Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. február 1., hétfő Családsegítő intézet Pécsett Nyugat-európai modell alap­ján működik Pécsett az új szociális és családsegítő inté­zet; e héttől a mecsekaljai vá­ros keleti negyedében élő mintegy húszezer ember számára nyújt szolgáltatáso­kat. Az intézményt a város ön- kormányzata és a Janus Pan­nonius Tudományegyetem hozta létre annak a népjóléti alapnak a támogatásával, amelyet a művelődési tárca osztott szét. Az új szociális in­tézetet a város egykori pol­gármesteréről, Esztergár La­josról nevezték el. Kereskedelmi almanach A Comp Almanach Kiadó az ipari és a kereskedelmi cég­jegyzéket az idén különválasz­totta, két önálló kötetben jelen­teti meg. így 1993-ra kereske­delmi és ipari almanachot ad­nak ki: az előbbi már elkészült, az ipari májusig jelenik meg. A cégjegyzék szakmák szerinti sorolásban adja meg a keres­kedelemmel foglalkozó társa­ságok legfontosabb adatait, az alapításkori alaptőkét, a forgalmat, a telefax- és tele­fonszámokat. A második rész a termékjegyzék, amely a be­tűrendes eligazodást segíti. ✓ Átalakulnak a szövetkezetek Veszprém megyében az át­alakulás során 17-tel nőtt a szövetkezetek száma, néhány gazdaságban ugyanis szétvá­lasztották az önálló profilú egységeket. A rekorder a ne- mesgulácsi téesz: ebből kilenc új szövetkezet alakult. Önálló gazdálkodásba kevesen kezd­tek, a pápai tsz-ből például csak négyen vették ki vagyo­nukat. A Balaton-part szőlő- termelő területein sorra ala­kulnak a pinceszövetkezetek. Az egyik legnagyobb a cso­paki, amelynek tagjai már ha­talmas pincét és feldolgozó- üzemet is vásároltak. Alkalmazkodik a Mahart Néhány hajójárat megszün­tetésével, a főszezon szűkíté­sével és a járatszám csökken­tésével igyekezett alkalmaz­kodni a Mahart tavaly a meg­változott körülményekhez. Ja­vult ugyan a dunai hajók ki­használtsága, de még har­mincöt-negyven százalékos tarifaemelés mellett sem tud­ták elkerülni a veszteséget, csupán szinten tartották a szolgáltatás színvonalát. Az idén további 20 százalékos áremelést terveznek, s a me­netrend szerinti hajóforgalom­ból felszabaduló járművekkel a Dunán és a Tiszán az ide­genforgalmi szolgáltatást bő­vítik. Tavaly csaknem 800 ez­ren vették igénybe a bérhajó­kat, s ez jelentős nyereséget is hozott a Mahartnak. / Élelmiszereink minősége A sütőipari termékeket és a száraztésztákat érte a legtöbb minőségi kifogás. A Földmű­velésügyi Minisztérium minő­ségellenőrei, akik az export­árukat vizsgálják, ezeknél a termékeknél a nem megfelelő minőségű áruk aránya megha­ladta a 20, illetve a 30 száza­lékot. A húskészítményeknél a kifogásolt termékek aránya 16 százalék, a tej- és tejtermékek 13,1 százalékát „pontozta le” az ellenőrzés. A szaktárca mi­nőségellenőrzéssel foglalkozó szakértői tavaly mintegy 31 ezer tételt vizsgáltak meg. Miért változnak a kamatok? (2) Az adós nem mindig fizet A NŐVÉR HIVATÁSA Holland tapasztalat kaposvári diákoknak (Fotó: Cső bőd Péter) A kamat mértéke — a kö­rülményektől függően változó hányada — a kétes vagy be nem hajtható követelésekből eredő veszteségek fedezetére szolgál. Ebből — a törvényes előírások szerint — a nagyobb biztonságra való törekvés ér­dekében, illetve a vesztesé­gek fedezésére alapokat ké­peznek, tartalékokat alakíta­nak ki. Ha például a 160 milli­árd forintra rúgó lakáshitel-ál» lománybóJ az 1,2 millió adós 10 százaléka több hónapja tartozik, akkor a Takarékpénz­tár kétes kinnlevősége több mint 3 milliárd forint. Erre fe­dezetet kell teremtenie. Az OTP nem mondhatja ugyanis a betétjéért jelentkező ügyfe­lének, hogy mivel az adósaim nekem sem fizetnek, én sem tudom kifizetni a betétet. A kamatnak ez a szerepe leginkább a biztosítási díjra hasonlít: egy része az általá­nos tényezőktől függ — a gazdaság állapotától, növe­kedési vagy csökkenési ten­denciájától —, másik része pedig az ügyfél „állapotától”. Akár éjetbiztosításnál, ahol az ugyanazon korosztályba tar­tozók biztosítási díja külön­böző lesz, aszerint, hogy az orvosi vizsgálat hogyan minő­síti a beteget. A hitelező is megvizsgálja egy cég általá­nos gazdasági feltételeit, a konjunktúra fel- vagy lefelé A Magyar Távközlési Rész­vénytársaság hároméves fej­lesztési programjának finan­szírozása céljából február 8-án másfél milliárd forint névértékben, bemutatóra szóló, fix kamatozású kötvé­nyeket bocsát ki az InvesTel Magyar Távközlési Befekte­tési Rt. A 15 hónapos futami­dejű 10 ezer, 50 ezer, 100 ezer és 1 millió forintos cím­letű értékpapírokat a belföldi jogi és természetes szemé­lyek, valamint a jogi személy nélküli gazdasági társaságok 100 százalékos kibocsátási árfolyamon korlátozás nélkül menő ívében van-e az adott ágazat, majd átvilágítja a hitelt kérő üzemet, annak szerve­zeti, műszaki és pénzügyi ál­lapotát. E vizsgálatok és kö­töttségek alapján alakul ki az ügyfeleknek felszámítható hi­telkamatláb átlaga és a kama­tok összege. Ha bizonyos adósokért megbízható felek — önkormányzatok, pénzinté­zetek, alapítványok, az állami költségvetés — kezességet vállalnak, akkor a bankok nem kénytelenek az említett „bizto­sítási díjat” belekalkulálni a hi- talkamatba. Mindezek alapján s az egymással való verseny­ben alakítják, változtatják vagy hagyják változatlanul a kamatlábakat a bankok. A ténylegesen felszámított kamatlábakat névleges vagy normális kamatlábaknak ne­vezzük. A valós, úgynevezett reálkamatlábat akkor kapjuk meg, ha ebből a névlegesből levonjuk az inflációs rátát. Ha a kamatláb, mondjuk, 18 szá­zalék, amikor az inflációs ráta 23, akkor bármilyen magas is a névleges kamatláb, negatív reálkamatlábról, a hitelező veszteségéről beszélünk. A reálkamatlábbal kapcso­latos meggondolások nagy szerepet játszanak a bankok kamatpolitikájában, hogy elke­rüljék — vagy legalább mér­sékeljék — az inflációs vesz­teségeket. Bácskai Tamás vásárolhatják meg. A kötvé­nyek éves bruttó kamata 19,5 százalék. Az Inves Tel 1 milli­árd forintos alaptőkéjéből a Matáv Rt 75,1 százalékkal, az ITI 20,1 százalékkal részese­dik, továbbá a társaság el­sőbbségi részvénytulajdono­sai a Kereskedelmi és Hitel­bank Rt, a Magyar Hitelbank Rt, és az OTP Kereskedelmi Bank Rt 1,6-1,6 százalékkal. Az ír közreműködésre körülte­kintő előkészítés alapján ke­rült sor, mégpedig azért, mert az ír távközlés fejlődése nagy­fokú hasonlóságot mutat a magyar gyakorlattal. Dr. Lammie Hadders pro­fesszorasszony, a holland groningeni egyetem nővér­képző fakultásának igazgatója Kaposváron az egészségügyi főiskolán tartott tapasztalat- cserével egybekötött elő­adást. Dr. Buda József, a POTE egészségügyi főiskolája négy — kaposvári, szombathelyi, zalaegerszegi és pécsi — ta­gozatának főigazgatója ezzel a látogatással egy időben kö­zölte: elkészült az európai kö­vetelményeknek megfelelő diplomás ápolóképzés tan­terve. Most képzik tovább azokat az oktatókat, akik eb­ben az új képzési formában részt vesznek. A groningeni egyetem professzorasszonya, négy évtizede részese a hol­land nővérképzésnek, be­számolt tapasztalatairól. Tankönyv és továbbképzés — Szerencsés dolog, hogy Magyarországon egyszerre hét, az ápolóképzésre vonat­kozó program indul — mondta dr. Lammie Hadders. — Igen fontos, hogy elfogadják: nő­vérnek lenni hivatást jelent. Óriási szerepe van a megelő­zésben, az otthoni kezelés­ben, az idősek gondozásá­ban, s ez csak egy része an­nak a rengeteg feladatnak, amelynek meg kell felelnie a nővérnek. Az együttműködés a hol­land groningeni egyetem és a magyar Orvostovábbképző Egyetem egészségügyi főisko­lai karával kezdődött, majd ki­terjedt a POTE egészségügyi főiskolájának négy tagoza­tára. — Milyen lehetőségei van­nak a groningeni egyetem és a kaposvári egészségügyi fő­iskola együttműködésének? Milyen formában támogatják majd a kaposvári ápolókép­zést? Csaknem húszévesek a ta­pasztalataink. Ezt szeretnénk fölhasználni a minél hatéko­nyabb együttműködés érde­kében. A támogatás elsősor­ban tankönyveket, tananyagot jelent, továbbá olyan előadá­sokat, amelyekkel segíteni tudjuk a képzést. Egyetemünk felajánlotta magyar ápolónők továbbképzését. Tavaly már volt nálunk három magyar nő­vér, s alig egy hónap múlva megint hármat, köztük egy kaposvárit fogadunk. Elismerés a kaposváriaknak — Milyen program várja őket Hollandiában? — Az négy hét alatt elméleti és gyakorlati ismereteket sze­reznek a groningeni egyete­men folyó ápolóképzésről, előadásokat hallgathatnak, ta­lálkozhatnak az oktatókkal és a diákokkal, valamint kórhá­zakban, közösségekben sajá­títhatják el a holland nővér fel­adatait. Dr. Lammie Hadders véle­ménye a kaposvári egészség- ügyi főiskoláról: irigylésre mél­tóak azok az épület adta lehe­tőségek. A holland intézmény épülete négyszáz diák befo­gadására készült, s már ki- lencszázan tanulnak benne (természetesen egy csomó toldalékszárny épült azóta). A kormány azt ígérte, hogy 1978-ban átköltözhetnek egy új épületbe, erre azonban csak most kerülhet sor. Tamási Rita Újabb távközlési kötvények A paradicsomleves meg a boldogság Még a karácsonyi vásár forgatagá­ban hallottam egy siófoki nagy üzlet műszaki osztályán, hogy az eladó azt bizonygatta: nálunk márpedig min­denki jól él, hiszen a mikrohullámú sü­tőket, parabolaantennákat, moun- ten-bike kerékpárokat egy pillanat alatt elkapkodták. Meg hogy a bolt előtti parkoló nyugati márkájú kocsikkal van tele, és a város különböző pontjain csodás paloták épülnek. Igaz, van ilyen. Én azonban találkoz­tam Magyarország másik arcával is... *** A Balaton-parton fenemód elszapo­rodtak a kutyák.-Legalább is először ezt hittem. Egy hete például a siófoki Csemegében álltam sorba felvágottért. Előttem idős bácsi várt türelmesen. Mikor végre az eladóhoz ért, kilónyi csontot kért tőle. A boltos (szokás sze­rint) vagy tizenöt dekával elsokallta a mennyiséget, mire a vevő halkan arra kérte: vágjon le belőle. — Tudja, a kutyámnak, a Fülinek lesz — fordult hozzám magyarázólag, míg mérték a csontot. Nem kaptam pa­nzert. (Gyorsan elkapkodják, mert ez a legolcsóbb — mondta az eladó.) Odébbálltam hát egy üzlettel. Mit ád a sors, ott meg egy nénike vett csontot előttem. — A BogánCs nagyon szereti — szólt az eladóhoz, miközben óvatosan, vigyázva átvette tőle a csomagot. Hajlamos lennék arra gondolni: jó dolguk van a Balaton-parti kutyáknak, kényeztetik őket! Tegnap azonban ta­lálkoztam a bácsival az utcán, aki a Csemegében vásárolt előttem csontot. Köszöntem neki, aztán (úgy menet közben, visszafordulva) megkérdez­tem: na, jól van a Füli? — Milyen Füli? — kérdezett vissza. A férfit akkor láttam először, az biz­tos. Nehéz is volna elfelejteni; mint egy jókedvű mackó, fején csálés sapkával cammogott elő valahonnan a szürkü­letből, s leült a szomszédos asztalhoz. Néhány perccel korábban tért be tár­saságunk a borozóba, egy kicsit be­szélgetni. Egészen a „mackó” felbuk­kanásáig azt hittük: az élet komoly dolgairól diskurálunk. Aztán odajött, kezében egy kisfröccsel. Nem az első lehetett, nem is a második. Többen megmosolyogták, de ez nem zavarta. Felidézett néhány bekezdésnyit Ma­dách drámájából, Az ember tragédiá­jából, majd elpletykálta, hogy egy la­katlan ház tetőterében húzza meg magát éjszakánként, többedmagával. Ilyentájt már cudar hideg van. Ha fize­tünk egy fröccsöt, mondana néhány jó viccet... Később elmesélte azt is: mun­kája messzire szólította otthonától, az­tán mire hazaérkezett a gürizésből, a felesége lelépett egy férfival. Akkor kezdődött a kálváriája. A személyzet jól ismerte — meg is ajándékozták egy tál forró paradicsom- levessel. Miközben jókedvűen, e vi­lággal mit sem törődve kikanalazta, arra gondoltam: elég-e a boldogság­hoz egy tál paradicsomleves? *** A templom előtt találkoztam a néni­vel. Kabátját jóideje kinőtte, egyik fél­cipőjének félig lejárt a talpa. Fázósan igazgatta kendőjét. — Szeretnék most cinke lenni — mondta. — Annak adnak enni az em­berek. Még jófajta szalonnát is. *** Lejárt a munkanélküli-segélyre szóló jogosultsága azoknak az embereknek, akiknek legelőször adták kezükbe munkakönyvüket. Ők most havi négy­ezer forintnyi szociális segélyt kapnak. Nem kell ahhoz különös közgazdaság- tudományi ismeret, hogy kiszámoljuk: ennyi pénzből megélni lehetetlen. A munkaadók közül jópáran úgy alakít­ják a béreket, hogy az mindössze né­hány száz forinttal haladja meg a se­gélyt. Nem nagy csáberő. S aki hivata­losan vállal munkát, az elveszíti a jogot az ellenszolgáltatás nélkül kapott ál­lami pénzre. Az emberek ügyesked­nek hát, hogy előteremjen az ételre való. Vannak a becsületnek fokozatai? *** Akad, aki rászorulna a koldulásra, de büszkesége tiltja, hogy kiüljön ké- regetni az üzletek, buszmegállók elé. Bizony, nehéz megszokni azt, hogy más segítségére, jószándékára szoru­lunk — huzamosabb ideig. Minap fiatal lányt láttam bicegni a siófoki vasútál­lomás aluljárójában. Hasára táblát kötve sétált előbb, aztán fáradtan leült a lépcsősor aljára. A kép Vass Virág sorait idézte fel bennem. Andersen karácsonyi mesé­jében a kis gyufaáruslány nagyon fá­zott. Egyre gyújtogatta a gyufaszála­kat. Míg az emberek gyertyafénynél a karácsonyt ünnepelték, ő a gyufaláng­nál melegedett. Aztán elaludt az utolsó csonk, és a kislány megfagyott.Talán csak egy gyufaszálon múlott. A kis kolduslány most is ott ül az aluljáró­ban, táblával a kezében. „Kedves Em­berek! Mozgássérült vagyok...” Szo­morú transzparensével nem pénzt kér — otthon végezhető, bedolgozói mun­kát keres. De pénzt adnak neki. Töré­keny, gyorsan, bizonytalanul égő gyu­faszálakat. Czene Attila

Next

/
Thumbnails
Contents