Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
1993. február 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Élénkül a vállalkozói kedv Januárban megnőtt az ügyfélforgalom a megyei vállalkozói központban és a hét városi irodában. Az év első hónapjában több mint százötvenen fordultak tanácsért a szakértőkhöz. Többnyire a kedvező feltételekkel megnyitott mikro- hitelt szeretnék igénybe venni, de sokan terveznek mező- gazdasági vállalkozást is a kárpótlással visszakapott földek hasznosítására, állattenyésztésre, gépek vásárlására. A szaktanácsadókat felkeresők között egyre több az olyan érdeklődő, aki a munkahelye megszűnése miatt szeretne vállalkozásba kezdeni. Első volt Dél-Dunántúl 1990-ben elsőként vált önálló jogi személlyé az ország regionális kamarái közül a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara. A német modellt követve az elmúlt két évben a régió négy megyéjében sorra alakultak a kereskedelmi és iparkamarák, tizenegy városban pedig városi kamarák szerveződtek. A kamarai szolgáltatások decentralizálásában, a kamarai külkapcsola- tok szélesítésében a dél-dunántúli szervezet jutott a legtovább. Példa lehet Mezőkövesd önkormányzata jelentkezett az Expo kiegészítő rendezvényeire. Ennek érdekében alapítványt hoztak létre, melyhez már tíz városkörnyéki település, több helyi vállalkozó és gazdasági szervezet is csatlakozott. Nemzetközi népművészeti fesztivál a Matyóföldön címmel nyújtották be tanulmányukat, mely a matyó népművészeten és a híres Zsóri-fürdő gyógy-idegenforgalmán alapszik. Bíznak benne, hogy a felkészülés, a vendégfogadás a város gazdagodását szolgálja, másrészt új munkahelyeket teremt. Az MNB Japánban A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban negyven milliárd jen (háromszázhúsz millió dollár) értékű szamurájkötvényt bocsátott ki Japánban. Az MNB-kötvények futamideje öt év, kamata 6,5 százalék és az éretékpapírokat névértekben bocsátották ki. Az iparosok érdekében Kiáltványban fordult a hazai iparossághoz az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Magyar Kézműves Kamara. Az Iposz az idén kiterjedt akciót indít a szakképzés jelenlegi szabályozásának megváltoztatására, azért, hogy növelje az iparosok érdekeltségét a szakmunkásképzésben. Kiemelt célja az országos szövetségnek az is, hogy elérje a társadalombiztosítás és az adóterhek relatív csökkentését. Garancia az utazóknak A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi tagozata a közelmúltban bejelentette, hogy felelősséget, garanciát vállal tagjaiért. Biztosítja az utasokat, hogy a tagszervezeteikhez tartozó utazási irodákkal kötött szerződés esetén nem érheti kár őket. Megalakult a Dél-magyarországi Vállalkozók Egyesülete / Érdekképviselet politikától mentesen Kaposváron megalakult a Dél-magyarországi Vállalkozók Egyesülete, amelynek fő célja, hogy segítse a kis- és középvállalkozókat. Az alapító vállalkozók nem kívánnak csatlakozni egyetlen politikai párthoz sem, egyesületüket helyi, civil társadalmi szerveződésnek tekintik. Az érdekképviselet ellátásán kívül terjeszteni kívánják az új, vállakozói kultúrát és értékrendet. Az egyesület szándéka szerint közvetíti a hiteles információkat, nyilvánosság előtt is képviseli tagjainak törekvéseit. A piacgazdaság, a magántulajdon, az egyéni szabadság és a verseny is szükségessé teszi a régió gazdasági szereplőinek összefogását, a hagyományos egyesületi élet feltámasztását. Az új együttműködési formák segíthetik a bizalom kialakulását és a pesszimizmus leküzdését. A Dél-magyarországi Vállalkozók Egyesülete jó kapcsolatokra törekszik a politikai pártokkal, a vállalkozói érdek- képviseletekkel, a helyi ön- kormányzatokkal és a vállalkozásfejlesztésben érintett intézményekkel. Abban is érdekelt, hogy az egyéni kijárásos, alkudozásos lobbykapcsolatokat a nyilvános érdektárgyalásos rendszer váltsa fel. Az egyesület elsősorban tagjainak kezdeményezéseire és kreativitására számít. Programjaiban szakmai viták, vállalkozói fórumok, találkozók is szerepelnek. Vállalkoznak regionális gazdaságfejlesztő konferenciák, szakmai bemutatkozások szervezésére is. Első rendezvényüket február 5-én 17 órakor Kaposváron a Latinka művelődési házban tartják, ahol Palotás János és Petrenkó János országgyűlési képviselő mondja el véálemé- nyüket az ország gazdasági állapotáról és a lehetőségekről. (Lengyel) Kulcsszó a vállalkozás- fejlesztés Válságkezelő program Tabra és térségére Somogybán Tab és a térségéhez tartozó 25 település a munkanélküliséggel leginkább sújtott körzet. A csődbe ment üzemek, az elszegényedett szövetkezetek helyzetét ismerve a Somogy Megyei Vállalkozói Központ a múlt év augusztusában az Európai Közösség Phare-programjának támogatásával tervpályázatot írt ki egy válságkezelő program elkészítésére. A nyertes a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetének 3K elnevezésű kutatócsoportja december közepére elkészítette a megoldási módokra vonatkozó tanulmányt. A napokban pedig Budapesten egy országos munkaértekezleten adta közre minisztériumi, munkaügyi és vállalkozói központokban, szociológiai műhelyekben dolgozók számára a tabi tapasztalatokat. A tanulmány első megállapítása, hogy a tabi régió jól körülhatárolható gazdasági egység, ám a „szereplők” ezt még nem ismerték fel, pedig együtt több lehetőségük van, mint kü- lön-külön. Információ és tudáshiány A kistérségi együttműködés még gyerekcipőben jár Magyarországon, emiatt az Európában jól bevált válságkezelő módszer alkalmazása meglehetősen körülményes. Óriási az információ- és tudáshiány, ez egyaránt igaz a korábban alkalmazottként dolgozókra és a csődbe jutott munkaadókra. A térségnek gazdasági stratégiája nincs, még a kidolgozásra alkalmas szervezetek is embrionális állapotban vannak. Marad a napi tűzoltás a helyi önkormányzatoknak, s néhányan — többnyire „kényszervállalkozók — próbálkoznak saját lábra állni. Fuvarosok, varrónők, lakatosok és villanyszerelők, állattenyésztők és fakitermelők váltak önállóvá, a Videoton volt szakemberei szintén öt vállalkozást indítottak el. A jövőbeli kilátások és teendők között is fontos szerep jut a képzésnek és átképzésnek; számítógépes, agrármenedzser, bolti eladó és más szakmákra tesznek javaslatot a tanulmánykészítők. Ennek és az egész válság- kezelésnek, a vállalkozásfejlesztésnek egy consorcium elnevezésű társasági formát javasolnak irányítójává, gazdájává. Ebben a résztvevők megőrizhetik önállóságukat, s csatlakozhatnak a munkaadók, az önkormányzatok, a vállalkozók, társadalmi szervek. Együttes fellépés A szervezet elsősorban a piacgazdasághoz való térségi alkalmazkodást szervezné sokrétű pénzügyi, értékesítési, befektetési, termelési információval. A térség együttesen léphetne fel a „betévedt”, a „csellengő” befektetőknél, s bizonyos, hogy vonzóbb ajánlatokat tud adni a consorcium, mint egy-egy partner tudott az elmúlt két évben. Ugyanúgy a központi fejlesztési források, pályázatok elnyerésére is jóval nagyobb lehet az esély, mint a magányos próbálkozással. A szervezet a hitelfelvételeknél garanciaalapként léphetne fel egy-egy számottevőbb beruházásnál, s nem utolsósorban a hiányolt térségi stratégia kidolgozója volna. ♦ A kilábalás esélyei A kutatók sorra elemezték a jórészt tabi székhelyű cégek; a vegyesipari szövetkezet, a Kaposgép, a Budaflax, a tartálygyártó, a kaptár- és a gu- mifutózó üzem stb. lehetséges kilábalási esélyeit, ennek középpontjában a piactermelés áll. A mezőgazdasági kistermelők számára a szakcsoportok szervezését — gyümölcs- termelésre és kisállattenyésztésre, — és piaci igényekhez alkalmazkodó termékelőállítást állítják. Ezekhez számos szolgáltatás, mint az olcsó hitelek a gépbeszerzésre, az értékesítés megszervezése és információ, az egyesülésre hárulna. A válságkezelő program részletesen tartalmazza a térség üzemei, intézményei és önkormányzatai számára tett ajánlásokat. Megvalósításában a helyi vállalkozói iroda összehangoló szerepet vállalt. Dr. Novák Ferenc Pályázat fiatal vállalkozóknak Az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda a Francia Ifjúsági Vállalkozók Szövetsége kezdeményezésére pályázatot hirdet sikeres fiatal magyarországi vállalkozóknak. Pályázhatnak azok a 35 évnél fiatalabb, tulajdonos vállalkozók, akiknek vállalkozása két év óta nem veszteséges, sőt dinamikusan fejlődik, az alkalmazottak száma pedig nem haladja meg a tízet. A pályázat nyertesét a Francia Ifjúsági Vállalkozók Szövetsége egy héten át vendégül látja Franciaországban. A pályázatot február 25-éig kell benyújtani az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Irodához. Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Nemzetközi üzletvédelem Mit tegyünk, hogy fizessen a külföldi partner témaköréről a nagy érdeklődéssel való tekintettel a Magyar Gazdasági Kamara ismét szemináriumot rendez feburár 16-án délelőtt fél tíztől a kamara budapesti székházában. A szemináriumon többek között szó lesz a kintlevőségek kezeléséről és kezelésük módszertanáról, a megelőző védekező és válságkezelő stratégiáról, a kapcsolatmenedzselésről, jogi kérdésekről. A nemzetközi üzleti élet fontos tudnivalóiról Josef M. Bognár gazdasági tanácsadó, és Michael Schwartz nemzetközi jogász tart előadást és konzultációt. Kamarák szerepe a gazdaságban A párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara a kamarai szolgáltatások fejlesztése érdekében, a Magyar Gazdasági Kamarával közösen ismét kétnapos konferenciát rendez Budapesten. A feburár 17-18-án sorra kerülő konferencián a nyugati kamarák vezető szakemberei elmondják tapasztalataikat a különféle kamarai szolgáltatásokról, kereskedelemfejlesztési módszereikről, és nem utolsósorban kamaráik bevételt is növelő magas színvonalú tevékenységéről. A konferencián a nyugat-európai előadókon kívül jelen lesznek a szomszédos országok kamarai képviselői is, valamint a kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó vállalatok. Piacot keresnek Csíkszeredái cég ajánja termékeit: konyha- és gyermekbútorok, egyéb fatermékek. A kereskedelmi kapcsolaton túl a cég egyéb együttműködést is lehetségesnek lát. Trieszti külkereskedelmi vállalat mindenféle áru exportjában, importjában érdekelt. Ajánlatokat és igényeket várnak. Jelenleg kedvező kínálataik vannak az élelmiszer-ipari és sütőipari gépekre. Magyar vasipari szövetkezet biztonsági irat- és értéktároló szekrényt gyárt és megvételre ajánl. A termék országosan egyedülálló. Visegrádi négyek Ez év március elsején életbelép a visegrádi négyek által aláírt szabadkereskedelmi megállapodás. Milyen lehetőséget nyújt ez, hogyan alkalmazható a gyakorlatban, erről rendez szemináriumot és konzultációt a Magyar Gazdasági Kamara február 23-án a budapesti székházában. A rendezvényeken való részvételről, az üzleti ajánlatokról részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 1 ./c. Tel: 82/16-244. A csákányi fogadós évei Telt ház, százhúsz vendég ünnepelte a fogadó negyedik évfordulóját. Csákányi alig volt közöttük, Nagykanizsáról, Marcaliból érkezett a közönség. Téglás István, a Lehner fogadó tulajdonosa: — Itt akartuk megvalósítani a nagy álmunkat: az üdülőfalu kialakítását. Amikor itt Csákányban a lepusztult épületből egy tisztességes fogadót alakítottunk ki, az idegenforgalomban egészen más tendenciák érvényesültek. Az Ibusz szervezésében a keleti országokból érkezett turisták rendszeresen fölkerestek bennünket. Kitört a jugoszláv háború, ők sem jönnek és elmaradtak az olasz csoportok is. Megyei támogatást nem kaptunk az építkezéshez: már akkor is a pénzhiányra hivatkoztak, most sincs másképp. Azt mondják, oldja meg a csákányi önkormányzat. Ennek a falusi ön- kormányzatnak sincs elegendő pénze, hogy támogatni tudjon bennünket, és más eszköze sincs hozzá. — Négy éve még arról beszélt, hogy munkahelyet teremtő a vállalkozása. ■ — A nyitáskor nyolc-kilenc csákányi alkalmazottam volt. Most nincs egy sem. Kevés a vendég, van, hogy hetekig ránk sem nyitják az ajtót. — Szemben abbahagyott építkezés, szállodának indult. Mi lesz az épület sorsa? — Októberben múlt egy éve, hogy leálltunk az építkezéssel. Bíztunk a Budapest Bankban, hogy megkapjuk a szükséges támogatást. ígéret volt, de gyakorlatilag nem seTéglás István gítik a vállalkozót. A Budapest Banknak is van pedig pénze, meg a családnak is. Vendéglátóhely minden faluban működik, de a közelben kevés a szálláshely. Mi huszonhat szobásat terveztünk: nem bögrecsárdát akartunk építeni. — A négy év fáradozása csőd? — A napi helyzetet értékelve egyértelműen. Megpróbáltuk értékesíteni a fogadót, amelyet a bank ötvenmillió forintra értékelt. Nem volt jelentkező. Felajánlottuk a kaposvári Agrobanknak, és nem voltak hajlandóak megvenni. — Csákány, kihaló, elöregedő falu, Milyen reményekkel kecsegtették négy évvel ezelőtt a vállalkozót? — Olyan lefojtott termálvízzel rendelkezik a falu, amely jobb minőségű, mint a zalaka- rosi. Itt vezetik el a közelben az új autópályát. A család vásárolt is egy hektár földet, ahol benzinkutat kívántunk építeni. — A falu sem segít? — Farkas László polgár- mester becsapta a falut, engem is. Több száz millió forintos támogatást ígért a falunak a választás előtt. Nemcsak én, az egész falu hitt neki. Tavaly egy falugyűlésen nyilvánosan elnézést kértem a lakosoktól, amiért megválasztattam Farkas Lászlót polgármesternek — Csődről beszélt, de a szemében a reményt látom. — Ha bekövetkeznek a remélt hazai változások, akkor lesz tovább. De addig nagyon sok vendéglátós tönkremegy. Horányi Barna
