Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-27 / 49. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. február 27., szombat Ma még megtekinthetők a képen látható repülő-, hajó- és autómodellek Kaposváron, az Édosz művelődési házban. A többségükben működő gépek — a taszári modellezőklub tagjainak munkái — hétfő óta bűvölik el az óvodásokat és iskolásokat. (Fotó: Lang Róbert) Erdészeti és vadászati törvényt — mielőbb Beszélgetés dr. Szabó János földművelésügyi miniszterrel Vonuljon ki a napi politika az ügyintézésből Napirenden a közigazgatás korszerűsítése — Beszélgetés a Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség elnökével A közigazgatásnak pártatlannak kell lennie. Ne tegyen különbséget szegény és gazdag, barát és ellenség, kormánypárt és ellenzék... magyar és nemzetiség között. Ezeket a sorokat több mint félévszázada vetette papírra Magyart Zoltán, az igazgatás tudományának egyik legjelesebb művelője. Intelme semmit nem vesztett időszerűségéből. A közigazgatás társadalmi presztízse alacsony, ügyeink intézésének rendszere sürgős modernizálásra szorul. Suzuki-gyár két műszakban Várhatóan a harmadik negyedévben áttérnek a mostani egy műszakról a kétmű- szakos termelésre a Magyar Suzuki Rt esztergomi gyárában. A gyártószalag sebességét fokozatosan növelik: az üzem október végi indulásakor naponta még csak négy autót állítottak össze, decemberben már huszonnégyet, jelenleg pedig ötven gépkocsi kerül le a gyártószalagról. Gazdakör-találkozó Hódmezővásárhelyen Hetedik országos gyűlését rendezte meg tegnap Hódmezővásárhelyen a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége. A találkozó délelőtt az országos szövetség zártkörű elnökségi ülésével kezdődött, délután pedig az oktatás, tájékoztatás, valamint a falusi gazdabankok létrejöttének és működésének ismertetése szerepelt napirenden. Zavartalan a gázszállítás Nem lesz zavar a gázszállításban; az orosz Gazprom ultimátuma, miszerint leállítja az Ukrajnába irányuló gázexportot, csütörtöktől lett volna érvényes, miként az is, hogy válaszul Ukrajna „megcsapolja” a területén áthaladó vezetékről a hazánkba tartó gázt. Ukrajna megkezdte tartozásainak törlesztését, így a veszély elhárult. Rádiótelefonpályázat A Deutsche Bundespost Telekom, a British Telecommunications és a France Telecom Mobiles International az Antenna Hungária részvénytársaságot választotta stratégiai partneréül. Vele konzorciumot alkotva együtt kíván indulni azon a koncessziós tenderen, amelyet a hírközlési minisztérium írt ki a rádiótelefon hazai kiépítésére és üzemeltetésére. Orosz urán az USA-ba Az Egyesült Államok ötszáz tonna erősen dúsított urániumot vásárol Oroszországtól. Az uránium a volt Szovjetunió leépített nukleáris fegyverarzenáljából származik. Az erről szóló megállapodás a múlt héten született és az urániumot az energiaügyi minisztérium vásárolja fűtőanyagként. Ódzkodás a közös piaci tagságtól Egyre bizonytalanabbak a svédek abban, hogy országuk tagja legyen-e az Európai Közösségnek. Egy közvéleménykutatás szerint a svédek 19 százaléka határozottan szeretné, ha országa tagja lenne a Közös Piacnak, 21 százalékuk határozottan ellenzi a csatlakozást. A fennmaradó 60 százalék bizonytalan az EK-tagságot illetően. Szerb hiperinfláció A hiperinfláció megfékezéséért hatósági ellenőrzés alá vonták a legfontosabb élelmiszercikkek árát Szerbiában. Az intézkedés olyan árukat érint, amelyek két hónapja föl- lelhetetlenek. Szerbiában az infláció naponta 5-6 százalékos, és egy átlagkeresetből körülbelül tíz napi élelemre futja egy négytagú családnak. (Tudósítónktól) — Eltökélt szándékom, hogy rövid időn belül béke teremtődjön a falun. Gyorsuljon fel a privatizáció, szűnjenek meg a visszaélések, ügyeskedések. Nyíljanak meg a banki pénztárak kedvezményes, hosszúlejáratú hitelekkel a farmergazdaságok előtt. Az előadótól, a miniszterig mindenkinek ezért kell munkálkodni a parlamenttel szembeni minisztériumban — mondta tudósítónknak dr. Szabó János, az új földművelésügyi miniszter. — Mielőbb be kell terjesztenünk az Országgyűlés elé az új földtörvényt, amely alapja lesz a tulajdonviszonyok megnyugtató rendezésének. Az új erdészeti és vadászati törvény megalkotását szintén kiemelten a tárca feladatának tartom. Minden eszközzel elő kell segítenünk, hogy időben elvégzésre kerüljenek az időszerű mezőgazdasági munkák, s ne maradjon vetetlen, megműve- letlen egyetlen hektár föld sem. — Mi lesz az állami gazdaságokkal, a szövetkezetekkel? — A mintegy 1300 téeszről tulajdonképpen már csak múlt időben beszélhetünk. Jórészük megszűnt, vagy csőd alatt van, Miként látják ők, a leszere- lők a világot, a lehetőségeiket? Kővári Mihály komoly, megfontolt kaposvári fiatalember. Leszerelő. — Volt fogalmam arról, hogy mi vár rám a honvédségnél: édesapám hivatásos katona. Emiatt eleinte voltak is problémáim, de soha nem az újonc társaimmal, mert ők befogadtak. Az öreg katonák bántak velem, velünk méltatlanul. Ez sokaknak megnehezítette a beilleszkedést. A szüleim és a barátnőm várnak haza, ígéretem van munkára a jobbak pedig átalakultak. Aki szövetkezetben tudja a jövőjét elképzelni, azt is meg kell érteni, és támogatni kell. A jövőt illetően azt tartom jó aránynak, hogy a mezőgazdasági termelésnek több mint a felét a magángazdaságok, a többit a szövetkezetek és állami nagybirtokok adják. Mai információim szerint azt tudom mondani, hogy az állami gazdaságok többsége, átalakulva megmarad. Feladata a minőségi vetőmag és a jó tenyészállatok előállítása lesz. Helyet kell találni az átalakuló mezőgazdaságban az 50 ezres létszámú agrárértelmiségnek is. A tárca új vezetése feltétlenül számol velük. — Melyek az elképzelései házon belül? — Mielőbb kialakítunk egy szűkkörű miniszteri kabinetet a legjobb szakemberekkel, akik javaslatokat, tanácsokat adnak nekem különböző, azonnal megoldásra váró tennivalókról. Lehet ez export-, import-, konkrét növénytermesztési, állattenyésztési, takarmányozási kérdés. Elmondta: létrehoznak egy másik — már bővebb — tanácsadói gárdát is külső szakemberekből. is. Úgy érzem, az itt töltött évnek köszönhető, hogy köny- nyebb lesz beilleszkednem a civil életbe. A katonaság szerintem az élet egyik legnagyobb iskolája. Magyar László is kaposvári: a társaság legnyitottabb tagja. — Eszembe sem jutott, hogy meg kéne „úszni” a katonaságot. A családom, a barátaim anekdotáit hallva nem is féltem a bevonulástól. A katonaélet megoldásra váró feladat volt. Tudtam: ki fogom bírni, és azt is hogy a lehető legjobban kell végigcsinálnom. Vizsga volt ez, elsősor— Néhány általam ismert és nagyrabecsült szakembert már fel is kértem erre a munkára. Mint miniszter nem akarok, mindent magam csinálni, de mindenről tudni akarok. Jó munkát várok el mindenkitől. A keresztbe vetések ellen pedig- határozottan fellépek házon belül és azon kívül is. — A vadászokról már szót ejtettünk, de itt vannak a halászok, horgászok. Gyakran izzik a vita körülöttük. — A vadászattal együtt a halászat rendjét is szabályozzuk. Az ellátás miatt szükség van az intenzív haltenyésztésre, de ellene vagyok annak, hogy ez utóbbi a Balatonban vagy a Velencei-tóban történjen. Szerintem is helyes az az irányzat, hogy az állami halászat szoruljon ki a Balatonból. Legyen legnagyobb tavunk a horgászok európai hírű paradicsoma! Ami a Balatont és a Velencei-tavat illeti: a part mentén nagyon értékes területek vannak; gondolok itt a Balaton északi és déli partján lévő ültetvényekre. Itt a privatizációt különös odafigyeléssel, fokozott gondossággal kell végrehajtani. Cs. I. ban önmagam előtt. A régi munkahelyemre megyek visz- sza, ahol ismét meg kell tanulnom a munkát, az alkalmazkodást. Tarapcsák Gábor budapesti. _ — Éppen kezdtem megfelelni a munkahelyemen támasztott követelményeknek, amikor behívtak katonának. Úgy érzem, itt nem sokat tanultam, nem lettem okosabb, de bátrabb. Régebben zárkózott voltam: az itteni szoros közelség a társaimmal, az egymásrautaltság, a közösen végzett munka sokat javított ezen. Skerlecz János látrányi fiatalember szakaszvezetőként szerelt le. — Csak az idegesített, hogy az öreg katonák elvárták, de — Túlságosan hosszú időn át — s nemcsak az utóbbi 40 évben — érezte nálunk úgy az emberek többsége, hogy ő szolgálja az államot, nem az állam őt — mondja dr. Szabó Endre, a Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetségének elnöke. A rendszerváltás óta pedig ahhoz még kevés idő telt el, hogy érzékeltessék az új szellemiséget. A privatizáció, a kárpótlás, a munkanélküliség, az adószedés ügyeinek intézésére új hivatalokat kellett létrehozni — ezt azt a látszatot keltette, hogy tovább burjánzik az állami apparátus. Mi tagadás,a „gyalogos” polgár valóban úgy véli: fölöslegesen sok hivatalnokot kell eltartania. Szabó Endre vitázik ezzel a véleménnyel. — Hazánkban 100 állampolgárra 2 közhivatalnok jut, Svédországban például 14, Angliában 9, Finnországban 8, az Egyesült Államokban 7, Németországban 6... azt sem állíthatja senki, hogy túl magas lenne a fizetésük, hiszen illetményük 10-30 százalékkal alacsonyabb, mint a gazdasági területeken dolgozó szellemi foglalkozásúaké. Ezért is gyakori, hogy a közigazgatás legjobb szakembereit elszippantják más ágazatok. A tények tények: a magyar közigazgatás költségei — nemzetközi összevetésben — alacsonyak. Nálunk például 100 forint adóbevétel behatjása 80 fillér költségvonzattal jár — ugyanez a nyugati országokban másfél-két forintnak megfelelő ösz- szegbe kerül. Fölmerül persze a kérdés: ha ez a helyzet, miért olyan sürgető igény az igazgatás egészének korszerűsítése? A köz- szolgálati érdekképviseletek vezetője szerint azért, mert az apparátus munkája, tevékenynem viszonozták a tiszteletet. Mindig csak a jó dolgokra gondolok vissza. Ha lesz munkahelyem, a kinti élet is jó lesz. Czepin Attila szerény, halk szavú, budapesti fiú. — Nagyon nehezen szoktam meg a közösséget; régebben egyáltalán nem volt társaságom, most jobban tudok alkalmazkodni, megedződtem tesljjeg, lelkileg... Ez rám fért. Örülök, hogy itthagyom a hadsereget, de félek, nem találok munkát. Bank Tamás is budapesti, a sok rosszat tapasztalt, érett ember benyomását kelti. — Bevonulásom előtt szakítottam a társaságommal, ahol szélsőséges elemek (például skinheadek) is megfordultak, s már a brutalitásig is elmentek. ségének szellemisége messze van attól, amit Magyari Zoltán annak idején megálmodott. — Jogos igény, hogy az igazgatás szolgálni és ne rendszabályozni akarja az állampolgárt. Testületi, társadalmi kontroll alatt működjön — pontosan, egyértelműen szabályozva azt, amit központilag szabályozni kell, az élet többi dolgát pedig bízza rá az ön- kormányzatokra. S kivált a helyügyekben számítson a polgárok véleményére. — A korszerűsítés sikerének feltétele, hogy kimunkálásában a kormányzat illetékesein kívül részt vesznek a tisztviselők érdekképviseletei és a lakosság, az „igénybevevők” civil szervezetet. Ugyanakkor a széleskörű nyilvánosság is kell ahhoz, hogy a napi aktualitások nem szóljanak bele a döntésekbe. — Látni kell: az önkormányzati közigazgatás körül zavaró ellentmodások alakultak ki. Az úgynevezett dekoncentrált szervezetek — a központi igazgatás területre telepített egységei — túltengenék. Némely kormányzati intézmény ezzel próbálja ellensúlyozni azt, hogy jelenleg, véleménye szerint, nincs kellő „ráhatása" a helyi igazgatásra. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy egyik-másik önkormányzat a közigazgatás szakmai kérdéseit nem tudja elválasztani a politikai szempontoktól. — A reformtól azt várjuk, hogy a közigazgatását se az önkormányzatok, se a kormány ne ilyen szellemben kezelje. Azaz az igazgatás szakmai dolgaiból végre-valahára vonuljon ki a napi politika — összegezte dr. Szabó Endre az igazgatás reformjával kapcsolatos szakszervezeti álláspontot. Nagyon rossz véleményem van az emberekről. Úgy látom, mindenki azzal törődik, hogy másokat kihasználhasson. Tartottam a katonaságtól, nagyon nehezen elviselhetőnek gondoltam. A véleményem most is elég vegyes: én a rosszra is emlékezem. Jót tett az a változás, ami talán tőlünk indult el, az újonc-öregkatona viszonyban. Az embertelen bánásmód helyett nyilván az egymásrafigyelés, a másokkal való törődés lehet megoldás a terhek elviselésében. Azoknak, akik nagyon elkeseredettek, azt tanácsolom, hogy ne „vegyék fel” a piszkálódást, hanem próbálják „kibeszélni” gondjaikat megértőbb társaiknak. Nekem ez volt a receptem. Talán ennek is köszönhető, hogy a benyomásom a hadseregről sokkal jobb, mint előzetes ismereteim voltak. A kinti élettől félek. Az az érzésem, hogy a mi korosztályunkra nagyon nehéz világ vár. A leszerelés utáni első dolgom a munkahelykeresés lesz. Bennem, sajnos, nagyon sok a létbizonytalanság-érzet. S. Újvári Edit Újvári Gizella Elmentek a fiúk Laktanyakapuból nézve Leszerelő katonák a kaposvári Füredi II. laktanyában. Puskás Béla őrnagy, az alakulat parancsnokhelyettese mondja: A 12 hónapot becsülettel végigszolgálták, jól beilleszkedtek a közösségbe, önmagukért fogadták el őket a társaik.
