Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-02 / 27. szám
1993. február 2., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Pályázaton nyert pénz Tengőd gyermekintézményei — az óvoda, az iskola, valamint az ifjúsági egyesület — tavaly benyújtott pályázatukkal a közelmúltban százezer forint támogatást kaptak a nemzeti ifjúsági és szabadidősport alapból. A pénzen tantermi és szabadtéri sporteszközöket vásárolnak. Aerobic-tanfolyam A Kerekiben élő lányok és fiatalasszonyok kezdeményezésére aerobic-tanfolyam indult a településen. A hetente kedd és csütörtök esténkénti foglalkozásokat ifj. Mészáros Gáborné vezeti a kultúrház- ban. A polgármesteri hivatal helyiséget biztosít, valamint csaknem 70 ezer forinttal támogatja a testedzést. Nemrégiben tornaszőnyeget is vásároltak nekik. Nágocsi óvodások A nágocsi óvoda az iskolával közös igazgatásban páratlanul szép természeti környezetben működik. A vezető- és a beosztott óvónő osztatlan csoportban 32 kisgyerekkel foglalkozik. Közülük öten a Reménység gyermekfalu leendő lakói. A kistelepülésen élő apróságok óvodai elhelyezése, nevelési lehetősége ma már nem rosszabb a városinál, ugyanis a szülők segítették többek között a játszóudvar kialakítását, de egyéb társadalmi munkában is részt vettek. Az így megtakarított pénzt az óvoda fejlesztésére fordíthatták. Népszerűek a diákújságok A törökkoppányi iskolában 1991 -ben jelent meg első alkalommal Suliújság, majd később Alma-Mater címmel diákújság. Az intézményben történt eseményeket a tanulók írják meg, ám az időszakos lapot Vida Irén tanárnő szerkeszti. A mostani tanévben a sokszorosításban már az ön- kormányzat is segítséget kíván nyújtani, hogy a helytörténeti forrásként is szolgáló ifjúsági lap minél több házhoz eljusson. Tabon az 1-es számú iskola diákönkormányzata két-három havonta jelenteti meg folyóiratát a Tini-Lapot Szabóné Katona Tünde tanárnő szerkesztésében. A lapban a tollforgató diákok iskolájuk élményeiről, önmagukról, tanáraikról és ötleteikről is írnak. A kiadvány Kaposváron a Megyei és Városi Könyvtár nyomdájában készül több száz példányban. Változott a nyitva tartás Február 1 -jétől megváltozott a 9/55-ös számú tabi gyógyszertár nyitvatartási rendje. A városi polgármesteri hivatallal egyeztetve — az új rend szerint csökkent a nyitvatartási idő. Hétköznap reggel nyolctól este 7 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig tart nyitva a gyógyszertár. NAGY LEHETŐSÉG AZ EXPO Szövetségre lépnek a városok Január 23-án és 24-én Lillafüreden tartotta közgyűlését a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége. Hazánk kisvárosai közül 64-en vesznek részt ebben a munkában. Somogyot a közgyűlésen két település vezetője: dr. Sütő László marcali polgármester (ő az érdekszövetség alelnöke), valamint Farkas István tabi polgármester képviselte. — Az érdekszövetség közgyűlésén olyan sorsdöntő kérdések szerepeltek — tájékoztatott Farkas István —, mint a kisvárosok kapcsolata a környező településekkel, a kisvárosi lét kérdése, vagy a Városok Szövetsége alapszabályának megvitatása. A napirenden szerepelt a honvédségi ingatlanok helyzete és a földdel foglalkozó törvények, valamint azok végrehajtásából az önkormányzatokra vonatkozó úgynevezett méltánytalanságok témaköre is. Az előadók többször hangsúlyozták, hogy bizonyítva látják a kisvárosok létét a térségben betöltött szerepük alapján, mivel a 3200 településből 1879 kötődik a kisvárosokhoz. Megállapították azt is, hogy miben különbözik a kisváros a községtől és a nagyvárostól. Hat olyan ellátó funkció van, amelyet okvetlenül a területekre kiterjedően kell elvégeznie a kisvárosnak. Ezek: az egészségügy területén a rendelőintézet léte; a kereskedelem központi jellege; a középfokú oktatás; bíróság, ügyészség, földhivatal, illetve a rendőrségi ügyintézés és a vállalkozások szervezése. Hazánkban jelenleg több mint tíz érdekszövetség van. A sok kis szövetség miatt átfedések is vannak, ez pedig a kormányegyeztetés szempontjából nem szerencsés. — Közgyűlésünk elfogadta azt az alapszabályt — folytatta a polgármester —, hogy a városok szövetségre lépjenek egymással. Várjuk a nagyvárosok és a főváros jelentkezését. A tanácskozáson sok szó esett a földről a külterületi gazdálkodás ugyanis átrendeződik, a tájak átalakulnak, így sérülnek önkormányzati érdekek, mert a városfejlesztésre területek már nem állnak rendelkezésre. — Mit hasznosíthat Tab a közgyűlésen elhangzottakból? — Egyrészt az ellátási szerepkörből adódóan kaptunk sok hasznos információt, másrészt a rendezési tervünk módosításához nemcsak a belterületet, hanem a külterületet is áttekintjük, hiszen megszűntek dülőútak. A Világkiállításhoz való csatlakozás lehetősége, a helyi program és propaganda hasznosítása is szóba került. Ezt a vállalkozásainkban szerepeltetni kívánjuk. Krutek József Késik Daránypuszta önállósága Daránypusztán tizenhét család él. Június 13-án népszavazáson döntöttek az önállóságról, valamint arról, hogy el kívánnak szakadni Somtól. Mi történt azóta? Dr. Váradi Zoltán, az önállóságot előkészítő bizottság elnöke elmondta, hogy a ságvári körjegyzőség segítségével ösz- szeállították a javaslataikat a tervezett új község területére, aztán a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására. A nagyberényi ön- kormányzattól szándéknyilatkozatot kértek, hogy biztosítanák-e továbbra is az orvosi ellátást, a gyerekek óvodába és iskolába járását közigazgatási társulás keretében. Ezt az anyagot elküldték a köztársasági megbízott területi hivatalába, aztán fölvették a kapcsolatot a Belügyminisztériummal is. Sajnos, eddig nem kaptak semmilyen választ a kérvény sorsáról, az esetleges elutasításról vagy a leendő önállóságról. A szakemberekkel való konzultáció során szóba került annak a lehetősége, hogy az önállósodást célszerűbb lenne részönkormányzati formában kezdeni. A daránypusztaiak szerint ez nem megoldás, mivel a pénzügyi források nem bővülnének. Ezért nem lenne értelme a Som-Daránypuszta közötti kapcsolatot megbontani. Vállalkozó lesz a volt tsz-elnök A kapolyi Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagsága az 1980. április 11-én megtartott közgyűlésen választotta Pikli Bélát a szövetkezet elnökévé. Ezt a tisztséget a múlt év december 28-i átalakuló közgyűléséig töltötte be. Ezután beszélgettünk pályafutásáról, a hogyan továbbiról. Az egykori tsz-elnök Kapolyon született és erős szálak kötik a településhez. Itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd — mivel nem vették föl gimnáziumba —, a termelőszövetkezetbe ment dolgozni. Mindenes volt: gyalogmunkás, fogatos stb. 1966-ban érettségizett a tabi gimnáziumban. Neki a nyári szünetekben a tsz jelentette a kikapcsolódást és valamicske zsebpénzt is. — Az érettségi után előfelvételi nyertem a gödöllői Agrártudományi Egyetemre — emlékszik vissza a volt tsz-elnök. — Tanulmányaimat 1967-ben kezdtem meg, s ekkor kötöttem társadalmi ösztöndíjszerződést a tsz-szel. Amikor végeztem, gyakornokként kezdtem a munkát. Alig két hónap múlva azonban kineveztek ágazatvezetőnek. 1974-ben (27 éves koromban) főmezőgazdász lettem, majd hat év múlva elnöknek választott a tagság. A beszélgetés során megtudtam: Pikli Bélának végleges elhatározása volt, hogy mindenképpen lemond az elnöki tisztségről. Az átalakulásnál nem is engedte jelöltetni magát. Az új típusú szövetkezetnek azonban ma is tagja és beválasztották a 9 tagú igazgatóságba is. — Annak, hogy nem engedtem jelöltetni magam az igazgatóság elnökének, számos oka volt — mondta. — Ezt nem kívánom részletezni, csupán egykét tényező: egyrészt külső és belső okok, megromlott egészségi állapotom, illetve én úgy látom jónak, hogy az új típusú szövetkezetnek új, frissebb vezetésre van szüksége. — Mihez kezd ezután? — Nézze: még nem döntöttem! Ha az átalakult szövetkezet végzettségemet és tapasztalatomat figyelembe véve — a kölcsönös megegyezés alapján — igényt tart rám és foglalkoztatni akar, akkor maradok. Amennyiben nincs szükség a munkámra, úgy vállalkozásban gondolkodom... A kapolyi tsz átalakulása óta több mint egy hónap telt el. Információink szerint az új vezetők a volt elnököt azóta nem keresték. Igaz: Pikli Béla hetek óta táppénzen van. - Krutek Fekete István- emlékek s Adándon Az ádándi szakmunkásképző 1974-ben vette föl az 1970-ben elhunyt író, Fekete István nevét. Az intézmény diákotthonának — az egykor Csapody-kastély — emeletén emlékszobát rendeztek be a névadó özvegyétől kapott személyes holmikkal (katonaláda, kalap, kulacs, szemüveg, kiadott művei stb.). A kiállított tárgyakat — elsősorban a nyári időszakban — sok külföldi látogató tekinti meg. (Fotó: Sebők Dezső) Metszik a fákat Kihasználva a múlt heti tavaszias időt Tabon a városi gamesz emberei megkezdték az utcai díszfák metszését és a téli sárfelhordás eltakarítását, a különféle szemét összegyűjtését. A szállítást a mozgékony és fürge Goldoni kist- raktorral végzik. (Fotó: Sebők Dezső) Meg kell szüntetni a személyes harcot Tengődön Közmeghallgatás Tengőd képviselő-testü- lete január közepén tartott közmeghallgatást az idei költségvetésről. Ezen mintegy ötven érdeklődő polgár vett részt. Vincze László polgármester bevezetőjének legfontosabb megállapítása az volt, hogy a múlt évi 18 millió forintos költségvetés után, 1993-ban majd 50 millióval számolhatnak, ha a vízműhálózat kiépítésére és az életveszélyessé vált tanterem kiváltására beadott pályázatukat kedvezően bírálják el. (Összesen 24 millió forintot igényeltek erre.) A településen utak, hidak, járdák fenntartására 300, szociális étkeztetésre 80, míg a temető karbantartására 10 ezer forintot terveznek. A tartalékalapot, amely csaknem 10 millió forint, a község ivóvízellátásának támogatására szánják, így az önkormányzat kiadásai megközelítik majd a 23 milliót. A polgármester a vízműberuházással kapcsolatban azt is elmondta, hogy a korábbi testületi döntés szerint a 25 ezer forint — érdekeltségi egységenként — csak akkor lesz elég, ha az önkormányzat az összes tartalékpénzét átadja a vízműtársulatnak. Ebben az esetben viszont az egyéb fejlesztésekre nem jut pénz. Sőt, évekig pályázatot sem lehet benyújtani, mert a beruházáshoz szükséges saját erő nem áll majd rendelkezésre. A közmeghallgatáson többen mondtak véleményt, tettek észrevételt. Czéh Árpádné szerint a volt református iskola tanterme helyett újat kellene építeni. Javasolta azt is, hogy a Petőfi utcában az elhanyagolt járdát a lakosok a házuk előtt tegyék rendbe. Csicsmann Imre a Dózsa György utcában védőkorlát felszerelését kérte, míg Varga Jenő képviselő szerint a Széchenyi utcát kátyúzni, az árkot pedig tisztítani kellene. Minarik László azt javasolta az önkormányzatnak, hogy a temető bejáratát kőzúzalékkal terítsék le. Bene Ferencné a világháborús emlékmű felállítását szorgalmazta, Németh Csabáné pedig kérte az ön- kormányzatot, hogy a könyvtárat működtessék és új könyveket is szerezzenek be. A tengődi közmeghallgatáson az egyik kérdésre adott válaszban az is elhangzott: a testület az energiája nagy részét nem a falu érdekében, hanem a belső, személyes harcokra fordította, így a képviselő-testület gyakorlatilag csaknem élet- képtelen volt. (K. J.) Betörések, lopások Megtámadták a rendőrt Alig egy hónapja avattak rendőrőrsöt Tabon. Müller Istvántól, a rendőrőrs megbízott parancsnokától megtudtam, hogy az elmúlt napokban egyre több bűncselekmény fordult elő működési területükön. Somogymeggyesen az italboltban, Bábonymegyeren az iskolába, Somogyacsán a postára, Törökkoppányban pedig a presszóba törtek be ismeretlen tettesek. Valamennyi ügyben tart a nyomozás, az elkövetők felderítése. Ehhez a lakosság segítségét is kérik. Nem telt el a január lopások nélkül sem. 20-án a K és M Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti társaság Kossuth utcai diszkontüzlete elé kiakasztott férfi- és női dzsekiket „fújták” meg. Szerencsére a bejelentés után, a szolgálatban levő Czvik Tibor rendőr őrmester az igazoltatás során elfogta az árukat ellopó R. T., Cs. B. és T. B. fiatalkorút. Torvajon az egyik lakás karbantartásához használt háztartási barkács- gépeket — ablakbetöréssel — tulajdonították el. Az ellopott tárgyakat a rendőrség az orgazdánál lefoglalta. Tabon a Dózsa György út 19. szám alatti cipőboltból T. B. fiatalkorú leány — kihasználva az eladó elfoglaltságát — egy pár cipőt lopott el. Törökkoppányban 24-en a baromfilopással gyanúsított egyik elkövető megtámadta az intézkedő helyi rendőrt. A tabi rendőrőrs állománya — mondta a parancsnok —, munkáját igyekszik úgy végezni, hogy a 24 település lakossága biztonságban élhessen. K. J.
