Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. február 3., szerda Kereskedelem, képviselet Kazahsztánban KÉRDŐJELEK A davosi üzenet A síparadicsomként messzeföldön ismert svájci városban, Davosban a közelmúltban majd kéttucatnyi államfő, csaknem 1000 miniszter, üzletember vett részt a világgazdasági fó­rumon. Fontos volt számunkra is a tanácskozás? Igen, amit nem­csak Kádár Béla, Kupa Mihály és Horn Gyula részvétele bi­zonyított, hanem az a tény is, hogy jelentős magyar javasla­tok is elhangzottak ott. Van-e nyugati stratégia? A. magyar résztvevők éppen ezt a kérdést boncolgatták, megállapítva, hogy a Nyugatnak to­vábbra sincs összehangolt koncepciója térségünkre nézve. Magyar részről azt szorgalmazták, hogy legyen világos kö- zép-kelet-európai stratégiája a gazdaságilag fejlett világnak. Üzenet Clintonnak? Tekinthetjük annak is azokat a véle­ményeket, amelyek óvták az új amerikai kormányt a befelé- fordulástól, a protekcionista módszerektől. Magunkra maradtunk? Magyarország és a vele jórészt azonos helyzetben lévő szomszédai változatlanul fontos s a jelek szerint bizonyos fokig vonzó színterét alkotják a világke­reskedelemnek. Ez nem mond ellent annak, hogy átfogó se­gélyprogramokra nincs esély. Vagyis nem maradunk ma­gunkra, de elsősorban saját forrásainkra és erőfeszítéseinkre kell számítanunk. Pontosabban, hasznosítsuk úgy saját erő­inket, hogy ez másokat is meggyőzzön róla: nekik is érdemes kereskedni, együttműködni velünk. Ferenczy Europress 1996-ra megépül az M7-es Gorbacsov választást sürget Mihail Gorbacsov elnökvá­lasztás kiírását sürgeti, még azelőtt, hogy Borisz Jelcin megbízatása 1996-ban lejár. Gorbacsov azzal érvel, hogy az elnökválasztáson lehetne lemérni, vajon Jelcin élvezi-e a nép támogatását. Tőkés István Párizsban Az európai kisebbségek helyzetéről tartott előadást hétfőn este Párizsban Tőkés István kolozsvári református teológia-professzor, Tőkés László püspök édesapja. Elő­adásában kitért a romániai magyar kisebbséggel kapcso­latos kérdésekre is. Visszavont kitoloncolás Az izraeli kormány hétfő esti rendkívüli ülésén egyhangú­lag úgy határozott, hogy — egy Washingtonnal kötött megállapodás keretében visz- szaengedi a decemberben Li­banonba toloncolt több mint négyszáz palesztin körülbelül egynegyedét, mintegy 100 embert. Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet VB elnöke hangoztatta: szervezete ragaszkodik vala­mennyi kitoloncolt hazaenge­dését előíró határozatának végrehajtásához. Kubai harciaskodás Guantánamo tartomány, s általában a kubai fegyveres erők minden szükséges esz­közt megkapnak az ország védelmi képességének fej­lesztéséhez, egy agresszió visszaveréséhez — jelentette ki Raúl Castro, a fegyveres erők minisztere hétfőn. A ku­bai vezetés második embere a szokottnál is harciasabb kiro­hanást intézett „az imperialis­ták, s az érdekeiket megteste­sítő amerikai politika” ellen. Lelőtt ENSZ- alkalmazottak Afgán fegyveresek agyon­lőttek négy ENSZ-alkalmazot- tat, köztük egy brit és egy hol­land szakértőt, miután a keleti országrészben fekvő Dzsalá- lábádtól mintegy 15 kilomé­ternyire keletre lévő Szurhdi- válnál tüzet nyitott két ENSZ-gépjárműre. E támadás a legsúlyosabb, amely Afga­nisztánban eddig ENSZ-tiszt- ségviselőket ért. Ukrán tiltakozás Ukrajna az ENSZ-ben do­kumentumokkal szándékozik tisztázni az embargót meg­sértő dunai szerb hajókonvo­jok kőolajrakományainak ere­detét — jelentette ki Leonyid Kravcsuk elnök. Az ukrán ál­lamfő szerint az okmányok azt bizonyítják, hogy a kőolaj nem Ukrajnából, hanem sokkal in­kább Oroszországból és Fe­héroroszországból érkezett Jugoszláviába. Vranitzky a Horn-j avaslatról , Jó beszélgetésnek nevezte Vranitzky kancellár azt a pén­teki eszmecserét, amelyet Horn Gyulával, a Magyar Szo­cialista Párt elnökével folyta­tott. Az új regionális együtt­működésre vonatkozó javasla­tot érdekesnek találja. Mindig örömmel fogad minden olyan indítványt, amely a kétoldalú kapcsolatokat erősíti. Kétnapos munkalátogatásra Magyarországra érkezik Szer- gej Tyerescsenko. A Kazah Köztársaság miniszterelnöke Antall József kormányfő meg­hívásának tesz eleget. A beje­lentés a külügyi szóvivő teg­napi sajtókonferenciáján hangzott el. A két ország kap­csolatainak történetében ez lesz az első magas szintű hi­vatalos találkozó. Magyaror­szág külgazdasági kapcsolata­iban különösen jelentős helyet foglal el a nyersanyagokban igen gazdag közép-ázsiai or­Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter hétfő esti sajtóértekezletén hangoztatta: az új amerikai kormány még nem döntött arról, milyen poli­tikát folytat a délszláv válság ügyében, és közölte, hogy amerikai szárazföldi csapatok bevetésének kérdése nem ke­rült szóba. Christopher közvetve Lord Owennek, a genfi békekonfe­rencia brit társelnökének vála­szolt, aki néhány órával ko­rábban, a CNN tv-nek nyilat­kozva kijelentette: az amerikai kormánynak el kell döntenie, támogatja-e a genfi tárgyalá­sokat, vagy sem. Ha pedig si­kert akarnak, a brit, a francia és a spanyol példára amerikai katonákat is kellene kiküldeni az ENSZ békefenntartóinak keretében. Owen azt mon­dotta, hogy az EK, Oroszor­szág és sok más állam már el­fogadta a genfi tervet, s re­méli, hogy a Washingtonból érkezett ellentmondó jelzések után a Clinton-kormányt is meg tudja győzni a béketerv jogosultságáról. Warren Christopher koráb­ban nem csekély fenntartá­sokkal beszélt a tervről, most emlékeztetett arra, hogy Bili Clinton már a kampány során keményebb fellépést igényelt Boszniában. A külügyminisz­ter azonban ismét aláhúzta, hogy az alig két hete hivatal­ban lévő kormány még nem alakította ki álláspontját a kér­désben. Egy másik problémáról szág. Kazahsztán külkereske­delmében jelenleg hazánk az ötödik helyet foglalja el. Buda­pest érdekelt az együttműkö­dés fejlesztésében. Ennek ér­dekében a látogatás alkalmá­val több dokumentumot is alá­írnak a kereskedelmi kapcso­latok bővítéséről. Kérdésre vá­laszolva a szóvivő elmondta azt is: Magyarország önálló diplomáciai képviseletet kíván nyitni a közép-ázsiai térség­ben és Alma-Ata az egyik leg­valószínűbb székhely a ma­gyar misszió számára. szólva az amerikai diplomácia vezetője elégedetten nyilatko­zott arról az izraeli döntésről, hogy a száműzött palesztino­kat fokozatosan visszaenge­dik, és hangsúlyozta: az ame­rikai vélemény szerint ezután nincs szükség arra, hogy a Biztonsági Tanács foglalkoz­zon a kérdéssel, a figyelmet a közel-keleti béketárgyalások felújítására kell összpontosí­tani. Nyílt titok, hogy az amerikai kormány a kulisszák mögött erős nyomást gyakorolt Izra­elre: módosítsa tarthatatlan ál­láspontját. Várható volt, hogy a Biztonsági Tanácsban napi­Garantálják a kisebbségi jogokat Az Európa Tanács parla­menti közgyűlése hétfőn, új ülésszakának első napján el­fogadta azt a javaslatot, hogy az Európai Emberi Jogok Chartájához fűzzenek kiegé­szítő jegyzőkönyvet a kisebb­ségek jogainak garantálásá­ról. A közgyűlés javasolta a miniszteri tanácsnak, hogy ha­ladéktalanul maga is fogadja el a kiegészítő jegyzőkönyvet, amely így nemzetközi jogi ér­vényű dokumentummá válik. rendre tűzik a kérdést, és Washington arra kényszerül, hogy megvétózzon egy Izraelt elítélő határozatot. Miután az amerikai kormány nem csekély fenntartásokkal nyilatkozott Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárról s annak Szomáliával kapcsolatos poli­tikájáról, Christopher most nem győzte méltatni a főtitkárt és közölte: egyetértenek vele Szomália ügyében. Részletet nem közölt. A washingtoni vé­lemény szerint az ENSZ-csa- patoknak immár át kell ven­niük az amerikaiak helyét, míg Gáli többhónapos átmeneti időszakról beszélt. (Folytatás az 1. oldalról) Siklós Csaóaközlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válaszában leszögezte, hogy a legveszélyesebb anyagokat csak kijelölt útvonalon szabad szállítani. Ezek szállítását megtiltották a Balaton-parton, mégpedig nemcsak az ide­genforgalmi idényben, hanem azon kívül is. A legveszélye­sebb szállítmányoknak tehát el kell kerülniük a 7-es, illetve a 71-es számú utat, s a 61-es számú úton kell közlekedniük. Már tavaly megtiltották a ne­héz gépjárművek közlekedé­sét a tóparton a hétvégeken. A minisztérium megtiltotta a kü­lönösen veszélyes áruk szállí­tását az idegenforgalmi idényben a Balatonon, további tiltást azonban nem tervez. Dr. Páris András vitába szállt a miniszterrel, mert sze­rinte sokkal súlyosabb a hely­zet. A képviselő nem, a T. Ház viszont elfogadta a miniszteri választ. Dr. Gaál Antal(MDF) szerint jogtalan hátrányba került az M7-es építésének koncesz- sziós kírása, pedig az autópá­lyának nagyon fontos az ide­genforgalmi szerepe. Tartha­tatlan, hogy a Balaton akkora átmenő és kamionforgalmat bonyolít le. Kifogásolta, hogy a balatoni autópálya építése ennyit késett. Siklós Csaba közlekedési miniszter leszö­gezte, hogy az M7-es kon­cessziós pályázatot eddig az engedélyezési eljárás miatt nem tudták kiírni. A tervek egyeztetése, a nyomvonal ki­jelölése lassan halad az ön- kormányzatokkal. Különösen Balatonföldvár és Kőröshegy térségében fogalmaztak meg túlzott és szükségtelen igé­nyeket. A miniszter szerint az ismételten kezdeményezett egyeztető tárgyalásokon megegyezésre lehet jutni a közeljövőben. Akkor 1993-ban az építési engedélyeket meg­szerezhetik, a versenyfelhí­vást még az év második fel­ében kiírhatják. Az építkezés 1994 vége előtt kezdődhet meg, 1996-ig pedig műszaki­lag megvan a lehetőség a ba­latoni szakasz átadására. Ez nemcsak a Világkiállítást szolgálná, hanem a térséget is. Dr. Suchman Tamás somo­gyi képviselő tagja lett az em­beri jogi bizottságnak. Francia választások előtt Még nyolc hét van hátra, amíg a francia választó az urnák elé járulhat, a hivatalos választási hadjárat kezde­téig is hetek telnek el — ha az „nem hivatalosan” már hónapok óta dúl is. A politikusokat azonban máris az foglal­koztatja, hogy mi lesz március 28-a, a második forduló után. Az egyesült jobboldali ellenzék győ­zelmét szinte senki nem vitatja, s az is kész tényként szerepel a francia sajtó­ban, hogy ez a győzelem bőségesen elég lesz a kormányzáshoz, megbíz­ható többséget ad a nemzetgyűlés­ben. A kérdés az, hogy milyen kor­mány jön majd létre, s hogyan fog kormányozni akkor, amidőn az Ely- sée-palotában ott marad politikai ellen­felük, még legalább két évig. Jobboldali kudarc A jobbboldal számára kulcskérdés a „kohabitáció”, az együttélés taktikája a szocialista párti elnökkel, Francois Mit- terranddal. Erről bőségesen áll rendel­kezésre tapasztalat, hiszen volt már ilyen együttélés két éven át, s az kínos kudarcot hozott a jobboldal számára: a Szabad a gazda kormányzati intézkedéseket az elnöki kormányzati rendszerű Franciaor­szágban Mitterrand sikeresen tudta el­lensúlyozni, s a jobboldal ingatag kor­mányzását a maga javára fordította; elérte újraválasztását, s ezt követően az új nemzetgyűlési választásokat, amelyek végülis a szocialisták és tá­mogatóik — nem kevésbé ingatag — többségét teremtették meg. Egy ilyen fejleményt 1993-ban min­denképpen el kell kerülni — ez ma kö­zös álláspont a két nagy jobboldali erő, a gaulleista RPR és a giscardista UDF számára. A gondot az okozza, hogy miként lesz lehetséges. Ha a két párt között vagy éppenséggel a pártokon belül a választások előtt vita folyik, ak­kor annak tárgya a kohabitáció mi­kéntje. A két pártnak mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hajlandó lesz-e vállalni az ilyen együttélést. Sajátos módon eb­ben az egyébként mérsékeltebb néze­teket képviselő UDF vezetője, Giscard d'Estaing volt eleinte keményebb. Ő egészen odáig elment, hogy „kor­mányzati bojkottott” hirdessen. Az RPR vezetője, Jacques Chirac jóval rugalmasabbnak látszott, bár Mitter­rand távozását maga is szükségesnek véli. Figyelemre méltó, hogy a két pártvezér egyként elutasította a po­tenciális kormányfői tisztet. Nyilván abból indultak ki, hogy a Matignon-pa- lotában ülni — miközben az Elysée la­kója, az elnök másfelé húz — nem könnyű feladat, ebbe csak belebukni lehet. Giscardnak nem, Chiracnak vi­szont kezdettől fogva volt és van je­löltje a kormányfői posztra: Eduard Balladur, aki annak idején a „kohabitá­ció’’ elméletének kidolgozója volt. Az elnök másfelé húz Elismert politikus, különösen gazda­sági téren széles látókörű. Mivel a két párt között még nincs tisztázva a jö­vendő kormány összetétele, a kulcs- fontosságú tárcák birtoklása, a giscar- disták körében felütötte fejét az aggo­dalom: vajon nem Chirac pozícióit ja- vítja-e az — elvben csak két év múlva sorra kerülő — elnökválasztásra, ha az ő embere áll a kormány élén? Az aggodalom oda vezetett, hogy épp az egykori elnök közeli munkatársai vetet­ték fel: vezérüknek módosítania kell ál­lásfoglalását, neki kell elfoglalnia a mi­niszterelnöki tisztet, mert minden esé­lyét elveszheti 1995-re. S Giscard — eddig — nem mondott nyilvánosan nemet erre az elképzelésre. Ez viszont Chirac híveinek is szöget ütött a fe­jébe, s most nem egy közülük a párt­vezérnek követeli a Matignon-Palota birtoklását. Esélyesek és esélytelenek A két párt egyelőre adós még a kö­zös kormányzati programmal, s a szín­falak mögött csatázik a tárcák elosztá­sáról. A kormányfő személyéről pedig különösképpen hallgatnak a közlések. De ma már mindkét részről az az ál­láspont, hogy vállalni kell a kohabitá- ciót, — úgy, hogy az elnökkel komp­romisszumra kell jutni. Ennek az állás­pontnak legerőteljesebb képviselője Balladur, aki persze maga sem vitatja, hogy Mitterrand „önkéntes távozása” lenne a legjobb megoldás. Ennek elle­nére ma Franciaországban a politiku­sok jó része Balladurt tartja a legesé­lyesebbnek a kormányfői tisztre. Kis Csaba ENSZ-csapatok mennek Szomáliába Nincs szó amerikai beavatkozásról Boszniában Az asszonyt, aki bevásárolni indult, egy magányos orvlö­vész golyója találta el. Szarajevó utcái most alkalmatlanok az élet legtermészetesebb cselekedeteire. A puskagolyók senkit sem kímélnek. Öt, a magányos halottat már hiába várják otthon. (FEB Foto)

Next

/
Thumbnails
Contents