Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-19 / 65. szám

1993. március 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 CSURGÓI TERVEK ÉS TÉNYEK Talponmaradás csak exporttal Nagycsaládosok támogatása A Héra Alapítvány kuratóri­uma elbírálta az önkormány­zatok részéről beérkezett tá­mogatási igényeket. A barcsi önkormányzat által felterjesz­tett nagycsaládosok részére igényelt támogatási kérelmét elfogadták. 549 gyermekre, gyermekenként 500 forint tá­mogatást küldtek, ami össze­sen 247 500 forint. A támoga­tások kifizetése a Dédász rt-vel együttműködve meg­kezdődött. A bárcsi testület úgy döntött, hogy az alapít­vány második lépcsős támo­gatására is benyújtja igényét. Megújul az óvoda Porrogon Négy falu gyermekei járnak a környék egyetlen óvodá­jába, Porrogra. Az óvoda tető- felújításra szorul, s ezt a nagy munkát erre az évre tervezi a helyi önkormányzat. A fenntar­tási költségekkel így összesen 3,7 millió forintba kerül idén az óvoda. Az állami támogatás feletti részt — a lakosság ará­nyában — közösen fizetik. Városkörzeti találkozók A barcsi képviselőtestület települési képviselői város­körzeti találkozókat tartanak ezekben a hetekben. Ezen részt vesznek a városi televí­zió mellett működő társadalmi kuratórium tagjai is, a találko­zók témája ugyanis a tévé működéséhez szükséges he­lyi előfizetési díj nagysága. Manapság igencsak ke­vés az olyan volt állami nagyvállalat, ahol a tartós privatizációból fakadó bi­zonytalanság ellenére rend, tisztaság és fegyel­mezett munka „fogadja” a látogatót. A Sefag csurgói gyára pedig ilyen. Az üzemcsarnokokban egy- három éves berendezések dolgoznak, a munkaerőál­lomány az optimális szint közelében mozog. A rossz közgazdasági környezet el­lenére is termékeik kere­settek. — A nevünk még a régi — mondta a fiatal mérnök, Ke- szericze Jenő, aki az igaz­gató és a főmérnök távollété­ben készségesen válaszol kérdéseinkre. — Annyi válto­zás viszont történt, hogy az épületasztalos-ipari üzemün­ket tavaly januárban be kel­lett zárni, hiszen az itt gyár­tott termékeket nem igé­nyelte a belső piac. Jelentő­sen csökkentek a magán­építkezések: éppen az a ré­teg nem építkezik, aki az álta­lunk gyártott, olcsó terméke­ket vásárolta. — Mivel járt ez a elöntés? — Az emberek nem kerül­tek az utcára, a többséget át­vették másik üzemek, egy részük pedig úgymond visz- szakerült a régi helyére, mert az üzemcsarnokot bérli egy magyar-német kft és foglal­koztat néhány volt emberün­ket. — Hányán dolgoznak a gyárban? — Több mint háromszázan dolgozunk jelenleg is. Van egy fűrészüzemünk, három fűrészcsarnokkal, ahol két műszakban évente mintegy 30 ezer köbméter fát dolgo­zunk fel. A ragasztott tartó- szerkezetet gyártó üzemben készülnek a sportcsarnokok, az uszodák, a nagy fesztá­volságú középületek szerke­zeti elemei. A csaphornyos parkettagyártó csarnokban az egyéves olasz gépsoron mintegy 120 ezer négyzet­Munka az olasz gépsoron méter parketta készül. — Szerencséjük van, hogy fiatal gépeken dolgozhat­nak... — Azt kell mondanom, hogy sajnos a parkettagyártó gépek egy, a fűrészüzem gé­pei három évesek: ugyanis ez olyan nagy lízing- és hitel- törlesztési terhet jelent, amit alig lehet elviselni. — Milyen terveik vannak? — A belső piac beszűkült: a talponmaradás egyetlen lehetősége az export. Ha vi­szont továbbra is ilyen köny- nyen ki lehet vinni az ország­ból az elsődleges alapanya­got, akkor a magyar faipar lassú sorvadásnak indulhat. Az igaz, hogy az alapanyagot viszonylag jó áron el lehet adni, de ha ez benn marad az országban és itt dolgoz­zuk fel, akkor ezáltal munka­helyeket is teremtünk. Érde­mes lehet akár kisebb nyere­séghányaddal is, de feldol­gozott termékeket értékesí­teni. — Terveznek elbocsátá­sokat? — Decemberben mintegy negyven embertől váltunk meg közös megegyezéssel, végkielégítéssel. További le­építést nem tervezünk. De ehhez nem elég a mi akara­tunk! Az biztos: a jelenleginél kisebb létszámú fizikai állo­mánnyal ez a gyár már gaz­daságosan nem üzemeltet­hető. (Lengyel) Rendezik a szuloki fürdő környékét? Terv van, pénz nincs Azok a turisták és pi­henni vágyók, akik már évek, évtizedek óta a szuloki fürdőt választják kikapcsolódásuk színhe­lyéül egyáltalán nem bánják, hogy nincs a strandnak túl nagy rek­lámja. Legalább nincs tumultus, még kánikulá­ban is lehet a medencé­ben úszkálni. A községben lakók —■. köztük elsősorban a fürdő bérlői — persze szívesen látnának na­gyobb tömegeket, akik jó pénzért esetleg még szobát vagy hétvégi há­zat is bérelnének. Ezért is szorgalmazzák már régóta a fürdő körüli terü­let parcellázását. Eddig azért nem volt lehetőség erre, mert a terület a szövetke­zeté volt, decembertől már ön- kormányzati tulajdonba került. — Ez azonban még kevés az üdvösséghez — mondta Virth József polgármester. Hogy par­cellázhassunk, ahhoz kell egy beépítési terv, és kellenek a közművek. Ez sokba kerül, túl sokba, az idei költségvetésből erre nem futja. Pedig már végigverekedte magát a falu vezetősége a terü­letátvétel, a művelési ág változ­tatás és a földvédelmi alap lét­rehozásának minden bürokrati­kus buktatóján. Sőt, már a ren­dezési terv elkészítésére is ad­tak megbízást egy szakértő cégnek, de mindez hiába, ha nincs pénz a közművekre. — Tudom, nagyon nagy az igény a telkekre, nem csak a fa­lubeliek körében. Sokaknak megélhetést, bevételi forrást je­lentene, ha kiadhatnák a hét­végi házukat. Az önkormányzat bevételét is növelné, mert egy kempinget is tervezünk a terüle­ten. Talán ha akadna egy vál­lalkozó, aki fantáziát lát a beru­házásban, felgyorsulnának az események. Saját erőből idén valóban nem futja, mert Szülök egy nagy tervet, az iskola nyolcosz­tályossá való bővítését tűzte ki legfontosabb céljául. Az eddigi alsó tagozatos iskola negyedi­kesei már nem mentek át másik suliba, az ötödiket és most már a hatodikat is a faluban járják. De ahhoz, hogy tovább is le­hessen lépni, új tantermekre lesz szükség. — Pályázatot adtunk be isko­lafelújításra, s el is nyertünk 12 millió forintot három évre. En­nek 40 százaléka a céltámoga­tás, a többi saját erő, így aztán a fejlesztére fordítható ezévi 5,7 millió forint legnagyobb része erre kell. Az intézmények — is­kola, óvoda, napközi, könyvtár, orvos, hivatal — működési, fenntartási költségei 17 millióba kerülnek, szociális célokra is 1,8 milliót tettünk félre, így az­tán a rendelkezésre álló 27 mil­lióból már alig maradt tartalék. Mindösze 1,2 millió, amiből még csak nem is gondolhatunk a fürdő körüli terület rendbetéte­lére. Pedig „luxusra" Szulokban sem költöttek. Mert az a 900 ezer forint sem az, amit a társa­dalmi önszerveződő egyesüle­tek támogatására fizetnek ki. Ezek közt van a sportegyesület labdarúgó-szakosztálya, a hobbi-horgászegyesület, a nép­táncegyüttes és ebből jut majd a most készülő kábeltelevízió­nak is. A fürdő — feltehetően — idén már csak akkor kerül napi­rendre, ha a kiterjedt német kapcsolatok közül az egyiknek van befektetési szándéka... V. O. Vastalanítót szeretne Somogycsicsó Tavaly készült el Somogy­csicsó törpevízmű telepe. A beruházás 9 és félmillió fo­rintba került, így minden ház­ban van vezetékes víz. Az ön- kormányzat idén szeretne egy vastalanítót is. Ez — ha meg­kapják a kért állami támoga­tást — egymillió forintot visz el a költségvetésből. Egy biztos kapcsolat Hajópadló (burkolásra is) 550 Ft +áfa/m2-től, keskeny és széles , lambéria 480 Ft+áfa/m-tői. Deszka í 11800 Ft+áfa/rrv-től. Balkonelemek i 118Ft+áfa/db, kettes létrák 1700 i Ft+áfa, „N" tetőléc 24 Ft+áfa/fm | 8600 Siófok, i Ipartelep (Tüzéppel szemben) ,J Tel: 84/10-707 FOLYAMATOSAN AKCIÓS ÁRUKÉSZLET Ha Ön összegyűjt 50 db ilyen szelvényt, és beküldi a SOMOGYI HÍRLAP *l címére 1993. április 20-ig i 50 000 forintot nyerhet \ az április 25-i sorsoláson. Figyelem, ez a szelvény csak • 25 alkalommal jelenik meg 1 a SOMOGYI HÍRLAP - ban! i Jelige: Holz Fakereskedés ................ V iselethímzésekböl nyílt kiállítás a barcsi Dráva Múzeum­ben. A tárlat anyaga Déri György gyűjteménye, aki e század első felében végezte „hazafias néprajzi gyűjtését”. A bemu­tatásra kerülő ing-, fökötö- és kendőhímzések valamint csipkék a Kárpát-medence legkülönbözőbb területeiről származnak Pozsonytól Nyitráig, Somogytól Szepesig. A kiállítás május elsejéig tekinthető meg. Dráva-krimi Betöréssorozat Berzencén A lakosság segítségével fogták el a tolvajokat A berzencei lakosok idegeit borzoló betöréssorozat 1991-ben kezdődött: a helyi művelődési házból ismeretlen tettes elvitt egy videomagnót. Mivel az elkövetőt nem sike­rült elfogni, a nyomozást be­szüntették. 1992 szeptembe­rében a berzencei általános iskolából loptak el mintegy há­romezer forint készpénzt, ok­tóber 10-re virradó éjszaka pedig újra a művelődési házat szemelték ki, ahonnan gazdag zsákmánnyal — videokame­rával, 60 ezer forint készpénz­zel és a büféből cigarettákkal, csokoládékkal megrakva — távoztak. Október 28-ra vir-. radva a helyi italbolt tulajdo­nosa látta megdöbbenve: ki­rabolták. 25 ezer forintnyi ci­garetta, ital és csokoládé tűnt el a kocsmából. Réger János alhadnagytól, az ügy vizsgálójától megtud­tuk, hogy bár mind a négy esetben beszüntették a nyo­mozást, ám az elkövetőket utólagos felderítéssel — a la­kosság segítségével — sike­rült elfogni. A videólopást K. T., az iskolabetörést F. R. kö­vette el, az utóbbi kettőnél pe­dig együttműködött a két fia­talkorú. A videokamerát és a videomagnót Marcaliban fog­lalták le. A nyomozást a nagyatádi rendőrkapitányság csurgói őr­sének bűnügyi csoportja foly­tatja; a két fiatalkorú alaposan gyanúsítható a többrendbeli lopás bűntettének elkövetésé­vel. T. R. BARCS ZENÉVEL ÜNNEPELT Zongora-négykezesek bemutatója Fesztiválhangulat uralkodik Barcson is. A Dráva-parti város is bekapcsoló­dott a Tavaszi Fesztivál rendezvény- sorozatba, ám ott elsősorban zenével adják meg az alaphangulatot. A han­gulat a 25 éves jubileumát ünneplő Vi- kár Béla zeneiskolában is magával ra­gadó, egymást érik a koncertek, a be­mutató előadások. Az elmúlt hét végén itt rendezték meg első ízben a Somogy megyei zongora-négykezes találkozót. A különleges bemutató a résztvevők és a zenerajongók táborából is soka­kat vonzott. Tizenegy zeneiskola nö­vendékei több, mint százfős közönség előtt mutatta be tudását, megosztva velük a társas muzsikálás örömét, amely résztvevők tehetsége mellett tovább emelte az est színvonalát. A budapesti művészek alkotta zsűri — akik előző este adtak nagysikerű hangversenyt a városban — Abrahám Mariann híres zenepedagógus veze­tésével a legnagyobb elismerés hangján szólt a rendezvényről. A legszebb produkciókat kiváló mi­nősítéssel értékelték. Ezt nyolc páros érdemelte ki: Papp Viktória-Győrfi Réka Kaposvárról (tanáruk dr. Gallai Istváné), Farkas Zita- Czifrák Zita Barcsról (tanáruk Tóth Krisztina), Bod­rogi Anita-Salekovics Éva Csurgóról (tanáruk Fekete Ilona), Szöllősy Szil- via-Sövényi Bernadett Siófokról (taná­ruk dr Esze Istvánná), Terjéki Anita-Csoba András Marcaliból (taná­ruk Lengyel Ágnes), és Csokor Réka-Luczek Lívia Barcsról (tanáruk Köcsky Gábor). A legjobb teljesít­ményt kaposvári zongorista ifjú höl­gyek, Fodor Éva és Skrinyár Eszter nyújtották. Az első találkozó hagyományte­remtő céllal jött létre, ami a nagy siker láttán szinte bizonyos, hogy sikerült is. Hisz nem csak a közönség érezte igen jól magát az estén, de — és ez nem elhanyagolható — a szereplők is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents