Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-03 / 52. szám

1993. március 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Gazdakör Ráksiban Hétfő este 22 gazda meg­alakította Ráksiban a gazda­kört. Az alakulásnál „bábás­kodott” a megyében első gaz­dakör titkára Pintér György, a kaposfüredi szövetkezet igaz­gatóságának elnöke, valamint a PATE munkatársa Tevely Balázs. Az ideiglenes ügyvivői testület tagja lett Fónai Tibor, Dávid Gyula és Bernáth Béla. A ráksi gazdák tovább folytat­ják a megkezdett gazdaképző tanfolyamot. Országos versenyen a Flamingók Az országos ranglista tár­sastáncversenyen vettek részt a kaposvári Együd Árpád Vá­rosi Művelődési Központ Fla­mingó parkett-táncosai. Ket­tős sikert arattak a kaposvá­riak, a Horváth János, Nagy Zsófia páros harmadik, a Ber­kes Sándor, Horváth Katalin páros ötödik helyezést ért el Budapesten. Zengőék a rádióban Az Énekszóval, muzsikával című rádióműsor legutolsó adásában a Zengő együttes is bemutatkozott. A Bergics La­jos vezette baranyai és somo­gyi zenészekből álló együttes Moldvai dallamokkal állt mik­rofon elé. A Petőfi rádió műso­rát Alföldy Boruss István ve­zette. Jár a szociális támogatás A kisgazdaságok gazdasági ügyintézője című átképzés a Somogy megyei Munkaügyi Központ által szeptemberben meghirdetett kurzusa résztve­vőinek megjár a szociális tá­mogatás. A február 28-án be­fejeződött átképző tanfolyam hallgatói a polgármesteri hiva­talban kapják meg a juttatást. Veszélyes hulladékok Somogybán Megyénkben ötven jelentős mennyiségű veszélyes hulla­dékot kibpcsátó gazdálkodó szervezetet tartanak számon. A veszélyes hulladékok mennyisége tekintetében So­mogy országosan kedvező he­lyen áll. Az évi 15 ezer tonná­nyi veszélyes hulladék egy- harmada Kaposváron kelet­kezik. Olvasóink elnézését kérjük Technikai hiba folytán la­punk tegnapi számában — a 6. oldalon — a hétfői rádió- és televízióműsor jelent meg. Ol­vasóink elnézését kérjük a bosszúságot okozó hiba miatt. VÁLLALKOZÓKNAK SZÁMLAVEZETÉS KEDVEZŐ HITEL­FELTÉTELEK ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. (521) Még tart a türelmi idő A Kresz hétfőtől bevezetett új szabályainak betartásáról a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályától érdeklőd­tünk. Mint megtudtuk: a kétnapos akció tapasztalatai kedve­zőek. Az ellenőrzött járművek döntő többsége betartotta az új szabályokat mind a lakott területen kötelező 50 kilométeres se­besség, mind pedig a biztonsági öv használata terén. Lakott te­rületen „karavánokként” közlekedtek a konvojok, általában vi­gyázva a sebességkorlátokra. A tompított fényszórót ott is be­kapcsolták, ahol nem kellett volna. Ugyanis a tompított fényt csak lakott területen kívül, jelzőtáblával jelzett főútvonalon és autóúton kell felkapcsolni. A rendőrök az új Kresz-szabályokkal kapcsolatban csak figyelmeztetnek; a türelmi idő még néhány napig tart. (Fotó: Lang Róbert) Nem hoztak a kéményseprők szerencsét, de kft-vé alakultak MDF -es vádak a megyei közgyűlés elnöke ellen Közrejátszott-e a részvényvesztésben dr. Gyenesei István?— Dr. Gyurkovics Kálmán egyetemi tanár a mosdósi tüdő- és szívkórház igazgatója (Folytatás az 1. oldalról) A cikk szerint a tönkrement Regiovest Rt-ben a megyei közgyűlés elnöke is vezető tisztséget töltött be. Szíjártó Henrik arra volt kíváncsi, hogy mit tett a közgyűlés elnöke a részvényvesztés megakadá­lyozására. Dr. Gyenesei István vála­szában több információt mi­nősített pontatlannak. El­mondta: a Regioinvest Rész­vénytársaságot még a jogelőd megyei tanács végrehajtó bi­zottsága alapította más me­gyékkel együtt. Gyenesei Ist­vánt akkor tudta nélkül dele­gálták az igazgatóságba. A részvények még nem vesztet­tek értékükből, amikor a vál­lalkozói központba átvitték azokat. Az rt-ben betöltött tisztségét a megyei közgyűlés is jóváhagyta, azért díjazást nem kapott. A csődhelyzetet a rossz gazdálkodás eredmé­nyezte. Dr. Gyenesei István ki­fejtette: ha a cikk szerzője megkérdezi a tényekről, neki is elmondta volna mindezt. — Bánt, ami történt — fe­jezte be a megyei közgyűlés elnöke — Nem azt az utat já­rom, amire a cikk céloz, s ezért ezt az írást nem érde­meltem ki. Ha a magyar út csaholó kutyákkal van körül­véve, akkor arra mások dob­ták a táblát, s én ezen az úton nem akarok haladni. Még napirend előtt kerültek szóba a Kaposi Mór Megyei Kórház, valamint a mosdósi tüdő- és szívkórház összevo­násával kapcsolatos mende­mondák. Kisebb vita után ki­derült: sok a félreértés, és szó sincs a két intézmény össze­vonásáról. A közgyűlés végül kimondta: a két kórház fúzió­jával nem kíván foglalkozni. Más típusú együttműködés pedig az adott partnerekre tar­tozik. (Az összevonással kap­csolatos jegyzetünk a 7. olda­lon.) A közgyűlés a mosdósi tüdő- és szívkórház igazgató­jává dr. Gyurkovits Kálmán egyetemi tanárt nevezte ki. Gyorsan haladt a közgyűlés a napirendekkel. Elfogadta az önkormányzati hivatal munká­járól szóló beszámolót, módo­sított több rendeletet, további munkára alkalmasnak ítélte az 1993-94. évi címzett- és cél- támogatási igényekről szóló előterjesztést. Döntött a köz­gyűlés a Somogy Megyei Ké­ményseprő- és Tüzeléstech­nikai Szolgáltató Vállalat kft-vé alakításáról is, és ügy­vezető igazgatóvá nevezte ki Keresztúri Jánost. Az önkormányzat elfogadta a kaposvári önkormányzattal fennálló vitás kérdések rende­zését célzó előterjesztést. A közgyűlés úgy döntött, hogy nem adja Kaposvárnak a me­gyei Autóközlekedési Tanin­tézetet és elfogadta, hogy a Somogy megyei nevelőotthon a jövőben „Zita” gyermekott­hon néven működjön tovább, megörökítve ezzel a néhány éve elhunyt Zita királynő — dr. Habsburg Ottó édesanyja — emlékét. Az MDF nem elégedett a válaszokkal Az MDF megyei választmá­nyát vélhetően nem nyugtat­ták meg a megyei közgyűlés elnökének válaszai. Hiszen a szervezet pecsétjével ellátott meghívón Hódos Győző sajtó- tájékoztatóra invitálta csütör­tökön délutánra lapunkat. A téma: a megyei közgyűlésen megválaszolatlanul maradt kérdések, illetve a megyei vál­lalkozói központ alapítvány működése. (Lengyel) Háló nélkül zuhan a húskombinát Háló nélkül zuhan a hús­kombinát. Ez derül ki abból a levélből, amelyet dr. Such- mann Tamás országgyűlési képviselő február 8-i napirend előtti felszólalása után dr. Csépi Lajos, az Állami Vagyo­nügynökség ügyvezető igaz­gatója írt Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének. — Suchman Tamás képvi­selő felszólalásában megemlíti, hogy a húskombinát 1991. no­vemberben kezdte meg átalaku­lását — hangzik a levél. — El­képzelhető, hogy a kombinát vezetése kidolgozta átalakulási tervét — fűzi hozzá —, de azt nem az ÁVÜ felkérésére tette, és nem nyújtotta be az ÁVÜ-höz. 1992. március 16-án úgy jelentett öncsődöt a vállalat, hogy előzőleg erről az ÁVÜ-t nem értesítette. A kombinát nagysága és a húsiparban el­foglalt akkori jelentősége miatt a csődegyezséget a földműve­lésügyi miniszter előterjesztése alapján a gazdasági kabinet megtárgyalta — és az ÁVÜ vé­leményének kikérése nélkül — a kormány elé terjesztette. A kormány hozzájárult az FM ál­tal, valamint a fő hitelező (OKHB) egyetértésével kidol­gozott csődegyezséghez, mely­nek az volt a lényege: a kombi­nát a hitelezők tulajdonába ke­rül. A kormányhatározat a kö­vetkező feltételt tartalmazza. 1. A hitelezők hiteleiket tőké­sítik 2. A kormány 900 millió forint összegű kormánygrancia mel­letti hitelt biztosít 3. A hitelkonverzió eredmé­nyeként a kormányhatározat alapján a tulajdonosi szerkezet: mezőgazdasági termelők 47 százalék bankok 33 százalék APEH 13 százalék önkormányzatok 7 százalék Jól látható a tulajdon szerke­zeténél, hogy az ÁVÜ-,nek nem jutott tulajdon. így az ÁVÜ jogi­lag képtelen volt a kombinát át­alakítására. Az ÁVÜ illetékesei tárgyalásba kezdtek a legna­gyobb tulajdonossal, az OKHB-vel, hogy tulajdonhoz jusson a társasággá történő át­alakítás érdekében. Az ÁVÜ és az OKHB megegyezése alapján 5 százalék tulajdonhoz jutott az ÁVÜ annak érdekében, hogy átalakítható legyen a vállalat és a jogszabályokban előírt kárpót­lási kötelezettségre részvény- csomaggal tudjon törleszteni. 1992. november 11-én az ÁVÜ IT átalakította a húskombinátot az E-45/ÁVÜ/92. sz. határozat­tal, és tulajdonát (40 millió forin­tot) teljes egészében kárpótlási jegyekre ajánlotta fel. A húskombinát által megbí­zott Kecskemét Holding — mint tanácsadó — számára több mint egy hónapot vett igénybe az alapító okirat elkészítése. Az ÁVÜ jogi igazgatósága folyama­tosan együttműködött az alapító okirat elkészítésében. Végül 1993. január 18-án az ÁVÜ alá­írta az alapító okiratot. A 900 millió forintos hitelga­ranciával kapcsolatban szüksé­gesnek tartotta megjegyezni az ügyvezető igazgató, hogy azt a hitelezők kifizetésére kapta a húskombinát. Azt is, hogy a kia­lakult helyzetben az Állami Va­gyonügynökségnek nem volt és jelenleg sincs sem közvetlen, sem közvetett ráhatása a Ka­posvári Húskombinát helyzeté­nek alakulására. A kaposvári közgyűlés a munkanélküliekért Drágul a szemétszállítás a megyeszékhelyen Cigány érdekegyeztető szervezetre van szükség — Nem veheti meg a lakását a köztársasági megbízott területi hivatalának vezetője (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés azonban teg­nap másként határozott: ápri­lis 1-től a szemétszállítási díj havonta 40 forint plusz áfa lesz. Az egyéb javaslatokról — mint például Szabó Ár- pádné képviselő idítványáról, hogy a családi házaknál keve­sebbe kerüljön a szemét el­szállítása —, egy későbbi közgyűlésen döntenek. Szita Károly alpolgármester azt ja­vasolta, — ha pillanatnyilag nehéz is áttörni a jogaszabá- lyok gyűrűjét, fogadják el a Városgazdálkodási Rt-nek azt a gesztusát, hogy mintegy 160 rászorulónak ingyen szállítja el a szemetét. Határozati ja­vaslattal fejeződött be a a vá­ros foglalkoztatási helyzetéről szóló tájékoztató. Rózsavölgyi Istvánnak, a Megyei Munkaü­gyi Központ igazgatójának el­hangzott tájékoztatója, és dr. Egerszegi Lászlónak, az MSZOSZ megyei képviselete vezetőjének felszólalása arra indította dr. Baka József ta­nácsnokot, hogy indítvá­nyozza: a város és a munkaü­gyi központ működjön együtt a foglalkoztatásért. Á közgyűlés úgy döntött, létrehoz egy vál­ságkezelő programot kidol­gozó csoportot. A munkanél­küliség az egyik legnagyobb gondja a megyeszékhely ci­gánylakosságának is. Ez de­rült ki abból a jelentésből, amely a kaposvári cigányok helyzetét tárta a testület elé. A közgyűlés úgy határozott, hogy első lépésként létre kell hozni a cigányok érdekképvi­seletét. Napirendre került dr. Fekete Gábor lakásvásárlási kérelme is. A Köztársasági Megbízott Területi Hivatala vezetője meg kívánta venni azt a lakást, amelyet hivatalba lépésekor kapott a várostól hivatalának időtartamára. A vételkor több millió forintot költött az önkor­mányzat a házra. A testület elutasította dr. Fekete Gábor vásárlási kérelmét, és Wolf Csaba (Fidesz) javaslatára szolgálati lakássá nyilvánította az ingatlant. (Szegedi) Kenyér helyett megértést? Munkanélküliség vagy munka, fizetség nélkül A Somogy Hírlaphoz eljutott információ szerint, Nagy­atádon nem harmadikán, hanem csak 10-én fizetik ki a pedagógusok bérét. Ugyanitt azt tervezik, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek valamelyik szülője munkanél­küli, nem biztosítják, csak az iskoláskort közvetlenül megelőző fél évben az óvodai ellátást. Varga Vince, Nagyatád polgármestere nem cáfolta, de csak részben erősítette meg a híreket. A pedagógusok érzékelhető nemtetszéssel fogadták a vál­toztatás szándékának hírét, hiszen ez azt jelentené, hogy négy helyett öt hét elteltével kapnák kézhez a bérüket, a plusz egyheti munka honorá­riuma nélkül. A polgármester a pénzügyi nehézségekre, a munkaerő­gazdálkodás kompromisszu­mos megoldására, a város kulturális életének virágzására fordított energia nagyságára, a kórház kihasználtságának hiányára vezeti vissza többek között az akut helyzet kialaku­lását. Ugyancsak működtetési gondokkal magyarázza azt az elképzelést, amelyet az óvo­dákban terveznek végrehaj­tani. Képviselőtestület vizsgálja: ilyen financiális gondok köze­pette lehet, szabad-e támo­gatni annak a gyereknek az óvodai ellátását, akinek vala­melyik szülője otthon tartóz­kodik? A kérdés — mint manapság annyi — valóban feltehető. Megválaszolása azonban nem könnyű. Mert vagy szoci­ális problémaként kezelik a gondokat és lemondanak a jövő „hívságosabb” terveiről, vagy kemény kézzel rendezik a sorokat. Azt remélve, hogy akkor marad elegendő bérre való, és az óvodákat sem kell bezárni. Varga Vince most levéllel fordult az intézményvezetők­höz, hogy ismét meghallgas­sák a pedagógusokat, re­mélve: a nyílt beszéd, az in­formáció megosztása segíti majd a megértést. Várnai Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents