Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-25 / 47. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1993. február 25., csütörtök Bejárta a fél megyét Nemcsak egy tánc volt... Művészeti osztályok és szakkörök Az első végzősök a Toldiban „Gyakorlatoznak” a Toldi színjátszói (Fotó: Király J. Béla) Büchner-dráma filmen A film címe Vojcek, a rendező Szász János. Büchner drámájának mai magyar változatát — erre utal a magyar kiejtés szerinti cím is — hét hete kezdték forgatni. A mű a szerelmi tragédia erkölcsi és társadalmi hátterét mutatja be. A fekete-fehér film füstös vasútállomásokon játszódik. A címszereplő Kovács Lajos, a Szegedi Nemzeti Színház tagja. További szereplők: Ha- umann Péter, Gáspár Sándor és Jordán Tamás. Deák Bili Gyula prózai színészként mutatkozik be, csupán egy kocsmai bluest ad elő. Két vendégművész — Diana Va- caru román színésznő és Alexander Porohovcsikov orosz színművész — is fontos szerepet kapott. Szász Jánosnak ez a második játékfilmje. Az elsőt 1989-ben Szédülés címmel mutatták be. A film költsége huszonhat millió forint. A produkciót és a gyártót, a Magic Media magánvállalkozást — ők készítették a filmszemlén vetített Sose halunk meg és Gyermekgyilkosságok című filmet — a Magyar Mozgókép Alapítvány húsz millió forinttal segíti. Pozsonyi vendégművészek Szlovák vendégművészek énekelték a Mária evangéliuma főbb szerepeit február 21-én, vasárnap délután és este a Madách Színházban. Maria Ellasova operttszínész Máriát, a rock műfajában járatos Pavel Habéra Jézust, Marian Slovak prózai színész pedig Jánsot alakította. A pozsonyi Új Színház 1992 tavaszától játssza Tolcsvay-Mül- ler—Müller rockoperáját. Madonna a múzeumban Múzeumi tárgy lesz Párizsban a Franciaországban igen kedvelt amerikai popsztár, Madonna: viaszmását rövidesen elhelyezik a Grévin Mú- zeumban, a párizsi Panopti- kumban. Ilyen megtiszteltetésben a kor amerikai csillagai közül eddig csak Michael Jackson részesültBalassiévfordulóra készülnek Tudományos tanácskozáson emlékeznek meg Esztergomban jövő óv májusában Balassi Bálint halálának 400. évfordulójáról — határozták el a témával foglalkozó irodalomtörténészek, kutatók a napokban tartott megbeszélésükön. A magyar reneszánsz nagy költője szinte egész életét Észak-Magyarországon töltötte és a törökök által megszállott Esztergom ostrománál kapott súlyos sebesülése okozta halálát 1594-ben. A város és az Irodalomtudományi Intézet által - szervezendő nemzetközi konferencián nemcsak Balassi költészetével foglalkoznak majd, hanem korának történeti és hadászati társadalmi kérdéseivel is. Magyar festők az Orsay Múzeumban 1893: a festők Európája címmel nyílt meg különleges érdekességű időszaki kiállítás a XIX. század festészetének világhírű párizsi múzeumában, az Orsay Múzeumban. 18 ország 85 művészének 95 alkotása mutatja be az érdeklődőknek: milyen volt pontosan egy évszázaddal ezelőtt Európa festészete. A somogyiak által jól ismert csurgói táncpedagógussal, Papp Sándorral idézzük fel a pálya élményeit. Aki oktatni, táncolni, mozogni látja, aligha hiszi, hogy már négy éve nyugdíjas, és már az ötödik évtizedét is megkezdte a szakmában. — Hogyan választotta, hogyan tanulta ki e ritka — ritka szép — mesterséget? — Alsókban, Csurgó déli részén születtem. 1946-ban egy táncpedagógus házaspár járt nálunk. Megtetszett nekik a mozgásom, és ők ajánlották, hogy tanuljak táncolni. Három évig Budapesten tanultam. Szívesen, hálával emlékszem vissza nagy hírű tanáraimra, Rábay Miklósra és Nádassy Ferencre. 1954-ig a fővárosban néptáncot oktattam, a társastáncokra akkor ugyanis kissé idegenkedve néztek. Ez alatt a negyven óv alatt óriásit változott a világ, az emberi együttélés normái átformálódtak, a külsőségek Kézdi-Kováes Zsolt, a 24. magyar filmszemle igazgatója a szemle díjkiosztó ünnepségét követő nagyszabású zárófogadás utáni reggel kilenckor bement az irodába, délután háromtól pedig erdélyi filmjét vágta a televízióban — éjfélig, Helyettese, a Magyar Filmunió külföldiekkel foglalkozó menedzsere Berlinbe repült, mert elő kellett készítenie a film- fesztiválon részt vevő magyar film (Maár Gyula Hoppá) anyagait és a magyar pavilont. A sajtófőnök és munkatársa megpróbálta kialudni magát, utána pedig nekilátott, hogy köszönőleveleket írjon azoknak az újságíróknak, akik 4 kiló nyomtatott sajtót, legalább 6 órára való tévériportot és körülbelül ugyanennyi rádiótudósítást „gyártottak” a 24. magyar filmszemle eseményeiről. Bár a szemle minden eseményén és vetítésén részt vettek az újságírók, voltak pillanatok, amelyeket sem a kamerák, sem a golyóstollak nem örökítettek meg. Ezek közé tartozik az a telefonbeszélgetés, amelynek kezdeményezője Garami Gábor, a szemle mindenütt jelenlévő gyártásvezetője volt, a hívott fél pedig Szabó Ildikó filmrendező, a játékfilm-kategória idei fődíjasa. Zazi, akit kedden, a díjkiosztás kora délutánján ért utol a telefon, visított a telefonba. Aztán sírva fakadt, aztán lecsapta a fakanalat, ösz- szeszedte magát és csillag- hegyi lakásából berohant a szemleirodára. Öt újságíró és három tévékamera fogadta, s (Fotó: Dr. Jezierski Istvánné) dolgában az ifjabb nemzedékek egyenesen hátat fordítottak nagyanyáik szokásainak. Formailag a tánccal is ez történt, kivéve azonban azt, hogy változatlanul szeretik, minden adódó alkalommal szívesen művelik. — Miként kezdte meg Somogybán a munkát? — Szeptembertől decemberig a Balaton-parton dolgoztam, Siófok, Kiüti, Szabadi, Ádánd környékén, karácsony után, a farsang idején jöttem Dél-Somogyba. Egy-egy tanfolyam mindennapos foglalkozással két hétig tartott. Szép évek voltak. 16-18 éves fiatalok jöttek táncot tanulni. A kul- túrházat körülülték a szülők, a nagymamák. Ilyenkor több volt a vendég, mint a gyerek. A legmelegebb, a legmaradandóbb élmény számomra a szülők tánca. A bemutató végén az első báli táncokat a lányok az apukákkal, a fiúk az anyukákkal járják. Megható, ő nem tudott egyébről beszélni, csak arról, hogy a Gyerekgyilkosságok elkészülésére tíz évig várt, s hogy olyan precíz forgatókönyvet írt, amit „halála esetén" is le tudtak volna forgatni a kollégái... Első izgalmában azt is elmondta, hogy egy kölni moziban ismerkedett meg egy német producerrel, aki hajlandó volt „látatlanban" megadni a film költségvetésének első (tetemes) részét, s erre nyíltak ki a kapuk Magyarországon az öt (?) társproducer irodájában. A Gyerekgyilkosságok alig több mint 17 millió forintos költségvetésből készült. Ez még magyar viszonylatban is hallatlanul kis pénz ahhoz képest, amibe egy valamire való film kerül. Mindenből le kellett faragni, a díszletet és a jelmezt a rendező tervezte (ingyen), s lehúzta a stábfotóst is a tételekből — ezért nem voltak standfotók a nyertes filmből egészen addig, amíg a díjkiosztás délutánján a Mafilm fotólaborjának vezetője ki nem fotózott két jelenetet a filmből... A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját is a Gyermekgyilkosságok nyerte, nem csoda hát, hogy Szabó Ildikó a díjkiosztás éjszakáján nem győzött álmélkodni: meghívták Montreálba, Torontóba, a thessaloniki, a denveri és a cannes-i filmfesztiválra, sőt a velencei filmfesztivál képviselője is gratulált. Ildikó persze azt is elmondta, hogy következő filmjét Gulácsy Lajos festőművészről tervezi, az azt követő film forgatókönyvészép élmény. 1958-ban megnősültem. Feleségem, Ger- lecz Mária csurgói óvónő szintén rajong a táncért. Ezután már „csak” Fonyódig jártam, néha átruccantam Zalába. Belezna, Surd, Pátró, Liszó és persze Nagykanizsa rendszeres vendége voltam. Körülbelül ez idő tájt, az ötvenes évek végén meg is szűntek az esti foglalkozások. A tanfolyamok nagyrészt az iskolákba kerültek, 12 alkalomra osztva hat hétre elnyúltak. Amikor a beat megjelent, a kezdeti ellenérzés után mindent elsöpört. Ma a diszkó uralja a tánctermeket. Köny- nyen meg lehet tanulni, már az óvodások is mozognak rá. A társastáncok egy része háttérbe szorult. A közelmúltban menyasszony lányát Csurgóra küldte az édesanyja: menj el lányom Csurgóra Papp Sándor tánctanárhoz, mert nem tudod eljárni a menyecsketáncot. A diszkótáncok mellett a mulatós rockynak van nagy keletje. Szívesen emlékezik vissza a gimnázium hagyományos koncertjeire. Ilyenkor 6-8 párral társastáncot tanított be, Együd Árpád-koreográfiákkal lépett fel. A nyitótánc mindig az elmaradhatatlan francia négyes volt. Papp Sándor gyalog bejárta a fél megyét. Kaposvári kollégájával, Szép Elemérrel ma is fáradhatatlanul „tartják a frontot”. A csurgói tánctanár meghatódva gondol harmoniká- sára, Vékási Vendelre, aki évtizedekig, a gépi zene elterjedéséig állandó kísérője volt. vei is elkészült: Csajok lesz a címe és a három főszerepet Eszenyi Enikő, Básti Juli és Csákányi Eszter játssza.,. A 24. magyar filmszemle legelegánsabb filmszínésznője Udvaros Dorottya volt, aki fellépésről érkezett a Várkert Casinoban megrendezett fogadásra — gyönyörű fekete filteres koktélruhában, egy copfba font hajjal. Az újságírók legtöbbször Kézdi-Kovács Zsoltot, a szemle igazgatóját kérték interjúra: a szemle négy napja alatt mintegy 30 interjút adott. A legnagyobb tapsot Koltai Róbert Sose halunk meg című filmje kapta, de a szemlén részt vevő egyik legfontosabb filmforgalmazónak (az HBO 21 millió amerikai előfizetője számára vásárló) Jim Byerley-nek Molnár György Anna filmje tetszett legjobban. (Byerley már tavaly is részt vett a szemlén, és akkor is Molnár György filmjéről nyilatkozott felsőfokon: a Vörös vursliról.) A szemle legrövidebb ideig jelenlévő vendége a világ egyik leggazdagabb producerre Andy Vájná volt, aki a zárófogadásra érkezett Hollywoodból és másnap hajnalban már el is utazott. A legmeglepődöttebb díjazott a szemlén Tóth Barnabás volt, a Gyermekgyilkosságok főszereplője. A szemle sajtóirodáján napi 350 telefonbeszélgetést bonyolítottunk és négy nap alatt 8 sajtóközleményt adtunk ki két nyelven. És a partikat fogadásokkal együtt számítva fejenként tizenhatszor váltottunk ruhát... Návaí Anikó Negyedik éve működik a kaposvári Toldi utcai gimnázium, értelemszerűen tehát ebben az évben kerülnek ki az első végzősök, az idén lesznek az első érettségik. Most derül ki, hogyan állják meg a helyüket az itt végzett fiatalok a felsőoktatásba kerülésért folyó versenyben. Garami Attiláné igazgató elmondta, az előjelek biztatóak, mivel több diákot a tanulmányi versenyeken elért eredményeiért már felvettek választott főiskolájára, egyetemére. A gimnáziumot nemcsak a kora különbözteti meg a többitől. Különlegességnek számít az is, hogy az évfolyamonként indított két osztály egyike úgynevezett művészeti osztály, ahol az alaptantárgyak mellett kiemelten foglalkoznak drámapedagógiával, újságírással, ének-zenével, képzőművészettel stb. A másik, általános tagozatú osztály is többet nyújt a megszokottnál: az érettségi mellé megszerezhető a számítógép-programozói szakma is. Mindkét tagozat diákjai válogathatnak az angol, német, francia, finn és az orosz nyelv közül. Két évig egy nyelvet tanulnak nagy óraszámban, aztán dönthetnek arról, újat választanak vagy az addig tanultat viszik tovább. Több „hagyományos" tantárgy komplex tárgyakban van jelen, Ilyen például a művészetismeret. Nemcsak egyszerűen a művészetekkel fogKutatóvizsgálatot kezdeményezett nemrégiben a Munkaügyi Minisztérium és az Oktatáskutató Intézet. Hét somogyi szakiskoláról is készültek esettanulmányok. Dr. Kálmán András, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa három világbanki támogatást élvező, valamint négy „sima” intézményben vette górcső alá a szakmai oktatást helyzetét. A kutatás elsődleges célja, hogy felmérjék: mennyire követi a szakképzés a piaci igényeket. A szakember elmondta: nagyon fontos, hogy a képzés legyen piacorientált, s hogy a szakintézmények ne munkanélkülit „termeljenek”. E célok eléréséhez szükséges a szakképzés átalakítása, az iskolák menedzser típusú képlalkoznak, hanem azok egymásra hatását, egymáshoz való viszonyát is végigkísérik. Ez a szemléletmód a természettudományok oktatásában már kevésbé, de szintén megtalálható. — Elsősorban a művészeti osztályokba járók számára hoztuk létre — de a többieket is szívesen látjuk — azokat a délutáni — például beszédműveléssel, színjátszással, néptánccal stb. foglalkozó — kurzusokat, önképzőköröket, ahová gyakorta meghívjuk az adott tárná szakembereit Eredményesen működő szákköreink is kitűnő elfoglaltságot nyújtanak: a kiemelkedő színvonalú énekkartól — Dorogi István vezetésével -= egészen a sorozatosan jó eredményeket elérő röplabdásain- kig, kosárlabdásainkig. A Toldi gimnazistái az átlagosnál nagyobb önállóságot kapnak. Erre azért van lehetőség, mert az alacsony létszám bensőségesebb kapcsolatot tesz lehetővé pedagógus és diák között. A Toldi diáktanácsában minden osztály képviselteti magát, s a diákönkormányzat döntéseit minden esetben figyelembe veszi a tantestület. A diákok maguk szervezik programjaikat, s jól működő iskolaújságot is szerkesztenek. Ami még eltér a megszokottól, hogy — állításuk szerint — jóval többet foglalkoznak a lemaradókkal, mint más hasonló intézményben. Nagyon fontosnak tartják ezeket a felzárkóztató programokat. Nagy László zésének kialakítása. Ennek megtapasztalására utaztak somogyi igazgatók és tanárok tanulmányutakra; egyebek mellett megfigyelhették holland, angol, német és osztrák intézmények menedzser típusú képzését a gyakorlatban. Dr.Kálmán András szólt a már befejezett kutatási program pontjairól: szerepelt ebben a kaposvári, barcsi, marcali és siófoki iskola általános helyzete, a képzés tárgyi feltételeinek megléte, avagy hiánya, a finanszírozás és az ön- kormányzattal való viszony milyensége, a pályaválasztási szolgáltatás, valamint a tanulók és a tantestület szakmai képzése, illetve továbbképzése. (Balassa) Horváth József SZABÓ ILDIKÓ VILÁGJÁRÓ KŐRÚTON A filmszemle belülről, avagy ahogy a sajtófőnök látta Igazgatók külföldi tanulmányúton S zakképzés -kutatás Somogybán
