Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

1993. február 1., hétfő SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 9 Michael Horsley festőművész kiállítása Michael Horsley angol fes­tőművész új képeiből ad ízelí­tőt a Pandora Galériában pén­teken megnyílt tárlatán. Az al­kotót erős szálak kötik Magya- roszághoz, a magyar kultúrá­hoz: 1985 óta hazánkban él. Michael Horsley 1941-ben az angliai Derbyshire-ben szüle­tett. Művészeti tanulmányait Liverpoolban, illetve London­ban végezte. 1985-87 között New Yorkban dolgozott, mun­káit többnyire mannhattani ga­lériák mutatták be. Az elmúlt években önálló kiállítással szerepelt a Fészek Klubban és a Budapest Galériában. Pécs-Seattle Testvérvárosi Klub Pécs-Seattle Testvérvárosi Klubot alapítottak az amerikai kapcsolatok ápolását szor­galmazó pécsi polgárok. Az USA-beli Washington állam első nagyvárosával még 1991 nyarán kötött együttműködési megállapodást a Dunántúl legnagyobb városa, s a mos­tani klubalapítással a polgárok közti kapcsolatokat akarják in­tézményesíteni. Barokk év Győrben Barokk gitárhangversennyel megkezdődtek a barokk év eseményei Győrben. A kon­certen Bach, Weiss, és Sanz műveit a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola győri ta­gozatának gitár tanszaka szó­laltatta meg. Az egész éven át tartó rendezvénysorozat szín­házi eseményei, képzőművé­szeti tárlatai, koncertjei a XVIII. század művészeti életét elevenítik fel abban a szel­lemben, miként a Pentago- nálé-országok vezetői egy év­vel ezelőtt kezdeményezték: 1993 legyen a közép-európai barokk éve. / Évad végéig, Arizona Az Arizona Színház hom­lokzatára csak az évad vége után kerül fel a Művész Szín­ház felirat. Addig az Arizona repertoárja lesz műsoron, a társulat művészeti tanács­adója Mikó István marad — nyilatkozta Töröcsik Mari, az új igazgató. Arról, hogy ki és mennyivel járul hozzá a kö­vetkező évadban induló új színház létrehozásához, és mi lesz az első bemutató, még nem tudott nyilatkozni a mű­vésznő. Segítője a már gya­korlott Swajda György lesz mind gazdasági téren, mind a művészi koncepció kialakítá­sában, valamint a színházve­zetésben. Nyelvi előkészítő osztály Kommunikáció központú középiskolai nyelvi előkészítő osztályt indít angol vagy né­met nyelvből a budapesti Kle- belsberg Kunó Általános Is­kola az 1993-94-es tanvében. Az egyéves képzés célja a kö­zépfokú állami nyelvvizsga megszerzése. Olyan tanulók jelentkezését várják, akik az általános iskolában jó ered­ményt értek el a magyar nyelvből, tehetséget éreznek magukban szituációs játékok­ban való sikeres szereplésre. Jelentkezési lapot az iskolától lehet kérni. A felvételi vizsgát február 26-án tartják. Az ér­deklődők felvilágosítást kap­hatnak a 176-5864 telefon­számon. HOLNAP PREMIER Woyzeck -— az igen és a nem Volt egyszer egy osztály. Egy osztály a színművészeti főiskolán, amelynek egykori, azóta már színésszé érett hallgatói — kikerülvén a főis­koláról — a kaposvári teátrum társulatát fiatalították és erősí­tették meg. S e két évad alatt számos emlékezetes élményt nyújtottak színészi alakítása­ikkal. Most sem lesz ez másként, ám a helyzet egy Büch- ner-bemutató erejéig némi­képp megváltozott: Znamenák István mint rendező működött közre a kaposvári Csiky Ger­gely Színház stúdiószínpadán bemutatandó Woyzeck szín­padra állításában. Debütáló rendezőként, a színpad eme oldalán — ahogy ezt egy fő­próbán láthattuk — kissé ide­gesen élte meg a darab szüle­tését. — Néha valóban úgy érez­tem, hogy szétrobban a fejem, olyan ideges voltam. Ilyenkor nem teljesen úgy történtek a dolgok, ahogy azt elképzeltük. — Volt egy lehetőség: miért a Woyzeckre esett a válasz­tás? — A Woyzeck nagyon régi vágyunk, még a főiskolán akartunk belőle jeleneteket csinálni. Amikor itt ezt a lehe­tőséget megkaptuk, arra gon­doltunk, miért ne azt csinál­nánk meg, amire már amúgy is régóta készülünk. Végülis fantasztikus volt együtt dol­gozni, mindenki hozott magá­val ötleteket a próbákra. Sok éjszakát átbeszélgettünk, so­kat próbáltunk. Ez egy nagy, közös munka volt. — Mostanában gyakran ve­szik elő Büchnernek ezt a da­rabját. Miben áll népszerű­sége és időszerűsége? — Óriási lehetőségek van­nak benne. Büchner ezt a mű­vet nem fejezte be, csak jele­nettöredékek készültek el be­lőle, azt sem lehet pontosan tudni, hogy a jelenetek milyen sorrendben követik egymást. Ami most itt megy, az egy tel­jesen átalakított változat, ad­dig rakosgattuk a részeket, amíg ki nem alakult egy egé­szen lineáris történet. — A Büchner által beleírt és a továbbgondolható lehetősé­gekből mi került a kaposvári Woyzeckbe? — Adott egy pszichopata fiú egy olyan világban, ahol min­denki őrült körülötte. Van egy fiú, akit megcsalnak, akivel va­lójában fizikailag kísérletez­Börcsök Enikő és Szula László (Fotó: Gyertyás László) nek, akit a felettese állandóan megpróbál lelkileg meggyö­törni, akit az a pasi, aki lefek­teti a nőjét, még meg is veri. Azt akartuk megmutatni, hogy egy ilyen fiú hogyan válik- gyilkossá. Miként dől el az agyában: téged meg kell ölnöm. — Woyzeck mindemellett elég érdekes dolgokról gon­dolkodik. — Minden pszichopata elég érdekes dolgokról gondolko­dik. Szerintem egyébként na­gyon sok pszichopata ember van, csak ez nem mindenkinél fordul át betegséggé. A leg- normálisabb embernek is vannak dühkitörései, amikor hirtelen föllázad valami ellen. Mindez egy bizonyos foka an­nak, hogy egyszercsak kémia­ilag valami történik az agyban. Persze Woyzeck filozófiája azért érdekes, arról a kettő­ségről szól, ami mindenkiben megvan: az igen és^ nem. A kaposvári Csiky Gergely Színház társulata tehát holnap este mutatja be Georg Büch­ner Woyzeck című darabját a stúdiószínpadon. Az előadás címszerepét Szula László, főbb szerepeit Börcsök Enikő, Rázga Miklós, Kelemen Jó­zsef és Törköly Levente ala­kítja. Balassa Tamás Üj igazgató a megyei könyvtár élén Somogyi „dolgozószobák” A megyei önkormányzat február elsejétől Varga Róbertét nevezte ki a Megyei és Városi Könyvtár élére. Kelevízen született, ősei pedagógusok voltak. Könyvtáros édesapjá­tól a kötetek rendezgetése közben tanulta meg az ábécét. Szombathelyen végzett népművelő-könyvtár szakon; Pé­csen történelemtanári, az ELTE-n könyvtárosi diplomát szerzett. A marcali könyvtárból került Kaposvárra. Negyed- százados könyvtárosi múlt után lett igazgató. — Szerencsére elég jó szervezésű könyvtárhálózatot, remek szakembergárdát ha­gyott rám volt igazgatóm, Szita Ferenc— mondta Varga Róbert. — Intézményünknek immár hármas funkciója van. A megye egész területén végzi szolgáltatásait. Működ­teti a városi fiókkönyvtárakat, és a munkahelyi könyvellátást is biztosítja. Mivel sok üzem megszűnik, könyvtárát is fel­számolják. De az idén is akadt néhány, amely szerződést kö­tött velünk. — Milyen koncepcióval ül az igazgatói székbe? — Régi vágyunk, hogy a könyvtárosok könyvtárának kialakítása után az olvasók könyvtárát is kialakítsuk. Első­sorban az olvasók érezzék jól magukat! A szakmaiság nem lehet öncél! A korábbi szak- részlegesítésnek is ez volt a célja, ám új képzési ágak iránt lesz igény. Azt szeretném, hogy a város könyvtárai a vá­ros dolgozószobái legyenek. Az információ szolgáltatását számítógépekkel szeretnénk megvalósítani Kaposváron és a megyében egyaránt. — A növekvő könyvárak több látogatót jelentenek? — Minden bizonnyal. Egyre kevesebben vásárolhatják meg a drága köteteket, így többen térnek be hozzánk. Nem ismindig kölcsönzési cél­lal. Már a 3-400 forintos köny­vek megvétele is gondot jelent az embereknek; nem be­szélve a 2-3 ezer forintos köte­tekről, mint Az emberiség kró­nikája vagy Az emberi test. A falusi könyvtárakban nem is kerülnek vissza a helyükre ezek a könyvek, mert folyama­tosan forgatják. A falu lakói­nak itt esélyegyenlősége lehet a városban élőkkel a művelő­dés, illetve a kultúra területén. Éppen ezért nem lehet saj­nálni könyvre a pénzt. — Mennyire optimista? Nem érzi gyakran úgy, hogy az erőlködés amolyan szélma­lomharc? — Vidéki útjaimon ezt sok­szor megkérdezik tőlem, még a fenntartók is. Én mindig azt felelem erre: nem azzal kell foglalkozni, megy-e a közmű­velődés szekere, hanem az­zal, hogy a könyvtár működte­tését előírja az önkormányzati törvény. Nekünk, könyvtáro­soknak, népművelőknek pedig mindent el kell követnünk azért, hogy tevékenységünk sikeres legyen. Régen is ani­málni kellett. — A fenntartók, a működte­tők hasonlóan gondolkodnak? — Többségük így érzi. Azt látom, könyvvásárlást is ter­veztek a költségvetésükben. E pénz szakszerű elköltése okoz problémákat. Ami nem meglepő, mivel a majd 400 könyvtáros hetven százaléka tiszteletdíjas. Őket segítenünk kell továbbra is, hogy eliga­zodjanak az új közigazgatási rendszerben. A volt fiókkönyv­tári függőség majdnem min­denhol megszűnt, önálló könyvtárként kell működniük. Kis óraszámban, alacsony tiszteletdíjért nem kívánha­tunk olyan munkát, mint egy főállású dolgozótól. Ezért jut jelentős szerep a tanácsadó, szolgáló tevékenységnek. — Az intézmény gyakran volt színhelye rangos kiállítá­soknak, otthont adott klubok­nak, író-olvasó találkozóknak. Gondolom ezt a fajta közmű­velődési tevékenységet is erősíteni kívánják. Mivel szí­nesedik a program? (Fotó: Csobod Péter) — Úgy érzem, anyagi aka­dálya sem lehet az előadások megszervezésének. A városi és a megyei kulturális bizott­ságtól is kaptunk pénzt to­vábbképzésre, és előadások tiszteletdíjára. Ugyanakkor szponzorokat is kerestünk például a verselemző klubhoz. De pénz nélkül is tarthatunk rendezvényt. Ilyenkor nem pódiumon jelenik meg az elő­adó. A Pro és Kontra sorozatot folytatva azt tervezzük, hogy hamarosan meghívjuk a város érdeklődő közönségét. A ta­lálkozó Kaposvárért szerve­ződik, ahol egyszerű város­lakó, igaz lokálpatriótaként mondhatja el véleményét. Ezt az oldottabb formát a falusi in­tézmények is választhatják. — Tehát a dolgozószoba mellett „beszélgető szoba” is legyen a könyvtár? — Mindenképpen, hiszen az emberek igénylik a beszél­getést. Ha a katolikus egyház a gyóntatószékeket átalakítja beszélgetőhelyekké, akkor mi miért ne tehetnénk ugyanezt? Ha a falvakban is leülhetné­nek az emberek egy kulturált helyen, ahol elmondanak gondolataikat a kárpótlásról, a téeszekről, akkor ez minden­kinek javára válhat. Annak is, aki megbocsájt, s annak is akinek megbocsájtanak. Lőrincz Sándor Oktatási törvényre várva Rendszeresen találkoznak az igazgatók Tanácskozásra hívta a me­gye középiskoláinak igazga­tóit, városainak elöljáróit Sütő László, Marcali polgármestere a napokban Szőcsénypusz- tára. A hívásra szinte az ösz- szes érdekelt eljött, bizo­nyítva, hogy mindenkinek régóta hiányzott már egy olyan szakmai jellegű beszél­getés, ahol az iskolavezetők elmondhatják véleményüket, miképp látják intézményeik és a középfokú oktatás helyzetét, tájékozódhatnak a többiek vé­leményéről, és elképzelései­ről, és főképp némileg össze is hangolhatják ezeket az el­képzeléseket. Sütő László el­mondta, ez utóbbi fontosságát saját kárukon tanulhatták meg, hiszen jelenleg nincs olyan szervezet a megyében, amely a megye középfokú ok­tatási intézményeinek munká­ját, elképzeléseit összehan­golná. — Az összehangoltság' hiá­nya miatt fordulhatott elő pél­dául, hogy szinte valamennyi mezőgazdasági középiskola kapcsolódni igyekezett az ún. gazdaképzéshez, holott keve­sebb iskola is bőven elegendő lett volna. Milliókat öltek bele, szükségtelenül, mert nem egyeztették egymással a ter­veiket. Ez a szakmai tanács­kozás azért jött létre, hogy kö­zeledjünk egymáshoz, megin­duljon végre a közösen gon­dolkodás. Szorosabbá váljon a kapcsolat város és iskola, il­letve iskola és iskola között. A tanácskozásnak remélhetőleg lesz folytatása, hiszen az isko­lavezetők mindegyikének jó­részt ugyanazokkal a problé­mákkal kell megküzdenie, s ha rendszeresen találkozná­nak, egymás példáiból tanul­hatnának, ötleteket, segítsé­get kaphatnának egymástól. Az összefogásban találni meg a választ a tanácskozás egyik fő kérdésére is, hogy miképpen lehetne átvészelni a várható erős létszámcsökke­nést. Rövid időn belül akár 1200-1300-al is csökkenhet a gyereklétszám a középisko­lákban, s már jelenleg is keve­sebb a végzős nyolcadikos, mint azt középiskolák kihasz­nálhatósága megkívánná. Megalakították a somogy megyei középfokú oktatási in­tézmények igazgatóinak ka­maráját, amely a szakmai ér­dekképviseletet látja el ezen­túl. A kamara elnöke Mihály- falvi László, a Táncsics gim­názium igazgatója lett. Ő úgy vélekedett, hogy szakmai vé­leményükkel a döntéshozók segítségére kívánnak lenni, szeretnék ha döntéshozatal előtt minden, iskolát és okta­tást érintő kérdésben meg­hallgatnák a kamara állásfog­lalását. A következő tanácskozásra •várhatóan április végén kerül sor, s a regionális központok­ról alkotnak véleményt, vala­mint arról, hogy miképpen ké­szüljenek föl a — remélhető­leg már hamarosan elkészülő — oktatási törvényre. Hogy a törvény megjelente után is minden iskolának egy­aránt megmaradjon az élet­tere. Nagy László Spielberg nem forgathat Auschwitzban? Február 22-én kezdené meg a világhírű filmrendező, Steven Spielberg új filmje, a Schindler bárkája néhány je­lenetének forgatását az egy­kori auschwitzi haláltáborban. A volt foglyok egy részét tö­mörítő társaság azonban tilta­kozik, s tiltakozik a tábormú­zeum igazgatója, Jerzy Wrób­lewski is. Mint a Gazeta Wyborcza című lapnak kifej­tette, a sokezer statiszta pusz­tít, és mindent beszennyez, ahogy azt számos korábbi forgatásnál tapasztalhatták. A kultuszminisztérium szerint vi­szont ez ugyanúgy elmond­ható a turistákról is, mégsem zárják be előttük a kapukat.

Next

/
Thumbnails
Contents