonatkozóan. A szavazóhelyiségbe lépő választó- polgárnak azt kell eldöntenie, hogy melyik szakszervezeti csoportosulást bízza meg a társadalombiztosítási érdekeinek képviseletével. így a szavazásnak az önkormányzat létrehozásán felül még egy fontos tétje van: az állampolgárok eldöntik, hogy melyik szakszervezetnek mekkora támogatottsága, politikai, gazdasági súlya van ma Magyarországon. (Lengyel) Körgyűrüszakaszok, Budapest túlterheltsége Gyorsítják az autópályák építését Egy kamarában a McDonalds és a Kisosz Szakértelem és pénz Májusban a szavazópolgár dönt A társadalombiztosítás jövője lesz a tét Két szakszervezet verseng a választók bizalmáért
