Somogyi Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-10 / 58. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. március 10., szerda Magyar-ukrán honvédelmi kapcsolatok Ukrajnába vezet az új honvédelmi politikai államtitkár első külföldi útja. Szendrei László ma utazik kétnapos hivatalos látogatásra Kijevbe V. Bizsan vezérezrdesnek, az ukrán honvédelmi miniszter első helyettesének meghívására. A tárgyaló felek várhatóan megvitatják a térség biztonságpolitikai helyzetét, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, beleértve a haditechnikai együttműködést is. Korrupciós botrány Olaszországban Az olasz korrupciós botrány kapcsán újabb miniszter távozott Giuliano Amato kormányából. Carlo Ripa di Meana környezetvédelmi miniszter lépésével tiltakozni kíván a korrupciós botrány „politikai megoldását’’ célzó kormányrendeletek ellen. A 63 éves politikus veszélyesnek nevezte, hogy a kormány a kenőpénzek juttatását bűncselekményből szabálysértéssé minősítette át. Válságparancsnokság Romániában A romány kormány válságparancsnokságot hozott létre a Moldovában, Dobrudzsában és a Havasalföld kiterjedt területein két napja tartó nagy havazás, hófúvás okozta súlyos problémák megoldására. A múlt heti nagy havazás nyomán még csak részben sikerült megtisztítani az utakat, amikor máris hatalmas meny- nyiségű, félméteres hó hullott többek között Bukarestre. A repülőterek nem fogadnak és nem indítanak gépeket. Bulgária csatlakozott Bulgária is csatlakozott azon kelet-európai országok köréhez, amelyeknek immár hivatalosan is aláírt, de még nem ratifikált társulási szerződése van az Európai Közösséggel. Az ünnepélyes brüsszeli aktusra az EK-külügymi- niszterek kétnapos tanácsülésének kiegészítő eseményeként került sor. Halál a Gáza-övezetben Megöltek egy izraeli telepest a megszállt Gáza-öve- zetben, néhány órával azt követően, hogy a körzetet az izraeli hatóságok egy heti lezárás után újra megnyitották. A lezárást egy tel-avivi kettős gyilkosság miatt rendelték el, amelynek végrehajtója Gázából érkezett. A megkéselt 39 éves férfin már nem tudtak segíteni, a környéket a hadsereg lezárta és a közelben talált arabokat előállította. Látrány Tisztelt Polgárai! 1993. március 11-én, csütörtökön 18 órai kezdettel a kultúrházban alapszervezeti alakuló gyűlést tartunk Beszédet mond: Dr. Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakció titkára. Szellemiségünk ökumenikus, egyházi hovatartozástól független! Szeretettel várunk minden demokratikusan gondolkodó keresztény világnézetű polgárt! A szigetközi vízutánpótlás ügyében a kormánydöntés nem halasztható A Szigetközben jelenleg is mintegy félszáz munkagép dolgozik a partvédelmi mű és a meder építésén A Vituki szakvéleménye is elkészült a Szigetköz vízpótlásáról, így most már teljeskörű szakértői vizsgálati anyag áll a döntéshozók rendelkezésére. A vízpótlás mikéntjére ugyanis több lehetőség adódik, közülük a kormány dönti el, melyik valósuljon meg — jelentette ki Horváth József győri köz- társasági megbízott. A címzetes államtitkár aggodalmának ' adott hangot amiatt, hogy a szigetközi vízpótlás ügye még nem került kormány elé, márpedig az idő sürget, a tavasz közeledtével indul a természet újraéledése és fontos lenne, hogy akkorra a növények vízhez jussanak. Arról nem is szólva, hogy amennyiben a főmederben beavatkozásra kerül sor, a konkrét lépéseket megelőzően tájékoztatni kell a magyar-szlovák határvizi bizottságot, illetve — mivel a Duna határfolyó — egyeztetés szükséges a szlovák féllel. A címzetes államtitkár annak a reményének adott hangot, hogy a kormánydöntés tovább nem halasztódik, s hozzátette: e tekintetben Gyurkó János környezetvédelmi minisztertől bíztatást kapott. A vízpótlás szükségességéről egyébként — mint ismeretes — ugyancsak a kormány döntött. Azokra a vélekedésekre, amelyek szerint kevés a szigetközi települések vízellátására, csatornázására a központi költségvetésben elkülönített összeg, illetve sérelmezik, hogy a tekintélyes summa címzett és céltámogatások formájában nyerhető el, Horváth József válaszul rámutatott: a több évre szóló jelentős összegű kormánytámogatás a falvak gondjainak zömét megoldja, ehhez azonban a helyi önkormányzatok áldozatvállalására is szükség van. Az ön- kormányzatok pedig pályázzanak, éljenek a lehetőségekkel. A pályázatok elkészítéséhez egyébként a centrális alárendeltségű szervek minden segítséget megadnak — mondotta a köztársasági megbízott. Kérdőjelek Kissinger szemüvege Neves vendég járt a hót elején Budapesten: fővárosunk vendége volt pár napig Henry Kissinger, akit — noha már bő másfél évtizede múlt, hogy betöltötte az amerikai külügyminiszter posztját — ma is a nemzetközi kérdések egyik legavatottabb szakértőjeként tartanak számon. Hogyan lehetne véget vetni a délszláv polgárháborúnak? Hol a kiút a jugoszláviai krízisből? Bevatkozik-e a Clin- ton-kormányzat vagy az új adminisztráció Washingtonban befelé forduló lesz? E sorok írójának alkalma nyílt személyes beszélgetésben is feltenni az egész régiónkat joggal foglalkoztató alapkérdéseket. Kész recepttel Kissinger sem szolgálhatott, ám azt egyértelművé tette, hogy az etnikai tisztogatás vagy a koncentárciós táborok létesítése miatt a szerbek viselik a fő felelősséget. Az embargó-intézkedések persze Belgrád szomszédait — így hazánkat is — sértik, ismerte el az ex-külügyminiszter, mégsem lehet számítani a szankciók enyhítésére. Elárulta, „cserbenhagyta-e" a Nyugat a keletközép-európai új demokráciákat? Az újságírók e sűrűn hallható váddal is szembesítették a neves látogatót, s ő nem is vitatta, hogy akad igazság e véleményben. Ám ideje leszámolni az illúziókkal, hogy a politikai rendszerváltást máról-holnapra követi a gazdasági felvirágzás, s beköszönt a nyugati szintű jólét — figyelmeztetett Kissinger. S tény az is, hogy a hivatalos Washington vagy épp az EK-illetékesek szemében térségünk inkább le-, sem mint felértékelődött az utóbbi időben. Örülünk neki vagy sem, az más kérdés, de a mi szemüvegünk nem torzíthat. Szegő Gábor Delors levele Bősről Jacques Delors az Európai Közösségek Bizottságának elnöke levelet intézett Bős ügyében Antall József miniszterelnökhöz. A levélben rámutatott, hogy a bősi kérdés rendezésének hiánya politikai fe szükségeket kelthet és ártal más lehet a visegrádi orszá gok együttműködésére. Politikai ellenfelei nem válogatnak az eszközökben Támadják Walesát A kiszámítható kockázatok szlovák elnöke: Kovác Újabb nagyszabású támadást indítottak a lengyel államfő ellen Lech Walesa politikai ellenfelei. A „rohamot” ezúttal külföldről indították. A Dziennik Chicagowski című emigráns lap az Egyesült Államokban sorozatban kezdte megjelentetni a hetvenes évekből származó dokumentumok fénymásolatát, amelyek azt bizonyítják: a hetvenes években a gdanski hajógyárban valóban működött egy Bólék álnevű besúgó, aki szolgálataiért rendszeresen kapott pénzt a titkosrendőrségtől. Mint ismeretes, Jan Olszewski volt miniszterelnök tábora szerint a Bólék fedőnév Lech Walesát takarta. Határozottan cáfolták e tábor politikusai, hogy a dokumentumokat Piotr Naimski, az Államvédelmi Hivatal egykori „olszewista" vezetője csempészte volna ki az országból az Egyesült Államokba, s véletlen egybeesésnek minősítették, hogy ottani útját követően indult az emigráns lap sorozata. A lengyel televízió híradójában Mikolaj Kozakiewicz elmondotta, hogy 1990-ben, még az elnökválasztási kampány idején, amikor a szejm mar- sallja volt, levelet kapott egy német újságírótól, aki azt állította: olyan dokumentumok vannak birtokában, amelyek bizonyítják, hogy Walesa együttműködött a Biztonsági Szolgálattal. Az újságíró pénz ellenében átadta volna az okmányokat, ellenkező esetben kilátásba helyezte, hogy Walesa választási győzelme után nyilvánosságra hozza azokat. Kozakiewicz beszámolója szerint a parlament elnöksége úgy döntött, hogy nem reagálnak a zsarolásra. Andrzej Drzycimski elnöki szóvivő nyilatkozatában visz- szautasította a vádakat, óvatos megfogalmazásban, de hamisítványnak minősítve az amerikai lap állítólagos dokumentumait. Akik jól ismerik Michael Ko- vácot, a független Szlovákia első emberét, azok a kiszámítható kockázatok elnökeként jellemzik őt. Több mint harminc évig dolgozott a bankszakmában. A hatvanas évek közepén egy évig dolgozott a bankszakmában. A hatvanas évek közepén egy évig a kubai szocialista hitelrendszer kiépítésében működött közre, majd ezt követően három évig a londoni szlovák iparbank igazgatóhelyettese volt. 1969-ben hazarendelték, majd egy évre rá kizárták a pártból. A „bársonyos forradalom” után a Nyilvánosság az Erőszak ellen nevű mozgalom tagjaként Meciar első kormányának pénzügyminisztere lett. Később csatlakozott a miniszterelnök mozgalmához, amely a Demokratikus Szlovákiáért elnevezéssel működött. E szervezet képviselőjeként választották meg a csehszlovák parlament utolsó elnökévé. A pozsonyi vár lakója beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy Szlovákia minden polgárának köztársasági elnöke kíván lenni. Nem maradna közömbös, ha az etnikai kisebbségek elnyomására vagy jogaik csorbítására irányuló törekvéseket tapasztalna. Fontosnak tartja azon szlovákok jogainak garantálását is, akik az általuk lakott helységekben kisebbséget alkotnak. Pártállástól, nemzetiségtől, vallástól függetlenül az ország valamennyi lakójának érdekeit kívánja képviselni, ezért kilépett a kormányzó pártból, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból. Bízik abban, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére konszenzust tud teremteni a különböző rétegek között. Az elnök Magyarországot az új Szlovákia legfontosabb partnerei között említette, s ebből kiindulva szoros együttműködést szorgalmazott a történelmi múlt tisztázása érdekében. Ferenczy Europress A Kohl- Gorbacsov egyezmény „réme” A Tanjug bukaresti tudósítója tegnap kommentárjában visszatért a Kohl-Gor- bacsov találkozón állítólag megkötött egyezményre, miszerint a két vezető 1990-ben megállapodott volna Kelet-Európa felosztásáról. Dragoslav Markovié tudósításában hangoztatja, hogy Bukarestben nem enyhül az aggodalom az 1990-es tárgyalás miatt, főként mert annak Jugoszláviára és Csehszlovákiára vonatkozó része voltaképp megvalósult. Bukarestben most attól tartanak, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia feldarabolás utána az 1990-es alku szerint Románia kövektez- ne, ami egyet jelentene azzal,' hogy Romániának búcsút kellene vennie Erdélytől. Konfliktust megelőző diplomácia Magyarország ragaszkodik a tömegpusztító fegyverek betiltásához A Versenyhivatal bírsága miatt Nem lesz drágább a kábái cukor A genfi leszerelési konferencia most folyó ezévi első plenáris ülésszakán, a napokban szólalt fel dr. Gyarmati István nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, hogy hangsúlyozza Magyarország ragaszkodását a tömegpusztító fegyverek betiltásának és a hagyományos fegyverek ellenőrzésének napirendre vételéhez. Felszólalásában a nagykövet üdvözölte a konferencia, mint a nemzetközi közösség egyetlen multilaterális leszerelési tárgyalási fórumának arra irányuló törekvését, hogy reális alapokon közelítse meg a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető kérdéseket. A tömegpusztító fegyverek betiltásának és a hagyományos fegyverek ellenőrzésének napirenden tartása mellett javaslatot tett az 1995-ben érvénybe lépő, az atomfegyverek elterjedését tiltó egyezmény olyan irányú kiterjesztéseire, amelyek védenék az atomfegyvert nem tartó országokat atomtámadás ellen, vagy betiltanák az atomerőművek megtámadását. Gyarmati nagykövet elmondta, hogy a leszerelési konferencia új célkitűzéseinek megállapítására négy munka- csoport létesült, amelyek multilaterális konzultációkkal a célkitűzések fontossági sorrendjét tanulmányozzák. Áz egyik a CTBT néven ismert, az atomrobbantások teljes eltiltását javasoló megegyezéssel foglalkozik, amely természetesen nem élvezi az öt atomhatalom támogatását. így, ez a tervezet nem realista és módosításokat igényel, mint például a földalatti atomrobbantások ideiglenes engedélyezését. A Negatív Biztonságok és Garanciák Terve irányozza elő azt, hogy atomfegyverrel csak atomhatalmat lehessen megtámadni. Ezt a tervezetet támogatja Magyarország, mint a Nyitottság a Fegyverkereskedelemben Tervet is. Ez számbavenné és így ellenőrizné legyalább az országok közötti hivatalos fegyverkereskedelmet és a hagyományos fegyverek indokolatlan, destabilizáló felhalmozódásait. A világűrbeli fegyverkezés kérdéseivel foglalkozik a negyedik munkacsoport. A kérdés az, hogy a négy témakörből milyen típusú egyezmények szolgálják legközvetlenebbül az ország fegyveres konfliktusok megelőzését célzó preventív diplomáciai törekvéseit. Küster Zsófia A Kábái Cukorgyár nem hárítja a fogyasztókra a Versenyhivatal által kiszabott 96 millió forintos bírságból ráeső 14 millió forintot — ezt Csikai Zoltán, az Rt elnök-igazgatója közölte. A cukorgyári vezető ugyanakkor cáfolta, hogy a piaci versenyt korlátozó magatartás következtében, a monopolhelyzetű cukorgyárak összehangolt akciója miatt lenne drágább a cukor. Csikai szerint csupán arról van szó, hogy a mai inflációs világban elkerülhetetlen az áremelés, s ha ez csaknem egyídőben történik az összehangoltság látszatát keltheti. A Kábái Cukorgyár Rt, egyébként várhatóan megfellebbezi a Verseny- tanácsnak az elnök-igazgató által meglepetéssel fogadott döntését. A Kábái Cukorgyárban tec nap folytatódott a cukorrépr termesztők és feldolgozók t nácskozása, amelyen 120 he. zai termelőcég képviselői vesznek részt. Á gyár korábban csupán mintegy negyven beszállítóval állt kapcsolatban, a kisgazdaságok létrejöttével viszont az idén már mintegy 120 termelőtől vásárolják fel a répát. A szerződéseket megkötötték: ennek megfelelően az idén 13 és félezer hektáron termesztenek répát a partner gazdaságaik.
