Somogyi Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-10 / 34. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. február 10., szerda Holocaust-múzeum Los Angelesben A holocaust hatmillió áldozata közül minden negyedik gyermek volt. Nekik, köztük a magyar zsidó iskola diákjainak is állít emléket a ma megnyíló Los Angeles-i Holocaust-múzeum. Ennek látogatóit többek között a másfél millió meggyilkolt gyermek sorsa révén kívánják ráébreszteni, hová vezethet a vallási türelmetlenség, a fajgyűlölet. A sok ezer kisfiú, kislány között, akinek arcát a látogatók fényképről megismerhetik, sok a magyar is. így többek között kiállítják a budapesti gyűjtemények válogatott anyagát és a miskolci zsidó iskola diákjai által a húszas évek végétől 1944-ig vezetett naplót. A kicsik feljegyzései, rajzai megrázóan tükrözik, hogy nőtt a gyerekekben napról napra a félelem. Kairó visszakapja a régiségeket Egyiptom learathatja az Izraellel kötött Camp David-i békeszerződés kései gyümölcsét: hét évig tartó tárgyalások eredményeképp több ezer antik műtárgyat kap vissza, amelyeket izraeli régészek a Si- nai-félsziget 15 éves megszállása idején tártak fel és szállítottak Izraelbe. A két fél nemrég kötött megállapodása értelmében a leleteket, amelyeknek kora a XVIII. századtól egészen a történelem előtti időkig terjed, 1994 végéig kell Egyiptomnak visszaszolgáltatni. A következőkben még egy nehézség merülhet fel: a leletek egy része magángyűjteményekbe került, például Dajannak, a „Sinai-félsziget meghódítójának” az otthonába. Boszorkányüldözés Afrikában Kenyában és Afrika más országaiban is még nagy tömegek hisznek a mágiában és a varázslatokban. A babonákat sem a kereszténység, sem az iszlám, sem a modern nevelés nem volt képes kiirtani. A halált, a betegséget és a szerencsétlenséget is gyakran boszorkányoknak tulajdonítják. Főleg idősebb asszonyoknak az utóbbi időben sorozatosan történő elégetése Kenyában élénken emlékeztet az európai középkor boszorkánypereire. Az utóbbi két hónap során 22 esetben égettek el itt elevenen asszonyokat, de egyes esetekben férfiakat is, állítólagos boszorkányság vádjával. Délkelet Ázsia új kihívása A délkelet-ázsiai országok szövetségének megalakulásában és együttmaradásában nagy szerepet játszott a félelem Kína és Vietnam terjeszkedésétől; a szervezet az utóbbi 25 év során mégis hangsúlyozottan politikamentes maradt. A megváltozott körülmények között dönteni kellett: megmarad-e az ASEAN gazdasági-kulturális szervezetnek, avagy foglalkozni kezd politikai-biztonsági kérdésekkel is. Szingapúrban az ASEAN tagjai megállapodtak a biztonságpolitikai együttműködés, az ENSZ-hez fűződő kapcsolatok fejlesztésében is. Alakulóban van a regionális biztonságpolitikai koncepció is, amely szerint Washingtont és Moszkvát is katonai jelenlétének fenntartására kell rábírni, de adott esetben ezt a Kínát ellensúlyozó katonai erőt képviselheti Japán is. A jelek szerint a délkelet-ázsiai szövetség, amelynek pár évvel ezelőtt veszélyben forgott még a puszta léte is, ha megváltozott feladatokkal is, de túl fogja élni az ezredfordulót. Külföldi munkavállalás: Agyelszívás vagy tapasztalatszerzés? A legkiválóbbak járják a világot — Hat hónap itthon, fél év külföldön Tudományos életünk súlyos gondja az elvándorlás, a szellemi élet kiválóságainak külföldre távozása. Az „agyelszívást” a nálunk gazdagabb országokban is a tudomány színvonalát veszélyeztető jelenségnek tekintik és nagy erőfeszítéseket tesznek megakadályozásáért. Mi a helyzet nálunk? — kérdeztük Csurgay Árpád akadémikustól, az MTA főtitkárhelyettesétől. Járják a világot — Alapvetően pozitívumnak tartjuk, hogy a kutatóintézetekben és egyetemeken dolgozó legkiválóbb kollégáink járják a világot, és mindenütt sikeresen szerepelnek. Komoly figyelmeztetésnek kell vennünk azonban, ha a magyar tudomány egy-egy íonto műhelyében, például a Sze gedi Biológiai Központban, , budapesti Központi Fizikai Ku tatóintézetben vagy egyik-másik egyetemen elnéptelenednek osztályok, tanszékek, mert a kutatók fele egyidejűleg külföldi munkavállalásra kényszerül. S persze nem zárható ki, hogy egy részük nem is jön vissza, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a külföldi munkavállalóknak csaknem 15 százaléka erre az elhatározásra jut. Követendő példa: Kornai — Az Akadémia azt a gyakorlatot szeretné meghonosítani, hogy a kutatók osszák meg idejüket itthoni és a fogadó országban levő munkahelyük között. Ahogy például világhírű közgazdászunk, Kornai János évek óta teszi: az esztendő egyik felében itthon, a másik felében a Harvard Egyetemen folytatja kutatómunkáját. E törekvés jegyében született az MTA és a Finn Tudományos Akadémia között olyan megállapodás, amely évente öt magyar tudósnak kínálja a lehetőséget, hogy 6 hónapot itt, 6 hónapot ott dolgozzon. Előrelépést ígér ezen a téren az Akadémia közgyűlése által megtárgyalt és elfogadott terv, amely szerint külön intézetet hozunk létre azoknak a külföldön tevékenykedő világhírű magyar tudósoknak, akik hosszabb időt töltenének el nálunk. Az intézetben biztosítjuk számukra a megfelelő munkafeltételeket, a szükséges infrastruktúrát, s azt is, hogy közvetlen kapcsolatba kerülhessenek mind a magyarországi, mind a környező országok kutatóival, tudományos műhelyeivel. A jövőben is zöld út — Mindez talán jelzi, hogy nem korlátozni, inkább segíteni akarjuk tudósaink külföldi munkáját, nemzetközi tapasztalatszerzését — mondta nyos eiettel. — Nyilvánvaló, hogy az elvándorlás elleni igazán hatékony eszköz a jobb anyagi megbecsülés lenne. — Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében azonban ezen a téren semmi rendkívülit nem ígérhetünk. A nehézségeket talán érzékelteti, hogy míg 2 évvel ezelőtt a bruttó nemzeti termék 2,5 százaléka jutott tudományos célokra, addig az idén ez az arány mindössze 1,18 százalék. Csak a hivatástudat A kutatók fizetése relative olyan alacsony, hogy valóban hivatástudat és önfeláldozás kell a pályán maradáshoz. — Ennek ellenére sem vagyok borúlátó a tudomány jövőjét illetően, mert közép- és főiskoláinkon, egyetemeinken nagyon sok olyan ígéretes fiatal van, aki az eltávozottak helyébe léphet. Azok, akik — mint jómagam is — egyetemeken tanítanak, tudják: a mai diákok legalább olyan tehetségesek, sőt talán tehetségesebbek is, mint a mi generációnk — mondta befejezésül az Akadémia főtitkárhelyettese. B. Szabó László MIÉRT NEM SZERETTÉK SZILÁRD LEÓT? Amerikai életrajz a zseniális tudósról Jóllehet Szilárd Leó nem kapott Nobel-díjat és utóbb eltávolították az amerikai atombomba-programból, a tudomány óriása volt: tőle származik a láncreakció felismerése és ő volt az atomreaktor egyik megalkotója. Erről ír nagyszabású, elismeréssel fogadott Szilárd-életrajzában William Lanouett, aki azt is próbálta fel deríteni, miért nem szerették, miért mellőzték — zsenialitása ellenére — Szilárdot. Az amerikai életrajzíró, a törvényhozás energiaszakértője nyolc éven át dolgozott Szilárd Bélával, a tudós fivérével a „Szilárd Leó — az ember a bomba mögött” című 6Q0 oldalas könyvön. Beszélt a világhírű fizikus-biológus kétszáznál több kortársával, s többek között feltárta: Albert Einstein híres, 1939-es levelét Franklin D. Roosevelt elnökhöz, amelyben az atomfegyver kidolgozását sürgette, Szilárd Leó fogalmazta. Az 1898-ban Budapesten született, 1964-ben elhunyt tudós Berlinben tanult — többek között Einsteintől —, majd az Egyesült Államokba került. Szüntelen alkotóvágya, tudományos fantáziája alapozott meg egy sor korszakos tudományos felfedezést, amelyekhez az ötlet megvalósítóinak neve, híre fűződik. Szilárd, amint a kötetből kitűnik, a megtestesült „szórakozott professzor” volt: szeretett soká aludni, majd naponta órákat töltött — gondolkodással — a fürdőkádban. Egyébként nem törődött különösebben a tisztasággal, sőt: kedvét lelte abban, hogy embertársait megjelenésével, nem éppen vonzó fellépésével, kötekedő modorával megbotránkoztassa. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy még legjobb barátja, az ugyancsak magyar származású (90. évében járó) Wigner Jenő is „ülep”-ként jellemezte tudóstársát, akivel a két másik magyar: Teller Ede és Neumann János társaságában együtt dolgoztak az atombombán. Szilárd neve ennek ellenére nem szerepel a „Manhat- tan-project”, az amerikai atomfegyver kifejlesztésének hivatalos történetében. Leslie Groves tábornok, a project parancsnoka Szilárdot „fontoskodó zsidódnak minősítette (egyébként magyar és amerikai tudós- társainak többsége is zsidó volt), internálni akarta, majd el is távolította az atomfizika területéről. Amikor jó 50 éve, 1942 decemberében kiadták a szabadalmát a világ első atomreaktorára, a szabadalom tulajdonosaként „E. Fermit és társát” jegyezték be — a társ Szilárd Leó volt... A fizikus a későbbiekben a biológiában érvényesítette rendkívüli képességeit. Francois Jacob, a Nobel-díjas francia mikrobiológus elmondotta, hogy díjazott felfedezése Szilárd elméletén alapult. Szilárd Leó utóbb egyik megszervezője volt a gyermekbénulás elleni vírus felfedezéséről híres Salk professzor intézetének. Ám soha nem állt reflektorfényben, bármennyi briliáns ötlettel is segítette a kutatást. Egyébként az atombomba kifejlesztésében részt vett többi magyarral ellentétben Szilárd Leó a háború után nem csatlakozott az amerikai politika konzervatív, az atomfegyvert hangsúlyozó irányzatához — ezért igen népszerű Japánban. A magyar olvasó számára végül egy a kötet számtalan anekdotájából: Enrico Fermi, a nagy olasz fizikus Szilárddal beszélgetve arról elmélkedett, hogy elképzelhető: más világ- rendszerekből eljutottak már közénk a Földet felderítő, szuperintelligens teremtmények. — Persze, válaszolta kapásból Szilárd Leó. Magyaroknak nevezik őket... Heltai András Az öregek otthonában Szarajevóban egy napon 10 nyugdíjas halt meg a hidegtől és az éhségtől. És ez csupán egy nap! De nemcsak az éhség pusztítja az öregeket, a harcok során igen sok az idős áldozat. Nem tudják felmérni a veszélyt, bele kerülnek a puskatüzbe. Elintézetlen számlák a Balkánon A századelőn, a Balkán-háborúk következtében Európa lőporoshordójának nevezték a félszigetet, s most, az évszázad végén újra érvényes ez a megállapítás. Méghozzá nemcsak a volt Jugoszlávia területén. Görögország számára az utóbbi két esztendőben alapvetően megváltozott a Balkán képe. A korábban Athénnel szemben is ellenséges, de önmagát mindenkitől elszigetelő Albánia visszatér a politikába, de oly módon, hogy a félig európai Törökország mellett kontinensünk első országaként az Iszlám Konferencia tagja lett. A legkényesebb pont azonban: Macedónia. Látszólag a névválasztás körül van a vita. A görögök arra hivatkoznak, hogy szélsőségesen nacionalista csoportok már jó ideje követelik észak-görög vidékek Macedóniához történő csatolását. Török részről az első között ismerték el hivatalosan Macedóniát, amit a görögök megintcsak rosz- szaltak. Az utolsó csepp végül az lett a pohárban (ha csak újabbakat nem cseppentenek...), hogy a Nyu- gat-Trákiában élő iszlám közösséget, amelynek tagjait Athénban görög muzulmánként emlegetik, Ankara „török testvéreinek” nevezte. Az ilyen megnyilatkozások bonyolították Görögország és az Európai Közösség viszonyát is. Athén azt várja a többi tizenegy tagállamtól, hogy ne ismerjék el Macedóniát a névváltoztatás feltétele nélkül. A közöspiaciak viszont nehezményezik, hogy egy görög külön út megnehezítheti az összefogást, az együttes, eredményes cselekvést a jugoszláviai rendezés érdekében s lazíthatja a gazdasági embargót. Ha pedig Macedónia felvételi kérelme az ENSZ elé kerül s a közgyűlés többsége várhatólag mellette szavaz, nem valószínű, hogy az EK-tag Nagy-Britannia vagy Franciaország vétót emelne... Eléggé kuszák tehát a balkáni viszonylatok; régi, elintézetlen számlákra új konfliktusok nehezednek, s egyik oldalon sincsenek híján az indulatoknak. A baj csak az, hogy szomszédságunkban alakulnak a lehetséges tűzfészkek. Ferenczy Europress Lehel Zanussi hűtők nagy választékban az Elektrika Szaküzletben!- hűtőszekrények 160, 200 és 240 l-es 2 és 3 csillagos- mélyhűtőszekrény 230 l-es- kombinációk 260/75, 280/60 és 300/115 l-es- hűtőládák 200 és 300 l-es. Már 20 % előleg befizetésével, részletre is megvásárolhatja! OTP ügyintézés a boltban! Kárpótlási jegyet 75 %-os árfolyamon beszámítunk a vásárlásba! Kaposvár, Kossuth tér 5. ^22222^1^3 iL n Telefon: 82/21-635. V E& (201383/a)
