Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1993. február 24., szerda Fel nem vett banki pénzek Az Ybl Bank mintegy 400 kishitelezője még nem jelent­kezett a pénzéért, amelyet a csődbe jutott pénzintézet a Magyar Nemzeti Bank refi­nanszírozási hiteléből fizet ki az ötmillió forintnál kisebb nettó követeléssel rendelkező betét- és folyószámla-tulajdo­nosoknak. Az érintetteknek már csak péntekig van lehető­ségük arra, hogy fölvegyék a pénzt. Azok, akik ezt nem te­szik meg, csak részbeni kielé­gítésre számíthatnak. Mezőgazdasági gépek kárpótlási jegyért Megkezdte termékeinek árusítását kárpótlási jegyért a szolnoki Mezőgép Rt. Először kaszálógépet vásárolhatnak mindazok, akiknek készpén­zük nincs, értékpapírokkal azonban rendelkeznek. Az or­szág legnagyobb mezőgépi­pari cége évente öt-hatezer darabot gyárt a különféle tí­pusú és méretű kaszálógé­pekből. A hazai kereslet vi­szont ennek alig egyötöde. Önkormányzati vályogverő Vályogverő üzemet hoz létre a sóshartyáni önkor­mányzat a közeli bőséges agyaglelőhelyre alapozva. A piackutatás szerint a máig a legjobb hőszigetelő építő­anyagként ismert vályogtég­lának nagy keletje van nem­csak a hazai, hanem a külhoni piacokon is. Az üzemet — a beruházáshoz világbanki pá­lyázatot benyújtva — a tsz volt lóistállójában alakítják ki. A magyar Suzuki eladási gondja A magyar Suzuki jövőbeli értékesítési gondjairól nyilat­kozott a vállalat egyik illeté­kese. Todzsi osztályvezető szerint ötvenezer gépkocsit (ennyi a magyar Suzuki 1995-re elérendő sorozat- nagysága) lehetetlen Magyar- országon értékesíteni, ezért is kíván a vállalat az Európai Közösség piacára betörni. Magyarország viszont, mint az EK társult tagja, csak abban az esetben exportálhatja a gépkocsit az EK-országokba, ha a helyben beszerelt alkat­részek aránya eléri a 60 szá­zalékot. Az esztergomi vállalat jelenleg az alkatrészek 35 százalékát szerzi be helyben. Csökken az állattenyésztési kedv Az aszály okozta magas ta­karmányárak fékezően hatnak az állattenyésztésre. A megfe­lelő összegű tőkével csak ke­vés termelő rendelkezik, köl­csönhöz pedig csak magas kamattal, vagy egyáltalán nem jut hozzá a gazdálkodó. A lik­viditási gondokkal küzdő, csődhelyzetben levő üzemek jelentősen csökkentik állatál­lományukat, a kiárusításnál pedig általában a vágóhíd a vásárló — állítja a Föld­művelődésügyi Minisztérium. A Bóbita vándorszínháza Az ország bármely, megfe­lelő színpaddal rendelkező te­lepülésére „tájolható” a Pécsi Bóbita Bábszínház legújabb előadása. Lázár Ervin A kisfiú és az oroszlánok című mesé­jének bábszínpadi változatát vasárnap mutatja be Pécsett az ország egyetlen állandó vi­déki bábtársulata, de az elő­adást már meghívták Székes- fehérvárra, Nagykanizsára és Százhalombattára is. A sze­replők várják a további bemu­tatkozás lehetőségeit is. Újjáalakul Kaposváron a Zsellc Áruház emeleti részlege. A kaposvári áfész a napokban rendezi be a mintegy 600 négyzetméter területű áruházát, amelyet több vállalkozónak adott ki. A jövő hét végén nyitják meg a vásárlók előtt. Újdonság lesz itt a szórakoztató és háztartási elektronikai áru. (Fotó: Gyertyás László) Hamvazószerda A közerkölcs és a vallás egyaránt rosszalja a bűnelkövetést, mert a bűn etikai alapon szándékos törvényszegés, szembesze­gülés valamilyen kötelezőnek elismert erkölcsi normával. Aki ilyen bűnt követett el, de megbánta, s e megbánásnak külső jelét akarta adni, évezredekkel ezelőtt hamuval szórta meg a fejét. Az ószövetségi niniveiek is Jónás próféta prédikációján megindulva, penitenciát tartottak, és ennek jeléül hamut hintettek fejükre. A keresztény világban a mulatozásokkal, kicsapongásokkal teli farsang utáni első szerdán kezdődik a nagyböjt ideje, s ezt a na­pot jelölte ki az egyház a bűnbánattartásra. Az ősegyházban e napon öltötték fel a nyilvános bűnösök a vezeklőruhát, s közben hamut szórtak a fejükre. E hamuszórástól nyerte ez a nap a ham­vazószerda elnevezést. Már a II. századtól általánossá vált a hamvazkodás, tehát nemcsak a nyilvános bűnösök hamvazkod- tak, hanem először a papság, később — II. Orbán pápa (uralko­dott 1088-1099-ig) rendeletére már a hívek is. Hamvazószerda szertartása az emberi múlandóságra és a bünbánatra figyelmez­tet, amit a pap, amikor hamut hint a hamvazkodó homlokára, szavakkal is kifejez: „Emlékezz rá, ember, hogy porból vagy és porrá leszel." Tanulságos a hamvazószerdára rendelt evangé­lium Szent Máté tollából: „Mondá Jézus tanítványainak: mikor böj­töltök, ne legyetek búsak, mint a képmutatók, akik meghervaszt- ják orcáikat, hogy böjtölni lássák őket az emberek... Te pedig, mi­kor böjtölsz, kend meg a fejedet, és orcádat mosd meg, hogy ne lássanak böjtölni az emberek, hanem csak az Atyád, ki lát a rejte- kedben s majd megfizet neked...” Hamvazószerda szigorú böjt; a katolikus hit szerint ezen a napon nem szabad húsfélét enni, és csak egyszer lehet jóllakni. Dr. Csonkaréti Károly KIÉ LESZ ITT A TÉR? Fonyódi csata, fehéren-feketén • • Üzleteink s Délkelet-Ázsiában Bogár László államtitkár: Malajziában és Thaiföldön rövidesen hatalmas tőkekivitel várható (Folytatás az 1. oldalról) — Harmincán vagyunk, s ebből huszonötén helybeliek, de a többiek is erősen kötőd­nek Fonyódhoz. Olyan üzlet- központot kívánunk létre­hozni, amely végre kielégíti a város lakóit. Tervezünk fod­rász- és fotószalont, könyves­boltot, ügyvédi irodát, orvosi rendelőt, festékboltot, kisebb éttermet 1400 négyzetméte­ren, két szinten — mondja Francsics Zoltán, a vállalkozói építőközösség elnöke. — Kezdetben úgy látszott, hogy a jegyző és a polgármester is szimpatizál az elképzelésünk­kel, s a helyi vállalkozói réteg támogatása érdekében le­mondanak a telep licitálásáról. A képviselő-testületi tagokból felállított ad hoc bizottság ugyanígy foglalt állást, ám a polgármester — a többi képvi­selő tiltakozására hivatkozva — megakadályozta a szerző­dés megkötését, a foglalónak tekinthető egymillió forint befi­zetését. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy Horváth Gábor ma­nipulálja a testületi tagokat, s ő kezdeményezte, sőt ő fo­galmazta meg azt a levelet, amit viharos gyorsasággal kö­röztettek. Jellemző egyéb­ként, hogy a négy aláíróból három olyan intézmény veze­tője, amely függő viszonyban — anyagilag kiszolgáltatott helyzetben — van a polgár- mesteri hivatallal. Tudunk ar­ról, hogy az egyik köztisztelet­ben álló képviselő a jegyző és a polgármester együttműkö­désre képtelen magatartása miatt a csütörtöki ülésen az egész testületet lemondásra szólítja fel. Mi van az ügy hátterében? A német szénsegélyből ez idáig 785 millió forintot ítéltek oda energiamegtakarítást célzó beruházásokra — ked­vezményes hitel formájában a vállalkozóknak. Erről Pintér Antal, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium főtaná­csosa tájékoztatott. A segélyből 1,13 milliárd fo­rint áll az energiatakarékos­sági program rendelkezésére. Ennek célja, hogy olyan fej­lesztésekhez nyújtson ked­— ez foglalkoztatja most a harminc vállalkozót. S az, hogy ezen az ülésen merre bil­len a mérleg nyelve. Átadja, il­letve eladja-e a város 2-3 mil­lió forinttal drágábban a terüle­tet vidéki és külföldi érdekelt­ségű befektetőknek vagy megbízik azokban, akik évek, évtizedek óta ott laknak, dol­goznak, és első alkalommal azonnal vállalták az önkor­mányzat által szabott feltéte­leket. A polgármester szerint a kialakult helyzet sokkal komp­likáltabb és ellentmondáso­sabb. Ugyanis korábban testü­leti döntés volt: a város va­gyonának hasznosítására minden ingatlant meg kell hir­detni és a jelentkezőket árve­résen kell versenyeztetni. A testület a hibás, a hivatal jog­tanácsosa által törvényelle­nesnek minősülő ad hoc bi­zottsági határozatot próbálja negligálni akkor, amikor ismét napirendre tűzi a kérdést. — Számomra nem volt más megoldás, mint az új döntésig felfüggeszteni a bizottság ha­tározatának végrehajtását — mondta Horváth Gábor fo­nyódi polgármester. A vállalkozók azt mondják: ez már politikai ügy. Helyi, gazdasági jellegű ugyan, de mögötte több száz ember so­rakozik fel. Családtagok, po­tenciális dolgozók, akik eles­nek az éves munka lehetősé­gétől. — Nem fenyegetőzni aka­runk — mondta Francsics Zol­tán —, de elutasítás esetén készen állunk a visszavá­gásra, s ebben nem az lesz a legerősebb, hogy az üzletköz­pontot Fenyvesen vagy Boglá­ron építjük fel. S. F. vezményes hitelt, amelyek a nemzetgazdaság energiaigé­nyének mérséklését, ezáltal az energiaimport-függőség és a környezetszennyezés csök­kentését célozzák. A program 1991 végén indult, 1992 vé­géig 104 pályázatot nyújtottak be. A pályázók összesen 1.4 milliárd forint hitelt igényeltek, s tervezett beruházási ösz- szege 2,27 milliárd forint volt. Közülük tavaly év végéig 9 be­ruházás be is fejeződött. (Folytatás az 1. oldalról) Rövid időn belül hatalmas tő­kekivitel is várható. Nekünk ke­reskedelmi partnerként és po­tenciális beruházóként is ezért kell kapcsolatokat kiépíteni ezekkel az országokkal. A most meglátogatott két országgal a kereskedelem volumene poten­ciálhoz képest kifejezetten ala­csony. Magyarország teljes ke­reskedelmi forgalmában Thai­föld valamivel több, mint egy ez­reléket, Malajzia legfejlebb egy ezreléket ér el. Ezeknek az or­szágoknak magas a külkeres­kedelmi forgalma, benne a ma­gyar forgalom az ezreléknek is csak töredéke. A viszonylag alacsony keres­kedelmi szint legfőbb okát én abban látom, hogy még mindig kevés a magyar vállalkozók, üz­letemberek információja a tér­ségre vonatkozóan, illetve a tér­ségben tevékenykedő vállala­toknak Magyarországról és Kö- zépkelet-Európáról. A másik ok pedig az, hogy a magyar gazda­ságban ma a dinamizmust leg­inkább a kis- és középvállalko­zói szektor jelent. Nekik egy ilyen nagy földrajzi távolságban a kapcsolat megalapozása olyan nagy költséggel jár, ame­lyet sok esetben nem vállalhat­nak. Ezért azt gondolom, az in­formáció növelésén túl egyrészt információs kapcsolatokat kel­lene kialakítani: különböző mi- tingeket, találkozókat, kiállításo­kon való részvételt. Sokat be­széltünk az elmúlt három évben arról, de nem sok minden tör­tént, hogy miként lehetne a kis- és középvállalkozói kört, az egyéni vállalkozókat a külön­böző vállalkozói érdekképvisele­tek, illetve a kormány támogatá­sával összehangoltan segíteni azért, hogy ezeken a technikai nehézségeken túltegyék magu­kat. Például azon, hogy nem tudják megfinanszírozni a kap­csolatfelvétel költségeit. — Ha mondjuk egy kapos­vári vagy pécsi középvállalat olyan terméket állít elő, ame­lyiknek a távolkeleti piacon helye lenne, mit tehet? — Nyilván az a legtermésze­tesebb első lépés, hogy bekéri a megfelelő üzleti információkat akár az NGKM kereskedelmi ki- rendeltségén, majd — szintén a kereskedelmi képviseleten ke­resztül — először a papírokat mozgatja. így tisztázható, hogy milyen üzleti lehetősége áll fenn. A következő fázisban már elkerülhetetlen, hogy a felek ta­lálkozzanak. Akkor komoly költ­ségekkel járó kiutazásra sor ke­rül. Panaszkodtak is kirendelt­ségeink, követségeink, hogy igyekeznek segíteni a hozzájuk forduló vállalatokat, vállalkozó­kat, de sokszor meglehetősen felelőtlenek a magyar vállalko­zók: nem küldik el időre az üzleti ajánlatokat, nem azt tartal­mazza, amiben az előző faxban megegyeztek a partnerrel. Tu­domásul kell venni, hogy ez na­gyon igényes piac: nagyon ke­mény törvények uralkodnak, szigorúan és fegyelmezetten kell betartani a normákat. Óriási itt a kereslet: rendkívül gyorsan táguló, nagyon jól fizető, hatal­mas telítetlen piacról. — A thaiföldi miniszterel­nök úgy fogalmazott, hogy országa elsősorban nem az árucsere egyenletességében, hanem a mértékében érdekelt. Mik a lehetőségeink, milyen árunk van, amit Thaiföldön el lehet adni, ismerve azt is, hogy többek között a japán közszükségleti cikkekkel kell versenyre kelni. — Eddig különböző anyago­kat, félkész termékeket, első­sorban vegyipari, gyógyszer- ipari, közbülső anyagokat szállí­tottunk oda. Ez jellegzetesen a harmadik világbeli országok kö­zötti csere. Most komoly lehető­ségek vannak a nagy infrastruk­turális projektekben való részvé­telre. Elsősorban a közlekedés­ben, a közúti járműgyártásban, a vasúti együttműködésben. Lehet komplett vasúti berende­zéseket, szállítóeszközöket, mozdonyokat, kocsikat szállí­tani, és vízgazdálkodási, egész­ségügyi és oktatási létesítmé­nyeket kínálni. Ezekben az or­szágokban ezeknek az infra­strukturális rendszereknek is rendkívül gyors ütemű a fejlesz­tése, és óriási a piac. Az Ikarus­nak jó esélye van a Bangkok tömegközlekedésére, fejleszté­sére kiírt száz autóbuszt jelentő tender megnyerésére. Ezek a kapcsolatok hosszú távú együttműködés alapjai le­hetnek, és többszörösére nö­velhetik a kereskedelmet. Thai­föld különböző típusú villamos- sági cikkeket, elektronikát a ja­pán árszint feléért, harmadáért képes nekünk szállítani. — A két ország nemcsak kultúráját, hanem éghajlatát il­letően is jelentősen különbö­zik. Mennyire tudunk mi fel­készülni a trópusi igényeknek megfelelő szállításra, esetleg közös vállalat működteté­sére? — Kemény megpróbáltatás ez. A vasút- és gépjárműgyár­tásban, a vízgazdálkodásban van olyan felkészült szakem­bergárdánk, amelyik nagyon jól vizsgázott már trópusi orszá­gokban. Ez jó referencia. De az biztos, hogy ez egy többlet ne­hézség. — Jelenthet ez az ezer seb­ből vérző és nagyon nehéz körülmények között élő ma­gyar tengerhajózásnak is se­gítséget? — Ha intenzívebbé válnak a kapcsolataink, nagy valószínű­séggel többszörösére nő a tér­séggel a kereskedelmi forga­lom. Egészen bizonyosan jó esélyeket jelent majd a magyar hajózás számára is. — Az aláírt légügyi egyez­mény elvi lehetőséget biztosít a közvetlen járatokra. Van en­nek ma reális esélye? — Mindenképpen, hiszen a most megvásárolt két Boeing 767-es be tudja repülni ezt a tá­volságot. Egy ilyen közvetlen já­rat beindítása a világ légiközle­kedésének mai meglehetősen nyomott helyzetében nyilván alapos megfontolást igényel. Költséges járatról van szó, na­gyon alaposan végig kell gon­dolni, milyen hatékonysággal üzemeltethető. — Ennek az utazásnak az volt a célja, hogy Délke- let-Ázsia két országában áttö­rést hozzon. A megítélése szerint megtörtént-e ez az át­törés? — Az üzleti tárgyalások alap­ján ennek jó esélye van: újabb nagy üzletek közvetlen lehető­ségei merültek fel. Az a tény, hogy jó néhány üzletember köz­vetlen tárgyalásokat folytatott esélyeket ad. Az, hogy konkré­tan lesz-e belőle üzletkötés még nehéz megjósolni, de a si­kerhez ez az utazás és az in tenzív találkozások, amelyeke az üzletemberek lebonyolítót tak, mindenképpen hozzájárult. Kercza Imre Energiatakarékos beruházások

Next

/
Thumbnails
Contents