Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

1993. február 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 19 órától: képújság, kb. 19.10-től mese a gyerekeknek /Mátyás az igazságos/. Hétfő esti hírmagazin. Benne: Né­hány szó a transzcendentális meditációról. — A vállalkozá­sokról nyilatkozik a KISOSZ megyei elnöke. — Olasz ven­dégek a szakképző iskolában. — Ki is valójában Végh László Ágost? Hírek, sport. Kb. 20 óra 10-től tv-mozi: Az istenek a fejükre estek. Privatizálják a Marcali tejüzemet Jó ütemben haladnak a tár­gyalások a marcali tejüzem privatizációjával kapcsolat­ban. Berend Ferenc, a pusz­takovácsi szövetkezet igazga­tóságának elnöke, a termelői összefogás szervezője el­mondta, hogy a Kfirfiskedelmi és Hitelbank jó hozzáállásá­nak köszönhetően február vé­géig a szándéknyilatkozatot aláíró termelők hozzájuthat­nak a szükséges privatizációs tőkéhez. Az Állami Vagyon­ügynökség szorgalmazza az élelmiszeripari vállalatok mie­lőbbi átalakulását, így nemso­kára már mint kft gyártja az üzem a külföldön is keresett túródesszertet. 45 millió forintos költségvetés Az öreglaki képviselőtestü­let a héten tárgyalja az ön- kormányzat tavalyi költségve­tésének végrehajtását és az idei pénzügyi tervet. A bevéte­lek és kiadások főösszege a tervek szerint 44 millió 839 ezer forint. Általános iskolai oktatásra 10,5 millió forintot szánnak, napköziotthonos el­látásra 3,3 milliót. Az óvodai ellátás kiadásaira Öreglak ve­zetői 5,8 millió forint felhasz­nálását tervezték. A polgár- mesteri hivatal működési költ­ségvetésében 14 millió 747 ezer forintot terveztek a kom­munális ellátás, a szociálpoli­tikai és közművelődési felada­tok, a polgármesteri hivatal apparátusának feladatai vég­rehajtásához. Az előző évihez hasonlóan helyi adó beveze­tésére nem kerül sor. Félezernél több kisbaba A múlt évben a marcali kór­házban 555 kisbaba született: 288 fiú és 267 kislány látta meg a napvilágot. Öt kismama szült ikreket. Havonta 45-50 szülést vezettek le az orvosok, de novemberben csak 34-et. A legsúlyosabb és legna­gyobb baba címmel Péter di­csekedhetett Ordacsehiből, aki augusztus 31-én született és a mérleg nyelve 4,65 kiló­nál állt meg. Testhossza 59 centiméter volt. A lányok „me­zőnyében” a büszke cím tulaj­donosa a balatonboglári Adri­enn lett, aki szeptember 3-án született 4,5 kilóval és 57 cen­timéter volt a testhossza. Buzsák kontra • • Öreglak Aki nem jön el, azzal nem lehet tárgyalni Mint már hírül adtuk, a Me­gyei Bíróság mint cégbíróság megsemmisítette a buzsáki „Forrás” szövetkezet vagyon­megosztó és átalakuló köz­gyűlésének határozatát. Isme­retes, hogy az öreglaki tagok, nyugdíjasok és részaránytu­lajdonosok nem vettek részt kellő számban a közgyűlésen, így a vagyoncsoport kialakítá­sát Buzsák önállóan végezte. Lakos István elnök érdeklő­désünkre elmondta, hogy március elejére újra összehív­ják a közgyűlést. Aki viszont nem megy el, azzal sajnos, nem tudnak tárgyalni. Leg­utóbb a kárpótlási földárveré­seken sem képviseltették ma­gukat az öreglakiak. — A vagyoncsoportok elkü­lönítését úgy végeztük — mondta —, hogy eleve bekal­kuláltuk a kívülállók rész­aránytulajdonát is. Ez az elkü­lönített vagyoncsoport érintet­lenül rendelkezésre áll. Ugyancsak nem végeztünk semmiféle munkát az öreglaki földeken. Műveljék meg ked­vük, képességük szerint az öreglakiak. Mi is szeretnénk végre elszámolni, és szeret­nénk békében elválni. (Mészáros) A marcali sportcsarnok tetőszerkezetének vázára naponta kerülnek újabb elemek. A Sur­ján rt szakemberei nemsokára már a fedett küzdőtér alatt végezhetik a belsőépítészeti munkákat. (Fotó: Kovács Tibor) Somogyi madárles - az expó részeként „ Szövetkeztek” Harmincötén járnak az idősek klubjába az önkormányzatok Ornitológuskonferencia és kiállítás — Tervek a pályázati bizottság előtt Ornitológiái ritkaság: a kanalasgém Remek ötlettel rukkolt elő a megyei vállalkozói köz­pont marcali irodája. A kö­zelgő világkiállítás jó alka­lom lehet, hogy az expó ré­szeként megrendezzék a belső-somogyi ornitológus­konferenciát s állandó kiállí­táson mutassák be Marcali és környékének értékeit. Az iroda a világkiállítási pá­lyázati bizottsághoz juttatta el tervezetét, s erre már megér­kezett a válasz: a bizottság támogatja a nagyszabású rendezvényt. Kruppai Győző­től, a megyei vállalkozói köz­pont marcali irodavezetőjétől megtudtuk: a legfontosabb szempont az volt a témavá­lasztásnál, hogy olyan ren­dezvényre hívják a szakembe­reket, amely hűen illusztrálja a térség adottságait. A Kis-Balaton mindig fontos volt környezetvédelmi szem­pontból. Csakúgy, mint a Mar- cali-Boronka melléki tájvé­delmi körzet, amelynek geoló­giai adottságai, illetve a válto­zatos növénytársulások, a nagyrészt még természetes növénytakaró rendkívüli élő­helyet biztosít az állatvilágnak. A Fehérvíz természetvédelmi terület legelőin főleg a raga­dozómadarak és a gémek ta­lálnak bőséges táplálékot. De a természetvédelmi terü­leten kívül eső Nagyberekben is több helyütt megtalálható rétek, legelők különösen vonuláskor vonzanak nagy madár- tömegeket. Az elképzeléseket a Marcali környéki önkormányzatok — Vörs, Mesztegnyő, Somogy- szentpál — támogatják. Va­lamennyi vállalta a megfigye­lőállások elkészítését, a hoz­zájuk vezető utak kialakítását és tisztán tartását. A Somogy Természetvédelmi Szervezet szakmai segítséget ajánlott fel. Marcali önkormányzata pedig egy teljes közművel ellá­tott építési telket biztosít a vá­rosközpontban a kiállítási épü­letnek. Kruppai Győző elmondta azt is: a nemzetközi ornitoló­guskonferenciát — az expó előrendezvényeként — 1995 májusában szeretnék meg­rendezni. (Lőrincz) Piacérzékenység, munkafegyelem Biztató eredmények a Biokémiánál Az IKR Marcali Biokémiai Betéti Társaságnál bekövet­kezett változásokról Mihalics Géza üzemvezetőt kérdeztük. — A múlt esztendőben ve­zérigazgató-váltás volt az IKR-nél. Dr. Tóth János nyug­díjba vonult, s helyébe már a korábban is a vállalatnál dol­gozó dr. Tóth László lépett. Az új igazgató szorosabb pénzügyi elszámolást és munkafegyelmet követelt. Ta­valy az üzem eredményes gazdasági esztendőt zárt, an­nak ellenére, hogy a folyékony műtrágya felhasználása több mint 50 százalékkal vissza­esett — mondta az üzemve­zető. Rugalmas gazdálkodásukat bizonyítja az eredményes zá­rás. Csökkentették a költsé­geket, és néhány dolgozót is elbocsátottak. A piacbővítés során viszont sikerült több kül­földi partnert felkutatni. Az üzem rendelkezik csomagoló- és zsákolórészleggel, ezért nagy mennyiségben szállít szi­lárd műtrágyát Szlovéniába, Horvátországba, Ausztriába és Görögországba. A mezőgazdaságban vég­bement változásoknak is kö­szönhető, hogy az eddigi 30- 35 vásárló partner helyett 100-120 ügyfelet tartanak nyilván. Ez késztetett az üzemben végzett munka szi­gorúbb minőségi és mennyi­ségi ellenőrzésére. Az átalakult, kisebb gazdál­kodó egységeknek nincs elég pénzük a folyékony műtrágya szórására való gépekre, ezért inkább szilárd műtrágyát használnak. így a marcali bio­kémiai üzem is erre fordítja a nagyobb figyelmet, hiszen en­nek felhasználása már a-múlt évben meghaladta az 50-60 százalékot. — Az 1993-as évre az előre­jelzések igen biztatóak — mondta Mihalics Géza. — Az eddig érkezett megrendelések alapján úgy látjuk, megfelelő szintű lesz a műtrágyázás, és a munka mennyiségének nö­vekedésével újabb munkahe­lyeket teremthetünk. Sz. E. 1989-ben költözött az öreg­laki idősek klubja az állami gazdaság építette új épületbe. Jelenleg 35-en veszik igénybe a klub szolgáltatásait. Nesz- ményi Zsolt jegyző elmondta: reggel nyolctól délután négyig áll a tagok rendelkezésére a fűtött helyiség, ahol televíziót nézhetnek, a társalgóban pe­dig a napi- és hetilapokat ol­vasgathatják. Egy vezető és egy beosztott gondozónő lá­togatja otthon azokat, akik be­tegségük miatt nem tudnak mozdulni. Ők végzik a rászo­rulók házi gondozását. Az ebédet az állami gazda­ság konyhájáról hozatja az önkormányzat. Jelenleg 68 fo­rint a térítési díj; ebből a klub­tag 20-40-60-80 százalékot fizet, a nyugdíjától függően. A fennmaradó összeget az ön- kormányzat vállalta a költség- vetése terhére. Az épület kialakításához 1989-ben az önkormányzat egymillió forinttal járult hozzá. Most, az állami gazdaság pri­vatizációja során üzletrészük fejében az ÁVÜ az önkor­mányzat tulajdonába adja az épületet. M. T. Tevékeny évtizedek egy településért Gyémántdiploma 60 év után Dr. Szabó Miklós nyújtotta át a gyémántdiplomát Dr. Horányi Ferencet nem­csak ügyvédként ismerik a megyében, kiváltképpen Mar­caliban és Balatonmáriafür- dőn. A balatoni település fej­lesztése érdekében is évtize­dekig tevékenykedett, és teszi dolgát ma is, nyolcvanhárom évesen. Gyémántdiplomát kapott nemrég; az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dr. Szabó Miklós általános rektor­helyettese adta át a 60 évi ki­váló munka elismeréseként. Dr. Horányi Ferenc 1932-ben szerzett jogi diplo­mát. Ügyvédjelöltként Marca­liban kezdte pályáját, négy év múlva bírói-ügyvédi vizsgát tett. Balatonmáriafürdő haza­hívta, s a szülői kötelékek erősnek bizonyultak. A kis te­lepülésen talált igazán ottho­nára — ügyvédként és polgár­ként. Balatonmáriafürdő lo­kálpatrióta ügyvédje a telepü­lés múltját kutatva ismerte föl az egykor szőlőjéről is neve­zetes helység jövőjét. Aki ismeri, .otthonában ke­resi fel vagy az utcán szólítja meg, kérve tanácsait. Koráb­ban tanácstagnak választotta a máriai lakosság, hogy ügyei biztos kézben legyenek; a te­lepülésfejlesztési, a közleke­dési, valamint az üdülőhelyi bizottságok vezetőjeként dol­gozott nyugdíjba vonulásáig. Dr. Horányi Ferenc ma is dolgozik: a Marcali Nyugdíjas­egyesület ellenőrző bizottsá­gában kamatoztatja tapaszta­latait, tudását. Szalai Erika

Next

/
Thumbnails
Contents