Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-19 / 42. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. február 19., péntek Szabad György Iszlámábádban A pakisztáni látogatáson tartózkodó Szabad György, az Országgyűlés elnöke tárgyalásokat folytatott Gohar Ajub Hannal, a pakisztáni Nemzet- gyűlés és Vaszim Ahmad Szadzsaddal, a Szenátus elnökével. A magyar politikust fogadta Gúlám Isak Han köz- társasági elnök is. Szociális védelem A szociális védelmi politikák kölcsönös megismerése, a szociális érdekvédelem közelítése a célja annak a kétnapos szemináriumnak, amely az Európai Közösségek és Közép-Kelet-európai szakértői között tegnap kezdődött Budapesten. Az Európai Közösségek Bizottsága Foglalkoztatási, Ipari Kapcsolatok és Szociális Ügyek Főigazgatósága kezdeményezésére, az Európai Közösségek Bizottsága és a Népjóléti Minisztérium szervezésében megrendezett szemináriummal a résztvevők szeretnék elősegíteni az európai társulási szerződések végrehajtásának előkészítését. , „Rossz-izmus” Rasszizmus — Rossz-izmus címmel antirasszista hetet szervez több társadalmi szervezet. A február 21-én kezdődő rendezvény- sorozat szponzora a Humanitás Civitatis Alapítvány. Erről a szervezők számoltak be tegnapi sajtótájékozató- jukon. Mohai György, a budapesti önkormányzat emberi jogi biztosa kijelentette: a „főváros” üdvözli a kezdeményezést, mert a rasszista tendenciák egyre komolyabb problémákat okoznak. A tapasztalatok szerint a társadalom „nagyobbik része” szeretne az atrocitások ellen tenni. Kevesebb a szántatlan terület Kevesebb a szántatlan terület, mint egy évvel korábban — állapítja meg a földművelésügyi Minisztérium legújabb elemzése. Januárban folytatódott az elmaradt őszi mélyszántás pótlása. Az őszi vetésű növények állapotáról azonban továbbra is korainak tartják a véleményalkotást. Christopher a Közel-Keletre Warren Christopher amerikai külügyminiszter szerdán este egyhetes közel-keleti útra indult, hogy megkísérelje újjáéleszteni a december óta szünetelő béketárgyalásokat. Christopher első külföldi útjára nem utazik új tervekkel, csak az a célja, hogy meghallgassa az érintett országok vezetőit. Thürmer a kormány- átalakításról A kormányátalakítással az ország komisszárkormányt kapott — jelentette ki Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Véleménye szerint a miniszterjelöltek nagy többsége nem ért területéhez, ellenben hű az MDF-hez és Antall Józsefhez. Thürmer különösen felháborítónak tartja, hogy a mezőgazdasági tárca várományosa (Szabó János)egy „hobbi-kertész ügyvéd”. Bosznia — segélyek nélkül 25 ezer muzulmánt fenyeget az éhhalál hetetlenné válik: vagy kitörnek, vagy vállalják az éhhalált. A kelet-boszniai övezetbe tavaly április óta nem érkezett élelmiszer, néhány helyre ugyan az ősz folyamán sikerült eljutniuk az ENSZ-konvo- joknak, de az ostromló szerb erők rövid idő alatt leállították a szállítást, azt állítva, hogy a fegyveresek kaparintják meg a segélyeket. Kelet-Boszniá- ban tehát rövid idő alatt eltűnhetnek az utolsó muzulmán települések is, s így már semmi akadálya sem lesz annak, hogy a körzetben létrejöhessen a szerb közigazgatás. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek elnöke szerda este a Canal 4 brit tévének úgy nyilatkozott, hogy a segélyezés csak akkor folytatódhat, ha befejezték a Zvornik melletti Kamenicánál feltárt tömegsír exhumálását. Itt állítólag muzulmán erők végeztek ki szerb polgári lakosokat, mielőtt kiürítették volna a körzetet. (Folytatás az 1. oldalról) A szerb hatóságok fegyvertelen polgárokat állítólag átengednek a napközben megnyíló útvonalakon, s ez már önmagában is a vidék elnéptelenedéséhez vezet. A muzulmán védők harca a polgári lakosság elmenekülése után részint értelmetlenné, részint leA harcok miatt nem értek célba a segélyszállítmányok Kérdőjelek A biztonság politika (is) Az országgyűlés szinte egyidőben látott hozzá az ország biztonságpolitikájának és a magyar honvédelmi alapelveinek általános vitájához. A biztonság katonai kérdés? Szuverenitásunk, határaink sérthetetlenségének védelme felkészült fegyveres erőket kíván, de ez önmagában nem elegendő a biztonság szavatolásához. Stílusosan szólva, a katonáknak is a politika parancsol vagyis a biztonság elsődlegesen politikai ügy. Csak külpolitika? A diplomácia erőfeszítések nélkülözhetetlenek, de a sikeres külpolitizálás alapján a belső stabilitás, ami a belpolitika, a gazdaság, a szociálpolitika, az emberi jogok biztosításának eredője. Hatpárti politika? A biztonság elsőrendű nemzeti érdek. Képviseletének legjobb útjairól, módjairól a kormánykoalíció és az ellenzék nyilvánvalóan vitatkozhat egymással, de a magyar palamentben nincs és nem is lehet olyan párt, amely nem tudna közös nevezőre jutni az ország biztonságával kapcsolatos alapkérdésekben. Ilyen például a szomszédainkhoz fűződő viszony, vagy integrálódásunk az európai politikába és gazdaságba. Mit mond ez a vita a külvilágnak? A parlamentben a külügyi bizottság elnöke a környezetünknek is szóló jószándékú üzenetnek nevezte a készülő dokumentumot. Ebben többek között azt adja hírül az ország a világnak, hogy elvetjük a határok erőszakos (s nemcsak erőszakos) megváltoztatására irányuló törekvést. Bízunk abban, hogy az ilyen és hasonló üzeneteket meghallják és megértik a kormányok közel s távol. De főleg közel... P. T. EURORÉGIÓ: Ütköző vélemények Ukrajna európai integrálódásának első lépéseként értékelte a Kárpátok-Eurorégió egyezmény debreceni aláírását Igor Harcsenko, a kievi külügyminisztérium európai politikai osztályának vezetője. A magas beosztású diplomata megfogalmazása szerint ez a sokat ígérő regionális együttműködés jól kiegészítheti az összeurópai integrációs folyamatot, egyben követendő példa is lehet a közép- és kelet-európai térség más területei számára. Milan Knazko szlovák külügyminiszter a pozsonyi Pravda érdeklődésére világított rá annak hátterére, hogy miért nem vett részt a Kárpátok-Eu- rorégiót létrehozó külügyminiszteri találkozón Debrecenben. A szlovák diplomácia vezetője meglepőnek találta, hogy a Debrecenbe invitáló meghívó nemcsak a nyilatkozat aláírásának ünnepi eseményére szólt, de egyúttal a nyilatkozat aláírására is. Úgy vélekedett, hogy az lett volna a helyénvaló, ha a szlovák kormánynak időben lehetősége nyílik megismerkedni a nyilatkozat szellemével, és szlovák szakértők is részt vehetnek annak kidolgozásában. A román külügyminisztérium szóvivője kérdésekre válaszolva közölte, hogy Bukarest a Kárpátok-Eurorégió létrehozásával kapcsolatos hivatalos tájékoztatásra vár álláspontjának megfogalmazásához, sajtójelentések alapján nem értékelheti a kezdeményezést. Simona Miculescu a szokásos heti szóvivői tájékoztatón csak annyit árult el, hogy tudomása szerint az Eurorégió létrehozásával foglalkozó első megbeszélésen még részt vett két— három román megye is, de a novemberi második előkészítő találkozón már nem. Knazko külügyminiszter különös „abgang”-ja A színházi szakmában, a német szó eredeti, távozást, útra kelést jelentő értelmét módosítva, abgangnak nevezik, amikor a szereplő, valamilyen hatásos fordulattal, kimegy a színpadról. Vajon milyen „abgang”-ja lesz Milan Knazko szlovák külügyminiszternek, hiszen leváltását már többször kilátásba helyezte Meciar kormányfő, s azáltal, hogy az országnak van már köztársasági elnöke, az eddigi formai akadályok is elhárultak menesztése elől. A hasonlat nem véletlen: a negyvenhét esztendős, halk- szavú, viselkedésében minden feltűnést kerülő külügyminiszter a rendszerváltás előtt a színipályán ért el jelentős sikereket. Nancy-ban végezte a Nemzetközi Színházi Akadémiát és ott egyben módjában állt csiszolni francia nyelvtudását is. Játszott tragédiákban, de vígjátékok ifjú és heves szerelmeseit is alakította. Pozsonyban egyik partnere a Sörgyári capriccio című Hrabal-filmből ismert szép Magda Vásáryová volt, aki később szintén a politika és diplomácia színpadára lépett s a legutóbbi időkig Csehszlovákiát képviselte nagykövetként Bécs- ben. Knazko művészként tevékenyen rokonszenvezett a demokratikus polgárjogi mozgalmakkal, 1989 késő őszén, a bársonyos forradalom idején részt vett az utcai tüntetéseken. Csatlakozik a szlovákiai Nyilvánosság az erőszak ellen nevű szervezethez, Havel elnök tanácsadója, majd 1991-től az ország függetlenségét célul tűző Mozgalom a Demokratikus Szlovákiáért tagja, illetve alel- nöke. Formailag még nem váltak külön a csehek és szlovákok, amikor külügyminiszternek jelölik, e tisztségében azonban állandóan ütközik a miniszterelnökkel. A kiszivárgott hírek szerint, a külügyminiszter csak az újságokból tudta meg tavaly ősszel, hogy a kormányfő Bécsbe utazik, s ott tárgyalásokat folytat, illetve sajtóértekezletet tart. Meciar viszont, amikor osztrák újságírókat hívott meg bősi gátnézésre, azoktól értesült, hogy már egy héttel korábban megkapták a szlovák kül- ügy invitációját hasonló utazásra. Az ellentétek mélyebben gyökereznek, mint esetleges hatásköri vitákban. Knazko tiltakozott az ellen, hogy a szlovák kormánypárt a korábbi politikai modellek rossz emlékű „vezető pártjainak" örökébe lépjen, s azt kívánta, hogy a képviselők maguk dönthessenek, támogat- ják-e a Mozgalom a Demokratikus Szlovákiáért elnökjelöltjét. Ferenczy Europress Berlinale — a Balkán jegyében A berlini filmfesztivál (vagy ahogy az Elbától keletre emlegették: a nyugat-berlini) mindig fokmérője volt a kelet-nyugati feszültséghullámoknak vagy az enyhülési szakaszoknak. Ha valaki a keleti filmtermés színe-javát meg akarta nézni, nem Cannes-ba vagy Velencébe, Berlin ve- télytársfesztiváljaira zarándokolt el, hanem a nyugat-berlini filmpalotába, a Zoo-Palastba, a környékbeli vetítőtermekbe, a Faltól néhány megállónyira. Berlin politikai ösztönzéssel párosuló figyelme különösen a gorbacsovi időkben volt szembetűnő. A keleti filmek sorozatban kapták a nagydíjakat, az Arany és az Ezüst Medvét. Művészileg is kiváló alkotások nyerték el az ítészek tetszését: Larisza Sepityko Kálváriája, Aszkoldov sokáig dobozban tartott Komisszárja, vagy Mészáros Márta „Örökbefogadása”. Egy nap Szarajevó halálából Az idei, a 43. filmfesztivál is szeizmográf, most a Balkánon jelez rengéseket: a félidőhöz érkezett szemlén a délkelet-európai filmek telt házakkal mentek. Emir Kusturica francia pénzen Amerikában forgatta művét, az „Arizona dream”-et, („Arizonai álom”), de a rendező szarajevói filmjei (a velencei nagydíjas „Emlékszel még Dolly Belire?”, a Cannes-ban Arany Pálmával kitüntetett „A papa szolgálati útra megy”) Magyarországon sem ismeretlenek, főleg a művészmozik látogatói előtt nem. Kusturica negyedik filmje sem esélytelen valamelyik díjra, sztárokkal készült (Faye Dunaway-jel például), s egy szakadt New York-i álmodozóról szól, akit nagybácsikája, egy arizonai Cadillac-kereskedő bevesz az üzletébe. Kusturica szülőhelye, Bosznia fővárosa a „főszereplője” „Az egy nap Szarajevó halálából” című francia-német dokumentumfilmnek, amelynek kísérőszövegét a Sartre-i nemzedéket követő francia filózofushullám legismertebb képviselője, Bernard-Henri Levy írta. Levy Szarejevóban európai mikrokozmoszt fedez fel, az etnikai sokféleség, a sokszoros kötődések jelképét. „Az európai népek sorsa Szarajevóban dől el, ha a város elbukik, az etnikai tisztogatás Európájában kell majd élnünk” — közölte Levy berlini sajtóértekezletén, s Európa liberális értelmiségeihez hasonlóan elverte a port a politikusokon. „Este, a filmet nézve, talán megmozdul bennük valami, de a másnap reggel a józanság reggele. Izetbegovic boszniai elnök sírt, amikor megtekintette a filmet, Mitterrand és Clinton nem sír” — jegyezte meg. A mai Romániában játszódik Nem dokumentumfilm, de a kor tükre, Mircea Daneliuc román rendező tragikomédiája, a „Hitvesi ágy” („Patul Conjugal”). A mai Romániában játszódik, ahol minden eladó, a test, a lélek, a hitvesi ágy, ahol a leggyakoribb kérdés: mennyit ér ma egy dollár. A bolondok házában még az elektrosokkért is devizában kell fizetni. „Bolond társadalomban élünk, s nincs ok abban bízni, hogy a jövő jobb lesz” — mondta a rendező Berlinben. Ugyanilyen sötét képet fest a hazai társadalomról a versenyprogramban szereplő grúz film, „A virrasztók napja”, a 43 éves Temur Babluani alkotása. Egy megszállott rákkutatóról és -bűnözővé vált fiáról szól, a társadalmi bugyrok nyitogatá- sával egyeseket Visconti filmjére, a „Rocco és fivérei”-re emlékeztetett. Az „Első félidő” közönségvonzó filmje volt a kis termetű Danny Devito műve, a Jack Nicholson főszereplésével forgatott „Hoffa”, az amerikai szállítómunkások szakszervezeti főnökének, Jimmy Hoffának felemelkedéséről és bukásáról készült film — vegyes visszhanggal. Az amerikai filmek közül már bemutatták Jonathan Kaplan „Lőve field”-jét és Spike Lee „Malcolm X”-ét, levetítették a hatvan évvel ezelőtt készült King Kong-film teljes, restaurált változatát. S bár életművükért szintén amerikai művészeket — a színész Gregory Pecket és a bécsi születésű rendezőt, Billy Wildert — tüntetnék majd ki Berlinben, az idén az „amerikai nyomás” nem látszik olyan nagynak, mint amilyen még tavaly is volt. Oscar kontra Félix Berlin az európai film naggyá tételére szövetkezők városa: itt működik az európai filmakadémia, itt született meg az a gondolat is, hogy meg kell alapítani az amerikai Oscar-díj ellenpárját, a Félixet. Talán az Amerika és Európa között felbillent egyensúly helyreállításához járul majd hozzá a magyar Maár Gyula filmje, a „Hoppá” is, amelyet szombaton vetítenek.
