Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

1993. március 11., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 13 Somogy kiskereskedelmi forgalma Több mint ötvenmilli- árd-hétszázmillió forint for­galmat bonyolított le tavaly Somogy kiskereskedelme. A forgalom az egy évvel ezelőt­tihez képest kilenc százalék­kal csökkent. Országosan a kiskereskedelmi forgalom en­nél mérsékeltebben, csak öt és fél százalékkal volt keve­sebb az előző évinél képest. A hazai felmérés szerint az or­szágban összesen két me­gyében, — Békésben, és Nógrádban — valamint Buda­pesten nőtt tavaly a kiskeres­kedelmi forgalom. Szigorodik az adóellenőrzés A korábbiaknál is nagyobb gondot fordít az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az adócsalások felderítésére. Tavaly az adóhivatal a nyolc- százhuszonhárom milliárd fo­rint beszedett adó mellett hu­szonhat milliárd forint adóhi­ányra derített fényt. Az idén fokozzák az adóellenőrzést: a tervek szerint százötvenezer ellenőrzést végeznek, s ezek jelentős része az áfa-befizeté­sek teljesítését vizsgálja. Privatizációs aukció Moszkvában a közelmúlt­ban tartották meg az első pri­vatizációs aukciót, amelyen az orosz állampolgárok először vásárolhattak privatizációs kuponjaikkal a különböző vál­lalatok részvényeiből. Az auk­ción tizenöt vállalatot kínáltak fel, köztük a vlagyimiri traktor­gyárat, a repülőgépmotorokat előállító permi gyárat, vala­mint a novgorodi gyufagyárat. Amerikai beruházások A cseh gazdaságba tavaly az amerikai vállalatok másfél milliárd dollárt fektettek. Az amerikai üzletemeberek ked­vezőnek ítélik meg a cseh be­ruházási körülményeket. A jö­vőt tekintve elsősorban jó be­fektetési lehetőségeket látnak a gépgyártásban, az élelmi­szer-iparban, a kereskede­lemben és a szolgáltató ága­zatban. Jön a gázautó? 'Várhatóan márciusban lát napvilágot az a miniszteri ren­delet, amely engedélyezi a közúti közlekedésben a gáz használatát üzemanyagként. A személyautók gázreduktora- inak leendő forgalmazói köré­ben azonban már a rendelet megjelenése előtt akkora az érdeklődés, hogy alig tudják türelemre inteni leendő ügyfe­leiket. Tilalom a cigaretta reklámára A lengyel nemzetgyűlés be­tiltotta a dohányáruk és a sze­szes italok mindennemű rek­lámozását. A törvényt, amely a kihirdetés napjától számított hat hónapon belül lép életbe, még el kell fogadnia a szená­tusnak és a köztársaság elnö­kének. Ennél a rendelkezés­nél engyelországban első íz­ben vették figyelembe az Eu­rópai Közösség ide vonatkozó előírásait. A vidéki élet minőségén javítanak Amerikai farmerok magyar tapasztalatokról Brian Horaval és Tony Janssen — Iowa államból KÉS ALÁ KERÜLNEK AZ ÁLLATOK? Drága a takarmány Az Egyesült Államok Farmerszövetségének (Farm Bureau) képviseleté­ben, lowa államból öttagú küldöttség tartózkodott ha­zánkban. Látogatásuk utolsó napjait Somogybán töltötték. Saját költségükön szervezett, jószolgálati út-, juk célja az volt, hogy ta­nácsaikkal, észrevételeikkel segítsék a kibontakozó ma­gyar farmgazdálkodást. Brian Horaval és Tony Janssennel beszélgettem. Egyikük fiatalember, a másik középkorú, tapasztalt magán­farmer. —- Ahol a farmgazdálko­dásnak nagy hagyományai vannak, mi a szerepe a Farm Bureau-nak? — A szövetség a farmercsa­ládok független és nem kor­mányzati szervezete. Tagjaik­nak alapvető törekvése, hogy növeljék gazdálkodásból származó jövedelmüket, javít­sák a vidéki élet minőségét. A Farm Bureau ugyanis segíthet a társadalmi és gazdasági gondok megoldásában. A tag­ság önkéntes, a szövetséghez tartozó családoknak minden évben megvan a lehetőségük arra, hogy meghosszabbítsák vagy megszüntessék részvé­telüket a szervezetben. A szö­vetség a működését teljes egészében a tagdíjakból fe­dezi, ennek fejében a szövet­ség köteles közös erőfeszíté­seket tenni a farmerok ered­ményesebb gazdálkodásáért. — Nálunk, mint tapasztal­hatták, kialakulóban, átalaku­lóban vannak most az érdek- védelmi szervezetek. Bizo­nyára lezajlott önöknél is ez a folyamat. — Kis farmerklubokból ala­kult ki a Farm Bureau. Ezek eredetileg azért jöttek létre, hogy tagjaiknak legyen hol ta­nulni, továbbképezni magu­kat. A termelés növekedésé­vel azonban a farmerek rájöt­tek, hogy többre van szüksé­gük, mint arra, hogy egy szer­vezetben továbbképezzék magukat. így a kis klubokat A Központi Statisztikai Hiva­tal közelmúltban elkészült ösz- szegezése szerint a magyar gazdaságban és társadalom­ban 1992-ben folytatódott az előző években megkezdődött átalakulási folyamat. A szerve­zeti-tulajdonosi viszonyokban két változás figyelhető meg. Az egyik: a régi nagyvállalatok egy része felbomlik, kisebb gazda­sági társaságokká alakul, a másik: nagyszámú új, többnyire kis gazdálkodó szervezet jön létre. Mindkét esetben előtérbe kerül, sokszor kizárólagos sze­rephez jut a magántőke, s ezen belül a külföldi tőke. Életképesség és megszűnés 1989 végén mindösze 15 ezer, a múlt év végén több mint 69 ezer jogi személyiségű gaz­dasági szervezet működött ha­zánkban. Többszörösére nőtt a részvénytársaságok száma, megsokszorozódtak a korlátolt felelősségű társaságok, a válla­latok száma viszont csökkent. A mezőgazdaságban a ko­rábbi termelőszövetkezetek egy része megszűnt, másrésze átalakult. Az átalakult szövet­kezetekből a szövetkezeti ta­gok mintegy egytizede kivált. Sok új gazdasági szervezet vi­továbbfejlesztették, s a mai farmerszervezet a legkülönfé­lébb szolgáltatásokkal is segít. — Melyek a legfontosab­bak? — A szövetség érdekvé­delmi szervezet, vezetői ál­landó kapcsolatot tartanak a politikusokkal, a képviselők­kel, a szakértőkkel. így a far­mereknek beleszólásuk lehet a mezőgazdasággal kapcsola­tos kormányzati és önkor­mányzati lépésekbe mind he­lyi, mind országos szinten. Fontos feladata a szövetség­nek, hogy a farmereket érintő minden kérdésről részletesen tájékoztassa tagjait, s elvi ál­lásfoglalásukat közösen ala­kítsák ki. Emellett természete­sen a Farm Bureau segítsé­gével a farmerek továbbra is végezhetnek szaktanfolyamo­kat, folymatosan bővíthetik ismereteiket a legújabb piac- kutatási, termelési és gazdál­kodási módszerekről. — Amerikai szemmel mi­lyennek látják a magyar me- zggazdaság helyzetét? — Nagyon nehéz a jelenlegi helyzet, de nem lehetetlen be­lőle kikecmeregni. Debrecen, Budapest, Szekszárd, Mo­hács, Somogy... Sokfelé jár­tunk. Hallottunk optimista vé­leményeket, de érdekes mó­don kivált itt, Somogybán meglehetősen nagy a borúlá­tás. szont nem bizonyult életképes­nek: — viszonylag rövid idő múlva megszűnt, illetve szer­vezetileg átlakult. Az új feltéte­lek között jónéhány nagyválla­lat gazdákodási gondjai tovább súlyosbodtak. Tavaly 2300 jogi személyiségű gazdasági szer­vezet ellen indult csődeljárás, közülük 2000 ellen felszámo­lási eljárás is. A szakértők szerint a hazai bruttó termelés (GDP) vissza­esése tavaly mérséklődött. Ta­valy a GDP mintegy egynegye­dét adták a magángazdaságok. A mezőgazdaság „negatív” vezet A gazdasági visszaesés el­sősorban a mezőgazdaságban tapasztalható. A termelés csökkenése 1990-ben még 4 százalék, a következő évben 5, tavaly már 23 százalékos volt. Az ipari termelés 1991-ben 19 százalékkal, tavaly viszont már csak 10 százalékkal maradt el az előző évitől. A nemzetgazdaság tavaly 11 százalékkal kevesebb energiát használt fel, mint az előző év­ben. Több éve tartó folyamat ez; a mérséklődés évente va­lamivel meghaladta az öt szá­zalékot. Tavaly viszont az ipar ener­— A nehéz helyzetből való „kikecmergéshez” mit tartaná­nak fontosnak? — Az egyetemeknek, kuta­tási központoknak többet kel­lene segíteni. Persze alap­vető, hogy a kormányzat na­gyon pontosan ismerje, tudja, hogy mi történik vidéken. Sok mindent kellene itt egyszerre végrehajtani, a hitelrendszer módosításától a műszaki fej­lesztésig. A sok fontos közül talán a leglényegesebb a pi­acgazdaság megteremtése. — lowából másfél éve, ha­sonló segítő szándékkal már jártak itt, Somogybán is farme­rok. Ennek a mostani útnak lesz-e folytatása? — Mi pénzt adni nem tu­dunk. Tapasztalatokat, ta­nácsokat, esetleg itt is hasz­nálható módszereket, igen. Aki közülünk anyagilag meg­teheti, tervezzük, hogy további csoportok látogassanak majd Magyarországra, mert érdekel minket az itteni átalakulás. Szeretnénk segíteni, hogy mi­nél kevesebb legyen a zök­kenő. Most tárgyaltunk arról is: próbálunk lehetőséget te­remteni arra, hogy néhány magyar farmer hozzánk utaz­zon, s a helyszínen, életkö- zelből tanulmányozhassa a mi gazdálkodásunkat. Úgy gon­doljuk, ez a kapcsolat, ez a segítségadás így lehet igazán eredményes. Vörös Márta giafelhasználása 20 szátalék- kal(!) csökkent. A beruházá­sokra változatlanul a visszafo­gottság a jellemző; tavaly fej­lesztési célra 536 milliárd forin­tot fordítottak. Összehasonlító áron számolom ez az előző évi­től 8 százalékkal elmarad. Külkereskedelem, idegenforgalom A külkereskedelmi árufor­galmon belüf folytatódott a nyugati piacok térnyerése. Az országok közül a legnagyobb részaránnyal Németország szerepel, ezt a Szovjetunió utódállamai követik, valamint Ausztria Mérséklődött a Magyaror­szágra érkező turisták száma, ám a csökkenő turistaforgalom ellenére az idegenforgalomból több mint 600 millió dollár bevé­teli többlet származott, 10-12 százalékkal több, mint 1991-ben. Az állami költségvetés to­vábbra sincs egyensúlyban. A deficit tavaly az előző évinek 1,7-szeresére emelkedett. Csökkentek a jövedelmekkel összefüggő adóbevételek, ugyanakkor a kiadások az elő­irányzatnak megfelelően vagy annál nagyobb mértékben nőt­tek. A Földművelésügyi Miniszté­rium legfrissebb jelentése sze­rint az aszály olyannyira felsró­folta a takarmányárakat, hogy az már-már gazdaságtalanná tette az állattenyésztést. Sú­lyosbította a helyzetet az is, hogy az utóbbi években a gaz­dák csak rendkívül magas ka­mattal juthattak kölcsönhöz, hi­telhez. A következmények? Emelkedő húsárak, felszámolt állattelepek. A múlt esztendőben — an­nak ellenére, hogy az egyes régiókban tejhiány mutatkozott — csökkent a szarvasmarha-ál­lomány. Sem a fejős tehenek, sem a húsmarhák nem kerülhe­tik el a vágóhidat. A tejtermelés költségei az idén várhatóan 20-25 száza­lékkal emelkednek. És ez alól a kisgazdaságok sem kivételek. A számítások egyértelműen kimutatták, hogy a magángaz­daságokban ugyanannyiba ke­rül egy-egy liter tej előállítása, mint az egykori nagyüzemek­ben, s ha valaki javítani akar a gazdaságoságon, csakis a mi­nőség rovására teheti. Pedig a tejtermelők éppen ebben nem szeretnének engedni. Azt mondják a minőségi tejterme­lés érdekében magasabb és garantált felvásárlási árakra volna szükség. Januárban országosan to­vább csökkent — 100 forint alá esett vissza — a sertéshús ki­logrammonkénti felvásárlási ára. Ezzel szemben stabilan tartja 130-140 forintos kilo­Képviselői önálló indít­ványra a közelmúltban elfo­gadta az Országgyűlés a ter­mékfelelősségről szóló tör­vény megalkotásának javasla­tát. Miért lényeges ennek a tör­vényjavaslatnak a megtárgya­lása? Magyarország csatla­kozni kíván az Európai Kö­zösséghez. Ez a törvény az áruforgalom biztonságát, a fo­gyasztók érdekeinek védel­mét, a minőség javítását, a termékek korszerűsítésének fontosságát szolgálja. Ha a törvény 1994. január elsejével hatályba lép, a gyár­tót az átlagosnál szigorúbban vonják felelősségre a hibás termék által okozott kárért. A törvény hatálya alá tartozik minden ingó dolog, akkor is, ha az utóbb más ingó vagy in­gatlan alkató részévé vált, va­lamint a villamos energia is. Nem vonatkozik azónban a földművelés, az erdőgazdál­kodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldol­gozatlan termékére, azon grammonkénti árát a malachús a többi között például Komá­rom, Heves, Somogy, és Vas megyében. Pedig az állomány biológiai adottságai nem javul­tak: Somogy megyében például a hibrid-bázistenyészetek ta­valy 15 százalékkal kevesebb tenyészkant értékesítettek, mint egy évvel azelőtt. A szövetkezeti átalakulások során a gazdaságok többsége pénzzé tette a juhállományt, felszámolta a telepeket, bérbe adta a legelőit. Ezért néhány megyében akadozik a felvásár­lás, hiszen az állomány új gaz­dái még csak most ismerked­nek gazdasági lehetőségeikkel. Tájékoztatást, információt vár­nak a Terméktanácstól az ex­portárakról, a hazai értékesítési lehetőségekről, a felvásárlás módszereiről. A kereslethiány miatt tavaly számos baromfikeltető szüne­teltette vagy egyenesen fel­számolta a tevékenységét. Bács-Kiskun megyében pél­dául a magánkeltetők 50, Győ­rött 40, Baranya megyében 30 százaléka választotta ezt az utat. Békés megyében a tyúkál­lomány csökkenése miatt a kel­tetők más megyéből tudtak csak tojást beszerezni. A tojás­gond egyébként is országos­nak látszik: Hajdú megyében je­lenleg ugyan a decemberinél 1 forinttal olcsóbb, Komárom megyében pedig a tavalyi áron maradt, másutt viszont 1-2 fo­rinttal emelkedett a tojás ára. (újvári) gyógyszerkárokra sem, ame­lyekről az 1972. évi egész­ségügyi törvény rendelkezik, sem pedig az energiáról szóló törvényben meghatározott ká­rokra. A termékfelelősségi szabá­lyok lényeges új eleme: a gyártó köteles megtéríteni azt a kárt, melyet a hibás termék­kel okozott. A javaslat elismeri a közvetlen kapcsolatot a ká­rosult és a gyártó között, s a felelősséget „oda telepíti”, ahol a kárt okozó hiba kelet­kezett. Az import termékeknél a rendelkezéseket az importá­lóra is alkalmazni kell. Ha a termék gyártója, illetve az im­portálója nem állapítható meg, akkor a termék forgalmazóját kell gyártónak tekinteni. A törvény alapján csak tíze­zer forintnál nagyobb összegű kár megtérítése követelhető. A károsult a kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. A gyártó felelőssége az általa kiadott termék forgalomba hozatalától tíz évig terjed. Biztonságot és kényelmet kínálunk Önnek!- Autóriasztók teljes választéka- Központi zárak minden típushoz- Gyári elektromos ablakemelők- Rádiós riasztóberendezések- Távirányítású garázsajtó-vezérlők- Amerikai garázsajtók- Mozgatástechnika képviselet Szervizeknek árkedvezmény! Vido-M Kft Alkatrészbolt-videoszerviz Kaposvár, Kossuth L. u. 15. T/Fax: 82/16-163 Előtérben a magántőke Törvény a termék- felelősségről A gyártó köteles megtéríteni a kárt

Next

/
Thumbnails
Contents