Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

1993. február 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 9 Shalikashvili tábornok elégedett Rugalmas békefenntartás A ROKONOK JEFFERSONTÓL CLINTONIG A Fehér Ház fekete bárányai Egy éjszakai szórakozóhely víg kedélyű, örökösen mo­solygó, kék szemű „művésze” kis jóindulattal közepesnek mondható hangján dalolja immár 18 éve a divatos slágere­ket. Pályafutása alighanem épp oly csendben ért volna vé­get, ahogyan valaha elkezdődött, ha az Egyesült Államok polgárai a november 3-i választásokon nem Clintonra adták volna a voksukat. Szeretném személyesen is kifejezni köszönetemet és nagyrabecsülésemet a ma­gyar kormánynak azért a ki­tűnő együttműködésért, amelyet a boszniai légtér el­lenőrzése kapcsán a korai észlelő és előrejelző rend­szerünk (Awacs) magyar lég­térben történő működtetése­kor tapasztalhattunk — hangsúlyozta John M. Shali­kashvili tábornok, a NATO európai haderőinek főpa­rancsnoka. Az európai szövetséges fegyveres erők főparancsnoka elmondta: magyarországi láto­gatása azt a célt szolgálta, hogy folytassák a kapcsolaté­pítést a már meglévő alapo­kon. — A magyar és az ameri­kai katonai vezetés között kia­lakult rendkívül hasznos együttműködéssel igen elége­dettek vagyunk, olyannyira, hogy egyfajta modellnek is te­kintjük más országokkal való együttműködéshez. Hasonló­képpen a magyar-NATO kap­csolatok továbbfejlesztését is elő kívánjuk segíteni. — Erre az együttműködésre azonban felettébb ellentmon­dásos nemzetközi közegben kerül sor. Válságkezelés — Azt hiszem, hogy az egyik központi kérdésre tapintott rá. Nevezetesen: hogyan birkóz­zunk meg a válságokkal, illetve miként alakítsuk ki a megfelelő kapcsolatot a béke garantálá­sára hivatott számos szervezet között. Magam is azok közé tartozom, akik szerint a morális és jogi keretnek mindenekelőtt az ENSZ-től vagy a Helsinki Konferencia intézményeitől (EBEÉ) kell származnia. Ha a NATO valamely — politikai vagy történelmi — oknál fogva nem tartja lehetségesnek, hogy részt vállaljon a feladat­ban, a felkérők fordulhatnak a Nyugat-európai Unióhoz. Ha náluk is problematikus a köz­vetlen szerepvállalás, akkor még mindig nyitva áll a lehető­ség, hogy a „nemzetek koalíci­óját” kérjék fel a válsággal való megbirkózásra. Magam részé­ről ebben a modellben gondol­kodom. — E modell központi eleme a békefenntartás. Mennyire tisztázta már a NA TO, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? — A békefenntartás hagyo­mányos jelentése kezd mind realisztikusabb tartalommal ki­egészülni. A közelmúlt tapasz­talatai arra intenek, hogy a bé­kefenntartásnak a korábbiak­nál sokkal rugalmasabbnak kell lennie, egészen odáig, hogy képes legyen a békete­remtésre is. Beleértve akár azt is, hogy tevékenységét ellen­séges közegben végezze, mint amire most Bosznia-Hercego­vinában látunk példát. Emellett a helyi válságokat szemlélve nyilvánvaló, hogy aligha reális ezek megoldásakor csak a NATO-ra hagyatkozni. A Bosznia-Hercegovinában és az egykori Jugoszlávia terüle­tén zajló nemzetközi művele­tekben például jelenleg 24 nemzet vesz részt. Amire most szükségünk volna, az az, hogy már a békefenntartást célzó előkészületeket, a gondolko­dást, a kiképzést és gyakorlást is elkezdjük közösen csinálni. — A NATO egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy vé­delmi garanciákat adjon nem NATO-tagállamoknak. Mi nyújthat ebben a helyzetben kellő biztonságot például Ma­gyarország számára? Kellő biztonság — Aligha kell hosszasan ecsetelnem micsoda feszült­séget okozna, ha valamely ke­let-európai országgal kiszélesí­tenénk a szövetséget. Az ebből adódó konfliktusok szinte bizo­nyosan meghaladnák a tagfel­vétel esetleges előnyeit. Ezért is hangsúlyozom: a NATO so­hasem volt eleve zárt szerve­zet, de célszerű mindaddig tar­tózkodni a nyitottság tényleges gyakorlásától, amíg a feltételek kedvezőbbekké válnak. Isme­retes, hogy így került sor az Észak-atlanti Együttműködési Tanács életre hívására, fóru­mot kínálva a NATO-tagságot is megcélzó országoknak. Új barátainknak Kelet-Európá- ban, így Magyarországnak is csak különböző tényezők kombinációja képes bizonyos fokú biztonságérzetet garan­tálni. Közülük az egyik nyilván a NATO létezése, és fontos té­nyezők az európai szervezetek is, mint az EBBÉ vagy az EK. Az ezekhez való tartozás to­vábbi hozzájárulást jelent a biz­tonságérzetet. A kulcs a jelen pillanatban mégis az, hogy mennyire tesszük tartalmassá az együttműködési tanács te­vékenységét. — Mi volna a NATO állás­pontja, ha Magyarország a ha­tárain túl élő magyarságot ért esetleges atrocitások miatt ke­veredne konfliktusba? — A NATO minden bizony­nyal elfogadhatatlannak tekin­tené, ha ilyen konfliktus kirob­banna. Világosan látjuk, ahogy a mi biztonságunk, stabilitá­sunk megkérdőjelezhetetlenül összekapcsolódik kelet-euró­pai partnereink vagy éppen a szovjet utódállamok biztonsá­gával és stabilitásával. — Rendelkezik-e a NATO valamiféle előzetes forgató- könyvvel arra az esetre, ha a szovjet utódállamok is a „Bal­kán-útra” lépnek? — Ez volna a lehető legtra­gikusabb fejlemény. S épp emiatt fontos, hogy a délszláv konfliktusra a lehető leghama­rabb megoldást találjunk. Va­lamennyiünket mérhetetlen felelősség terhel, hogy minden lehetséges alkalmat megra­gadva értésre adjuk, micsoda katasztrofális fejlemény volna ennek bekövetkezte. — A szovjet utódállamokban atomfegyverek is vannak. Ön nemrég járt a térségben. Ka- pott-e garanciákat arra, hogy ezek a pusztító eszközök megbízható kezekben marad­nak? Ellenőrzött fegyverek — Bárhol jártam, akár Ukraj­nában, akár Oroszországban, mindenütt kaptam biztosítéko­kat. De ezen túl hadd mondjam el: miközben alkalmanként bi­zonyos híresztelések és aggo­dalmak kaptak lábra ebben az ügyben, mi soha nem találtunk arra utaló jelet, amely kétségbe vonta volna, hogy ezek a fegy­verek megfelelő ellenőrzés alatt állnak. Nincs jele annak sem, hogy akár a közeli jövő­ben e kétségnek fel kellene merülnie. Amire most koncent­rálnunk kell, az az, hogy Uk­rajna ratifikálja a Start-1-et, Oroszország pedig a Start-2-t, és ennek megfelelően megtör­ténjen a robbanófejek meg­semmisítése. Ez hatalmas fel­adat lesz. Fóris György Roger Clinton, az énekes azonban most már híres ember: az USA negyvenkettedik elnö­kének féltestvére. Tapintatból már nem emlegetik, hogy isko­láit nem fejezte be, s valaha hó­dolt a kábítószernek, drognak, sőt üzletelt, és emiatt egy évig börtönben is ült. Alkoholizálásá­val sem törődik senki. A na­gyobb baj a családra nézve az, hogy könyvet is készül írni (vagy íratni) a bátyjával eltöltött gyer­mekkorról... 500 ezer dollárt elő­legként máris átutaltak a folyó­számlájára. A Fehér Házban azt rebesgetik, hogy az elnök leg­szívesebben rendeleti úton né­A cirkálórakéták ugyanis ar­ról nevezetesek, hogy a föld­felszín közvetlen közelében, átlag 100 méteres magasság­ban, tehát a lokátorok szá­mára szinte észrevétlenül kö­zelítik meg céljukat. Fedélzeti számítógépük — a műholdak készítette fotók alapján — szabályosan megtervezi a legcélszerűbb útvonalat. Eleve úgy, hogy kevés legyen a magas hegy, az akadály, s ne kelljen felsőbb régiókba emelkedve a lokátorok szeme elé kerülniük. A fedélzeti irá­nyító rendszer a robotgépet nemcsak a program szerinti repülésre utasítja, hanem a repülési pályát ellenőrizve az mítaná el az öccsét. Bili Clintont csupán az vigasztalja, hogy nem ő az ország történetében az első elnök, akinek kijutott a kellemetlen rokonokból. A pál­mát ebben az összehasonlítás­ban kétségkívül Jimmy Carter fivére viszi el: Billy Carter ugyanis mindenre kapható volt, ha jól megfizették. Négyjegyű dollárgázsiért részt vett a „has- rapacsi-világbajnokságon”. Lí­biai kapcsolatai miatt az FBI-jal is meggyűlt a baja. Kennedy el­nök utódja, Johnson óvatosság­ból bekvártélyozta a Fehér Házba Sam nevű testvérét, aki a csuklóját egymáshoz szorítva esetleges eltérést ki is igazítja. Mindezt úgy, hogy a hajóról indított robotgép az indítás után az első jellegzetes szá­razföldi tereppont elérésekor azonosít, majd beállítja a repü­lési irányt és magasságot. Az esetenként 2-300 kilométeres egyenes szakaszon a szél, a változó légnyomás sodró ha­tása érvényesülhet, netán az irányító szerkezet hibázhat — ezért az ilyen szakaszok vé­gén a számítógép ellenőrzi és pontosítja az irányt. Az utolsó pályahelyesbítésre rendsze­rint célközeiben, a célra ráfor­dulva kerül sor. A precíziós vezérlésnek köszönhetően a Tomahawk találati pontos­tudatta a sajtóval, hogy őt volta­képpen fogva tartják... Az elnök akciója egyébként sikeresnek bizonyult, ám hivatali idejének lejártával az öccs bosszút állt, s egy könyvet szentelt annak, hogy Johnsonról leszedje a ke­resztvizet. A demokratapárti Ulysses Grant elnök kisebb öccse, Orvil fegyvereladási bot­rányba keveredett, s amikor az ügy kitudódott, a kormányt a korrupció vádjával illették. Tör­ténelemkönyvekből tudhatjuk, hogy az amerikai függetlenségi nyilatkozat atyját, Thomas Jef- fersont is megáldotta, megverte a sors olyan fivérrel, aki szé­gyent hozott rá. A nem túlzottan jófejű Randolph azzal bosszan­totta az elnököt, hogy hihetetlen mennyiségű pénzt mulatott el. Az amerikai elnökre is áll a mondás: barátot, minisztert le­het választani, rokont azonban nem. Ferenczy Europress sága több száz kilométeres távolságból is néhány tíz(!) méter. Ezért is hatott a várat­lanság erejével a hír, hogy a rakéták — 250 kilogrammos töltetükkel — nemcsak a nuk­leáris alkatrészüzemet találták el, hanem a badadi AI Rasid szállodát is, és a támadásnak több polgári áldozata is volt. A szövetségesek számára fölöttéb kínos és nehezen iga­zolható baleset részletes ma­gyarázata még késik. Elkép­zelhető, hogy az egyik — ne­hezen sebezhető — cirkálóra­kétát mégis találat érte menet közben, s így immár irányítás nélkül maradva csapódott be a szálloda kertjébe. Az sem kizárt azonban, hogy a be­programozott útvonalon vala­mit félreértett, rosszul regiszt­rált a rakéta érzékélője, s ez okozta a tragikus végű célté­vesztést. Szemerei László Carlos kiadatását kérte az államügyész A berlini államügyészség kérvényezte a Szíriái hatósá­goknál a Carlos néven ismert nemzetközi terrorista kiadatá­sát. A ma 43 éves, venezuelai llich Ramirez Sanchezt és német társát, Weinrichet gya­núsítják a nyugat-berlini fran­cia főkonzulátus elleni pokol­gépes támadás megszervezé­sével. Carlos állítólag a szíriai titkosszolgálat védelme alatt él Damaszkuszban, német fe­leségével és 6 éves lányával. Békeüzenetek a Vörös téren Érdeklődő moszkvai fiatalok vették körül a hó borította moszkvai Vörös téren pár napja felállított 4 méter magas táblát, hogy az Egyesült álla­moknak címzett baráti üzene­teket írjanak rájuk. „Billy, jer, látogass meg...” így az egyik, nyilván Clinton elnöknek szóló üzenet. Kezdetleges angol­sággal adja tudtuk egy másik: „Helló, Amerika! Békét aka­rok!...” Az óriás táblát — az ENSZ közreműködésével — az Egyesült Államokból küld­ték. Négyszáz művész, író és tervező festette sajátkezűleg. Bécsi operabál Az idén 20 ezer rózsaszín szegfűből készült a virágdíszí­tés a bécsi operabálon. Bár a forgalom elől a ring környékét lezárták, a mulatságot ellen­zők nem jelentettek be tilta­kozó tüntetést. Eltérés minden korábbihoz képest az volt, hogy még az utolsó pillanat­ban is lehetett páholyt és be­lépőt kapni. Az előbbinek az ára 95-160 ezer schilling kö­zött volt, az utóbbié 2500 schil­ling. Szenzációszámba menő vendég most nem volt a bálon. Választási szlogen pucér-plakáttal Eric Cochard, a francia tör­vényhozás reménybeli tagja anyaszült meztelenül áll vá­lasztói előtt. A szocialista szí­nekben induló képviselőjelölt furcsa plakátjaival valósággal elárasztotta Párizs déli részén választókerületét. A Reuter szerint a botrányok tépázta szocialista párt 33 éves hon­atya-jelöltje a választási szlogenjét akarja illusztrálni a szokatlan plakáttal, amelynek alján ez áll: szocialista va­gyok, nincs mit takargatnom. Bizonyíték a cár véres zsebkendője A Jekatyerinburgban meg­gyilkolt orosz cár, II. Miklós 1891-ben még trónörökösként járt Japánban, ahol egy rendőr kardot rántva rátámadt, és sú­lyosan megsebezte. A japán külügyminiszter az eset után lemondásra kényszerült. Egy japán múzeum ma is őrzi a kardot és azt a véres zseb­kendőt, amivel Miklós vérzé­sét csillapították. A vérsejtek elemzésétől remélik most a tudósok, hogy végül választ kaphatnak arra: valóban II. Miklós cár sírját találták-e meg tavaly Jekatyerinburgban. Joan Baezt kizárták két diszkóból is Az amerikai protest song és a country-zene ismert sztárját, Joan Baezt nem engedték be két diszkóba Mannheimben, amikor ottani fellépése után kikapcsolódásra vágyott. Az énekesnő, fellépése után ment oda, de nem léphetett be, mert nem volt tagsági iga­zolványa. Egy másik szórako­zóhelyre sem engedték be, mert „túl sok a külföldi”. Pedig mindkét helyen felismerték. Temető afutbal A szarajevói harcokban olyan sokan estek el, nemcsak a katonák, hanem a civilek is, hogy megteltek a temetők. Az új halottakat, a Szarajevó híres focipályáján temetik el. A hozzátartozók máris sírköveket emelnek az áldozatok sírján — nehogy eldózerolják a síro­kat. (FEB Foto) Katonai szakértőnk az Irakban bevetett rakétákról Tomahawk a bagdadi szállodában Az Irak elleni amerikai támadáskor a Bagdad környékén levő, atomipari berendezéseket gyártó üzemet is célba vet­ték a hadihajókról indított 40, pilótanélküli cirkálórakétával. Ezek a Tomahawk rakéták nem olcsó fegyverek: darabjuk körülbelül 1 millió dollárba kerül—ám találati pontosságuk rendkívül jó, és alig lehet védekezni ellenük.

Next

/
Thumbnails
Contents