Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-10 / 58. szám
1993. március 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Építés két hónap alatt, avatás augusztusban Kaposfő tornacsarnoka Elment egy tanító Elment egy-tanító. Harangozó Józsefnek hívták. Pályáját Kőkúton kezdte, és Balatonbogláron iskolaigazgatóként fejezte be. Tanítójáról mindenki őriz legalább egy emléket. Én azt, hogy nemcsak a földrajzot, a történelmet, hanem szülőfalum, Kőkút történetét is tőle tanultam. Ő kutatta ki, hogy a falu Márfy-birtok volt, az uraság eladta egy papnak, a pap egy zsidónak, a zsidó pedig a kormánynak. A kormány szőlőtelepítés céljából adta el a kisembereknek. A szőlő, akárcsak a tanító, kihalt azon a tájon. Mind a kettőt fájlalom. Jobban a tanítót, aki tudta, hogy a falu múltjának ismerete nélkül a jövője sem lehet biztos. Varga Lajos Felsőmocsoládon a letelepedés „kamatmentes” „Dolgozik” a munkanélküliség műszerfejlesztés A háziorvosok működésének biztosítása a tb-hozzájáru- lás mellett az önkormányzatok feladata is. A szükséges számítástechnikai cikkek, korszerű orvosi műszerek beszerzése során a helyi hivatalnak bizony mélyen zsebébe kell nyúlnia ahhoz, hogy nem olcsó műszerparkot fejleszthesse. így tett a felsőmocso- ládi önkormányzat is, amikor tavaly decemberben megvásárolt egy EKG-készüléket háromszázezer forint értékben, s így tesz idén is: 120 ezer forintért vásárol számítástechnikai cikket a Felsőmocsoládon tevékenykedő háziorvosnak. Lesz gáz Zimányban is Előreláthatóan mintegy 14 millió forintos összköltséggel a közeljövőben bevezetik a gázt Zimányba. Az ott lakóknak a költségeknek csak egy részét, ötmillió forintot kell megfizetniük. A hamarosan kezdődő gázvezeték-építésénl remélhetőleg a község tizennyolc munkanélkülijét is foglalkoztatni tudják majd, így a beruházás, ha csak egy időre is, de segíthet a foglalkoztatási gondok enyhítésében is. Utcát nyitnak Kadarkúton Hamarosan elkezdődik a kadarkúti centrumrendezési terv kivitelezése, amelynek megvalósítása' során lebontják a központ elöregedett házait. A tervek szerint ehelyütt egy parkot és egy pavilonsort építenek majd, s egy új, kisebb utcát is nyitnak. A központ rendezése várhatóan két évet vesz majd igénybe. Egy luxemburgi cég tornacsarnok-szerkezetét vásárolta meg a kaposfői önkormányzat, ez tűnt a legolcsóbbnak és leggyorsabban felépíthető- nek. A szerkezet beváltotta a hozzá fűzött reményeket: alig két hónapot vett igénybe ösz- szeállítása. A kaposvári Konstruktőr kft közreműködésével beszerzett csarnok 10,5 millió forintba került, az összköltség nem haladja meg a 20 milliót. A tavalyról áthúzódó beruházásban erre az évre maradt a kiegészítő helyiségek felépítése, ami a mérői Nova szövetkezet kivitelezésében fog elkészülni. A kaposfőiek két millió forint értékű társadalmi munkája járul hozzá a költségek csökkentéséhez. Az új kaposfői tornacsarnokot, amelynek kivitelezése idén ötmillió forintot vesz igénybe, augusztusban adják át. A felsőmocsoládiakat sem kíméli korunk tán legkegyetlenebb betegsége (vagy talán az egészség ára?), a munka- nélküliség. Országos szinten is riasztó a statisztika: a 300 aktív helybéliből 57-en képtelenek kihasználni „teremtő erejüket”. Ez a hazai átlag közel kétszerese. Nem véletlen tehát, hogy Csernyák Lajos polgármester a munkanélküliséget említette a gondok-bajok közül elsőként. Hogy mégsem csak panaszból állt beszélgetésünk, az köszönhető a mintegy 35 millió forintos költségvetés — plusz 5,293 millió hitel — idei elosztásának. Mint megtudtuk, az összeg által számos régi álom elevenedik meg ez évben: ezek közül első helyre az egészséges ivóvízprogram beruházása kívánkozik. A 6,8 milliós fejlesztés során már kifúrták a kutat, és hamarosan megépítik a tározót, a kettő közé eső területen lévő házakban már ebben az évben folyhat a víz a csapokból. Nagyobb tatarozásra jelenleg a kultúrház szorul, mivel az épület tetőszerkezete ugyancsak megérett a cserére. A munkák 1 millió 300 ezer forintot vonnak el az idei gazdálkodás lehetőségeiből, ahogy nem kerül kevésbe a nagy értékkel bíró létesítmények, így a szolgálati lakások felújítására, valamint az utak és a híd karbantartása: ezekre 900 ezret szavazott meg a képviselő-testület. Szeretnék elvégezni idén az erre biztosított 300 ezer forintból a temető karbantartási munkálatait is. A beruházások finanszírozása mellett Felsőmocsoládon is rengeteg pénzbe kerül az in- tézmézmények fenntartása, zökkenésmentes működésük lehetőségének megteremtése. Amint azt a polgármester elmondta: az erre biztosított 18,5 milliós keret több mint felét az iskola fenntartására fordítják, ahol valamivel száz fölötti a tanulólétszám — egy gyermek taníttatása közel 100 ezer forint. Az óvoda húsz ovist óv, az intézmény 1,3 millióból gazdálkodik. Több mint 650 ezret fordítanak idén az idősek napközi otthonára, ezen felül 200 ezret a szociális ellátásban részesülők étkeztetésére. Az idősek déli kosztját az iskola konyhájában főzik, ahogy az ecsenyi ovisok és az idősek is innét étkeznek. Az elöregedő falvak és községek sorsát nagyban befolyásolhatja, hogy ott maradnak vagy elmennek a fiatalok: Felsőmocsoládon ezért jelentős kamatmentes kölcsönnel igykeznek elérni ez előbbi, sokkalta kívánatosabb verziót. A hatszázezres kölcsön tavaly elfogyott, ez várható az idei kerettel is. S hogy a másik „mumus”, a munkanélküliség dühöngésének sikerül e letörni lendületét, egyelőre nyitott kérdés. Mindenesetre egy munkahelyteremtő pályázat már a szükséges kezekben van. A közhasznú munka azonban nem több mint három ember napjait töltheti meg — egy kis belemagyarázott — tartalommal. Ez sem semmi. Balassa Tamás Falhoz állított feszület A hó szinte vízszintesen, vadul kavarog, mintha elfeledte volna, hogy tulajdonképpen neki esnie kellene, nem érdekli, hidegje már-már húsba vág. A hó vízszintes mozgásához képest pontatlan derékszögben öregasszony áll, a kapuban áll, vár, valakit mintha várna — görnyeteg nénike a fáskamrából jövet. Keziccsókolom, majd érdeklődöm, kezdetnek egy kissé tán „hogy ityeg-szinten", aztán mennék ám én mélyebbre is, csakhát, az érzelem nagy úr, a megtörtben könnyeket fakaszt, és újfent csak sebeket ejt, az emlékezéséit. Kendőbe bugyolált arccú nénike — urátvesztetten a kapuban, s hóban állva, a várakozás állás- . pontjára helyezkedve, ázva meg fázva, s valaha hibázva. Mert egy kicsit mindig elhibázott lépés később múlni el, mint urunk, vagy akár asszonyunk. „A fiam állásban van, nem tud már olyan gyakran látogatni, aprítani fát, meg itt van ez az istenverése idő is”, mondja, s az utat fürkészi a ráncok ölelésébe menekült apró szemeivel. A nagyvilág kismillió keresztjéből e gigei asszonyé csupán egy, ez viszont átruházhatat- lanul és levetkezhetetlenül a tulajdona, a fáskamrából jövet is csakis az övé. Megválni tőle mégoly pillanatnyi időre sem lehet, hacsak nem egy örökkévalóság erejéig. A falhoz állított, letámasztott kereszt csak az anyagi világban eshetőség — ellenkező esetben nem tudtuk volna „az eseményt” lefotoqra- fálni.-b-tMár a talponálló sem marad talpon Visnyei lelkifröccs Gigében felújították a könyvtárat A megyei önkormányzat kulturális bizottsága ötszázezer forint támogatást adott a nemrégiben felújított gigei könyvtárnak berendezések vásárlásához. Az épületet a hátrányos helyzetű községek számára biztosított összegből renoválták, s ezekben a napokban már új környezet várja a könyvkedvelő gigeieket. Járhatatlan temetői út Kaposhomokon , Kaposhomok önkormányzata az elmúlt évek alatt számos útját tetette rendbe: tavaly a Széchenyi utca mellett még egy másikat is, a Rákóczi útca rendbetétele 3,5 millió fo- jHtba került. Van azonban egy rjmetőhöz vezető út, amely mindig nehéz”, de különösen mssz időben járhatatlan. E probléma megoldása — lévén ennek 3 millió forint híja van — egyelőre várat magára. Visnyén is a kocsmában van a legnagyobb élet. Amennyiben életnek nevezhető, hogy hárman-négyen ácsorognak a pultnál, s napi betevő sörüket vagy töményüket kortyolgatják, lehetőleg minél lassabban, hogy tovább tartson. Legalább addig, amíg kiöntik egymásnak lelkűket, elsorolják bánatukat, végére érnek keserveiknek. Azonban a kesergés Visnyén is tovább tart mint a sör. — Ilyen rosszul még sose ment — panaszkodik a visnyei kocsmáros. — Nem isznak, vagy csak keveset az emberek. A legtöbben inkább csak elüldögélnek egy fröccs vagy egy sör mellett, mert nem futja többre. Pedig ahhoz már ugyancsak rosszul kell állni, hogy a magyar ne igyon. A faluban öten hatan munkanélküliek, a többinek ugyan van munkája, de attól még ugyanúgy fölkophat az álluk nekik is. A visnyeiek legtöbbje a koporsógyárban vagy az erdészetnél dolgozik. Üresedés egyik helyen sincs már jóideje, s a fizetésnek adott öt-hat ezerforintokkal sincs mit dicseked- ni. Úgy tűnik, az egyetlen, amiből Visnyén elegendő van, az a sérelem. Mondják, annak idején ebben a faluban 60 tehén volt, most csak hármat, ha találni. Miért kellett a tehéntartást visszaszorítani? Miért kellett eladni a tejcsarnokot? E kérdéseket egy ugyancsak szikár, idős asszonyka szegezi a korcsmái plénumnak, felbuzdulván a szólhatás lehetőségétől. Mintha vékony hangja egykori erejére kapna, úgy mondja, zengi a történet: valamikor a reggel minden áldott nap kint találta a hencsei tejcsarnoknál. — Volt, amikor szinte toltam magam előtt a havat, de megérte. Megérte bizony, megvplt akkor még a nép becsülve. Én naponta húsz tehénből fejtem a tejet, s téeszünk tényleg aranykalászos volt. — Visnye 62 postaládájából csak 29-be jár a Somogyi, ebből is lemérhető, mennyire nincs pénzük az embereknek — magyarázza a falu postása, aki szintén a „melegedők” között van. — Elvétve akad egy-két Képes Újság-, Szabad Föld-, Kertészet-előfizető is. A nyugdíjasok legtöbbje semmilyen újságra sem tud előfizetni. Teljesen megértem őket, mivel én viszem ki a nyugdíjakat is. A lepusztult, omladozó házba már hat éve nem visz újságot. A ház egykori urainak története jellemző: a két magatehetetlenné vált magányos öreg öregotthonba került, s ott haltak meg. A férfi, a Kozma Pista bácsi amíg tudott járni, „gyalogmunkás” volt a téesz- ben — meséli a szomszéd. Úgy tűnik, a házuk sem sokkal éli túl őket. Nagy László
