Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-17 / 63. szám
1993. március 17., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 9 Bikini-verseny A bikini-versenynél nem a szigetre kell gondolni. Évente megrendezik ugyanis a legszebb bikini fürdőruhák versenyét. A zsűri azonban nehezen tudja magát elvonatkoztatni a viselő „testi” adottságaitól. (FEB-fotó) Lelkűk mélyén puritán amerikaiak Illetlennek tartott reklámok A látszólag szabados erkölcsű amerikaiak lelkűk mélyén alapvetően puritánok. Ilyen következtetés vonható le az amerikai Red Book című magazinban közzétett közvélemény-kutatási eredményekből. Mint kiderült, a lap olvasóinak többsége felettébb erkölcstelennek tartja az amerikai reklámokat. Az Egyesült Államokban a reklámiparban igen szigorú szabályok évényesülnek az újságokban vagy a televízióban nem jelenhetnek meg nyíltan pornográf tartalmú hirdetések. Ehhez hasonlóan az is kizárt, hogy egy tv-reklámba meztelen emberi test látványa kerüljön. Ellenkezőleg: a hirdetésekben a fő hangsúly a családi értékekre helyeződik. Mindezek ellenére a megkérdezettek 81 százaléka úgy gondolja, hogy az amerikai reklámok túlságosan át vannak itatva szexszel. 49 százalékuk egyenesen azt állította, hogy szégyellte magát a család többi tagja előtt vagy ismerős férfiak társaságában, amikor a televízióban szexuális töltésű reklámokat mutattak. Az amerikai lakosság több mint fele azért vásárolt meg egy-egy árucikket, mert látta a reklámját. A Red Book magazin olvasóinak csaknem a fele viszont kijelentette: elzárkóznak azoknak a dolgoknak a megvételétől, amelyeknek az előnyeit az illem határait túllépve reklámozzák. Viszont egyre több amerikai van meggyőződve arról, hogy széles körben népszerűsíteni kell azokat az eszközöket, amelyek megóvnak az AIDS rémétől. Gengszterháború készül — valahol Európában ? Bogarakat kerestek, hadihajót találtak Nemzetközi embercsempész „szindikátus” Moszkvában Dánia hivatalosan is tiltakozott Moszkvánál, mert bizonyított tény, hogy mind többen érkeznek illegálisan az orosz föld érintésével az észak-európai országba. Nemrég a dán partoknál őrizetbe vettek több mint száz kurd nemzetiségű jövevényt, akik egy felségjel nélküli hajón érkeztek. Az „emberrakomány” szerencsésen elérte úticélját, a vi- zijármű pedig a sötétség leple alatt távozott. A dán rendőrség és az Interpol rekonstruálta a menekültek útvonalát. Eszerint a kurdok Irakból először Jordániába mentek, majd Törökországon át Moszkvába, innen Tallinnba. Az észt főrávosban hajó várt rájuk, amely a modern Odisszea utolsó állomására, a dániai Bornholmba navigálta őket. Időközben sikerült fényt deríteni arra a moszkvai nemzetközi „szindikátusra”, amely azzal foglalkozik, hogy főként ázsiaiakat és arabokat Nyu- gat-Európába és az Egyesült Államokba csempésszen. Az ügynökök Karacsiban, Mad- rászban, Kalkuttában, Katman- duban és Colombóban gyűjtik be az elvágyódókat. Az orosz bűnüldözési szervek feltételezése szerint Damaszkusz szintén a Moszkvával kapcsolatban álló embercsempészet központja. A Nyugat-Európába, illetve Amerikába szállítandó ügyfelek hamisított vagy valódi beutazási papírokat kapnak Oroszországban 500-1000 dollár fizetség ellenében. Az orosz határőrség 1991-ben csupán hét személyt vett őrizetbe illegális határátlépés miatt. Tavaly, az év második felében ez a szám meghaladta a 240 ezret. A KGB számításai szerint körülbelül 250 ezer főt csempésztek Ázsiából és az arab országokból Oroszországon át Nyugatra. Jelenleg mintegy 150 ezren várnak Moszkvában vagy a környékén arra, hogy tovább vigyék őket Németországba, a skandináv r országokba, az Egyesült Államokba és Kanadába. Ez azonban újabb sok-sok zöldhasúba kerül. Általában a balti államokból folytatódik tovább az út hajóval, s ennek ára 2500-3000 dollár. A hajó gyomrában összezsúfolva várják a Keleti-tengeren bolyongó hajó kikötését, s ha megérkeztek, sokszor azt sem tudják, hol vannak. Legtöbbször semmilyen okmány sincs náluk. Ki lehet persze várni valamilyen papírost, ám ez akár tízezer dollárba is belekerülhet. A hamis útleveleket Hongkongból és Damaszkuszból hozza az embercsempész maffia munkatársa Moszkvába, ám ha bal- szerencséje van, úgy jár, mint a seremetyevói repülőtéren letartóztatott Ragyin nevű bűnöző, akinél harminc különféle útlevelet, rengeteg vízumot és egy bőröndnyi bélyegzőt találtak, amelyekkel nyilván további beutazási vízumokat hamisítottak volna. A rendőrség 2000-5000 főre becsüli azoknak az oroszoknak a számát, akik az embercsempészetben részt vesznek. Kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek a határőrség, az Aeroflot, valamint különféle — köztük nyugat-európai — konzulátusok munkatársai között. A bandafőnökök éves tiszta jövedelme fejenként akár félmillió dollárra is rúghat, és a virágzó üzletágat most a jelek szerint bővíteni kívánják. Á KGB tudni véli, hogy mind nagyobb számban próbálnak elrabolt ázsiai és arab nőket összegyűjteni Nyugaton működő piros lámpás házak számára, és kialakított láncaikat a kábítószerkereskedelemben is kamatoztatni akarják. Ez azonban oda vezethet, hogy meggyűlik-a bajuk azokkal a maffiákkal, amelyek ezeket az ágazatokat saját monopóliumuknak tekintik. S akkor jönnek a gengszterháborúk — akárhol Európában. Ferenczy Europress Kaposvári rovarász az embere vők földj én Illegálisan nyúzott krokodilok — paradicsommadárért fejvesztés — csecsemők a hajópadlón Szumátra, Jáva, Új-Gui- nea a föld „túlsó felének” országai. Ritkaságszámba megy, ha valaki fölkeresheti. A 22 éves Balázs Bulcsú röpke két év alatt bejárta szinte egész Óceániát. Legutóbb Indonéz-Új-Gui- neát célozta meg „műkedvelő” rovarászként a Magyar Természettudományi Múzeum megbízásával, és a felhajtott szponzorok pénzével a zsebében. Négy társával több mint két hónapot töltöttek Irian Jayan, Indonézia tőlünk legtávolabbi szigetén. — Rovarok, kisemlősök és hüllők gyűjtésére kaptunk megbízást és felszerelést a Természettudományi Múzeumtól — mondja. — De emellett a helyi törzsek életének tanulmányozását, valamint egy útifilm készítését is célul tűzték ki. Pénzt persze ők nem tudtak adni, arról nekünk kellett gondoskodni, ha expedíciót akartunk. Főbb támogatóink a Müszi, az MHB rt, a Hungexpo, az Oster-Lizing és a Minit kft voltak. Bangkokot és Szingapúrt érintve jutottunk el Indonéziába. A tengerjáró hajón persze csak a legolcsóbb jegyre futotta, ami arra jogosított föl, hogy megverekedhessünk a fedélzet jobb helyeiért. Az erősebbeknek akár valami padféle is jutott, míg a gyengéknek, köztük a csecsemőknek is csak a mocskos hajópadló. A tengeri út során barátkoztunk össze azzal a lelkésznek tanuló pápua fiúval, aki meghívott minket Sorong- ban — Irian Jaya második legnagyobb városában — levő missziójukba. Irian 1963-ig holland gyarmat volt, ezután csatolták csak Indonéziához. A szigeten csak repülővel vagy helikopterrel lehet közlekedni, mivel a dzsungel járhatatlan. Nagyrészt trópusi esőerdő borítja, nagyobb települések csak a tengerpart mentén találhatók. Itt van Ausztrália és Óceánia legmagasabb hegye, az 5030 méteres hóborította Puncak Jaya. Irian Jaya-t nagyrészt pápuák lakják, de az indonéz kormány rohamosan telepíti át az indonézeket a túlzsúfolt Jáváról és Celebeszről. A szerencsétlen pápuákat elűzik otthonukból, és a városokban kénytelenek szerencsét próbálni, ahol nincs munkalehetőség, nyomortelepeken laknak... Fehér emberrel csak a hittérítő missziókban találkozni. Sorongi tartózkodásuk alatt rengeteg rovart — köztük remélhetőleg addig ismeretlen fajokat is — sikerült begyüjteniük. Pedig az állandó gerillaháborúk miatt a hegyekbe nem is juthattak el. Gyűjteni az egész ország területén tilos, az országból kivinni szintén. A csak itt található gyönyörű paradicsommadárért például lefejeznek...— Nem is hoztunk — mosolyog. — A szigorú törvények persze másokat nem rettentenek el. Lépten nyomon paradicsom- madarat akartak eladni nekünk a bennszülöttek. Egy kínai barátunk elvitt minket terepjáróján egy közeli krokodilfarmra, ahol bordás krokodilt tenyésztenek, persze a bőrükért. Meg is mutatták, hogyan nyúzzák az állatokat, mikor azonban előkerült a kameránk, barátságuk egyszeriben megszűnt, s most már nem a bőrükért, hanem a „visszatelepítés reményében” tenyésztették az állatokat. A végcélunk Jayapura, a sziget „fővárosa” volt, ahol húsz napot töltöttünk. Itt már több fehér emberrel találkoztunk, akik átutazóban voltak Pápua Új-Guinea felé, mivel csak tíz kilométer volt oda a határ. Ezen a környéken a Mayb- rat törzs él, amely már tökéleBalázs Bulcsú (Fotó: Csobod Péter) tesen alkalmazkodott a civilizált életmódhoz. Szegénységük ellenére nagyon barátságosak, gyerekeik pedig nagy segítségünkre voltak az állatgyűjtésben. Jayapura is bővelkedett érdekességekben. Egyik rovargyűjtő kirándulásunk alkalmával találtunk egy második világháborús japán hadihajót, a parttól úgy negy- ven-ötven méterre. Á hajó belsejében rengeteg korall, tengeri csillag, tengeri sün, tengeri uborka, a legkülönfélébb színezetű halak, ráják vertek tanyát... Kerek két hónapig voltak a pápuák földjén. Mint kiderült, maradtak volna még, ám a hatóságok nem respektálták vízumuk önkényes meghosz- szabbítását. A gyűjtött anyagot megkapta a Természettudományi Múzeum állattára. Jelenleg feldolgozás alatt áll. A fiatalember természetesen 1993-ban sem szándékozik itthon ülni. Mint mondta a főiskola befejezése után szeretné még elkezdeni az egyetemet, aztán visszavárja Új-Guinea. Nagy László Vilmos pénzelte a bolsevikokat II. Vilmos német császár 1917-ben és 1918-ban több mint tízmillió márkát fordított Lenin, Trockij és más vezető bolsevikok pénzelésére, hogy siettesse a háború végét Oroszországgal. Legalábbis ez derül ki az SZKP titkos okmányaiból, amelyeket a Stern magazin legújabb száma ismertet. A történészek ugyanis számos nyugtára bukkantak szovjet" levéltárakban, amelyek azt bizonyítják: a németek nagy összegekkel pénzelték a szovjet forradalmárokat. A stern nyilvánosságra hozta például a német Reichsbank értesítésének másolatát 1918. január 8-i keltezéssel arról, hogy „50 millió arany rubelt utaltak át a népbiztosok szükségleteinek fedezésére”. Középkori büntetésssel sújtott iskolák A tízezer lelket számláló franciaországi Sallanches nevű hegyi városka iskolájában a diákok száraz kenyeret és vizet kapnak, ha a szülők nem fizetik be az ebédhozzájárulást .....Mit tehetünk?” tárja s zét tanácstalanul kezét a tanács pénzügyi osztályának vezetője. Három éve küldjük ki a fizetési felszólításokat az érintett szülőknek, sokuknál már végrehajtó is járt. Minden hiába! A sallanchesiek módszere olyan felháborodást keltett az országban, hogy az érintettek kénytelenek voltak „mérsékelni” a gyerekek büntetését. A nemfizető szülők gyermekei ugyan továbbra is csak száraz kenyeret és vizet kapnak, de azt egy külön szobában ehetik meg, és nem kell egy asztalnál ülniük többivel. Kínai pandák kölcsönbe Májusban két óriás pandát indítanak útba Japánpa annak a megállapodásnak alapján, amely szerint Peking tíz évre kölcsön adja az állatokat egy japán állatkertnek, ellenszolgáltatásként Kína legkevesebb tízmillió dollárt kap, amiért közreműködik a veszélyeztetett állatfaj védelmében. Ez az első eset, hogy Kína óriás pandákat bocsát egy másik ország rendelkezésére közös tudományos munka céljaira. A két óriás panda — egy hím és egy nőstény — négy, illetve öt éves. Ha a pároztatási kísérletek sikerrel járnak, megszületett pandabocsok Kína tulajdonát képezik majd. A bőrrák veszélye A bőrrákban való megbetegedés kockázata lemérhető azon, hogy a bőrsejtek milyen gyorsan gyógyulnak ki a leégésből. Erre jött rá Lawrence Grossmann, a washingtoni John Hopkins Egyetem professzora. „Szinte előre megmondható, hogy ki fog bőrrákban megbetegedni. Csupán a bőr regenerálódó képességét kell leégés után az un. DNA öröklési-tényező-csíkon leolvasni. Minél kevésbé regenerálódtak a bőrsejtek, annál nagyobb a bőrrák veszélye” — jelentette be a biokémikus, aki kutatásait a Proceedings of the National Academy of Science szakfolyóirat legújabb számában hozta nyilvánosságra. Az orvos 400 személy bőrsejtjeit vizsgálta meg és a következő eredményre jutott: az életkor növekedésével csökken a bőrnek a leégésből való regenerálódási képessége. „A negyven év feletti személyeknél az öngyógyulási folyamat 25 százalékkal csökkent” — mondta Laurence Grossmann.
